Kfv.39011/2010/6 – Kúria

Kfv.VI.39.011/2010/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Irinkov D. Mihály ügyvéd által képviselt felperesnek a dr.Bíró Ildikó jogtanácsos által képviselt Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága (6724 Szeged, Csemegi u. 4.) alperes elleni közigazgatási bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Csongrád Megyei Bíróság

1. október
2. napján kelt 14.K.21.913/2009/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 14.K.21.913/2009/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A Szegedi Fővámhivatal járőrei
6. augusztus
7. napján a nagylaki határátkelőhely kilépő oldalán ellenőrzés alá vonták a bulgáriai Ltd. által üzemeltetett forgalmi rendszámú német honosságú gépjárművet. A felperes váltósofőrként tartózkodott a jármű vezetőfülkéjében. A felperes az ellenőrzéskor egy darab, hiányosan kitöltött menetíró korongot mutatott be, szabadságos igazolással nem rendelkezett. Jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozata szerint a gépjárművet üzemeltető gazdasági társaság gépkocsivezetőjeként a menetíró készülék használatával kapcsolatos közösségi jogi rendelkezésekkel nem volt tisztában. Az elsőfokú vámhivatal határozatával a felperest 400.000 forint közigazgatási bírsággal sújtotta arra alapozottan, hogy a felperes megsértette a közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodásban foglalt szabályokat. A határozat elleni fellebbezést követően az alperes - a külföldi társszerv többszöri sikertelen megkeresése után -
8. június
9. napján meghozott 2039-1/
10. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában kiemelte, hogy az ellenőrzéskor bemutatott forgalmi engedély, valamint a fellebbezés során csatolt munkaszerződés, a németországi kiutazást tanúsító
11. augusztus 12-ére érvényes buszjegy kizárólag azt igazolják, hogy a gépjárművet a felperes korábban nem vezette, azonban ez a tény más, a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85 EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács
12. március 15-i 561/2000/EK rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) hatálya alá tartozó tehergépjármű vezetését nem zárja ki. Az EK rendelet
13. cikk c/ pontja szerint a felperes az út során mindvégig járművezetőnek tekintendő. A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló a Tanács
14. december 20-i 3821/85/EGK rendelet (a továbbiakban: EGK rendelet)
15. cikk /7/ bekezdés a/ pontjába ütközően a felperes
16. július
17. napjától az ellenőrzés időpontjáig használt adatrögzítő lapokat, illetőleg bármely más iratot, amely ezen időszak alatt végzett tevékenységének igazolására alkalmas, a helyszínen bemutatni nem tudott. Az ellenőrzéskor a menetíró készülékben lévő, nem megfelelően kitöltött, aktuálisan használt adatrögzítő lap a megelőző időszak teljes terjedelme alatt végzett tevékenységét kielégítően nem igazolhatta. A felperes a közúti közlekedésről szóló
18. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.)
19. § /1/ bekezdés c/ pontja alapján bírságot köteles fizetni. A bírság összegét a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről szóló, 57/2007.(III.31.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet)
20. §
21. táblázat,
22. pontjára alapozottan határozta meg az alperes. A felperes keresetében az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte, arra hivatkozással, hogy kizárólag azon a napon vezette a gépjárművet amelyre menetíró koronggal rendelkezett, előtte ilyen tevékenységet nem folytatott, és e tényt okiratokkal megfelelően alátámasztotta. A megyei bíróság a keresetet alaptalannak találta, azt elutasította. Ítélete indokolásában idézte az EK rendelet
23. cikk c/ pontját, az EGK rendelet
24. cikk /7/ bekezdés a/ pontját, hangsúlyozva, hogy a felperes ezen jogszabályi rendelkezéseket megsértette, amikor az aktuálisan használt adatrögzítő lapon túl a megelőző időszak teljes terjedelme alatt végzett tevékenységét kielégítően nem tudta igazolni. A felperes által csatolt bizonyítékok kapcsán kiemelte, hogy az iratok részben, az ellenőrzés lezárultát követően kerültek előterjesztésre, másrészt megfelelő alakisággal (hiteles magyar fordítás hiánya) nem rendelkeznek, ezért azok bizonyító ereje korlátozott. A felperes által csatolt buszjegyek csak a
25. augusztus 12-
26. napokon végzett tevékenységet igazolják. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve annak a hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adást. Álláspontja szerint, a megyei bíróság által alkalmazott EGK rendelet
27. cikk /7/ bekezdés a/ pontja nem szabályozza azt a kérdést, hogy milyen okiratok birtokában kell a járművet sofőrnek vezetnie abban az esetben, amikor egyébként más munkáltató alkalmazásában áll, amely nem végez a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet.
28. augusztus
29. napját megelőzően nem vezette a gépjárművet, augusztus 13-a és 15-e között pedig vezetési tevékenységét a jogszabályi előírásoknak megfelelően igazolta. Ezen túlmenően kérte figyelembe venni a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009.(VII.29.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet2.)
30. § /2/ bekezdés b/ pontjában foglaltakat, ugyanis a Korm.rendelet
32. §-a szerint az ügyben a kedvezőbb bírságtételt már alkalmazni kell. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
33. § /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati kérelem kapcsán abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperest terheli-e olyan mulasztás, amelyre alapozottan közigazgatási bírsággal sújtható. A perben nem volt vitás, hogy a felperes járművezetői tevékenységet végzett, lévén az EK rendelet
34. cikk c/ pontja értelmében járművezető az a személy, aki akár csak rövid ideig is járművet vezet, vagy aki azért tartózkodik a járművön, hogy szükség esetén feladatai részeként vezesse azt. Az EGK rendelet
35. cikk /2/ bekezdése szerint a járművezetőknek minden nap használniuk kell az adatrögzítő lapot vagy járművezetői kártyákat, amikor járművet vezetnek, attól az időponttól kezdve, amikor a járművet átveszik. A felperes a rendelkezésre álló adatok tanúsága szerint a tehergépjárművet
36. augusztus
37. napján vette át, ezen időponttól az ellenőrzés napjáig kétségkívül végzett olyan tevékenységet, amely az adatrögzítő lap használatát kötelezővé teszi. A menetíró készülékkel felszerelt jármű esetében a járművezetőnek figyelemmel az EGK rendelet
38. § /7/ bekezdésében foglaltakra - be kell tudnia mutatni az adott héten és az azt megelőző 15 napon a járművezető által használt adatrögzítő lapokat, a járművezetői kártyát, ha van ilyen a birtokában, és bármely kézi feljegyzést és kinyomatot, amelyet az adott héten és az azt megelőző 15 napon készítettek e rendelet és az 561/2006/EK rendeletnek megfelelően. A fentiekből következően a menetíró készülék a gépjármű tartozéka, azonban a tevékenységet igazoló okiratok, adatrögzítő lapok, egyéb okiratok bemutatása, rendelkezésre bocsátása a gépjárművezető kötelezettsége. Az idézett jogszabályi rendelkezésekből következik az is, amennyiben a felperes nem végzett az EGK rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet, úgy azt az EGK rendelet
39. cikk /7/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően szükségeltetett volna igazolnia. A felperes az ellenőrzés során maga nyilatkozott akként, hogy a menetíró készülék használatával kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekkel nincs tisztában. Helytállóan mutatott rá a megyei bíróság arra, hogy az utóbb csatolt bizonyítékok (buszjegy, munkaszerződés) az érintett időszak alatt végzett tevékenység jogszabályi előírásoknak megfelelő igazolására nem alkalmas. A felperesnek a napi, heti vezetési és pihenőidő ellenőrzéséhez szükséges okmányai nem, illetve hiányosan álltak rendelkezésre, erre a tényre alapozottan jogszerűen került sor a Kkt.
40. § /1/ bekezdés c/ pontjában felhívott és a Korm.rendelet
41. §
42. táblázat
43. pontjában meghatározott összegű bírság kiszabására. A Legfelsőbb Bíróság végezetül hangsúlyozza, hogy a Korm.rendelet
44. szerinti csökkentett összegű bírság alkalmazására nincs lehetőség. A Pp. 339/A. §-ából fakadóan a bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. A Korm.rendelet
46. augusztus
47. napján, azaz az alperesi határozat meghozatalát követően lépett hatályba, a jogvita elbírálása során előírásait figyelembe venni nem lehet. A Legfelsőbb Bíróság osztotta azon alperesi okfejtést, miszerint a Korm.rendelet
49. § /1/ bekezdéséből mindösszesen az következik, hogy a
50. augusztus
51. napján megelőzően történt szabályszegések esetében kell az új jogszabályi rendelkezéseket alkalmazni abban az esetben, ha az ügy elbírálására, jogerős határozat meghozatalára még nem került sor. A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
52. § /3/ bekezdése alapulvételével hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp.
53. § /1/ bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati perköltségének megfizetésére, továbbá az illetékekről szóló
54. évi XCIII. törvény
55. § /3/ bekezdés d/ pontja szerinti illeték viselésére is. Budapest,
56. szeptember
57. Dr.Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr.Sperka Kálmán sk. előadó bíró, Dr.Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok