Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.303/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a Székesfehérvári 6-os sz. Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Dr. Bordács Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen változás bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése és taggyűlési határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fejér Megyei Bíróság
- március
- napján kelt. 17.G.40.159/2010/
- számú ítélete ellen az alperes által benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12.500,(Tizenkettőezer-ötszáz) Ft másodfokú költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A fellebbezés elbírálása céljából irányadó, az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint a felperes 1993-ban lett tagja az alperesi cégnek. 2000-ben törzstőke emelésre került sor, ennek során a felperes − üzletrész arányának megfelelően − 740.000,Ft-ot befizetett a társaság bankszámlájára.
- június 20-án − átvételi elismervény ellenében - az alperes a törzstőke 37 %-át kitevő 1.100.000,- Ft-ot a felperes részére visszafizetett. Az alperes
- szeptember
- napján írásban felszólította a felperest ennek az összegnek a 30 napon belüli megfizetésére azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben ennek nem tesz eleget, a tagsági jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. A felperes a
- október 24-én kelt válaszlevelében vitatta, hogy a társaságtól a vagyoni hozzájárulását visszakapta. Az alperes ennek ellenére
- október 29-i levelében arról tájékoztatta, hogy mivel a
- szeptember 27-én átvett felszólításnak nem tett eleget, tagsági jogviszonya
- október
- napján megszűnt. Az alperesi társaság
- november
- napján tartott taggyűlésén, amelyen a másik tag vett csak részt, 63 %-os üzletrésszel, az 1/
- (XI.17.) számú taggyűlési határozatban megállapították, hogy a felperes tagsági viszonya
- október
- napján megszűnt, nyilvános árverésen történő értékesítésről rendelkeztek azzal, hogy az üzletrész kikiáltási árát 1.110.000,- Ft-ban, névértéken határozták meg. Az alperes által benyújtott változásbejegyzési kérelem alapján a cégbíróság - egyebek mellett − a felperes tagsági jogviszonyát
- november 17-i hatállyal törölte a cégjegyzékből a
- november 22-én kelt Cg..... számú végzésével. A felperes a Fejér Megyei Bírósághoz
- december
- napján érkezett keresetében kérte, hogy a bíróság a változásbejegyzést elrendelő végzés tagsági jogviszonyának törlésére vonatkozó rendelkezését helyezze hatályon kívül a
- évi V. törvény (Ctv.)
- §-a rendelkezései alapján, továbbá a
- évi IV. törvény (Gt.)
- §-a alapján helyezze hatályon kívül az 1/
- (XI.17.) számú taggyűlési határozatot. Érdemben arra hivatkozott, hogy jogszabálysértő volt a cégbíróság változásbejegyzést elrendelő végzésének a tagsági jogviszonyának törlésére vonatkozó rendelkezése, mert a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, hogy az alperes rendelkezésére bocsátotta a törzstőke emelés jogcímén rá jutó társasági részesedést, ezt a mérlegbeszámoló és a banki igazolás is alátámasztja. Ugyanezen indokok alapján jogszabálysértő a taggyűlési határozat, mert vagyoni hozzájárulásának befizetését teljesítette, amikor a törzstőke felemeléséről döntöttek. Az alperesi társaság az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Érdemben arra hivatkozott, hogy átvételi elismervény igazolja, hogy a felperes által szolgáltatott vagyoni hozzájárulás került visszafizetése, az 1.110.000,- Ft összeget nem tartotta a társaság rendelkezésére a felperes. Erre tekintettel a társaság nevében történő ügyvezetői eljárás a Gt.
- §-a szerinti, megfelelő eljárás volt, ezért a kereset megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság a
- március
- napján kelt 17.G.40.159/2010/
- számú ítéletében az alperes
- november 17-i
- számú taggyűlési határozatát hatályon kívül helyezte; a Fejér Megyei Bíróság Cg.... számú változásbejegyzést elrendelő végzésének a felperes tagsági jogviszonyának törlésére vonatkozó részét hatályon kívül helyezte. Rögzítette határozatában, hogy annak jogerőre emelkedése után megkeresi a cégbíróságot a törvényes működés helyreállításához szükséges intézkedések megtétele céljából. Kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 54.000,- Ft elsőfokú perköltséget. Határozata indokolásában megállapította, hogy a felperes keresete alapos. A Gt.
- §
(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a tag a társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulását az ott meghatározott időpontig nem szolgáltatja, a gazdasági társaság ügyvezetése 30 napos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre. A felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása a tagsági jogviszony megszűnését eredményezi. A
(2)bekezdés szerint a 30 napon határidő eredménytelen eltelte esetén a tagsági jogviszony a határidő lejártát követő napon megszűnik. Erről a gazdasági társaság ügyvezetése a tagot írásban köteles értesíteni. A Gt.
- §-a szerint a törzsbetét legkisebb összegére, megfizetésének módjára, esedékességére, a késedelem jogkövetkezményeire, valamint a vagyoni hozzájárulás értékelésére és szolgáltatására, továbbá a vagyoni hozzájárulást szolgáltató tag felelősségére vonatkozó tag felelősségére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell a törzstőke felemelése során is. A változásbejegyzési kérelemnek a felperes tagsági jogviszonyának törlésére vonatkozó része azon alapult, hogy a vagyoni hozzájárulását a társaság tagja visszakapta, majd azt felhívás ellenére újra nem fizette be. Az elsőfokú bíróságnak ezért azt kellett vizsgálnia, hogy a cégbíróságnak észlelnie, vizsgálnia kellett volna-e, hogy az ilyen tényeken alapuló kérelem megfelelt-e a jogszabályi rendelkezéseknek a Ctv.
- §
(1)bekezdése alapján. A kérelem alapjául szolgáló, az
- és
- számú Mellékletben felsorolt kötelező, illetve szükség szerint csatolandó egyéb iratok megfelelőségére figyelemmel. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Gt.
- §
(2)bekezdése alapján történő tagsági jogviszony törlésére akkor van lehetőség, ha a tag egyáltalán nem tesz eleget a társasággal szemben a befizetési kötelezettségének. Jelen esetben nem vitásan nem ez történt, ezt a változásbejegyzési kérelemhez csatolt okiratokból a bíróságnak észlelnie kellett volna, ezért a kérelem e részét el kellett volna utasítania. Rámutatott továbbá, hogy mint szükségtelen tényt nem kellett vizsgálnia, de megállapítható, hogy a Gt. 118. §
(2)bekezdése szerinti visszafizetési tilalmat megsértették. Mindezek alapján megállapította, hogy a cégbíróság
- sorszámú végzésének a felperes tagsági jogviszonya törlésére vonatkozó része jogszabálysértő. A Ctv.
- §
(3)bekezdése szerint, ha a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, vagy a cég a bíróság felhívásának nem tesz eleget, a bíróság a végzést, illetve a végzésben szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő adatot hatályon kívül helyezi azzal, hogy a céggel szemben törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását is kezdeményezheti. Az elsőfokú bíróság ezen rendelkezések alapján határozott a jogszabálysértő végzés hatályon kívül helyezéséről. Gt. 45. § A
(1)bekezdése alapján, amely szerint a gazdasági társaság tagja kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat a Gt., vagy más jogszabályi rendelkezésekbe, illetve a társasági szerződésekbe ütközik. A Gt. 46. §
(2)bekezdése alapján a jogszabálysértő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi. A fentebb kifejtettek szerint az 1/
- (XI.17.) taggyűlési határozat jogszabálysértő, ezért azt hatályon kívül helyezte. A perköltség viseléséről a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatásával a kereset elutasítását. Érdemben fenntartotta az elsőfokú eljárásban kifejtett álláspontját, egyben rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság szerint a vagyoni hozzájárulás szolgáltatásának elmulasztása kizárólag a társaság alapítása körében vezethet a tagsági jogviszony megszűnéséhez. E döntése miatt abban a kérdésben nem is folytatott le bizonyítást, hogy a felperes írásbeli nyilatkozata ellenére valósan állította-e, hogy valójában nem a vagyoni hozzájárulását kérte és kapta vissza, illetve, hogy a befizetés és a visszavétel milyen körülmények között történt. Álláspontja szerint a jogvita lényege az, hogy a vagyoni hozzájárulás egyébként tiltott visszavétele vezethet-e a tagsági jogviszony megszűnéséhez, vagy annak érintetlenül maradása mellett csak jogalapot keletkeztet annak visszakövetelésére a társaság részére. Rámutatott, hogy nemcsak a tagsági viszony keletkezésének, hanem létezésének is feltétele, hogy a tag a vagyoni hozzájárulását biztosítsa a társaság működéséhez, a Gt. 118. §
(2)bekezdése értelmében annak a társaság fennállása alatt a társaság rendelkezésére kell állnia. Nem lehetett a jogalkotó szándéka az, hogy a társaságból a tag által kivont vagyont csak a Ptk. rendelkezései alapján lehessen visszakövetelni ilyen esetben. A vagyoni hozzájárulás visszakövetelésének eredménytelensége esetén fennmarad a felperes tagsága. Hivatkozott arra, hogy mivel a számlavezető bankhoz visszajuttatott határozatot követően a felperes visszavette a 740.000,- Ft-os vagyoni hozzájárulását, illetve a többi részét is, lényegében színleg kívánt hozzájárulni a társaság működéséhez, tagsági viszonya helyreállítására nincs lehetőség jelen esetben. Végül kifejtette, hogy T.F. alperesi ügyvezető meghallgatására vonatkozó alperesi bizonyítási indítványt az elsőfokú bíróság anélkül utasította el, hogy azt megindokolta volna az ítéletében. Jogorvoslati kérelmében megjelölte a Gt. 9. §
(2)bekezdését a Ptk. 207. §
(6)bekezdését, 200. §
(2)bekezdését, és a Ptk. 237. §
(1)bekezdését, a szerződések semmisségére vonatkozóan. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását és az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. Kifejtette, hogy önmagában a törzstőke visszafizetésének ténye jogellenes, az alperes saját felróható magatartására előnyök szerzése végett hivatkozik. Helyesen utasította el álláspontja szerint - T.F. ügyvezető tanúkénti meghallgatását az elsőfokú bíróság tárgyaláson meghozott végzésével, mert álláspontja szerint jelen perben irreleváns, hogy az 1.110.000,Ft visszafizetése milyen jogcímen történt. A megyei bíróságnak és a cégbíróságnak is azt kellett volna vizsgálnia, hogy a tagsági jogviszonya létesítésekor a felperes a ráeső törzsbetét befizetési kötelezettségét teljesítette-e. Ezt a rendelkezésre álló adatok bizonyítják. Hivatkozott az EBH 2003/888. számú eseti döntésre, amelyet irányadónak tart jelen ügyben is. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján. Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és helytálló jogi következtetéssel helyezte hatályon kívül a cégbíróság végzésének a felperes tagsági jogviszonyának törlését elrendelő rendelkezését, és helyezte hatályon kívül az alapul szolgáló taggyűlési határozatot. A fellebbezés kapcsán rámutat a másodfokú bíróság, hogy a tanúbizonyítás elutasításának hiánya az ítélet indokolásában nem olyan eljárási szabálysértés, amely miatt a határozat hatályon kívül helyezésére lenne ok; a másodfokú bíróság álláspontja szerint helyesen mellőzte az alperesi ügyvezető tanúmeghallgatását az elsőfokú bíróság, mert azt kellett vizsgálnia, hogy a Gt.
- §-a szerinti eljárás jelen ügyben alkalmazható volt-e a felperessel szemben. A másodfokú bíróság álláspontja szerint sem lehet a Gt.
- §-a szerinti eljárás lefolytatását követően, a tagsági jogviszony törvény erejénél fogva bekövetkező megszűnését megállapítani akkor, ha a tag a vagyoni hozzájárulását teljesítette. A jogalkotó szándéka egyértelműen kiderül ebből a szabályozásból, amelynek a lényege a törzstőke emelésre is kiterjedően, hogy ha a tag egyáltalán nem teljesíti határidőben a vagyoni hozzájárulását, e teljesítési határidő eredménytelen eltelte után történhet a társaság ügyvezetője részéről a felszólítás. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján, helytálló indokaira tekintettel hagyta helyben. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért köteles az alperes megfizetni a felperes ügyvédi munkadíjból álló költségét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése alapján. Budapest,
- év október hó
- napján Dr. Mika Ágnes sk. a tanács elnöke, előadó Dr. Tibold Ágnes sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. Kurucz Zsuzsánna sk. bíró