← Magyarország

Bf.205/2011/9 – Szegedi Ítélőtábla

Szegedi Ítélőtábla Bf.I.205/2011/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden,
  2. október
  3. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő VÉGZÉST: Az emberölés előkészületének bűntette miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság
  4. március
  5. napján kihirdetett 5.B.230/2010/
  6. számú ítéletét h e l y b e n h a g y j a. Kötelezi a vádlottat a fellebbezési eljárás során felmerült 9.000.- (kilencezer) forint bűnügyi költség megfizetésére külön felhívásra az állam javára. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki emberölés előkészületének bűntettében [Btk.
  7. §

(3)bekezdés], ezért őt 1 év 6 hónap börtönre ítélte, a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Az eljárás során bűnjelként lefoglalt fejszét elkobozta, továbbá kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 38.042.- forint bűnügyi költség megfizetésére. Az első fokú ítélet ellen a vádlott és védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést, amit a másodfokú eljárásban azzal egészítettek ki, hogy másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítését is kérték. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.163/2011/1/II. számú átiratában az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A fellebbezések alaptalanok. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348. §
(1)bekezdése alapján felülbírálva olyan lényeges eljárási szabálysértést, amely az ügy érdemére kihatott volna, nem észlelt. Az első fokú ítélet tényállását a Be. 352. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az iratok egybehangzó adataira, valamint a vádlott fellebbezési nyilvános ülésen tett nyilatkozatára figyelemmel az alábbiak szerint kiegészítette, illetve helyesbítette: A vádlott házastársa közmunkásként havi 32.000.- forint jövedelemmel rendelkezik. A vádlottal szemben jelenleg rongálás bűntette és könnyű testi sértés vétsége miatt folynak büntetőeljárások. A vádlott 165 cm, a sértett 164 cm magasak, míg (tanú neve) tanú 180 cm magas, ő 102 kg testsúlyú. Az ítélőtábla a tényállás ezen kiegészítésével adta ténybeli alapját az első fokú ítélet
  1. oldal első bekezdésében található indokolásban kifejtetteknek. Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan, így azt a fenti kiegészítésekkel és helyesbítésekkel az ítélőtábla az ítélkezésének alapjául elfogadta. A vádlott és a védő felmentést célzó fellebbezései a tényállást támadják. Azt sérelmezik, hogy a megyei bíróság azon tanúk vallomását fogadta el a vádlott tagadásával szemben az ítéleti tényállás alapjául, akik a vádlottra nézve terhelő tartalmú nyilatkozatokat tettek. A vádlott tényállásban írt magatartását illetően az elsőfokú bíróság széles körű bizonyítást vett fel. A rendelkezésére álló bizonyítékokat hiánytalanul vette számba és azokat a logika szabályainak megfelelően értékelte, mely alapján úgy döntött, hogy a vádlott a tényállásban írt cselekményt elkövette. Indokát adta, hogy miért a sértett nyomozati vallomását fogadta el a bizonyítékok mérlegelésekor, mellyel kapcsolatosan helytállóan utalt a (tanú neve) tanú által tett vallomással való egybehangzóságára is. Fellebbezési szakban, megalapozott tényállás esetén, nincs lehetőség a bizonyítékok eltérő mérlegelésére. Mivel az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása megalapozott, ezért a vádlottnak és a védőnek a felmentést célzó fellebbezései eredményre nem vezethettek. Bf.I.205/2011/
  2. Az első fokon eljárt megyei bíróság helyesen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és a cselekményét is a törvénynek megfelelően minősítette. A bűnösségi körülményeket a megyei bíróság hiánytalanul vette számba, és azokat megfelelően értékelve a vádlottal szemben arányos büntetést szabott ki, melynek enyhítésére nem látott lehetőséget az ítélőtábla. A büntetési célok megvalósulása érdekében nem látta indokoltnak a szabadságvesztés végrehajtása próbaidejének rövidebb időtartamban történő megállapítását sem. Az első fokú ítélet jogszabályi hivatkozása annyiban szorul kiegészítésre, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történt felfüggesztésére a Btk.
  3. §
(1)-
(3)bekezdése alapján került sor. A megyei bíróság törvényesen rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelről és a felmerült bűnügyi költségről is. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A vádlott kirendelt védőjének díjával a másodfokú eljárás során felmerült bűnügyi költségről az ítélőtábla a Be. 381. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Be. 338. §
(1)bekezdésének megfelelően rendelkezett. Szeged,
  1. október
  2. Dr. Hegedűs István s.k. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó Dr. Nikula Valéria s.k. a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.205/2011/
  3. számú végzése és a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 5.B.230/2010/
  4. számú ítélete a mai napon jogerős, és fel nem függesztett részében végrehajtható. Szeged,
  5. október
  6. Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.