Kfv.VI.39.042/2010/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Magyar Zsolt ügyvéd által képviselt felperesnek a Magyar Államkincstár alperes ellen lakástámogatás tárgyú határozat felülvizsgálata iránt indított perben a Csongrád Megyei Bíróság
- december 7-én kelt 5.K.20.690/2009/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 5.K.20.690/2009/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen alperesnek 30.000 (harmincezer) forint elsőfokú és (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. meg az 20.000 A lerótt 16.500 (tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti illetéket a felperes viseli. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes a Fundamenta-Lakáskassza Lakástakarékpénztár Zrt.-vel kötött lakás-előtakarékossági szerződése alapján a
- január 27én az új építésű lakóingatlan megvásárlásához 1.340.497 forint megtakarítási összeget és lakáskölcsönt vett igénybe. a 1.159.503 forint fix kamatozású A felperes
- június 26-án a és Takarékszövetkezetnél a
- május 17-én megszületett harmadik gyermekére tekintettel a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5.§
(7)bekezdése alapján lakáskölcsön csökkentést és kamatjóváírást kért. A Mórahalom és Vidéke Takarékszövetkezet az Önkormányzati Minisztérium állásfoglalásának megkérése után a
- július 10-én kelt 499/
- iktatószámú levelében a felperes lakásvásárlási kedvezmény iránti kérelmét elutasította azzal, hogy a felperesnek a takarékszövetkezetnél kölcsöntartozása nincs, a kért kedvezmény csak annál a hitelintézetnél kérhető, aki a kölcsönt folyósította. A felperes ezt követően,
- július 21-én a alperes neveDélalföldi Regionális Igazgatóságához fordult a lakásvásárlási kedvezményre való jogosultsága megállapítása iránt. Az elsőfokú hatóság a
- szeptember 12-én kelt LT-51260-4/
- számú határozatával megállapította a felperesnek az R. 5.§
(7)bekezdésében foglalt, a kölcsöntartozás csökkentésére vonatkozó támogatásra való jogosultságát azzal, hogy a hitelintézet nem tagadhatja meg a támogatási szerződés megkötését és a támogatás folyósítását a feltételek hiányára hivatkozással. Az alperes - felügyeleti eljárás keretében - a 2008. november 5-én kelt ÁÖF-L-335/4/2008. számú határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette arra való hivatkozással, hogy az R. 14.§
(2)bekezdése alapján kizárt a felperes támogatásra való jogosultsága, mert a felperes nem az R. alapján és nem hitelintézettől kapott támogatott lakáshitelt. A felperes keresetet nyújtott be az alperesi határozat felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta. Álláspontja szerint az R. 5.§
(7)bekezdése alapján a felperes támogatásra való jogosultsága fennáll, mert a rendelkezés első mondatában meghatározott adósi körbe tartozik, a rendelkezés második és harmadik mondata pedig csak az elszámolás módjára tartalmaz rendelkezést, mégpedig egymást ki nem záróan, mert a harmadik mondat többletelszámolást tesz lehetővé. Az alperes által kizáró rendelkezésként felhívott R. 14.§
(2)bekezdése a jogszabály rendszertanából, az elkülönült, másik fejezetben rögzített szabályozásból következően nem alkalmazható, az csak a kiegészítő lakástámogatás nyújtásának tilalmára vonatkozik és nem a felperes által kapott fix kamatozású lakáskölcsönre vonatkozó támogatás nyújtását tiltja. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság az alperes határozatát jogszabálysértőnek tekintette és azt hatályon kívül helyezte. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és - a felülvizsgálati kérelem tartalma szerint a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az R. 5.§
(7)bekezdését, 14.§
(2)bekezdését a 24.§
(2)bekezdésben foglalt rendelkezésre is figyelemmel. Az elsőfokú bíróság ítéletében tévesen értelmezte a fenti rendelkezéseket. Tévesen állapította meg, hogy az R. 5.§
(7)bekezdésének első mondata alapján a jogosultság fennáll, mert a második és a harmadik mondat csak technikai jellegű, elszámolási módot tartalmazó rendelkezés. A harmadik mondat az elszámolási módon túlmenően kizárólagosságot is megfogalmaz, amelyet az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyott. Az R. 14.§
(2)bekezdésében foglalt tilalom kizárja a lakástakarékpénztári szerződések alapján - mint amilyennel a felperes is rendelkezik - nyújtott kölcsönre kiegészítő kamattámogatás nyújtását, mert nem keverhető össze a kétféle kölcsönre biztosított kedvezmények köre. Lakáscélú támogatás csak hitelintézetek által nyújtott és folyósított kölcsönökre számolható el. A felperes nem hitelintézettől vette fel a kölcsönét, így támogatásra nem jogosult. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte azzal, hogy az alperes felülvizsgálati kérelme nem felel meg a Pp. 270.§
(2)bekezdés a-b) pontjában írt feltételeknek. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el és a jogerős ítéletet a Pp. 272.§
(2)bekezdése, a Pp. 275.§
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. A felülvizsgálati kérelem alapos. A Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen a felperes eljárási kifogását vizsgálta. A felperes által hivatkozott Pp. 270.§
(2)bekezdés a-b) pontját a
- évi CXXX. törvény 14.§-a módosította,
- január 1-je után a korábbi rendelkezés alkalmazásra nem kerülhet, a jelen felülvizsgálati eljárásban irányadó és hatályos Pp. 270.§
(2)bekezdése, 272.§
(2)bekezdése rendelkezéseinek az előterjesztett felülvizsgálati kérelem megfelel, nincs helye a Pp. 273.§
(1)bekezdése szerinti felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának. A felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálata alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az R. 14.§
(2)bekezdését az R. 24.§
(1)-
(2)bekezdéseinek rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva értelmezte. Az alperes a határozatában (a határozat második oldal negyedik bekezdésében) ugyanis megalapozottan hivatkozott arra, hogy csak a hitelintézetek által nyújtott lakáscélú kölcsönök vonatkozásában vehető igénybe támogatás, a felperes azonban nem ilyen, hitelintézet által nyújtott és folyósított kölcsönnel rendelkezik, így a lakástakarékpénztári szerződés után nyújtott lakáskölcsönére az R. rendelkezései nem vonatkoznak, a felperes a kért támogatásra nem jogosult. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a téves jogi álláspontja miatt törvénysértő ítéletet hozott, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes alaptalan keresetét a Pp. 339.§
(1)bekezdése alapján elutasította. A pervesztes felperes a Pp. 270.§
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, valamint a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog miatt le nem rótt, az 1990. évi XCIII. törvény 50.§
(1)bekezdése szerinti mértékben megállapított felülvizsgálati eljárási illeték viselésére. A felperes a keresetlevelén a tizenhatezer-ötszáz forint kereseti illetéket lerótta, amelyet abban az esetben nem kell megfizetnie, ha azt a jogerős ítélet alapján időközben nem igényelte vissza. Budapest, 2010. november 3. Dr. Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok