A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az ítélőtábla a Bősze-Magyar Ügyvédi Iroda által képviselt I. r., és a személyesen eljáró II. r. felpereseknek a Hámori és Soltész ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen a társadalmi szervezet határozatainak megsemmisítése iránt indított perében a Zala Megyei Bíróság által
- november
- napján 9.P.20.556/2010/
- szám alatt meghozott ítélete ellen az I.r. felperes 13, 15,16.sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő Ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I.r. felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 6.250,-(Hatezerkettőszázötven) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és kötelezte az I. és II.r. felpereseket, hogy személyenként fizessenek meg az alperes részére 37.500,-Ft perköltséget. A megyei bíróság az ítélet indokolásában tényként rögzítette, hogy a felperesek a
- december
- napján előterjesztett módosított keresetükben az alperesi egyesületnek a
- február
- napján megtartott közgyűlését követően -
- december 20.,
- június 30., és
- július 4-én - megtartott valamennyi közgyűlésén meghozott, valamennyi határozat megsemmisítését kérték. A támadott közgyűlési határozatokat pontosan nem határozták meg. Előadásuk szerint a részvételük mellett
- február
- napján megtartott közgyűlést követően a közgyűlésekre nem kaptak meghívót, annak ellenére, hogy
- március
- napján a közgyűlés összehívását sürgették. Tagsági viszonyuk megszüntetéséről nincs tudomásuk. A bírósági nyilvántartással kapcsolatos iratokat
- november
- napján tekintették meg, és ekkor jutott tudomásukra, hogy az egyesület több közgyűlést tartott távollétükben, mely okból jogaik gyakorlásától el voltak zárva. Az alperes ellenkérelme a kereseti igény elévülésére hivatkozással, ennek elutasítására irányult. Előadta, hogy
- május
- napján az alperessel gazdasági kapcsolatban álló "A" Kft. taggyűlést tartott. Ezen jelen voltak a felperesek, valamint "C" is, aki az alperesi egyesület képviselőjeként a II.r. felperes kérésére a
- december 20-ai elnökválasztásról tájékoztatást adott. 2008 augusztusában pedig az I.r. felperes tulajdonában álló "B" Kft. ... irodájában tartott egyeztetésen az I.r. felperesnek adott részletes tájékoztatást az egyesület képviseletéről. A megyei bíróság a pert a
- szeptember
- napján kelt 9.P.22.248/2008/15 számú végzésével megszüntette. A Győri Ítélőtábla e végzést a Pf.III.20.462/2009/2., valamint a
- sorszámú végzésével hatályon kívül helyezte és az új eljárásra előírta, hogy az alperes elévülési kifogása alapján a perindítási határidő megtartásáról ítéletben kell dönteni valamennyi támadott határozat tekintetében. Rámutatott arra is, hogy megkövetelendő a felperesektől az általuk támadott határozatok megjelölése, a tartalmában helyes és pontos kereseti kérelem előterjesztése. A megyei bíróság a fellebbezéssel támadott ítélet indokolásában megállapította, hogy - a Pp. 121.§
(1)bekezdés c) pontjába ütköző módon - a felperesek a megismételt eljárás során sem terjesztettek elő határozott kereseti kérelmet a megsemmisíteni kért egyesületi határozatokra vonatkozóan, azonban az ekként fenntartott kereseti kérelem az elévülési kifogás megalapozottsága miatt érdemben nem bírálható el. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II.tv. ( Etv.) 10. §
(1)bekezdése szerint a társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja. Kifejtette, hogy a bizonyítási eljárás adatai alapján a felperesek legkésőbb
- május
- napján az "A"ban tartott taggyűlésen tudomást szereztek az alperes képviseletében is eljáró "C" elnöktől arról, hogy az alperesi egyesület
- december
- napján közgyűlést tartott. 2008 augusztusában pedig a felek a "D" Vadásztársaság aktuális kérdéseiről tárgyaltak, így a felpereseknek az egyesület működéséről tudomása volt, "C"t, mint az alperes elnökét többször számon is kérték. A felperesek maguk is azt adták elő, hogy abban az esetben, ha tudják, hogy az alperes formai okra hivatkozással fogja a kereset elutasítását kérni, úgy azt már régen beadták volna. Nem volt tehát elfogadható az a felperesi hivatkozás, miszerint csak a bírósági nyilvántartás
- november
- napján történt megtekintése folytán szereztek tudomást a - távollétükben - megtartott közgyűlésekről. A bíróság álláspontja szerint felelős tagsági viszony alapján - különös tekintettel a felpereseknek az alperesi társaság kibővített vezetőségében vállalt feladataikra is, -semmi sem zárta el a felpereseket attól, hogy a fenti tényállás alapján szerzett ismereteik folytán éljenek az alapszabály adta jogaikkal, azok időben történő érvényesítése útján. Az ítélet ellen az I.r. felperes nyújtott be fellebbezést, melyben elsődlegesen annak megváltoztatását, a kereseti kérelmének való helyt adást kérte. Másodlagos kérelme az ítélet hatályon kívül helyezése útján a bizonyítási eljárás kiegészítésére irányult. Álláspontja szerint a megyei bíróság ítélete megalapozatlan, mert a felpereseknek nem volt tudomásuk a keresettel támadott határozatok meghozataláról, másrészt abból a körülményből, hogy a felperesek személyesen találkoztak "C" egyesületi képviselővel, még nem következik az, hogy ezen alkalmakkor a felperesek távollétében meghozott határozatok is szóba kerültek. A II.r. felperes az ítélet ellen nem élt fellebbezéssel. Az alperes a fellebbezésre nem tett észrevételt. A fellebbezés - az alábbiak szerint - nem alapos. A megyei bíróság helyesen megállapított tényállását az ítélőtábla az alábbiakkal egészíti ki. Az eljárás adataiból tényként állapítható meg, hogy a felperesek kereseti kérelmüket a
