A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.38.193/2010/7.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Berke és Molnár Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr.Berke Barna ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr.Nagy Andrea jogtanácsos által képviselt Fogyasztóvédelmi Hatóság (1088 Budapest, József krt. 6.) alperes elleni fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe az alperes oldalán pernyertessége előmozdítása érdekében beavatkozott a által képviselt - a Fővárosi Bíróság
- szeptember
- napján kelt 23.K.31.157/2009/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 23.K.31.157/2009/
- számú ítéletét - az indokolás módosításával - hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül felperesnek 40.000 /negyvenezer/ forint perköltséget. A le nem rótt 36.000 /harminchatezer/ eljárási illetéket az állam viseli. forint fizessen meg a felülvizsgálati felülvizsgálati Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A beavatkozó bejelentése alapján reklámfelügyeleti eljárás indult az elsőfokú hatóságnál, amely
- március
- napján helyszíni ellenőrzést végzett a szám alatti elnevezésű üzlethelyiségben. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy az üzlet két pénztárának kasszája felett dohányterméktároló található, ahonnan az értékesítést a pénztáros végzi. Az ellenőrzéskor készült fényképfelvételekről megállapítható, hogy a reklámfeliratokon túl, négyféle PALL MALL termék képi képi ábrázolása mellett nem került feltüntetésre sem a termék ára, sem annak kátrány-és nikotintartalma. A hatóság a felperessel szemben 50.000 forint reklámfelügyeleti bírságot szabott ki és megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, amely határozatát utóbb visszavonta. Az elsőfokú hatóság, miután tájékoztatta a felperest az eljárás megindulásáról, az új eljárásban hozott határozatával 1.000.000 forint bírságot szabott ki a felperessel szemben, egyben megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását. Álláspontja szerint a felperes megsértette a gazdasági reklámtevékenységről szóló
- évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 13.§
(1)bekezdésében foglalt dohánytermék reklámozására vonatkozó tilalmat, mivel a közzétett tájékoztatás nem felelt meg a Grtv. 13.§
(4)bekezdés b) pontjában foglaltaknak, mert árfeltüntetést nem tartalmaz, továbbá a Grtv. 13/A.§
(1)bekezdésében foglaltaknak sem, mert nem tartalmazta a dohánytermék nikotin-és kátránytartalmát közlő adatokat. Megállapította, hogy az eljárás alá vont reklámeszközökön közzétett dohánytermékekkel kapcsolatos feliratok tartalmuknál fogva dohányárut népszerűsítő, a Grtv. 2.§
- h)pontja szerinti gazdasági reklámnak minősülnek. E mellett a hatóság hivatkozott arra is, hogy a reklámot tartalmazó dohányáru tárolók a Grtv.2.§
- t)pontja szerint sajtóterméknek minősülnek. A bírság összege meghatározásánál értékelte a jogsértés súlyát arra is figyelemmel, hogy a kifogásolt magatartás a fogyasztói érdekeket hátrányosan érinti, de utalt a dohányzás reklámozásának jogilag tilalmazott és társadalmilag elítélendő voltára is. Mindezekre alapozottan egy visszatartó erejű bírság meghatározását tartotta szükségesnek. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2008. november 28. napján kelt HAJ-3275-6/2008. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az alperesi határozat felülvizsgálatát, annak hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a hatóság visszavonó határozata nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 114.§-ában előírt feltételeknek; a Grtv. 13.§
(4)bekezdés b) pontjában található kivételszabály vagylagos feltételként követeli meg a termékbemutatást és az árfeltüntetést; az alperes tévesen minősítette a dohánytermék tároló oldalait sajtóterméknek, így nem kell megfelelnie a Grtv.13/A.§-ában foglalt feltételeknek; az alperes határozata sérti a Ket.72.§
(1)bekezdés e) pontját, továbbá jogszabálysértő a bírság összegének a megállapítása. A megyei bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte. Ítélete indokolásában kiemelte, hogy a felperes által megvalósított tevékenység tilos dohányáru reklámnak minősül, és nem tartozhat a Grtv. 13.§
(4)bekezdés
- b)pontjában meghatározottak alá, mert a termékbemutatás és árfeltüntetés, mint konjunktív feltétel jelen esetben nem valósult meg. A reklámot tartalmazó tárolók a tájékoztatással is ellátott nyilvános közlésre szánt technikai eszköz fogalmának megfelelnek, ezért a Grtv. 2.§
- t)pontja alapján sajtóterméknek minősülnek. A reklám a Grtv. 13/A.§
(1)bekezdésébe ütközően nem tartalmazta a dohányáru nikotin- és kátránytartalmára vonatkozó adatokat. A bírság mértékének meghatározása kapcsán a megyei bíróság rámutatott arra, hogy a bírság összegének megállapításakor figyelembe vett szempontok vonatkozásában az alperesi indokolás általános, sematikus megállapításokat tartalmaz, a határozat indokolásából a súlyosbító és enyhítő körülményeket megállapítani nem lehet. A határozat indokolásából nem tűnik ki a mérlegelés módja. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelmében foglaltak szerinti megváltoztatását. Állította, hogy a megyei bíróság jogsértő módon állapította meg a Grtv. 13/A. §-ának megsértését, továbbá azt, hogy a vizsgált reklámnak meg kell felelnie a Grtv. 13/A. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint a sajtótermékben közzétett reklámokra előírt tartalmi követelményeknek. Jogsértő módon értékelte a dohánytermék tárolóját a Grtv. 2. § t) pontja értelmében sajtóterméknek arra alapítottan, hogy azt nyilvános közlésre szánt technikai eszköznek minősítette. Álláspontja szerint a hatályon kívül helyezett határozatban kiszabott bírság összege arányos csökkentésének van helye arra figyelemmel, hogy a Grtv. 13/A.§
(1)bekezdésének megsértése nem lehet alapja az új eljárásban a bírságmértéknek, ezért e körben a jogerős ítélet indokolásának kiegészítését kérte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte arra alapítottan, hogy a a jogerős ítélet a felperes által támadottak vonatkozásában megalapozott, a felülvizsgálni kért ítélet a jogszabályoknak megfelel. Az alperesi beavatkozó a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- § /1/ bekezdése alkalmazásával tárgyaláson bírálta el. A felperes felülvizsgálati kérelme alapos. A Legfelsőbb Bíróság előrebocsátja, hogy a megyei bíróság a tényállást helyesen tárta fel, azonban abból részben téves jogi következtetésre jutott. A Pp.
- § /2/ bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A felülvizsgálati kérelemben már nem volt vitatott, hogy az adott tevékenység dohányáru tiltott reklámjának minősül, mint ahogy a bírság összegszerűségének meghatározása során értékelt mérlegelési szempontok sem, ezért a Legfelsőbb Bíróság e körben megállapítást nem tett. Kérdésként merült fel ugyanakkor az, hogy a dohányterméktárolók oldalain feltüntetettek kimerítik-e a sajtótermékben közzétett reklám fogalmát. A Grtv.
- § t/ pontja értelmében e törvény alkalmazásában sajtótermék az időszaki lap egyes lapszámai, a rádió- és televízió műsor, a könyv, a röplap és egyéb szöveges kiadvány - ide nem értve a bankjegyet és az értékpapírt -, a zeneművet, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyilvános közlésre szánt műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más, tájékoztatást vagy műsort tartalmazó nyilvános közlésre szánt technikai eszköz. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében kifejtette, hogy a dohányárut tároló eszközre kihelyezett tájékoztatás nem tekinthető sajtótermékben, sajtóban vagy szabadtéri reklámhordozón megjelenő reklámnak, ilyennek kizárólag a sajtóban megjelenő reklámot kell érteni. Mindebből következik az is, hogy a felperes által folytatott dohányárut népszerűsítő reklámtevékenységre a Grtv. 13/A. §-ában foglaltak nem alkalmazhatók, az említett jogszabályhely /1/ bekezdésében felhívott szöveget a reklámhordozón nem kell közzétenni. Nem minden „bármely más tájékoztatást tartalmazó nyilvános közlésre szánt technikai eszköz” tekinthető sajtóterméknek, azaz nem ilyen a dohányterméket tároló doboz oldalán található, egyébként gazdasági reklámnak minősülő, az adott termék népszerűsítését szolgáló felirat. A jogerős ítélet jogszabálysértő volta tehát abban valósult meg, hogy a megyei bíróság az eljárt hatóságokkal egyezően megállapította a sajtótermékben történt reklámozás tényét, így jogalapjában jogszerűnek minősítette az alperesi határozatot. Tekintettel arra, hogy a bírságolásnál irányadó szempontok, illetve a Grtv. által megkívánt kötelező tartalom közül az utóbbi kiesettnek tekintendő, mindösszesen az árfeltüntetés hiányzik, ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság új eljárásra adott iránymutatását akként módosítja, hogy az új eljárás során a hatóságnak oly módon kell - a mérlegelés szempontjairól megfelelően számot adva - a bírság összegét meghatároznia, hogy sajtóterméken nem történt reklámozás, csak a szabálytalan gazdasági reklámtevékenység valósult meg. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján - mivel érdemben helyes döntést tartalmazott - az indokolás módosításával hatályában fenntartotta. A pervesztes alperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles a felperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. Az alperes személyes illetékmentessége okán a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog miatt le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az alperesi beavatkozónak a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. , 2011. október 10. Dr. Kárpáti Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Sperka Kálmán sk. bíró, Dr. Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok előadó