Gfv.X.30.102/2011/24.szám A Legfelsőbb Bíróság a dr.Erdős Tamás ügyvéd ... által képviselt .... I.r., a Hyross Ügyvédi Iroda .... által képviselt ... II.r. felperesnek a dr.Mészáros Zsolt ügyvéd ... által képviselt ... alperes ellen változás bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt a Fővárosi Bíróságon 11.G.40.920/
- számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla
- december 7-én kelt 13.Gf.40.414/2010/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperesek által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Ítélőtábla
- december 7-én kelt 13.Gf.40.414/2010/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket egyetemlegesen, hogy fizessenek meg az alperesnek 15.000 (Tizenötezer) Ft ÁFÁ-t is magában foglaló felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s: Az alperest a
- április 16-án kelt társasági szerződéssel alapították a felperesek. A társaság ügyvezetője I.r. felperes lett.
- május 19-én, az e napon megválasztott új ügyvezető, Sz. G. által meghatalmazott jogi képviselő útján az alperes adatváltozás bejegyzése iránti kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz, mint cégbírósághoz, egyszerűsített cégeljárás lefolytatását kérve. A változások alapját egy, a - perben nem álló, - H. Zrt. és a felperesek között
- június 8-án megkötött befektetési megállapodás képezte, amelyben a felperesek a H. Zrt. javára, egyebek mellett, vételi jogot engedtek az alperesben meglévő üzletrészeikre. A zrt.
- május 19-én vételi jogát gyakorolta. Az alperes az adatváltozás bejegyzési kérelméhez mellékelte a változásokat magában foglaló egységes szerkezetű létesítő okiratát, a szerződés minta szerint elkészített létesítő okiratát, a kéttagú társaság üzletrészeinek megszerzése folytán egyszemélyessé vált társaság tagjának a cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezető visszahívásáról, új ügyvezető megválasztásáról, a cég székhelyének, telephelyeinek, tevékenységi köreinek megváltoztatásáról, a társasági szerződés helyett alapító okirat minta alapján történő jövőbeni működésről szóló alapítói határozatát, az új ügyvezető által aláírt tagjegyzéket. Igazolta a cégeljárási illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetését is. A cég jogi képviselője nyilatkozott arról, hogy mind a cégbírósághoz becsatolt, mind a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)
- számú melléklet II. pontjában megjelölt okiratok törvényességi vizsgálatát elvégezte. A cégbíróság a
- május 19-én kelt, és
- június 4-én közzétett
- sorszámú végzésével a bejelentett adatváltozásokat bejegyezni rendelte. Rendelkezése kiterjedt az I.r. felperes képviseleti jogosultságára valamint az I. és a II.r. felperesek tagsági jogviszonyára vonatkozó adatok törlésére is. A felperesek a
- június 5-én benyújtott keresetükben kérték a cégbíróság
- sorszámú végzésének hatályon kívül helyezését. Előadták, hogy a támadott cégbírósági határozat a vételi jogról szóló Ptk.
- §
(1)bekezdését, az adatváltozás bejegyzése iránti kérelem előterjesztésére jogosult személyéről rendelkező, Ctv. 33. §
(2)bekezdését, az egyszerűsített cégeljárásban a bejegyzési kérelem elutasításának feltételeit tartalmazó Ctv. 48. §
(7)bekezdését sérti. Állították, hogy a cégbíróságnak a vételi jog gyakorlásával kapcsolatos okiratok beszerzésével vizsgálnia kellett volna, hogy az alperes tagjainak üzletrésze átruházására az érintett felek közötti, a vételi jog kikötéséről szóló szerződés alapján, a vételi jog jogszerű gyakorlása folytán került-e sor. Vitatták, hogy a cégjegyzésre jogosultságának cégjegyzékbe való bejegyzését megelőzően az új ügyvezető az adatváltozások bejegyzése iránti cégeljárásra érvényes jogi képviseleti meghatalmazást adhatott. A felperesek a 2010. május 17-i beadványukban, a keresettel támadott cégbírósági végzés jogellenességének alapjaként hivatkoztak még az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 31. §
(1)bekezdésének, valamint a Ptk. 4. §
(1)bekezdésének a megsértésére is. Előadták, hogy a vételi jog gyakorlását megelőzően,
- április 30-án a később tagként bejelentett H. Zrt. fizette a cégeljárás illetékét annak ellenére, hogy az említett, Itv.
