… Megyei Bíróság 5.Pf.20.358/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A … Megyei Bíróság ...(... szám) ügyvéd által képviselt … (… szám) felperesnek ...(… szám) ügyvéd által képviselt … I. rendű, … II. rendű, … III. rendű, és … IV. rendű (…szám alatti lakosok) alperesek ellen tartozás megfizetése iránt a …-i Városi Bíróságon indult perében a
- február
- napján 6.P.20.181/2009/
- szám alatt meghozott ítélet ellen a felperes részéről
- szám alatt, az alperesek részéről
- szám alatt benyújtott fellebbezések folytán meghozta a következő ítéletet: A megyei bíróság a városi bíróság ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg: Az alpereseket terhelő marasztalás összegét 742.000,-Ft (Hétszáznegyvenkettőezer) forintra leszállítja, egyebekben a per főtárgya tekintetében helybenhagyja a városi bíróság ítéletét. Az elsőfokú perköltség viselésére vonatkozó rendelkezést a következők szerint változtatja meg: A felperes által a Magyar Állam javára fizetendő illeték összegét 208.505,(Kettőszáznyolcezer-ötszázöt) forintra felemeli, míg az alperesek által fizetendő illeték összegét 36.795,-(Harminchatezer-hétszázkilencvenöt) forintra leszállítja. A … Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala felé a felperes által fizetendő állam által előlegezett eljárási költség mértékét 313.959,-(Háromszáztizenháromezerkilencszázötvenkilenc) forintra felemeli, míg az alpereseket ezen a címen terhelő összeget 72.933,-(Hetvenkettőezer-kilencszázharminchárom) forintra leszállítja azzal, hogy az így meg nem térülő 41.328,-(Negyvenegyezer-háromszázhuszonnyolc) forintot az állam viseli. A felperes által fizetendő elsőfokú perköltség (Százkilencvenkilencezer-kilencszázhatvan) forintra felemeli. összegét 199.960,- Egyebekben helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.-II.-IV. rendű alpereseknek együttesen 16.000,-( Tizenhatezer) forint fellebbezési perköltséget. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A városi bíróság ítéletével kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperes javára 15 napon belül 1.480.750,-Ft-ot vállalkozói díj címén, valamint ezen összeg után
- december
- napjától - a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatot. Ezt meghaladóan a kereseti kérelmet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy a Magyar Állam javára az illetékes adóhatóság külön felhívása alapján fizessen meg 163.500,-Ft, míg az alpereseket egyetemlegesen 81.700,-Ft összegű, állam által előlegezett eljárási illeték megfizetésére. Kötelezte a felperest 233.750,-Ft, az alpereseket pedig egyetemlegesen 162.000,-Ft összegű állam által előlegezett eljárási költség megfizetésére a … Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalának külön felhívása alapján. Kötelezte továbbá a felperest, hogy az alperesek részére fizessen meg 15 napon belül 94.300,-Ft összegű perköltséget. A jogerős ítélet egy kiadmányának megküldésével rendelkezett a … Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalának felhívásáról abban a tekintetben, hogy az ... számon elnöki letétként kezelt 57.997,-Ft-ot utalja át a … Megyei Bíróság bevételi számlájára a felperes által a Magyar Állam, ezen belül a ... Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala javára megfizetendő állam által előlegezett eljárási költséggel kapcsolatban. Az ítélet ellen valamennyi peres fél fellebbezéssel élt, majd a III. rendű alperes Pf.
- sorszám alatti beadványában fellebbezését visszavonta. A felperes fellebbezésében a városi bíróság ítéletének a megváltoztatását, és a kereseti kérelmének teljes egészében helytadó ítélet meghozatalát kérte. Fellebbezését azzal indokolta, hogy a városi bíróság ítéletét … igazságügyi szakértő szakvéleményére alapította, aki azonban nem építési, hanem jogkérdésekben foglalt állást. Kifogásolta azt is, hogy a szakértő semmiféle felmérést nem végzett, holott ennek alapján lehetett volna megalapozott szakvéleményt adni. Sérelmezte továbbá, hogy a szakértő nem a kisipari egységárgyűjteményt alkalmazta az anyag, és munkaidő szükséglet megállapításánál. Előadta, hogy az elsőfokú eljárás során új szakértő kirendelését kérte, a városi bíróság azonban ezen bizonyítási indítványát mellőzte, de annak okát az ítélet indokolásában nem fejtette ki. A bizonyítás kiegészítése céljából továbbra is új szakértő kirendelését kérte annak megállapítása érdekében, hogy milyen munkákat végzett, annak mennyi az anyagszükséglete, továbbá a kisipari egységár gyűjtemény szerint az egyes munkák elvégzéséhez mennyi munkaóra ráfordítás szükséges, s így 1.400.- forintos óradíjjal számolva az általa elvégzett munkáért milyen ellenszolgáltatás jár. Az I.-II.-IV. rendű alperesek fellebbezésükben a városi bíróság ítéletének a megváltoztatását, és a kereseti kérelem teljes egészében történő elutasítását kérték. Fellebbezésükben sérelmezték, hogy a városi bíróság nem a … igazságügyi szakértő szakvéleményében megállapított 1.000,-Ft/óra díjtétellel, hanem egy a megítélése szerint igazságos, kompenzációs százalékkal növelt, 1.250,-Ft-os rezsióradíjjal számolta el a felperesi teljesítést. Álláspontjuk szerint figyelemmel arra, hogy minden munka tételesen került felmérésre, és elszámolásra a szakértők részéről, nincs mód arra, hogy a bíróság a felek megállapodásától eltérően határozza meg az alkalmazandó rezsióradíjat, tekintettel arra is, hogy a perben eljárt szakértők nem vizsgálták a felperes által elvégzett többlet, és pótmunka, illetve el nem végzett munka arányát, és az, hogy ezek kiegyenlítették volna egymást a per során nem nyert igazolást. Kifejtették azon álláspontjukat is, hogy mivel a felperes számlát saját bevallása szerint sem adott a munkák, illetőleg az anyagok nagyobb részéről, Áfa fizetési kötelezettsége sem keletkezhetett, így e vonatkozásban is megalapozatlan a kereseti kérelem. Ennek megfelelően a … igazságügyi szakértő által meghatározott, a felperes javára járó bruttó 752.000,-Ft-ból levonva az Áfa értéket, a felperesi kereset teljes egészében megalapozatlanná válik. Sérelmezték azon ítéleti rendelkezést is, hogy a városi bíróság
- december 14-től kezdődően őket késedelmi kamat fizetésére kötelezte, annak ellenére, hogy a felperes részükre számlát nem állított ki. Megítélésük szerint a számla kiállításának elmulasztása miatt késedelembe nem eshettek, ezért kamatfizetési kötelezettségük megállapítása jogellenes. A megyei bíróság a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján részbizonyítási eljárás keretében beszerezte a …-i Városi Bíróság előtt …. szám alatt folyamatban volt büntetőeljárás iratait. A büntetőiratokból megállapította, hogy a …-i Városi Bíróság a felperest a
- július
- napján jogerőre emelkedett …. sorszámú ítéletével az ellene emelt sikkasztás bűntettének, csalás bűntette kísérletének, és kétrendbeli magánokirat hamisítás vétségének vádja alól felmentette. A megyei bíróság az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a felperesi fellebbezés alaptalan, míg az alperesek fellebbezése az alábbiak szerint megalapozott: A megyei bíróság mindenekelőtt utal a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltakra, miszerint a bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése, vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti, így a részbizonyítási eljárás keretében beszerzett büntető ítéletben megállapított tényállás sem. A megyei bíróság megítélése szerint a városi bíróság helytállóan fogadta el ítélkezése alapjául … igazságügyi szakértő szakvéleményét. Kétségtelen, hogy a szakértő szakvéleményében jogkérdésekben is véleményt nyilvánított, azonban kizárólag erre figyelemmel a szakvéleménynek a bizonyítékok köréből történő kirekesztése nem indokolt, tekintettel arra, hogy amennyiben a szakértő jogkérdésben foglal állást, az csupán azzal a következménnyel járhat, hogy ezen megállapítást a bíróság a döntése meghozatalánál figyelmen kívül hagyja, amennyiben az nem helytálló és a per egyéb adataival is ellentétes, de ez nem eredményezheti az egész szakvélemény mellőzését, ha az egyéb vonatkozásokban, mint ahogyan a jelen esetben is, megalapozott. A felperes azon az alapon is vitatta … igazságügyi szakértő szakvéleményét, hogy a szakértő helyszíni felmérés hiányában adott szakvéleményt. A szakértő ebben a vonatkozásban kifejtette szakvéleményében, hogy ha a munkák jelentős része eltakarásra kerül, évekkel később nem lehet kellő biztonsággal megállapítani, hogy ami nem látható, elkészült-e. Utólagosan legfeljebb pontszerű ellenőrzés lehetséges, feltárás útján, azonban ez bontásokkal jár, amelynek a helyreállítása sokszor nem tökéletes, és későbbi hiba kiindulópontja lehet, emellett költséges. Ezért a szakértő a perben korábban beszerzett, … igazságügyi szakértő által készített
- sorszámú szakvéleményben szereplő méret, és mennyiség kimutatást, munkafajtákat, munkaórákat, anyagköltség elszámolást tette vizsgálat tárgyává, megállapítva, hogy az ott megadott költségvetés tekinthető elfogadhatónak. A szakértő ezen megállapítása során figyelemmel volt a peres felek által becsatolt számlákra, az általuk tett előadásokra, elszámolási változatokra, és a helyszíni szemlén tapasztaltakra is. Mivel a már elkészült épület vonatkozásában a jelentős költségkihatással, illetve az esetlegesen későbbi hibák generálásával járó roncsolásos vizsgálat hiányában mennyiségi kimutatás a méretekből levezett számítás alapján adható, a megyei bíróság megítélése szerint elfogadható, hogy … igazságügyi szakértő a … igazságügyi szakértő által végzett felmérések adataiból indult ki, hiszen a szakértő megindokolta, hogy azt azért tartotta helyesnek, mert az a munkák fajtáit tekintve összhangban van a helyszíni szemlén szerzett tapasztalatokkal, a felek részéről ott elmondottakkal, a tárgyalási jegyzőkönyvek áttekintéséből leszűrhető következtetésekkel, továbbá a szakértő figyelemmel volt a felperesi irat, és adatszolgáltatásra is. A mennyiségek kimutatását pedig a méretekből levezetett számítások támasztják alá. Mindezek alapján a megyei bíróság a felperes új szakértő kirendelése iránti bizonyítási indítványát elutasította. A megyei bíróság ugyanakkor egyetértett az alperesek által a fellebbezésükben felhozottak közül azzal, hogy a peres eljárás bizonyítási anyagában nincsen adat arra vonatkozóan, hogy a felperes által elvégzésre került többlet- és pótmunka, illetőleg a felperes által el nem végzett munka milyen arányú, és erre tekintettel megalapozatlan a városi bíróság azon mérlegelése, hogy a kialkudott 1.000,-Ft rezsióradíj vonatkozásában 25%-os kompenzáció szükséges. Ezen indokolatlan felülmérlegelést a megyei bíróság mellőzte, és a felperes által elvégzett munka fejében járó vállalkozói díj összegét a …-féle szakvéleményben foglaltakkal összhangban 742.000,-Ft-ban állapította meg. A szakvéleményben foglaltak szerint ugyanis a felperes által végzett munkálatok anyagköltsége 2.287.000,-Ft, míg a munkadíj (2364 munkaórát 1.000,Ft/rezsióradíjjal figyelembe véve 25% ÁFÁ-val növelten) 2.955.000,-Ft-ot tesz ki, mely összesen 5.242.000,-Ft. Ezen összeget csökkenteni kell az alperesek által már megfizetett 4.500.000,-Ft előleg összegével, így a fennmaradó, és az alperesek által megfizetendő különbözet 742.000,-Ft. Ezen összegek a 25%-os Áfa tartalom figyelembe vételével kerültek meghatározásra, tekintettel arra, hogy a megyei bíróság osztotta az Áfa tartalom vonatkozásában az elsőfokú bíróság jogi okfejtését. A megyei bíróság nem fogadta el az alperesek azon fellebbezési hivatkozását, hogy késedelembe nem estek, ezért kamatfizetési kötelezettségük megállapítása jogellenes. A Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint ugyanis a díj- ha a jogszabály kivételt nem tesz - a vállalkozás teljesítésekor esedékes. A felperes a peres eljárás során megállapított munkálatokat elvégezte, ezért részére a vállalkozási díj jár, melynek