← Magyarország

Bfv.221/2011/6 – Kúria

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.221/2011/6.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a

  1. július
  2. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: Az egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt javára a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva az Esztergomi Városi Bíróság 7.B.86/2009/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálat során felmerült 3750.- (háromezer-hétszázötven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s Az Esztergomi Városi Bíróság a
  4. június
  5. napján kihirdetett 7.B.86/2009/
  6. számú ítéletével a II. rendű terhelt bűnösségét egyedi azonosító jel meghamisításának bűntettében (Btk. 277/A. §

(1)bekezdés b) pont) és bűnsegédként elkövetett lopás bűntettében (Btk. 316. §
(1)bekezdés
(4)bekezdés a) pont) állapította meg. Ezért őt - halmazati büntetésül - 1 év 6 hónap börtönbüntetésre, 2 év közügyektől eltiltásra és 150.000.- forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A bíróság rendelkezett a járulékos kérdésekről, és döntött a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett további két terhelt büntetőjogi felelősségéről. A másodfokon eljárt Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a
  1. december
  2. napján jogerős 2.Bf.324/2009/
  3. számú végzésével elsőfokú bíróság ítéletét - a kamat összegének helyesbítése mellett - helybenhagyta. A felülvizsgálati indítvánnyal érintett tényállás lényege szerint az I. rendű terhelt a - B.-né N. M.-től kölcsön kapott és a tulajdonát képező - BMW típusú személygépkocsi eredeti rendszámra egy hamisított, az eredetihez megtévesztésig hasonlító, műanyagból gyártott rendszámot szerelt fel abból a célból, hogy az általa elkövetett bűncselekmények során a gépkocsit az eredeti rendszáma alapján ne azonosítsák be. II. rendű terhelt a hatósági jelzés megváltoztatásáról tudott. A járművet
  4. szeptember 25-én így használta. A jogerős ügydöntő határozat ellen a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség
  5. március
  6. napján, BF.325/2010/
  7. számon, a Be.
  8. §
(1)bekezdés a) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be a II. rendű terhelt javára, amelyben bűncselekmény hiányában történő felmentését indítványozta. Álláspontja szerint az irányadó tényállásból kitűnően nem állapítható meg, hogy a II. rendű terhelt részt vett a hamis rendszámtábla készítésében, annak a gépkocsira történő felszerelésében. A II. rendű terhelt - bár tudott róla, hogy hamis rendszámtáblával ellátott gépkocsit vezet - az egyedi azonosító jel meghamisítása tényállásában megkívánt használatot a vezetéssel nem valósította meg. A bírói gyakorlat a felhasználáson olyan aktív tevékenységet ért, amely joghatás kiváltására alkalmas, önmagában a gépkocsi vezetése azonban semmilyen joghatást nem vált ki. A Legfőbb Ügyészség BF.916/2010/
  1. számú írásbeli nyilatkozatában a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát, annak indokaival egyetértve, fenntartotta. Indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a II. rendű terheltet az egyedi azonosító jel meghamisításának büntette miatt emelt vád alól mentse fel, egyebekben a megtámadott határozatokat hatályukban tartsa fenn. A nyilvános ülésen a legfőbb ügyész képviselője az írásbeli indítvánnyal egyezően szólalt fel, de utalt arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntéseiben ezzel ellentétes álláspontot fogalmazott meg. A kirendelt védő az ügyészi indítvánnyal egyezően a II. rendű terhelt felmentését, a büntetés halmazati jellegére utalás mellőzését, és enyhébb büntetés kiszabására tett indítványt. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak, a II. rendű terheltnek felrótt bűncselekmény anyagi jogi megítélésében a Legfőbb Ügyészség álláspontjával nem értett egyet. Az
  2. évi IV. törvény (Btk.) 277/A.§
(1)bekezdés szerint az egyedi azonosító jel meghamisításának bűntettét az követi el, aki egyedi azonosító jelet eltávolít, vagy egyéb módon meghamisít /
  1. a)pont/, illetőleg olyan dolgot szerez meg vagy használ fel, amelynek egyedi azonosító jele hamis, hamisított, illetőleg amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították /
  2. b)pont/. E bűncselekmény több tényállásszerű elkövetési magatartással is megvalósulhat, miként a közokirat-hamisítás különböző elkövetési magatartásait (Btk.274.§
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja) megvalósító elkövető cselekményei, amelyek, ha ugyanarra az elkövetési tárgyra vonatkoznak természetes egységet alkotnak. Az ügyészi, és az ezzel egyező védői álláspont lényege szerint a felhasználás fogalmát az ítélkezési gyakorlat egységének biztosítása érdekében - a közokirat-hamisítás bűncselekménye esetében kialakult felhasználás fogalmával azonosan, akként kell értelmezni, amely szerint az kizárólag joghatás kiváltására alkalmas cselekményt jelenthet. A hamis vagy hamisított azonosító jellel ellátott, illetve egyedi azonosító jelet nélkülöző gépjármű használata, a közúti forgalomban azzal történő részvétel ennek a fogalomnak nem felel meg, így bűncselekményt sem valósít meg. A Legfelsőbb Bíróság - miként arra több határozatában (EBH. 2008. 1754. szám, Bfv.I.387/2010/5. szám) is rámutatott - a bűncselekmény hiányának megállapítását célzó jogi álláspontot az alábbiakra figyelemmel találta tévesnek. Az 1/2000. Büntető jogegységi határozatban meghatározott elvek az egyedi azonosító jel meghamisítása bűntettének különböző elkövetési magatartásai esetén is irányadóak. A Btk. 274. §
(1)bekezdés b) pontjának értelmezésével megegyező felhasználás - a Btk. 277/A.§
(1)bekezdés
  1. b)pontjában meghatározott elkövetési magatartáshoz hasonlóan a gépjárművezető által tudottan hamis rendszámmal felszerelt gépjármű használatával megvalósul. A hamis rendszám gépjárműre történő felszerelésével, az elkövetési magatartás tanúsításával a bűncselekmény befejezetté válik. Az irányadó tényállás szerint a rendszámmal történő lefedését nem bíróságok a rendszám hamis rótták a II. rendű terhelt terhére. Bűnösségét arra alapítva állapították meg, hogy tudott az eredeti rendszám jogtalan lefedéséről, és a gépjárművet így használta a közúti forgalomban. Az 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról, az egyedi azonosító jel fogalmát meghatározó 25/A. § szerint a Btk. 277/A. §-ának alkalmazása szempontjából az olyan dolognak, amelynek birtoklását vagy rendeltetésszerű használatát jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gyártónak vagy a hatóságnak a dolgon, illetőleg annak alkotórészén alkalmazott, egyedi azonosításra szolgáló jelölése. Az 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet a járművek közlekedésben való részvételének feltételeit szabályozó 5.§
  2. b)pontja szerint a közlekedésben olyan járművel szabad részt venni, amelyre külön jogszabályban meghatározott számú, típusú és elhelyezésű hatósági jelzések (rendszámtáblák) vannak felszerelve. A hatósági jelzéseket (rendszámtáblákat) a járművön a felszerelésére kijelölt helyen, jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni, letakarni vagy jogosulatlanul eltávolítani tilos (5.§
(5)bekezdés). A 35/
  1. (XI.30.) BM rendelet
  2. §-ában írtak szerint a rendszámtábla olyan hatósági jelzés, mely a Hivatal tulajdonát képezi. A rendszámtábla gyártótól történő megrendelése és a közlekedési igazgatási hatóság azzal történő ellátása a Hivatal, a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj ellenében az ügyfélnek történő kiadása a közlekedési igazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A fenti fogalom alapján a rendszámtábla egyedi azonosító jel, mert annak formáját és tartalmát a hatóság határozza meg, kiadása, bevonása, elvétele jogilag meghatározott eljárásban és feltételek mellett történik, a hatósági nyilvántartás szempontjából alapvető fontosságú, vagyis a rendszámtábla hitelességéhez ugyanolyan érdek fűződik, mint a nyilvántartáshoz. A közúti gépjármű rendeltetésszerű használata hatósági engedélyhez kötött, és a járművet - a forgalmi rendszám révén - maga a hatóság egyedi azonosításra alkalmas jellel látja el. A rendszámok hatósági nyilvántartása és közokiratban való rögzítése a gépjárművek eredetének nyomon kísérése szempontjából fontos, az azonosítás lehetőségét éppen az egyedi jelzések érintetlensége teremti meg. A Btk. 277/A.§-a az egyedi azonosító jel jogellenes eltávolításához, vagy meghamisításához, illetve az ilyen dolog megszerzéséhez, használatához fűz büntetőjogi következményeket (EBH.2003.929.). A Btk. 277/A.§-ában meghatározott bűncselekménynek a hivatalos nyilvántartások hitelességéhez fűződő közbizalom mellett jogi tárgya a közúti közlekedés biztonsága, amelyet a kiadott rendszám hamis rendszámmal való lefedésével való közlekedésben történő részvétel alapvetően veszélyeztet. Ezért az egyedi azonosító jel meghamisításának bűntettét nem csupán a gépjárműre kiadott rendszámtábla eltávolítása, ehelyett hamis rendszámtábla felszerelése, vagy az eredeti rendszámnak - hamis rendszámtáblával történő lefedése -, hanem az ilyen rendszámmal felszerelt gépjárművel - mivel azt a külső szemlélő folyamatosan észleli - a közúti közlekedésben való részvétel is megvalósítja (BH.
  3. szám). A felülvizsgálati eljárásban - a Be.
  4. §
(1)bekezdés alapján kötelezően - irányadó ítéleti tényállás szerint a II. rendű terhelt tudott a gépkocsi hatósági jelzésének megváltoztatásáról, és az I. rendű terhelt által felszerelt hamis rendszámmal ellátott gépkocsit vezetve vett részt a közúti közlekedésben. Az irányadó ítéleti tényállás alapján az eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül állapították meg a II. rendű terhelt bűnösségét az egyedi azonosító jel meghamisítása bűntettében. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgált alapítéleteket a II. rendű terhelt tekintetében a Be. 426. § alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálat során a kirendelt védő eljárásával összefüggésben felmerült bűnügyi költséget a Be. 429. § alapján az állam viseli. A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 416. §
(1)bekezdésének
  1. e)vagy
  2. g)pontján alapul (Be. 418. §
(3)bekezdés). Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság a Be. 421. §
(3)bekezdése alapján mellőzheti. Budapest,
  1. július
  2. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Csere Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.