- §
(1)bekezdése értelmében a megfizetésre az alperes lett volna köteles. Állították azt is, hogy az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 3. §
(3)bekezdésében foglaltakra tekintettel, a cégeljárásra meghatalmazott ügyvéd közreműködése a hivatásával nem volt összeegyeztethető. Eljárása összeférhetetlen is volt, mert az alperes társaság tagjaival, mint megbízókkal szemben vállalt el megbízást. A
- május 19-én tartott tárgyaláson a felperesek arra hivatkozással is támadták a cégbíróság adatváltozás bejegyzését elrendelő végzését, hogy azt, arra vonatkozó jogszabályi felhatalmazás nélkül, bírósági ügyintéző és nem bíró hozta meg. Az alperes cégjegyzéki adatokra hivatkozással, elsődlegesen a II.r. felperes és közte indult peres eljárás megszüntetését kérte. Állította, hogy a II.r. felperes az alperes tagjaként a cégjegyzékben, az adatváltozás bejegyzését elrendelő végzés meghozatalát megelőzően sem szerepelt. Érdemben a felperesek keresetének elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a Ctv.
- §
(1)bekezdése értelmében - amennyiben a II.r. felperes tagsági jogviszonyának korábbi fennállását a bíróság igazoltnak tartja mindkét felperes kizárólag a tagsági jogviszonyára, az I.r. felperes ezen kívül a cégjegyzési jogosultságára vonatkozó rendelkezéseket támadhatja csak. A Ctv. 65. §
(3)bekezdése alapján az alperes előadta azt is, hogy a felperesek csak olyan jogszabálysértésekre hivatkozhatnak, amelyeket a cégbíróságnak az eljárása során észlelnie kellett volna. Állította, hogy a cégbírósági eljárás tárgyát a vételi jog gyakorlásának körülményei nem képezhették. Az üzletrész megszerzésével kapcsolatos okiratokat a bejegyzés iránti kérelemhez nem kellett mellékelni. Azok becsatolását a cégbíróság pótlólag sem követelhette. A Ctv. ugyanis a mellékleteiben egyértelműen felsorolja azokat az okiratokat, amelyek a cégbejegyzés elrendelésének alapjául szolgálhatnak. Ezek között az üzletrész átruházási megállapodás nem szerepel. Az alperes vitatta azt is, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: 2006. évi Gt.) 24. §
(2)bekezdése értelmében az újonnan megválasztott ügyvezető, akinek tisztsége a megbízás elfogadásával jött létre, nem volt jogosult az adatváltozás bejegyzése iránti eljárásra jogi képviseleti meghatalmazást adni. Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Egyetértett azzal az elsőfokú bírósági állásponttal, hogy a peres eljárás során a felpereseket kizárólag a reájuk vonatkozó adatok tekintetében illette meg a perindítás joga. Egyetértett abban is az elsőfokú bírósággal, hogy az egyszerűsített cégeljárásra meghatalmazott jogi képviselőnek kizárólag a Ctv. 48. §
(2)bekezdésében felsorolt, a Ctv.
- számú melléklet I. részében megjelölt okiratokat, és azok, valamint a Ctv.
- §
(3)bekezdésében foglaltak szerint a
- számú melléklet II. pontjában meghatározott okiratok törvényességi szempontú vizsgálatára vonatkozó nyilatkozatát kellett csatolni. A cégbíróságnak a Ctv.
- §
(6)bekezdése alapján csak a jogi képviselő meghatalmazását, a bejegyzési kérelem kitöltését, a törvényességi nyilatkozatot és a
- számú melléklet I. részében felsorolt iratok csatolását kellett vizsgálnia. Figyelemmel arra, hogy a felsorolt iratok rendelkezésre álltak, a Ctv.
- §
(7)bekezdés értelmében a bejegyzési kérelem elutasításának nem volt helye. A másodfokú bíróság egyetértett abban is az elsőfokú bírósággal, hogy a 2006. évi Gt. 24. §
(2)bekezdése szerint a vezető tisztségviselői megbízás elfogadásával létrejött tisztségére tekintettel az új ügyvezető jogosult volt az adatváltozás bejegyzése iránti eljárásra jogi képviseleti meghatalmazást adni. A másodfokú bíróság hangsúlyozta azt is, hogy a Ctv. 65. §
(2)bekezdésében előírt jogvesztő perindítási határidőre tekintettel, kizárólag a felperesek eredetileg benyújtott keresetében, az általuk támadott cégbírósági végzés jogszabálysértésének alapjául hivatkozott okok voltak vizsgálhatók. E határidőn túl megjelölt további okok (az illetékfizetés módja, a fellebbezési eljárás során bejelentett elővásárlási jog megsértése, a társasági szerződés módosításának szükségessége, az új ügyvezető aláírás mintájának szabálytalan elkészítése) már nem voltak elbírálhatók. A másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal azonosan rámutatott arra is, hogy az adatváltozás bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben kizárólag a cégbírósági eljárással azonos keretek között folyhat a bizonyítási eljárás. A támadott végzés jogszerűsége illetve jogellenessége azoknak az iratoknak az alapján vizsgálható, amelyeket a bejegyzési eljárás során a bejegyzést kérőnek rendelkezésre kell bocsátania. A jogvita eldöntése tekintetében emiatt sem a vételi jog gyakorlására vonatkozó felperesi állításokat nem értékelhette, sem annak nem tulajdonított az ügy érdemi elbírálására kiható jogi jelentőséget, hogy az elsőfokú eljárás során a bíróság a cégeljárásra meghatalmazott jogi képviselőt tanúként meghallgatta, de a feleknek nem biztosított lehetőséget arra, hogy a tanúhoz kérdéseket intézzenek. A felperesek a jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelmükben elsődlegesen kérték annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a perbeli adatváltozás bejegyzését elrendelő cégbírósági végzés hatályon kívül helyezését. Másodlagosan indítványozták a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását. Előadták, hogy a másodfokú bíróság ítélete a Ctv. 4. §
(6)bekezdését, 65. §
(3)bekezdését,
- számú mellékletének I/
- és
- pontjait, valamint a
- évi Gt.
