A Magyar Köztársaság nevében ! A Nógrád Megyei Bíróság …............ (…............) felperesnek-, …............ (…............) ügyvéd által képviselt …............ „f.a.” (…............) alperes ellen érdekeltségi hozzájárulás alóli mentesítés iránt indított perében meghozta a következő í t é l e t e t: A bíróság a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az alperes részére 15 napon belül fizessen meg 12.500,- (Tizenkettőezer-ötszáz) Ft ügyvédi munkadíjat. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni a Fővárosi Ítélőtáblához, amely fellebbezést – előterjesztése esetén – a Nógrád Megyei Bíróságon írásban, 3 példányban kell benyújtani. A Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbező fél számára a jogi képviselet kötelező. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérelmezhetik. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére vagy összegére, a teljesítési határidőre vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalást tart. Indokolás A bíróság az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: A
- október 1-jétől felszámolás alatt álló alperesi társulat képviseletében felszámolója
- november 17-én kelt, a felperesnek küldött levelével tájékoztatta a felperest, hogy az alperesi társulat taggyűlése TGY-3/
- és TGY-4/
- számú határozataival a
- évi érdekeltségi hozzájárulás mértékét a felperes tulajdonát képező, az alperes érdekeltségi területéhez tartozó Egyházasgerge külterületi 7/24, 7/44, 7/45, 19/15, 116/8, 123/9, 125/12, 160/15, 160/18, 160/19, 170/16, 172/29 és 172/33 hrsz-ú, összesen 8,1703 ha területű ingatlanok vonatkozásában 476,- Ft/ha alapulvételével 3.889,- Ft + 25 % ÁFA = 4.861,- Ft összegben határozta meg. Levelében kérte az alperes a felperest, hogy ezen összeget 30 napon belül fizesse meg, egyúttal tájékoztatta többek között arról, hogy a hozzájárulás mértékének felülvizsgálatát a levél kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti, amely határidő jogvesztő. A felperes a fenti fizetési felszólításnak nem tett eleget, hanem
- december 1-jén keresetet terjesztett elő a …............ Városi Bíróságon annak megállapítása iránt, hogy az alperes által követelt összeggel nem tartozik, ugyanis nem tagja az alperesi társulatnak, aki nem tett eleget az
- évi LVII. törvény és a 160/
- (XII.26.) Korm. sz. rendelet által előírt kötelezettségeinek, …............-én egyáltalán nem járt, nem szervezett társulatot és egyáltalán nem végzett vízgazdálkodási tevékenységet. A földtulajdonosok …............-én – és más falvakban sem – nem alakítottak a törvényi előírás szerint kétharmados többséggel társulatot, nem írtak alá előzetesen két tanú jelenlétében szándéknyilatkozatot, hogy a vízgazdálkodási közfeladatot társulat útján kívánják ellátni, nem választottak részközgyűlések keretében küldötteket, így jogszerű alapszabály és társulati működés, s egyáltalán tagsági jogviszony sem keletkezett. A keresetlevelet a …............ Városi Bíróság
- március 8-án jogerőre emelkedett …............ számú végzésével áttenni rendelte az alperes székhelye szerint az eljárásra illetékes …............ Városi Bírósághoz. A …............ Városi Bíróság …............ számú végzésével hatáskörének hiányát megállapította és a keresetlevelet az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező …............ Megyei Bírósághoz rendelte áttenni azon indokkal, hogy a Pp.
- §
(1)bekezdésének ec.) pontja szerint a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak a cég szervei határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított perek, a felperes pedig az alperesi társulat érdekeltségi hozzájárulást kivető határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte. A végzés ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán eljárt …............ Megyei Bíróság a végzést helyes indokainál fogva helybenhagyta. A megyei bíróság előtt folytatódó eljárásban a felperes kereseti kérelmét változatlanul fenntartotta. Annak indokaként a keresetlevélben foglaltakon túl előadta még, hogy az alperesnek az 1995. évi LVII. törvény 34. §
(1),
(2)és
(3)bekezdései valamint a 160/
- (XII.26.) Korm. sz. rendelet 2., 3., 4.,
- és
- §-ai alapján kellett volna újjászerveződnie a cégbírósági bejegyzés előtt, aminek az alperes nem tett eleget, így jogszerű alapszabály, társulati működés, egyáltalán tagsági viszony sem keletkezhetett. Ezen állításának igazolásaként kérte a jogszabályok által előírt, általa hivatkozott szándéknyilatkozatok, részközgyűlési jegyzőkönyv, jelenléti ív, küldöttek névsora, az alapszabályt megszavazó küldöttgyűlésre szóló meghívó, az
- évi tagi nyilvántartás beszerzését illetőleg az alperes kötelezését mindezek csatolására, és hivatkozott arra, hogy az alperes a
- évi CXLIV. törvény
- §
(1)bekezdésében írt kötelezettségének szintén nem tett eleget. Előadta, hogy az érdekeltségi hozzájárulást a küldöttgyűlésnek kellett volna megszavazni, de küldöttek a mai napig nincsenek megválasztva, így sem 2005-ben, sem 2006-ban, de azóta sem tarthattak küldöttgyűlést, 2006-ban küldöttek nélkül nem hozhattak döntést előre a 2007, 2008,
- évi hozzájárulásokra, és 2009-ben és 2010-ben érdekeltségi hozzájárulást jogszerűen azért sem állapíthattak meg, mert az alperes 2009-től felszámolás alatt áll. A felperes előadása szerint az, hogy küldöttek hiányában küldöttgyűlés sem lehetett, az alapszabály semmisségét vonja maga után a
- évi
- §
(1)bekezdésének d.) pontja szerint. Hivatkozott arra, hogy a 26/
- (VI.29.) AB határozat szerint a törvény csak a szabályszerűen megalakult vízgazdálkodási társulatok esetében tekinti az összes érdekeltet tagnak. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Ellenkérelmének indokaként előadta, hogy az alperesi társaság 1960 óta működik, így az
- évi LVII. törvény értelmében csak az alapszabály megalkotására és a Cégbírósághoz történő benyújtására volt köteles a cégnyilvántartásba történő bejegyzése érdekében, amely kötelezettségének eleget is tett, azaz nem egy új társulat megalakulásáról, hanem egy működő társulat cégként történő továbbműködéséről volt szó. Álláspontja szerint a felperes a neki küldött felszólítást csak akkor vitathatja, ha az adataiban helytelen, és a jelen per tárgyát csupán ez képezi, és nem képezheti az alperes működése törvényességének vizsgálata, ami a cégbíróság feladata, aki az alapszabályt elfogadva az alperest bejegyezte a cégnyilvántartásba. Hivatkozott továbbá az alperes arra, hogy alapszabálya konkrétan szabályozza a taggyűlésre a tagok meghívásának módját, amely alapszabálybeli rendelkezéseknek az alperes mindig eleget tett; továbbá az alapszabály tartalmazza azt is, hogy a küldöttek szervezése nem a társulat, hanem a tagok feladata, és hogy küldöttállítás az alapszabály rendelkezései alapján az 500, korábban 1000 ha alatti tulajdonnal rendelkező tagok részéről nem történt, az nem az alperes felelőssége. A
- május 14-én elfogadott alapszabály módosítás szerint pedig az 500 hektár alatti földtulajdonosokat közvetlenül a település önkormányzati küldötte képviseli, de a küldött által képviselt tagok a taggyűlésen tanácskozási joggal részt vehetnek, a felperes azonban soha nem vett részt a társulat taggyűlésén. A felperesi előadással szemben előadta az alperes azt is, hogy a vízgazdálkodási társulat gazdálkodása keretében a feladata nem feltétlenül ott jelentkezik, amely területre az adott tag befizetése vonatkozik, hanem a munkát ott kell végeznie, ahol az szakmailag indokolt, így elsődlegesen a folyómedrek, vízgyűjtő területek karbantartása a feladata, melynek eleget tett. Az alperes csatolta a
- május 26-án és
- május 19-én megtartott taggyűlésekről készült jegyzőkönyveknek az érdekeltségi hozzájárulás elfogadására vonatkozó taggyűlési határozatait tartalmazó kivonatát,
- évi tagjegyzékének fedlapját, első oldalát valamint a felperes mint tag nyilvántartott adatait tartalmazó oldalát, és indítványozta az alperes cégiratainak a cégbíróságtól történő beszerzését. Az alperes a kereset elutasítása mellett ügyvédi munkadíja megfizetésére kérte kötelezni a felperest. A vízgazdálkodási társulatokról szóló
- évi LVII. törvény perindításkor hatályos, a jelen eljárásra alkalmazandó
- §
(1)bekezdése szerint a vízgazdálkodási közfeladatok az e törvényben meghatározott feltételek szerint létrehozott vízgazdálkodási társulatok útján is elláthatók. A
(2)bekezdés első mondata értelmében a társulat jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, közfeladatai jellegétől függően víziközmű –társulat, illetve vízitársulat. A
(3)bekezdés úgy rendelkezik, hogy a társulat az e törvényben meghatározott közfeladatait szolgáló tevékenységét az érdekeltségi területén végzi. A
(4)bekezdés alapján a társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jog személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. Az
(5)bekezdés kimondja, hogy a társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni. A 41. §
(2)bekezdése értelmében a hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás. A hozzájárulás mértékét a taggyűlés állapítja meg. A hozzájárulást – ha az alapszabály kivételt nem tesz – a tagok pénzben kötelesek teljesíteni. A
(3)bekezdés úgy rendelkezik, hogy a társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a taggyűlési határozat közlésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti. A 43. §
(1)bekezdése szerint a társulat tagja a társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott – jogszabályba vagy alapszabályba ütköző – határozat felülvizsgálatát bíróságtól kérheti. A
(2)bekezdés értelmében a jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül kell benyújtani. A keresetindításra megállapított határidő elmulasztása jogvesztő. A 45. §
(1)bekezdése alapján ez a törvény
- január
- napján lép hatályba. A
(6)bekezdés szerint a hatálybalépéskor működő társulatok 1 éven belül kötelesek alapszabályt készíteni és a Cégbírósághoz benyújtani. A 160/1995. (XII.26.) Korm. sz. rendelet 13. §
(2)bekezdése kimondja, hogy az érdekeltségi hozzájárulás mértékét az alapszabályban meghatározott érdekeltségi egységre eső hozzájárulásnak és az érdekeltségi egységek számának a szorzata adja. Az érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos taggyűlési határozatról a tagot az intézőbizottság elnöke írásban értesíti. A 26. §
(1)bekezdése értelmében e rendelet
- január 1-jén lép hatályba. A felperes által hivatkozott, a vízitársulatokról szóló
- évi CXLIV. törvény kihirdetésére
- december 18-án, hatálybalépésére pedig
- §-a szerint a kihirdetését követő
- napon, azaz
- január 2-án került sor. Az alperes cégiratai közül a bíróság csak az alperes elektronikusan benyújtott
- évi hatályú, módosításaival egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát tudta beszerezni, tekintettel arra, hogy a cégbíróság a cégiratokat a Fővárosi Ítélőtáblának megküldte megkeresése alapján hivatalos használatra, ahonnan a cégiratok még nem érkeztek vissza. Az alperes Alapszabályának bevezetője szerint
- január
- napján lépett hatályba a vízgazdálkodásról szóló
- évi LVII. törvény és a végrehajtására kiadott 160/
- (XII.26.) számú Kormányrendelet, amely részben új jogi helyzetet teremtett a vízgazdálkodási társulatok számára. A törvény
- §
(6)bekezdése előírja, hogy a hatálybalépésekor működő társulatok a hatálybalépéstől számított egy éven belül kötelesek új alapszabályt készíteni és azt a Cégbírósághoz benyújtani. Az …............ Vízgazdálkodási és Talajvédelmi társulat a törvény előírásainak eleget téve megalkotta és 1/
- (XII.9.) számú határozatával elfogadta alapszabályát. Ezt az alapszabályt az …............ Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat taggyűlése 5/
- (V.28.) számú határozatával módosította és jelen okirat az alapszabály módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt új szövegét tartalmazza. Az Alapszabály I. fejezete szerint a társulat elnevezése …............ Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, megalakulásának időpontja
- június 3., szervezeti formája vízitársulat. A bíróság megítélése szerint az alperes cégiratai közül az Alapszabálya elegendő az ügy érdemi elbírálásához a következők miatt: Az alperes Alapszabályából megállapítható, hogy
- óta működik, így vonatkozásában az
- évi LVII. törvény
- §
(6)bekezdése fent idézett rendelkezései alkalmazásának volt helye, azaz alapszabály készítésére és a Cégbírósághoz történő benyújtására volt köteles, amely kötelezettségének eleget tett, a …............ Megyei Bíróság Cégbírósága a cégnyilvántartásba bejegyezte és jelenleg is nyilvántartja. Hogy az alperes az alapszabály készítésére vonatkozó kötelezettségének teljesítésénél jogszerűen járt-e el, az alapszabályt elfogadó taggyűlés összehívása, az alapszabály elfogadása jogszerűen történt-e, azt az
- évi LVII. törvény valamint a 160/
- (XII.26.) Korm. sz. rendelet rendelkezése alapján nem lehet vizsgálni, ugyanis a bejegyzését kérő alperes éppen az alapszabály elfogadásával helyezte magát ezen új jogszabályi rendelkezések hatálya alá (BH
- 561.). Ezért a felperes által hivatkozott okból, nevezetesen hogy az alperes alapszabályát elfogadó taggyűlésének összehívása és ezáltal az alapszabály elfogadása az
- évi LVII. törvény és a 160/
- Korm. sz. rendelet rendelkezéseinek nem felelt meg, ezáltal a perbeli
- évi érdekeltségi hozzájárulás kivetésének alapjául szolgáló TGY-3/
- és TGY-4/
- évi taggyűlési határozatai érvényesnek nem tekinthetők, a kereset elutasításának nincs helye. Az alperes Cégnyilvántartásba történt bejegyzésének időpontjától pedig törvényes működésének az ellenőrzése, ennek keretében többek között a létesítő okirat illetőleg módosítása törvényszerűségének, a működés során a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések illetőleg a létesítő okiratban foglaltak betartásának ellenőrzése a cégbíróság feladata, és nem képezheti a jelen per tárgyát. A vízgazdálkodásról szóló
- évi LVII. törvény
- §-ának fent idézett rendelkezése alapján a felperes mint az alperesi társulat érdekeltségi területén ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személy a törvény erejénél fogva annak hatálybalépése napján, azaz
- január 1-jén tagjává vált az alperesi társulatnak, ezért a fent írt jogszabályi rendelkezések alapján érdekeltségi hozzájárulás fizetésére köteles attól függetlenül, hogy az alperes konkrétan a felperes tulajdonát képező ingatlanokon nem végzett tevékenységet, hiszen helyi vízrendezési és vízkárelhárítási kötelezettsége az érdekeltségi területére mint egységre vonatkozik, és attól függetlenül, hogy az alperes időközben felszámolás alá került. Az érdekeltségi hozzájárulás kiszabására pedig a
- év vonatkozásában is nem a felszámoló által, hanem az alperes TGY-3/
- és TGY-4/
- számú taggyűlési határozataival került sor. A felperes által hivatkozott,
- évi CXLIV. törvény rendelkezései
- január 2án történt hatálybalépésükre tekintettel a jelen ügy elbírálásánál nem vehetők figyelembe. Az alperes által csatolt TGY-3/
- számú taggyűlési határozata szerint Taggyűlése az érdekeltségi hozzájárulás összegét a
- évre szántó vonatkozásában 400,- Ft/ha + ÁFA, belterület, rét, legelő, erdő vonatkozásában pedig 250,- Ft/ha + ÁFA összegben állapította meg, a TGY-4/
- számú taggyűlési határozat szerint pedig a TGY-3/
- számú határozatban rögzített mindenkori inflációt követően az érdekeltségi hozzájárulás összege
- január 1-jétől szántó vonatkozásában 476,- Ft/ha + ÁFA, erdő, rét, legelő, belterület, kivett terület vonatkozásában 298,- Ft/ha + ÁFA, közút, vasút, ipartelep, szeméttelep, víztározó vonatkozásában pedig 1146,- Ft/ha + ÁFA. A perbeli,
- évre vonatkozó érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére felhívó, az alperes képviseletében eljáró felszámolója által a felperesnek küldött levélben a felperessel szemben kiszabott hozzájárulás 476,- Ft/ha mértékben, a levél mellékletét képező listán pedig a felperes földterületei külterületi ingatlanként vannak megjelölve. Az alperes egyrészt kereseti kérelmében a vele szemben kiszabott díj hektáronkénti összegét nem vitatta, másrészt az alperes az eljáró bírónak az érdekeltségi hozzájárulással érintett ingatlanaival kapcsolatosan feltenni megkísérelt kérdéseire nem volt hajlandó válaszolni, ezért a bíróság tényként vette figyelembe, hogy a felperes érdekeltségi hozzájárulással érintett ingatlanai mind szántó művelési ágba tartoznak. Erre valamint az alperes taggyűlési határozata szerint szántó vonatkozásában
- január 1-jétől fizetendő 476,- Ft/ha + ÁFA összegre figyelemmel a bíróság megállapította, hogy a felperessel szemben a
- év vonatkozásában az érdekeltségi hozzájárulás kiszabása az
- évi LVII. törvény és a 160/
- Korm. sz. rendelet fentebb idézett rendelkezéseinek megfelelően történt. A fentiekre figyelemmel a bíróság a felperes keresetét elutasította. Pervesztességére figyelemmel a felperes az általa előlegezett eljárási illetéket maga köteles viselni. A bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdésére figyelemmel kötelezte a felperest az alperes ügyvédi munkadíjának mint perköltségének a megfizetésére, melynek összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM sz. rendelet 3. §
(2)bekezdésének a.) pontja alapján 10.000,Ft +
- % ÁFA összegben állapította meg. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp.
- §
(1)bekezdésén, 234. §
(1)és
(2)bekezdésén és 256/A. §-án alapul. Balassagyarmat,
- év március hó
- napján Dr. Nádai Mónika s.k., bíró