Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.587/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Kovátsits László ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek, dr. Németh L. Zsolt ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- május
- napján meghozott, 22.P.22.026/2011/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét részben megváltoztatja, és az alperest az alábbi helyreigazítás közlésére is kötelezi: „Valótlanul állítottuk, hogy felperes nevepolgármester változtatta meg azt a korábbi gyakorlatot, amely szerint bizonyos értékhatár felett csak a testület jogosult dönteni. A valóság ezzel szemben az, hogy ezen gyakorlat megszüntetéséről a képviselőtestület határozott.” Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében helybenhagyja. A felperest és az alperest is arra kötelezi, hogy személyenként fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra 31.500-31.500 (harmincegyezerötszázharmincegyezerötszáz) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket. Ezt meghaladóan a peres felek a költségeiket maguk kötelesek viselni. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: Az alperes által üzemeltetett ... honlapon ... napján „...” címmel jelent meg cikk, amely a felperes személyét is érintette. A felperes sérelmezte a cikkben közölteket, ezért sajtó-helyreigazításra kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy valótlanul állította az alperes, hogy felperes nevepolgármester olyan részvényekkel rendelkezik, melyekből a ... Kft. is vásárolt, továbbá, hogy a kft. tranzakcióiról a képviselő-testület csak utólag szerzett tudomást, és nem felelt meg a valóságnak az sem, hogy az ... Kft-nek nincs beszámolási kötelezettsége a képviselő-testülettel szemben. Valótlanul közölte az alperes azt is, hogy felperes nevepolgármester változtatta meg azt a korábbi gyakorlatot, hogy bizonyos értékhatár fölött csak a képviselő-testület jogosult dönteni. A valótlan állításokkal szemben valóságként annak közlését kérte, hogy felperes nevepolgármester birtokában nem volt olyan részvény, mint amilyek vásárlásáról beszámolt az alperes. Kérte közölni továbbá, hogy a ... Kft. a tranzakciókat megelőzően és azt követően is az összes önkormányzati képviselő részére részletes tájékoztatót tartott a befektetetési irányokról, valamint, hogy az ... Kft-nek a képviselő-testület által jóváhagyott belső szabályzatai is előírják a beszámolási kötelezettséget, és a törvények alapján is így kell eljárnia a társaságnak. A korábbi, értékhatárhoz kötött döntési gyakorlat megszüntetéséről nem a polgármester, hanem a képviselő-testület határozott. Az alperes kérte a felperes keresetének elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a felperes és az önkormányzat részvényvásárlásával kapcsolatosan valótlan tényállítás, illetőleg hamis látszat keltés nem történt részéről. A felperes vagyonnyilatkozatában szerepeltek ugyanis a kérdéses részvények, és ugyanilyen részvényeket vásárolt a ... Önkormányzat is. Tényként elismerte azonban, hogy a felperes a vagyonnyilatkozat kelte után, de a cikk megjelenése előtt értékesítette a részvényeket. Ez a különbözőség lényegtelen tévedés a részéről, mivel az újságírója megkeresésére nem közölte a felperes, hogy a részvényekkel rendelkezik-e még. Arra is hivatkozott, hogy ... Kft. tranzakcióival kapcsolatos közléseivel összefüggésben a felperesnek nincs kereshetőségi joga, tekintettel arra, hogy azok nem a személyére vonatkoznak. Ebben a tekintetben figyelemmel kell lenni arra is, hogy a peres eljárást a felperes, mint magánszemély indította, nem pedig az önkormányzat nevében polgármesterként. Azon közléssel kapcsolatosan, hogy a polgármester változtatta meg a korábbi gyakorlatot, mely szerint bizonyos értékhatár fölött csak a képviselő-testület jogosult dönteni, az alperes álláspontja szerint nem tekinthető valótlan közlésnek, mert a módosítás előterjesztése a felperes személyéhez volt köthető. Az önkormányzatot a köznyelv általában a vezetőjével azonosítja, különösen abban az esetben, hogy ha egy képviselő-testület és a polgármester között nincsen jelentős nézetbeli különbség. A tranzakciókkal kapcsolatos tájékoztatás tekintetében sincs kereshetőségi joga a felperesnek. A képviselőknek megküldött e-mailek nem bizonyítják, hogy ezeken a munkaértekezleteken a részvényvásárlással kapcsolatos tájékoztatást történt. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy az internetes honlapján a ... napján „...” című cikkel azonos helyen és betűszedéssel az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül tegye közzé az alábbi közleményt. „Helyreigazítás: Honlapunkon a ...-én megjelent „...” című írásban azt a valós tényt, hogy felperes neve
- januárjában a vagyonnyilatkozat megtételekor még rendelkezett 2000 darab ... részvénnyel, abban a hamis színben tüntettük fel, mintha az általa vezetett önkormányzat
- márciusában ezeket a részvényeket vásárolta volna meg. A valóság ezzel szemben az, hogy felperes neveezeket a részvényeket
- február
- és
- között értékesítette. Az ebből befolyó vételár a számláján március 2-án került jóváírásra. Míg a ... Önkormányzat ugyanezen cég részvényeit - melynek neve időközben ... Nyrt-re változott -
- március
- és
- között vásárolta meg. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét ezt meghaladóan elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 18.000 forint le nem rótt kereseti illetéket, míg a további 9.000 forint illeték megfizetésére külön felhívásra az alperes köteles. Az egyéb költségek viseléséről úgy határozott, hogy azt a felek maguk viseljék. Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (Ptk.)
- §-át, a
- évi CIV. törvény (Smtv.)
- §
(1)bekezdését, a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(1),
(2)bekezdéseit, a 343. §
(1)és
(3)bekezdését, valamint a Legfelsőbb Bíróság PK 12.,
- és
- számú állásfoglalásait. Az elsőfokú bíróság a felperes azon kereseti kérelmével kapcsolatosan, mely szerint az önkormányzat ugyanolyan részvényekkel rendelkezik, mint a polgármester, a helyreigazítási igénynek helyt adott. Az alperesnek azt kellett volna bizonyítania, hogy volt olyan időpont, amikor a felperes és az általa vezetett önkormányzat egy időben rendelkezett azonos részvénytársaság részvényeivel, vagy azt kellett volna bizonyítania, hogy személy szerint a felperestől vásárolta meg az önkormányzat ezeket a részvényeket. A tulajdonviszonyok tisztázása nem lényegtelen, ugyanis abból a tényből, hogy az önkormányzat vásárlását megelőzően a felperes is rendelkezett az adott részvényekkel, az alperes hamisan következtetett arra, hogy saját részvényeket vásárolt az önkormányzat. Az elsőfokú bíróság a PK
- számú állásfoglalásra figyelemmel a bizonyítási eljárás során feltárt valóság közlésére is kötelezte az alperest, mert a felperes által közzétenni kért közlemény nem fedte a teljes valóságot. Az a kitétel ugyanis, hogy a vásárlás pillanatában nem volt és jelenleg sincs a birtokában a felperesnek a nevezett részvény, nem tesz eleget a hiteles tájékoztatás követelményének. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a cikk további sérelmezett részei a ... Kftre, és kisebb részben az önkormányzati képviselőkre vonatkoztak. Megállapította, hogy a felperes, mint polgármester nem képviselője a kft-nek. Az a tény, hogy a kft. az önkormányzat vagyonának kezelését látja el, nem jogosítja fel a felperest, hogy az elkülönült szervezet nevében pert indítson, figyelemmel arra is, hogy a jelen eljárást, mint magánszemély indította. A beszámolási kötelezettség tekintetében tehát a felperesnek nem volt kereshetőségi joga. Kitért ettől függetlenül az elsőfokú bíróság arra, hogy a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak alátámasztották azt az alperesi állítást, hogy a döntési folyamatban a képviselőtestület nem érintett. Nem találta megalapozottnak a felperesi igényt az elsőfokú bíróság azzal a kereseti kérelemmel kapcsolatban, hogy a döntésre vonatkozó korábbi gyakorlatot a képviselő-testület, avagy a polgármester változtatta-e meg. Az okirati bizonyítékokból megállapította, hogy az erre vonatkozó előterjesztést a felperes tette, és azt olyan összetételű képviselő-testület hozta meg, amelyben döntő többséggel a felperest is támogató pártot képviselő személyek szavaztak. Kifejtette, hogy szokásos az a gyakorlat, mely szerint egyes jogszabályokat előterjesztőjükről neveznek el. Köztudomású, és még az átlagolvasó előtt is nyilvánvaló, hogy az önkormányzat működésére vonatkozó jelentősebb súlyú döntések meghozatala a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Az az állítás, hogy a felperes változtatta meg a gyakorlatot, vagy a felperes javaslatára a képviselő-testület hozott ilyen tartalmú döntést, lényegtelen pontatlanságnak minősül, mely nem alapoz meg sajtóhelyreigazítást. Az elsőfokú bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján döntött a perköltség viseléséről. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes nyújtott be fellebbezést és kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát. Az elrendelt helyreigazítás tekintetében az elsőfokú bíróság határozatának helybenhagyását indítványozta. A felperes előadta, hogy a cikk azon részeiben, mellyel összefüggésben az elsőfokú bíróság a helyreigazítási kérelmet elutasította, több ponton sem felel meg a valóságnak. A ... Kft. vezetése a tranzakciókat megelőzően és azt követően az összes önkormányzati képviselő részére részletes tájékoztatót tartott a cég terveiről és a várható befektetési irányokról. A tranzakciót megelőző
- március
- napi, majd az azt követő
- március
- napján tartott tájékoztatóra valamennyi képviselőt meghívták. Az előzetes munkaértekezlet témája az önkormányzat tervezett részvényvásárlása volt, erről az alpolgármester külön nyilatkozatot is adott, melyet a felperes a fellebbezéséhez mellékelt. A konkrét esetre vonatkozóan tehát a képviselőket tájékoztatták. Általánosságban sem felel meg a valóságnak az, hogy a ... Kft. nem tartozik beszámolási kötelezettséggel a képviselő-testület felé, ezt a törvények és a társaság Szervezeti és Működési Szabályzata is előírja. Az sem felel meg a valóságnak, hogy a polgármester változtatta volna meg a korábbi gyakorlatot, mely szerint bizonyos értékhatár fölött a képviselő-testület volt jogosult dönteni. A gyakorlatot a képviselő-testület a
- december
- napján tartott ülésen módosította. Az elsőfokú bíróság alaptalanul osztotta az alperes azon álláspontját, mely szerint lényegtelen, hogy a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület vagy a polgármester változtatta meg a korábbi gyakorlatot. Nem közömbös, hogy az adott döntést ki hozta meg, mert a döntési kompetenciák elválasztásán alapszik az önkormányzatiság egyik garanciája. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes személyesen jegyezte azt az indítvány, melynek eredményeképpen a korábbi önkormányzati gyakorlat megváltozott, ilyen körülmények között pedig a felperes által sérelmezett kitétel nem szorul helyreigazításra. A felperes fellebbezése részben alapos. A másodfokú bíróság csak a fellebbezés korlátai között bírálhatta felül az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdése szerint. A másodfokú bíróság részben nem értett egyet az elsőfokú bíróság által elfoglalt állásponttal, ezért a határozatát a Pp. 253. §
(2)bekezdése szerint részben megváltoztatta. Az Smtv. 12. §
(1)bekezdése szerint, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. A részvényvásárlási tranzakcióról való utólagos tudomásszerzés a cikkben a zuglói képviselőtestülethez kapcsolódott. A felperes kizárólag a saját személyét érintő közlések tekintetében indíthat sajtó-helyreigazítási pert, figyelemmel a PK
- számú állásfoglalására. A szervezeti felépítés alapján ebben a tekintetben kizárólag az önkormányzat léphetett fel igénnyel, melyet a 31.P.22.028/
- számú perben meg is tett. Az elsőfokú bíróság helytálló döntést hozott az igény elutasításával. A beszámolási kötelezettséggel összefüggésben sérelmezett kitétel kifejezetten arra vonatkozott, hogy a ... Kft-nek nincs ilyen kötelezettsége. A kérdéses közlés egyértelműen a kft-re vonatkozik, mely az önkormányzattól elkülönült jogi személy, helyette sajtó-helyreigazítási igénnyel a felperes nem léphetett fel. A felperes nem törvényes képviselője a gazdasági társaságnak, ilyen képviseleti jogosultság csak a társaság alapítója tekintetében illeti meg. Az elsőfokú bíróság helyesen határozott e körben is a helyreigazítási igény elutasításáról. Az értékhatárral kapcsolatos korábbi gyakorlat megváltoztatásával kapcsolatos elsőfokú döntéssel a másodfokú bíróság nem értett egyet. A polgármester tevékenysége valóban nagyban meghatározza az önkormányzat működésének irányvonalát, azonban a döntési jogkörök és jogosítványok jogszabály által is kötöttek. Kétségtelen tény volt az, hogy a cikk által érintett gyakorlat megváltoztatása döntésként ténylegesen a képviselő-testülethez volt köthető, ezért a döntés felperes személyéhez kötése valótlan közlésnek minősül. A polgármester és a képviselőtestület döntési jogköre elkülönül, és a sérelmezett közlés megítélésekor figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a döntési jogosultág ténylegesen kit illet meg, és a hatáskör nem vonható el jogszerűen a képviselő-testülettől. Ezért nem lényegtelen különbség az, hogy az önkormányzat mely szerve hozta meg a kiemelkedő súlyú döntést, függetlenül az előterjesztő személyétől. A másodfokú bíróság ezért ebben a tekintetben a felperes igényét alaposnak találta és e körben is helyreigazításra kötelezte az alperest. A felperes fellebbezése részben eredményre vezetett, ezért a felek pernyertességének és pervesztességének aránya egyenlővé vált, ezért a másodfokú bíróság a Pp.
- §-ának utaló szabálya és a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján úgy határozott, hogy a felek költségeiket maguk viseljék. A másodfokú bíróság a kereseti és a fellebbezési illeték viselésével összefüggésben is úgy döntött, hogy ezeket a felek egyenlő mértékben viseljék a 6/1986. (VI. 26) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése szerint. Budapest,
- október
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke . Kisbán Tamás s.k.. Győriné dr. Maurer Amália s.k. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő