Pfv.VII.21.107/2011/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs A. Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bindics Ferenc ügyvéd által képviselt alperes ellen megbízási díj megfizetése iránt a Fővárosi Bíróságon 15.20.778/
- száma alatt indult, és a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.419/2010/
- számú ítéletével befejezett perében az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részében nem érinti, egyebekben hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperes részére 1.000.000 (Egymillió) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állam javára, az adóhatóság felhívására 2.359.400 (Kettőmillióháromszázötvenkilencezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s : A felek között
- május 4-én ingatlanközvetítési megbízási szerződés jött létre, amelyben a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a ... hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanokra vevőket kutat fel, az ingatlanokat bemutatja az érdeklődőknek, és velük előzetes tárgyalásokat folytat az adásvételi szerződés későbbi létrehozása céljából. Az eredményes közvetítés esetére a felperes részére a vételár 3 %-a + ÁFA összegű megbízási díjat kötöttek ki. A felperes közvetítői tevékenységének eredményeként a ... Kft. a
- április 16-án megkötött szerződéssel 4.320.000 Euro vételár ellenében megvásárolta a ... és ... hrsz-ú ingatlanokat. Az alperes azonban a megbízási díjat nem fizette meg. A felperes keresetében 39.323.232 forint és annak
- május
- napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy a megbízási szerződés a jóerkölcsbe ütközik, és így érvénytelen. Megjegyezte azt is, hogy a felperes által ténylegesen elvégzett munka szerinte nem állt arányban a szerződésben meghatározott megbízási díj összegével. Végül előadta, hogy a felperes arra tett ígéretet, hogy az adásvételi szerződés megkötésére és a vételár kifizetésére a megbízási szerződés megkötését követő egy héten belül sor kerül, a szerződésben rögzített irányáron. Ezekkel az ígéreteivel pedig az állítása szerint a felperes őt megtévesztette. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 39.323.232 forint és annak
- január
- napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat mértékének megfelelő kamata megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a fellebbezéssel nem támadott részében nem érintette, egyebekben részben megváltoztatta, és az alperes késedelmi kamat fizetésére kötelezését mellőzte. A jogerős ítélet indokolása szerint a felek közötti szerződés nem ütközik sem jogszabályba, sem a jóerkölcsbe. Nincs ugyanis akadálya annak, hogy a felek a megbízási szerződésben a megbízott díjra való jogosultságát a tevékenység eredményes ellátásához kössék. Ebben az esetben a megbízott viseli tevékenysége esetleges eredménytelenségének következményét, vagyis azt, hogy az eredménytelenség esetén a kifejtett tevékenységéért nem kap ellenszolgáltatást. Ez a kockázatvállalás ellensúlyozza azt, hogy bizonyos esetekben viszont viszonylag csekély erőkifejtéssel is eredményesen tudja teljesíteni a megbízást. Ezért a tevékenység sikeres ellátásához kötött díjazás mértéke utóbb nem tehető vitássá azon az alapon, hogy a megbízott tevékenysége nem állt arányban a díj mértékével. Nem állapítható meg a másodfokú bíróság álláspontja szerint az sem, hogy az alperest a felperes a szerződés megkötésekor megtévesztette volna. Az írásba foglalt szerződést ugyanis az alperes az aláírás előtt nem vitásan elolvasta, a szerződés tartalmát megismerte. Tisztában volt azzal is, hogy a felperes nem vállalt kötelezettséget az adásvételi szerződés megkötésének időpontjára, és arra, hogy az ingatlant a megbízási szerződésben megjelölt irányáron sikerül értékesíteni. A megbízási díj megfizetésének határidejét pedig a felek a szerződésükben meghatározták. Ez a teljesítési határidő lejárt, így a megbízási díj esedékessé vált. A díjkövetelés időelőttiségére ezért az alperes megalapozottan szintén nem hivatkozhat. A jogerős ítélet ellen mindkét fél felülvizsgálati terjesztett elő, a Legfelsőbb Bíróság azonban a felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasította. kérelmet felperes Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Kifejtette, hogy a felperes késedelembe esése, és saját teljesítésének lehetetlenülése miatt az álláspontja szerint nem kötelezhető az ingatlanközvetítési megbízási díj megfizetésére. Az állítása szerint ugyanis a felperes nevében különféle személyektől eltérő összegű fizetési felszólításokat kapott. Emiatt a szerinte a felperes jogosulti késedelmét eredményező magatartás miatt pedig az érvelése szerint nem lehetett tisztában azzal, hogy kinek a részére, milyen összegű megbízási díjat kell megfizetnie. Előadta továbbá, hogy a felperes által korábban vele szemben kezdeményezett büntetőeljárás során bűnügyi zárlat alá vették a bankszámláját. Ez pedig az állítása szerint lehetetlenné tette azt, hogy a megbízási díjat megfizesse. Sérelmezte, hogy a felperes késedelembe esése és a saját teljesítésének a felperes által előidézett lehetetlenülése körében a bíróság - a véleménye szerint a Pp.
- §
(1)bekezdését megsértve - nem folytatta le a szükséges bizonyítási eljárást, és mellőzte a vele szemben folyamatban volt büntetőeljárás iratanyagának beszerzésére irányuló bizonyítási indítványa teljesítését. Megjegyezte, hogy a büntetőügy iratai a megbízási szerződés jóerkölcsbe ütköző voltát, és a felperesnek a megbízási díj meghatározása során tanúsított megtévesztő magatartását is igazolták volna. Az álláspontja szerint egyébként a büntetőeljárás iratait a bíróságnak hivatalból is be kellett volna szereznie. Végül kifogásolta azt is, hogy a bíróság elutasította a
- június 11-én megtartott tárgyalásról készült jegyzőkönyv kijavítása iránt előterjesztett kérelmét. Az előadása szerint ugyanis a jegyzőkönyv a nyilatkozatait tévesen és ellentmondásosan tartalmazza. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A bíróságnak a Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása érdekében kell bizonyítást elrendelnie. Ebben a körben pedig a bíróság a szükséges bizonyítási eljárást maradéktalanul lefolytatta, és a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértése nélkül, a bizonyítékok helyes értékelésével hozta meg döntését. A megbízási szerződés érvénytelensége a perben keletkezett adatok alapján nem állapítható meg. A korábban folyamatban volt büntető eljárás iratanyagának beszerzését az alperes - az elsőfokú eljárás során
- június 11én megtartott tárgyalás jegyzőkönyvéből kitűnően - nem az érvénytelenségi kifogásának alátámasztása, hanem „szavahihetőségének és a felek viszonyának tisztázása" érdekében indítványozta. E vonatkozásban azonban - a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - bizonyítási eljárás lefolytatására nem volt szükség, így a bíróság a felajánlott bizonyítást jogszabálysértés nélkül mellőzte. Hivatalbóli bizonyításra pedig a perben - megfelelő jogszabályi felhatalmazás hiányában - a Pp. 164. §
(2)bekezdése értelmében nem volt törvényes lehetőség. A felek a közöttük létrejött megbízási szerződésben a felperes díjazását az alperes által a szerződés megkötésével elérni kívánt cél mint eredmény megvalósulásához kötötték. A felperes pedig a szerződésben vállalt kötelezettségét teljesítette, és az eredmény a közreműködése folytán két ingatlan esetében nem vitásan bekövetkezett. Így a felperes jogosulttá vált a megfelelő megbízási díj megfizetésére. A díj összege a megbízási szerződés
- pontja alapján egyértelműen meghatározható, és a szerződés eltérő kikötésének hiányában a felek számára az sem lehetett kétséges, hogy az alperesnek a díjat a felperes részére kell megfizetnie. A díjkövetelés a megbízási szerződés
- pontjában foglaltakra figyelemmel
- május 15-én vált esedékessé. Az, hogy a felperes, mint jogosult a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból késedelembe esett volna, illetve, hogy a teljesítés lehetetlenné vált volna, nem állapítható meg. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt körülmények ugyanis ilyen joghatások kiváltására nem alkalmasak. Az alperes tehát az általa előadottakra hivatkozással a megbízási díj megfizetése alól nem mentesülhet. A Pp.
- §
(2)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen terjeszthető elő. Emellett a Pp. 270. §
(3)bekezdése szerint a keresetlevelet (fizetési meghagyást) 130. §
(1)bekezdés
- a)-
- h)pontjai alapján idézés kibocsátása nélkül elutasító, és a pert a 157. §
- a)és
- g)pontjai szerint megszüntető jogerős végzés ellen van helye felülvizsgálati kérelemnek. A jegyzőkönyv kijavítása iránti kérelmet elutasító végzés azonban nem minősül az ügy érdemében hozott végzésnek, és a Pp. 270. §
(3)bekezdése taxatív felsorolásában sem szerepel. E végzés felülvizsgálatára ezért nem kerülhetett sor. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és az alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte. Budapest,
- október
- . Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Bartal Géza s.k. bíró