- június
- napján megtartott tárgyaláson akként jelölték meg, hogy azt „valamennyi, a
- február
- napját követően megtartott közgyűlésen hozott valamennyi határozatra terjesztik ki". A határozatok megsemmisítésének jogi indokát abban határozták meg, hogy az alperesi egyesület a közgyűléseket távollétükben, meghívásuk nélkül tartotta meg annak ellenére, hogy tagsági jogviszonyuk nem szűnt meg, így nem tudtak élni tagsági jogaikkal. A per iratanyagát képező Pk.60.066/
- számú nem peres eljárás adatai szerint az alperesi egyesület
- február
- napján hatályos alapszabályát az
- február
- napján kelt módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapszabály képezte. Ennek adatai szerint a felperesek, mint választott tisztségviselők, tagjai voltak az alperesi egyesületnek, ennél fogva jogosultak voltak az egyesület bármely szerve határozatának megtámadására. A nyilvántartás módosítása érdekében időközben csatolt
- március 20., majd július 27-i keltű alapszabály módosítások átvezetésére joghatályosan nem került sor. A jelenleg hatályos alapszabályt - a kereseti kérelemmel és a fellebbezéssel támadott
- december 20-i keltű, és annak adatait
- június 30-án módosító közgyűlési határozatok alapján -
- augusztus
- napján jogerősen nyilvántartásba vett egységes szerkezetbe foglalt alapszabály tartalmazza. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a megyei bíróság helytállóan vonta le jogi következtetéseit, és megalapozott az erre alapított döntése is, azonban az ítélőtábla az ítélet indokolását - figyelemmel a fenti tényállásbeli pontosításra, valamint a fellebbezés tartalmára - az alábbiak szerint egészíti ki. Az I.r. felperes az ítélet megalapozatlanságát azzal indokolta, hogy egyrészt nem tudott az általa támadott határozatokról, azokat csak a bírósági nyilvántartás megtekintése alapján ismerte meg. Azt is állította, hogy a "C"-vel történt személyes találkozások ténye még nem bizonyítja, hogy a határozatokról is tudomást szerzett. Az I.r. felperes hivatkozása nem helytálló, ugyanis a kereseti kérelem a felperesek távollétében tartott közgyűléseken hozott valamennyi, pontosan nem nevesített határozatát eljárásjogi hibára alapozva - támadta, függetlenül azok érdemi tartalmától. A megtámadás jogi indoka az volt, hogy a közgyűléseket távollétükben, a felperesek meghívása nélkül tartották meg, ezért az ott meghozott valamennyi határozat törvénysértő. Erre tekintettel nincs jelentősége annak, hogy az I.r. felperes ténylegesen mikor és milyen tartalmú határozatokról értesült. Csak annak van jogi relevanciája, hogy a távollétében megtartott közgyűlésekről mikor értesült. Ennek tükrében, figyelemmel az alperes elévülési kifogására az ítélőtáblának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a fellebbező I.r. felperes a keresetindításra megszabott határidőt valamennyi, a távollétében megtartott közgyűlésről való tudomásszerzést követően elmulasztotta-e. Az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy a felpereseknek
- május
- napjától tudomásuk volt az alperesi egyesületnél
- december
- napján távollétükben - megtartott közgyűlésről, míg
- augusztusban ismertté vált előttük a
- június 30-án és július 4-én megtartott közgyűlések ténye is. A kialakult bírói gyakorlat szerint tudomásszerzésnek minősül az, ha a tag a határozat szövegének lényeges tartalmáról - jelen esetben a közgyűlés megtartásáról - értesül. Az I.r. felperes nem vitásan
- május 16-án tudomást szerzett arról, hogy az alperesi társaság
- december 20-án tisztújító közgyűlést tartott, annak ellenére, hogy a korábbi részvételével megtartott - közgyűlésen még az egyesület feloszlatásáról döntöttek. Tudomást szerzett 2008 augusztusában a június és július folyamán megtartott közgyűlések tényéről is. Az is nyilvánvaló volt előtte, hogy ezeken a közgyűléseken határozatok születtek. Mindezek alapján okszerűen az a következtetés vonható le, hogy az I.r. felperes a fenti időpontokban már tudomással bírt arról, hogy olyan közgyűlések megtartására került sor, ahol ő nem volt jelen, ezért az ott meghozott bármely tárgyú határozat meghozatala is törvénysértő. Ehhez képest a
- december
- napján előterjesztett kereseti kérelem elkésett. Mindezen indokok alapján az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján indokai részbeni kiegészítésével helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező I.r. felperes a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes részére megállapított másodfokú perköltség megfizetésére, melyet az ítélőtábla a 32/2003 (VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján állapított meg 5.000,-Ft + Áfa összegben, mely összeg arányban áll a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Az I.r. felperes viseli továbbá saját másodfokú perköltségét. Győr,
- szeptember
- napján Dr. Havasiné dr. Orbán Mária sk. Dr. Világi Erzsébet sk. a tanács elnöke előadó bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó: Dr. Maurer Ádám sk. bíró Győri Ítélőtábla Pf.III.20.134/2011/3.szám