Pfv.20955/2011/8 – Kúria

Pfv.IV.20.955/2011/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Klincsik Melinda ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bródy János ügyvéd által képviselt alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt a Csongrád Megyei Bíróság előtt 2.P.20.309/

1. számon megindított és Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.217/2011/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (Tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 36.000 (Harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes köteles az államnak külön felhívásra megfizetni. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet - megváltoztatva az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét - kötelezte az alperest, hogy a kiadásában megjelenő „.." elnevezésű időszaki lap következő számában tegye közzé az alábbi helyreigazító közleményt: „Helyreigazítás: Lapunk a
4. januári számában „Rossz hír... Nagyon rossz hír" című írásában valótlanul híresztelte, hogy .. rossz hírként kommentálta azt az információt, miszerint a .. a gazdák hozzájutottak a pénzükhöz." Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek összesen 100.000 forint elsőés másodfokú perköltséget. A jogerős ítélet indokolásában kifejtette: a cikk szerint a felperes rossz hírnek minősítette, hogy a gazdák hozzájutnak a pénzükhöz és a cikk tartalmából az is megállapítható, hogy az írás a termelők .. szemben fennálló tartozásainak kiegyenlítésére utalt. Az alperes az újságíró és a hírforrásként szolgáló személy meghallgatása útján kívánta igazolni a cikk valóságtartalmát. E tanúvallomások alapján azonban a cikkbeli közlés valósága eltérően az elsőfokú bíróság álláspontjától - megnyugtatóan nem bizonyítható. A cikk szerzőjének a tanúvallomása nem vehető figyelembe, miután információit mástól, a beszélgetés fültanújától származtatta. Ez utóbbi személy a meghallgatása során előadta, hogy véletlenül volt fültanúja a felperes és egy általa ismeretlen személy között lezajlott beszélgetésnek, ennek során hallotta a felperes által tett, cikkben közölt kijelentést. A tanú azonban a beszélgetésről csak sommásan tudott nyilatkozni, annak további részleteit nem ismerte, a beszélgetést teljes terjedelemben nem hallotta, így nem tudhatta, hogy a kijelentés milyen szövegkörnyezetben hangzott el. Ilyen körülmények között nem zárható ki, hogy a hallottakat félreértelmezte, annak a ténylegestől eltérő, más jelentést tulajdonított. Aggálykeltő körülmény az is, hogy a tanú és az újságíró egybehangzó előadása szerint a felperes kijelentése röviddel a helyi önkormányzati választások után,
5. októberében hangzott el, ehhez képest a cikk csak több hónappal később jelent meg, amelynek okára a tanúk egyike sem tudott elfogadható magyarázatot adni. Ezért a tanú vallomása nem alkalmas annak kétséget kizáró bizonyítására, hogy a felperes a neki tulajdonított kijelentést megtette, azaz az alperes a cikkben közöltek valóságtartalmát nem bizonyította. Ezért a jogerős ítélet a Ptk.
6. §-a alapján - a PK.
7. sz. állásfoglalás I. pontjában foglaltakra figyelemmel a helyreigazítási kérelemtől részben eltérő tartalommal - az alperest sajtó-helyreigazításra kötelezte. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és tartalma szerint elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra kötelezése érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet a Pp.
8. §át megsértve, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen mérlegelésével állapította meg, hogy a beszélgetés fültanújának tanúvallomása a cikkben kifogásolt közlés valóságának igazolására nem volt alkalmas. A jogerős ítélet téves álláspontjával szemben ugyanis annak megítéléséhez, hogy a kijelentés valóban elhangzott, elégséges, ha annak közvetlen szövegkörnyezete volt csak hallható és értékelhető. Ezért nem szükséges, hogy a felek között akár a hosszabb ideig tartó beszélgetés teljes terjedelme ismert legyen az azt halló személy előtt. Tévesen hagyta figyelmen kívül a jogerős ítélet a cikk szerzőjének tanúvallomását, aki elmondta, hogy a cikk megírása előtt az információt minden tekintetben leellenőrizte és a közlés valóságtartalmáról meggyőződött. A felperes elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem hivatalból való elutasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem nem jelölte meg a Pp.
9. §