- §-át sérti. Utóbb hivatkoztak a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló
- évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány)
- §
(1)bekezdésének megsértésére is. Állították, hogy az üzletrésznek társaságon kívülálló általi megszerzéséhez, a kéttagú társaság legfőbb szervének a beleegyező határozatára illetve az elővásárlási jogra jogosultak nyilatkozatára is szükség lett volna. Az ezeket tartalmazó, illetve a társasági szerződés módosításáról rendelkező taggyűlési jegyzőkönyvet is be kellett volna csatolni a Ctv. 3. számú melléklet I/7. pontja szerint. A 2006. évi Gt. 141. §
(1)bekezdése ugyanis rögzíti, hogy a társaság legfőbb szerve a taggyűlés, és annak, a 2006. évi Gt. 141. §
(2)bekezdésében felsoroltak szerint, kizárólagos hatáskörébe tartozik az említett tárgykörökben való határozathozatal. A felperesek változatlanul vitatták, hogy az adatváltozás bejegyzési eljárásban a jogi képviselő szabályszerű meghatalmazással rendelkezett. Állították, hogy a cégbíróságnak fel kellett volna ismernie, hogy a jogi képviseleti meghatalmazás cégnyilvántartásba be nem jegyzett ügyvezetőtől származik. A felperesek az Alkotmány 13. §
(1)bekezdésének megsértését azzal indokolták, hogy a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, a felperesek tulajdonhoz való jogának sérelmét, az üzletrészek jóváhagyásuk nélküli átruházását. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban fenntartását indítványozta. Vitatta a felperesek által állított jogszabálysértéseket, és azt, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt, az eredetileg nem megjelölt alkotmánysértésre is határidőn túl hivatkozhattak. Az alperes előadta azt is, hogy a felperesek a határidőben benyújtott keresetlevelükben a hatályon kívül helyezni kért cégbírósági végzés jogszabálysértését a vételi jog gyakorlása alapjául szolgáló feltételek hiányával, illetve a cégeljárásra adott nem szabályszerű jogi képviseleti meghatalmazással indokolták. A perindítási határidőt követően - eljárásjogi lehetőség nélkül - újabb jogszabálysértésekre hivatkoztak. Azonban sem a keresetlevélben, sem az első- és a másodfokú eljárás során a 2006. évi Gt. 141. §ának megsértését nem jelölték meg. E jogszabálysértés ezért a felülvizsgálati eljárásnak nem lehet tárgya. Ennek ellenére az alperes kifejtette: az üzletrészek megszerzését követően a társaság egyetlen tagja, a 2006. évi Gt. 168. §
(1)bekezdése alapján, a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben döntést hozhatott. A legfőbb szerv helyett eljáró, arra jogosult egyedüli tagként hozott határozatai a cégbejegyzési eljárás során becsatolásra kerültek. Az egyszerűsített cégeljárás szabályaira és a Ctv. 65. §
(3)bekezdésében írtakra tekintettel kifejtette azt is, hogy a tagok üzletrészének átruházására vonatkozó szerződést a jogi képviselőnek nem kellett a cégeljárás során becsatolnia, és az nem tartozott az általa vizsgálandó, és a 2006. évi Ctv. 37. §
(2)bekezdése szerint őrzése alá tartozó okiratok közé. A Ctv. 48. §
(6)bekezdése értelmében, a cégeljárás tárgyát sem a vételi jog alapítása, sem annak gyakorlása nem képezte. Az azzal kapcsolatos, felperesek által állított jogellenességet a cégbíróságnak észlelnie nem kellett, és jogszabálysértés hiányában ilyet nem is észlelhetett. Az alperes kétségbe vonva a felperesek jóhiszemű eljárását utalt arra, hogy az alperesi létesítő okirat szerint, az új tag elővásárlási és vételi jog gyakorlására kijelölt fél volt. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján. Megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő. A Ctv. 65. §
(1)bekezdése azt tartalmazza: a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt, a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt. A Ctv. 65. §
(2)bekezdése értelmében, a per megindításának a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A Legfelsőbb Bíróság - figyelemmel arra, hogy a nyilvános cégjegyzéki adatok szerint, a keresettel támadott cégbírósági végzés közzétételére
- június 4-én került sor - kizárólag a
- június 5-én benyújtott keresetlevél tükrében vizsgálhatta az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyásáról szóló jogerős ítéletet. A felperesek a keresetüket az írásbelivel egyezően változatlanul fenntartották, a
- szeptember 30-án tartott tárgyaláson. Csak a
- január 15-i tárgyaláson illetve azt követően, az elsőfokú valamint a fellebbezési eljárásban hivatkoztak a keresetlevelükben megjelölt Ptk.
- §
(1)bekezdésén, a Ctv. 33. §
(2)bekezdésén és 48. §
(7)bekezdés a) pontján kívül, egyéb jogszabálysértésekre. Ez utóbbi hivatkozásaik azonban, amint arra a másodfokú bíróság is utalt, a peres eljárás során már nem voltak vizsgálhatók. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett abban az eljárt bíróságokkal, hogy a vételi jog alapításának illetve gyakorlásának körülményei sem a cégeljárás tárgyát, sem a Ctv. 65. §
(3)bekezdése szerint, a peres eljárás tárgyát nem képezhette. A sérelmezett adatváltozás bejegyzését elrendelő végzés ugyanis a Ctv.
- §-ában szabályzott, egyszerűsített cégeljárásban került meghozatalra. E bejegyzési eljárás során a cégbíróságnak a bejegyzési kérelem érkezését követő egy munkaórán belül kell határoznia. Vizsgálati jogköre szűkkörű, kizárólag a Ctv.
- §
(6)bekezdésében rögzített keretek között áll fenn. A Ctv.
- számú melléklet I. részében felsorolt és becsatolandó okiratok, továbbá a Ctv.
- számú melléklet II. pontjában meghatározott, a jogi képviselő őrzési kötelezettségébe eső okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát a Ctv.
- §
(2)és
(3)bekezdése értelmében nem a cégbíróságnak, hanem a cégeljárásra meghatalmazott jogi képviselőnek kell elvégeznie. Az említett Ctv.
- számú melléklete az üzletrész tulajdonjogának változását eredményező megállapodások ellenőrzését még a jogi képviselő számára sem teszi kötelezővé. Ebből következik, hogy ha az üzletrész átruházás következtében valamelyik érintett fél jogsérelmet szenved, jogorvoslatra a cégbírósági eljárás keretei között nincs mód. A cégbíróság végzése ezért, a Ptk.
- §
(1)bekezdését nem sértette, ez okból a felperesekre vonatkozó bejegyzések hatályon kívül helyezésének feltételei nem álltak fenn. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett abban is mind az első-, mind a másodfokú bírósággal, hogy a 2006. évi Gt. 24. §
(2)bekezdése szerint, az új vezető tisztségviselő megbízása, annak, az érintett személy általi elfogadásával jön létre. A felek között nem volt vitatott, hogy a
- május 19-én megválasztott, a tisztségét e napon elfogadó ügyvezető adott meghatalmazást a cégeljárás során eljárt jogi képviselőnek. Az adatváltozás bejegyzése iránti kérelmet ezért a Ctv.
- §
(2)bekezdése szerint arra jogosult terjesztette elő, a Ctv. 48. §
(7)bekezdése alapján. A bejegyzést kérő jogi képviselő meghatalmazásának jogellenessége hiányában, a keresetben megjelölt, adatváltozás bejegyzése iránti kérelem elutasításának nem volt helye. Mindezekre tekintettel, a felülvizsgálati kérelemben állított jogszabályok megsértése nélkül hagyta helyben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét. A jogszabályoknak megfelelő, felülvizsgálni kért jogerős ítéletet emiatt a Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartotta a Pp. 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával. A Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint a felperesek az eredménytelenül előterjesztett felülvizsgálati kérelmükre tekintettel kötelesek az alperes jogi képviselőjének ügyvédi munkadíjából álló felülvizsgálati eljárási költségét egyetemlegesen megfizetni. Budapest, 2011. szeptember 28. Dr.Bodor Mária sk. a tanács elnöke, dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk. előadó bíró, dr.Csőke Andrea sk. bíró