megfizetésével az alperesek késedelembe estek, figyelemmel arra is, hogy a felperes 2005. december 6án felszólította az I. rendű alperest a teljesítésre. Mindezekre tekintettel a megyei bíróság a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján a városi bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta. Miután a megváltoztatás következtében a pernyertesség, pervesztesség aránya megváltozott, és a felperes pernyertessége a perben 15%-ban, míg az alperesek pernyertessége 85%-ban állapítható meg, a megyei bíróságnak az elsőfokú perköltség viselésére vonatkozó rendelkezést is meg kellett változtatnia az alábbiak szerint: A felperes illetékfeljegyzési joga folytán helyette a Magyar Állam által előlegezett 133.000,-Ft kereseti, és 112.300,-Ft fellebbezési illeték mindösszesen 245.300,-Ft 85%-át tehát 208.505,-Ft-ot köteles a felperes az államnak megfizetni, míg az alpereseket 15%-os pervesztességük folytán e vonatkozásban 36.795,-Ft illetékfizetési kötelezettség terhel. Az állam által előlegezett 486.220,-Ft szakértői költségből 85%-ot, azaz 413.287,-Ftot kellene a felperesnek az állam javára megtéríteni, azonban a felperes a szakértői költséggel kapcsolatban 10%-os mértékben részleges költségmentességben részesült, így ezen összeg 10%-át, azaz 41.328,-Ft-ot a felperes helyett az állam visel. A fennmaradó 371.959,-Ft összeget lenne tehát köteles a felperes az államnak ezen a címen megfizetni. Ugyanakkor a felperes által korábban előlegezett 80.000,-Ft összegű szakértői díjból 58.000,-Ft továbbra is bírósági letétben található, ezért a felperes által megfizetendő 371.959,-Ft-ból az 58.000,-Ft-ot levonásba helyezve (tekintettel arra, hogy ezen letétben lévő összeget a bíróság … Megyei Bíróság bevételi számlájára rendeli átutalni, és ezáltal ez az összeg íly módon befizetésre kerül,) a felperesnek 313.959,-Ft-ot kell az állam javára teljesíteni, míg a fennmaradó 72.933,-Ft-ot az alperesek kötelesek megfizetni a 15%-os mértékű pervesztességükre tekintettel. A felperesnek az ügyvédi képviselettel kapcsolatos munkadíj címén a 32/2003. IM. rendelet 3. §
(2)bekezdésének a.) pontja alapján a 15%-os pernyertességére figyelemmel 37.100,-Ft járna, míg az alpereseknek 85%-os pernyertességükre figyelemmel 183.860,-Ft. Így a felperes által az alpereseknek fizetendő 183.860,-Ftból az alperesek által felperesnek fizetendő 37.100,-Ft-ot levonva 146.760,-Ft-ot kellene a felperesnek ezen a címen az alpereseknek megfizetni. A megyei bíróság azonban itt vette figyelembe azt, hogy a felperes által az alapeljárásban előlegezett 80.000,-Ft összegű szakértői díjból 22.000,-Ft kiutalásra került Horváth Róbert részére az első szakvéleményével kapcsolatban. Ezen összeget teljes egészében a felperes viselte, azonban ennek 15%-át, vagyis 3.300,-Ft-ot az alperesek a 15%-os arányú pervesztességük folytán viselni kötelesek. Így a 146.760,Ft-ból levonásba helyezve ezen 3.300,-Ft-ot, a felperes fizetési kötelezettsége 143.460,-Ft-ot tesz ki. Ehhez azonban hozzá kell számítani az alperesek által a fellebbezésükre korábban lerótt 152.900,-Ft fellebbezési illetékből 50%-os arányban a felperest terhelő 76.450,-Ft-ot, így a felperes által fizetendő elsőfokú perköltség összege 219.910,-Ft-ot tesz ki, melyből levonásba kell helyezni a felperes által a fizetési meghagyáson lerótt 133.000,-Ft illeték 15%-át, vagyis 19.950,-Ft-ot, így a felperes fizetési kötelezettsége elsőfokú perköltség címén 199.960,-Ft-ot tesz ki. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, míg az alperesek fellebbezése részben volt megalapozott, ezért a megyei bíróság a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 81. §
(1)bekezdése értelmében a felperest kötelezte az alperesek javára az alperesek jogi képviseletével felmerült fellebbezési perköltség megfizetésére a rendelkező részben írtak szerint, melynek mértékét a megyei bíróság a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(6)bekezdése alapján a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel arányban állóan határozta meg azzal, hogy ez az összeg a 25% Áfát is magában foglalja. Balassagyarmat, 2011. január 6. Dr. …né dr. … Margit sk. a tanács elnöke Dr. … Andrea sk. előadó bíró Dr. … József sk. bíró