Kfv.VI.37.795/2010/9.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Körmendi Csaba Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Gellérthegyi István ügyvéd által képviselt Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség alperes ellen hulladékbírság tárgyú határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Fejér Megyei Bíróság
- április 27-én kelt 21.K.21.787/2009/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fejér Megyei Bíróság 21.K.21.787/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül alperesnek 80.000 (nyolcvanezer) forint perköltséget. fizessen meg az felülvizsgálati Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Dunaújváros Megyei Jogú Város Jegyzője a
- október 30-án kelt 16.592-4/
- számú határozatával a perben nem álló Kft. építtető részére építési-bontási engedélyt adott a elővárosi vonatok motorjavító üzemére a környezetvédelmi szakhatóság állásfoglalásában foglalt kikötések előírásával. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a használatbavételi engedélyezési eljárás során bizonyítási eljárást folytatott le, mert az építtető az építési engedélyezési eljárás során előírt szakhatósági kikötéseknek nem tett eleget. A bizonyítási eljárás során a hatóság részére benyújtásra került a módosított bontási hulladéknyilvántartó lap, amely szerint bontási hulladékként 2272 m3 betontörmelék, 3314 m3 vegyes építési és bontási hulladék keletkezett. Benyújtásra került továbbá a felperes és a perben nem álló Kft.
- november 3-án kötött megállapodása, amely szerint a bontásból származó betontörmelék elszállítását a felperes vállalta. Az Kft.
- április 16-án bejelentette, hogy a felperes nyilatkozata alapján 5586 m3 betontörmelék a Nándor-majorba került elszállításra, a helyszínen 1056 m3 földet deponáltak, 222 m3 földet feltöltésre Besnyőre, Pusztaszabolcsra 256 m3 földet, Székesfehérvárra 800 m3 földet szállítottak el. A felperes a betontörmeléket a
- november 2-án, illetve 23-án, december 8-án felvett jegyzőkönyvek tanúsága szerint P polgármestere hozzájárulása folytán az önkormányzat telepére, a Nba szállította. Az elsőfokú környezetvédelmi hatóság
- november 26-án értesítette a felperest a hivatalbóli eljárás alá vonásáról, az eljárás tárgyáról. Az elsőfokú hatóság a
- február 18-án kelt 25655/
- számú határozatával a felperessel szemben 4.941.975 Ft hulladékbírságot szabott ki a hulladékkezelési tevékenység engedély nélküli végzése miatt. A felperes fellebbezett a határozat ellen, állította, hogy a szállítást nem ő végezte. Az alperes a
- október 28-án kelt 14/3142-7/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a bírság összegét 29.401.875 forintban állapította meg, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A rendelkezésre álló iratok alapján azt állapította meg, hogy a felperes végezte a hulladék szállítását, ezért bírsággal sújtható volt. Az elsőfokú hatóság azonban az alapbírság összegét tévesen állapította meg, ezért azt módosította. Az alapbírságot egyúttal 25%-ra csökkentette 18.000 forintról 4.500 forintra, mert a felperes a jogellenes állapotot megszüntette és a hulladék szállítására az engedélyt megkérte. A felperes módosított keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát kérte. Állította, hogy a tényállás a mennyiségek tekintetében bizonyítatlan. A hulladék jó részét építési anyagként szállította, egy része beépítésre került. Környezetszennyezésre, károkozásra nem került sor. Álláspontja szerint a bírság 75 %-kal csökkenthető, továbbá a jogsértés is csekély mértékű, ezért a bírság mellőzhető is. Sérelmezte, hogy az eljárásba nem vonták be, ügyféli nyilatkozatát nem szerezték be. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint eljárási szabálysértés nem történt, a felperest értesítették az eljárás alá vonásról, ügyféli jogait gyakorolhatta. A felperes jogellenesen - engedély hiányában - folytatott a benyújtott okiratokkal igazoltan hulladékkezelésnek minősített hulladék szállítási tevékenységet, emiatt a kiszabható hulladékgazdálkodási alapbírság legmagasabb mértéke 18.000 Ft a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001.(XII.21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1.§
(3)bekezdés d/ pontja alapján. Az alperes az R. 1.§
(5)bekezdése alapján a jogellenes állapot megszüntetésére tekintettel az alapbírságot a legnagyobb mértékben csökkentette és így szabta ki a hulladékbírságot. Súlyosbítási tilalom nem állt fenn, az alperes nem mérlegelési jogkörében járt el. Az elkövetett jogsértés nem csekély, ezért az R. 4.§
(2)bekezdése alkalmazásának nem volt helye. A felperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettség ellenére a mennyiség vitatásán túl a hulladék mennyiségére vonatkozóan bizonyítékokat nem csatolt, ezért a szállított hulladék mennyiségét a rendelkezésre álló iratok (bontási hulladéknyivántartó lap, az Kft. nyilatkozata) alapján kellett megállapítani. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet és az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 206.§
(1)bekezdését, 221.§
(1)bekezdését. Állította, hogy a hulladék mennyisége nem bizonyított, a hulladék egy része építési anyagként került szállításra, továbbá beépítésre. A bírósági eljárásban a szükséges nyilvántartás beszerzése nem történt meg, ezért megalapozatlan a tényállás. A fentiek alapján az R.
- § /2/ bekezdésére hivatkozással kérte a bírság kiszabásának mellőzését. Kizárólag inert hulladékot szállított, a hulladékgazdálkodásról szóló
- évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 16.§
(1)bekezdésében foglaltak nem sérültek. A bírság mértékénél az R. 1.§
(2)bekezdésében foglaltakat értékelni kell, így azt is, hogy környezetkárosítás nem történt, a jogellenes állapotot megszüntette, az engedélyt beszerezte, így a bírság maximális mérséklésének vagy mellőzésének lett volna helye. Sérelmezte, hogy a kiszabott bírság nem áll arányban a jogsértés súlyával. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A felperes a Hgt. 14.§
(1)bekezdése szerint hulladékkezelési tevékenységnek minősülő hulladék szállítási tevékenységet végzett, amely a Hgt. 14.§
(2)bekezdése értelmében környezetvédelmi engedélyhez kötött tevékenység. A Hgt. 49.§
(1)bekezdés b) pontja szerint, aki tevékenységével vagy mulasztásával a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, vagy bejelentés nélkül, vagy attól eltérően végez, hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni. A hulladékkezelés engedély hiányában történő végzése nem csekély súlyú jogsértés, ezért az R. 4.§
(2)bekezdésének alkalmazására nem kerülhetett sor, a bírság kiszabása nem volt mellőzhető. A kiszabható bírság mértéke az R. 1.§
(1)bekezdése értelmében alapbírság és a szorzószámok szorzataként meghatározott összeg. Az alapbírság mértékét az R. 1.§
(3)bekezdés d) pontja alapján kellett megállapítani az engedély hiányában folytatott jogellenes tevékenységre figyelemmel. Az alapbírság legkisebb mértéke az R. 1.§
(5)bekezdése szerint a 18.000 forint összeg 25%-a, ezért nincs jogi lehetőség - az R. 4.§
(1)bekezdés alapján - ennek további mérséklésére, csökkentésére. A hatóság a maximális csökkentési lehetőséget a jogellenes állapot megszüntetésére tekintettel figyelembe vette. A felperes álláspontjával ellentétben a bírság nem mérlegelési jogkörben került kiszabásra, így további enyhítő körülmények figyelembe vételére nem kerülhet sor. Az elsőfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy a felperes bár a hulladék mennyiségét vitatta, az eltérő mennyiség igazolására bizonyítékokat nem csatolt. A felperes - felülvizsgálati kérelmében - kifogásolta nyilvántartások beszerzését. A felperest terhelte a Pp. 164.§
(1)bekezdése alapján a bizonyítási kötelezettség, neki kellett bizonyítania, hogy az alperes határozata a keresetben megjelölt okokból jogsértő. A felperes az elsőfokú eljárásban bizonyítási indítvánnyal nem élt, bizonyítékot a hulladék mennyiségére nem csatolt, ezért a tényállás bizonyítatlanságára alaptalanul hivatkozott. Az elsőfokú bíróság a Pp. 206.§
(1)bekezdésében, 221.§
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően járt el, a hulladék mennyisége a közigazgatási eljárásban feltárásra és megállapításra került, annak számszerű adatait a felperes nem cáfolta, a bírság megállapításához a hulladék mennyisége tisztázott volt. A felperes hivatkozott arra, hogy építési anyagot szállított, de nem jelölte meg, hogy bizonyítottság esetén az építőanyag szállítása a bírság kiszabását mennyiben érintette, befolyásolta volna, mert bontási törmelék szállítása miatt járt el a hatóság a felperessel szemben. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemre utalással végül megjegyzi, hogy a Pp. 275. §-ának /1/ bekezdése felülvizsgálati eljárásban kizárja a bizonyítékok újraértékelését. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a sikertelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest az alperes felülvizsgálati perköltségének a megfizetésére, valamint 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése szerint a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéknek a viselésére. Budapest,
- április
- Dr. Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok