Kfv.VI.37.432/2010/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Tanda Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr.Tanda Zsoltné ügyvéd) által képviselt Magyar Dekor Ásványkutató Kft. felperesnek a Pestiné dr.Katona Ilona jogtanácsos által képviselt Magyar Bányászati és Földtani Hivatal alperes elleni bányászati ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
- január
- napján kelt 12.K.22.617/2009/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 12.K.22.617/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az elsőfokú hatóság megismételt eljárás lefolytatását követően határozatával törölte a II. - homok, kavics" védnevű bányatelken a felperest megillető bányászati jogot. A határozat indokolásában rögzítette, hogy a bányatelket megállapító és bányászati jogot keletkeztető bányakapitánysági határozat
- december 11-én jogerőre emelkedett. A felperes a jóváhagyott műszaki üzemi tervnek (a továbbiakban: MÜT.) megfelelő kitermelést nem végzett, a 2004., illetve
- évben az ásványi nyersanyag minőségének pontosítását célzó, a MÜT-ben meghatározott termelési tervhez képest elenyésző mértékű próbatermelés nem minősülhet a bányászatról szóló
- évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.)
- §-a szerinti feltárásnak. A lefolytatott helyszíni szemle eredményeképpen megállapította, hogy a felperes letakarítási tevékenységet nem végzett, a terület terepviszonyai és művelési ága nem változott, sőt annak a szántó művelési ágból történő kivonását a felperes nem is kezdeményezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- július
- napján meghozott 928/8/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában hivatkozott a Bt-nek a bányatelek megállapítása időpontjában hatályos
- § /5/ bekezdésére, valamint a Bt-t módosító
- évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.)
- február
- napjától hatályos 26/A. § /5/ és /6/ bekezdésében foglaltakra azzal, hogy a felperes a kitermelés megkezdésére vonatkozó határidő meghosszabbítását nem kezdeményezte, a határidő engedély hiányában történő elmulasztása esetén pedig a bányavállalkozó bányászati jogát törölni kell. A felperes a kitermelés megkezdésére vonatkozó 5 éves határidőt a bányatelek megállapító határozat jogerőre emelkedésének
- december 11-i időpontjához képest nem tartotta be. A felperes keresetében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte, azzal a megállapítással, hogy az alperes a Bt. anyagi jogszabályait visszamenőleges hatállyal alkalmazta az eljárása során. A megyei bíróság a keresetet megalapozatlannak találta, ezért azt ítéletével elutasította. Ítélete indokolásában kiemelte, hogy a Módtv. az alkalmazhatóság körében külön rendelkezést nem tartalmazott, a bevezetett módosításokat a hatálybalépés időpontjától, azaz
- február
- napjától, a folyamatban lévő eljárásokban alkalmazni kell. Mindez nem jelenti a jogalkotásról szóló
- évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.)
- § /2/ bekezdésének sérelmét sem. A felperes az 5133/
- számú MÜT engedélyhatározat
- pontjában meghatározottak ellenére az érintett terület eltérő célú hasznosításáról szóló hatósági engedélyt nem szerezte be, a MÜT végrehajtása érdekében az abban foglaltak szerinti tevékenységet nem végzett, ezért a Bt. 26/A. § /5/ és /6/ bekezdésére alapozottan a felperes bányászati jogát a bányászati hatóság jogszerűen törölte. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a keresetének való helyt adást. Álláspontja szerint a megyei bíróság a tényállást nem tisztázta, a jogerős ítélet sérti a BT
- § /5/ bekezdésében foglaltakat. A Bt.
- §-a az engedély alapján végzett kutatásra vonatkozik, ezzel összefüggésben utal vissza a koncessziónál már előírt határidők (
- §,
- §) alkalmazására. Az engedély alapján végzett kutatásokra vonatkozó szabályozásból, az ott rögzített határidőkből pedig nem következik, hogy a bányatelek hivatalbóli törlésére sor kerülhetne, amennyiben a kitermelésre a Bt.
- § /5/ bekezdésében rögzített 5 éves határidő eredménytelenül eltelik. Hangsúlyozta, hogy a Bt.
- § /9/ bekezdése értelmében hivatalból a bányatelek akkor törlendő, ha a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi engedély iránti kérelmét elutasították, egyéb okból nem. Végezetül rámutatott arra is, hogy az alperes a termelés tényét nem vitatta, a kitermelt mennyiséget tekintette döntőnek, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a bányajáradék bevallása is szabályszerűen megtörtént. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- § /1/ bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy a megyei bíróság a Bt-nek az alperesi határozat meghozatalakor alkalmazott szabályainak helyes értelmezésével jutott arra a következtetésre, hogy a felperesnek a II. homok,kavics" védnevű bányatelken megnyilvánuló bányászati jogát törölni kell. A megyei bíróság a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok körében helytállóan értékelte a jogvita eldöntése szempontjából relevánsként azt, hogy a bányatelek szántóföldi művelés alatt áll, a terület művelési ágból történő kivonására nem került sor, ezzel kapcsolatosan hatósági engedéllyel a felperes nem rendelkezett, noha ezt a MÜT. engedélyhatározat a bányászati tevékenység megkezdése feltételeként kötelezően előírta. A felperes
- és
- évben elenyésző mennyiségű (4, illetve 5 m3) ásványi anyag kitermeléséről ugyan bányajáradék önbevallást nyújtott be, ez azonban a tervidőszakra megjelöltekhez képest elenyésző mértékű. A helyszíni szemle során tapasztaltak, a felelős műszaki vezető nyilatkozata egyértelműen alátámasztják, hogy az ásványi nyersanyag kitermelésének megkezdésére irányuló bányászati tevékenység (Bt.
- §) a bányatelken nem kezdődött meg. A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a perrel érintett határozatok nem a bányatelek, hanem a bányavállalkozót megillető bányászati jog törléséről rendelkeztek, így az előbbivel kapcsolatos felperesi okfejtés a jogvita elbírálása során nem foghat helyt. A perben rendelkezésre álló adatokból következően a bányatelket megállapító és a bányászati jogot keletkeztető határozat
- december 11-i időpontjához képest a kitermelés megkezdésére a Bt. 26/A. § /5/ bekezdésében írt öt éves határidőn belül nem került sor és a felperes nem is kérte a határidő leteltét követően annak meghosszabbítását. A
- február
- napjáig hatályos törvényi rendelkezések a bányászati jog törlését nem tették lehetővé, hiszen a bányavállalkozónak nem volt törvényen alapuló kötelezettsége a bányaművelés megkezdésére. Ez a helyzet
- február
- napjától változott, a Módtv.
- § /1/ bekezdése értelmében a Bt. 26/A. § /5/ és /6/ bekezdése
- február
- napjától hatályos rendelkezéseit az ezt követően indult eljárása során a hatóságnak alkalmaznia kellett. A felperes a kitermelést
- december
- napjáig nem kezdte meg, és nem kérte a határidő meghosszabbítását sem, amelynek szükségszerű - Bt. 26/A. § /6/ bekezdés a./ pontján alapuló - következménye a bányászati jog törlése. A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ennek során a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- § /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati kérelem alaptalannak bizonyult, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- § /1/ bekezdése alapján kötelezte a felperest a pervesztessége folytán felmerült, az alperest illető perköltség megfizetésére. Kötelezte továbbá a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán lerovásra nem került felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére is, figyelemmel az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- § /3/ bekezdés d/ pontjára és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- § /2/ bekezdésére. Budapest,
- február
- Dr.Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr.Sperka Kálmán sk. előadó bíró, Dr.Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok