Győri Ítélőtábla Gf.II.20.064/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a Popgyákunik & Bozzay Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Forstóber Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Vas Megyei Bíróság
- december
- napján kelt 20.G.40.092/2010/
- sorszám alatti ítéletével szemben az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyja. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A
- február
- napján megtartott közgyűlésen az alperes víziközmű társulat tagjai a 3/
- határozattal elfogadták a
- évi zárszámadást. A 4/
- számú közgyűlési határozat elrendelte 1.000.000.Ft érdekeltségi hozzájárulás befizetését
- április
- napjáig. Ez utóbbi határozat tartalmazta, hogy a közgyűlési határozattal megállapított 1.000.000.Ft az „egyéb" közművek megvalósítására szánt befizetés, míg a korábbi közgyűlésen elrendelt 2.000.000.Ft hozzájárulás a víziközművek tekintetében beszedett összeg. A tagok a 6/
- számú közgyűlési határozattal úgy határoztak, hogy azon tulajdonosokkal szemben, akik korábbi 2.000.000.Ft hozzájárulást nem fizették meg és
- április
- napjáig nem teljesítik a mai közgyűlésen kirovott 1.000.000.Ft-os hozzájárulást, a társulat vezetősége haladéktalanul intézkedjen a behajtás iránt, és „ezen tulajdonosoknak további haladékot nem adhat". A víziközmű társulati tag felperes a határozatokat hozó közgyűlésen nem volt jelen, a közgyűlési jelenléti ívet a felperes nevénél leánya, "A" írta alá. A
- március
- napján előterjesztett keresetében a felperes a 3., 4., 6/
- számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését kérte. Keresetét azzal indokolta, hogy az alperes a vízgazdálkodásról szóló
- évi LVII. törvényben (Vgt.) meghatározott közfeladatait meghaladóan az érdekeltségi területen közművesítési tevékenységbe kezdett és az ingatlanok teljes közművesítését (út-, járdaépítés, villamoshálózat kiépítése, közvilágítás létesítése és gázvezeték kiépítése minden ingatlanhoz) végzi. A teljes közművesítés díját beépítette abba az érdekeltségi hozzájárulásba, melyről a támadott közgyűlési határozatokban rendelkezett. Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését kérte a Pp.130.§.
(1)bekezdés
- h)pontja alapján alkalmazandó Pp.157.§.
- a)pontjára hivatkozással, mivel álláspontja szerint a felperes a keresetlevél benyújtásával elkésett. A vitás határozatokat meghozó közgyűlésen ugyanis a felperes meghatalmazottal képviseltette magát, így annak napjától számít a Vgt.35.§.
(4)bekezdésében meghatározott keresetindítási határidő. Érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását azért kérte, mert a
- június 30-án a ... Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által a vízellátást, szennyvízés csapadékvíz elvezetést biztosító vízi létesítmények kivitelezéséhez kiadott vízjogi létesítési engedély
- oldala
- pontjában a hatóság előírta a vezeték kiépítés után az út kialakítását, valamint a szilárd burkolat elkészülte után a szerelvények fedlapjainak a térszínig történő felbetonozását. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel részben támadott ítéletével a 4/
- és a 6/
- közgyűlési határozatot hatályon kívül helyezte, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az alperes permegszüntetés iránti kérelmét azért utasította el, mert az alperes nem igazolta, hogy a felperes leánya a közgyűlésen meghatalmazotti minőségben lett volna jelen. Ezért a meghozott határozatokat az alperes csak kézbesítés útján közölte a közgyűlésen jelen nem lévő felperessel. A
- március 23-i átvételtől pedig a keresetindításra nyitvaálló határidő nem telt el. A kereset érdemét illetően a megyei bíróság abból indult ki, hogy az érdekeltségi hozzájárulás a víziközmű társulat törvényi közfeladatai (Vgt.38.§.) finanszírozását szolgálhatja csak, ezért a tagokat a közfeladatok körébe nem tartozó létesítmények létrehozásának költségeire érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére nem lehet kötelezni. Így az ezzel ellentétes 4., 6/
- számú közgyűlési határozatot hatályon kívül helyezte. Alaptalannak ítélte viszont erre hivatkozással a
- évi zárszámadást elfogadó 3/
- közgyűlési határozatot támadó keresetet. Az ítélet részbeni megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. Jogorvoslati kérelmében változatlanul fenntartotta és részletezte az elsőfokú eljárásban előterjesztett - a per megszüntetésére irányuló, valamint érdemi - ellenkérelmét. Az utóbbi esetében kiemelte, hogy a vízjogi létesítési engedély alapján a víziközmű társulat közfeladatának végrehajtása érdekében köteles a közművesítést egészen az utak kiépítéséig megvalósítani. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.256/A.§.
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül, a fellebbezési kérelem korlátai között (Pp.253.§.
(3)bekezdés) bírálta felül, és megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. Az alperes Pp.130.§.
(1)bekezdés
- h)pontjára és 157.§.
- a)pontjára alapított permegszüntetés iránti kérelme teljesítéséhez azt kellett igazolnia, hogy a felperes a 2010. február 26. napján megtartott közgyűlésén - meghatalmazott által képviselten - jelen volt. Az alperes 2010. február 15. napján kelt alapszabálya II/1. pontja szerint a közgyűlési képviseletre a tagok két tanú által aláírt - írásbeli meghatalmazást adhatnak. Tekintve, hogy az alperes ilyen - a jelenléti ívhez csatolt - írásbeli meghatalmazás létét nem is állította, az elsőfokú bíróság helyesen határozott úgy, hogy a jelenléti ívet a felperes tag nevénél aláíró leánya ("A") nem tagi meghatalmazottként volt jelen a közgyűlésen. Így a keresetindítási határidő (Vgt.35.§.
(4)bekezdés) a határozat kézbesítésétől kezdődött, a felperes pedig a keresetlevél benyújtásával nem késedelmeskedett. Annak a kérdésnek a megítélésénél, hogy a 4/
- közgyűlési határozattal kiszabott és a 6/
- határozattal a korábbi hozzájárulás behajtásának feltételéül meghatározott (újabb) 1.000.000.Ft érdekeltségi hozzájárulás a víziközmű társulat jogszabályban meghatározott feladatai ellátását szolgálják-e az alperes víziközmű társulat létrehozásának céljából kell kiindulni. A Vgt.38.§-a alapján a víziközmű társulat közfeladatként a település (…) belterületi, illetve lakott területi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezését, szennyvíztisztítását, a belterületi vízrendezést és csapadékvíz elvezetést szolgáló vízi létesítményeket hoz létre, illetve fejleszt. A törvény említett rendelkezése alapján az alperes alapszabálya
- pontjában a társulat feladataként a „...., a ... úttól délre eső városrészhez tartozó érdekeltségi területeken" a víziközmű hálózat - ivóvízellátás, szennyvíz- és csapadékvízcsatorna célját szolgáló vízi létesítmények - kiépítését tűzte ki. A Vgt.
- számú melléklete
- pontjának fogalom meghatározása szerint a vízi létesítmény az a mű (víziközmű) műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek az a rendeltetése, hogy (más mellett) a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást befolyásolja. A Vgt.44.§.
(2)bekezdése utolsó mondata alapján a víziközmű társulat tagjai hozzájárulása a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás ellenértékét jelentik. Ezért a víziközmű társulat - az elsőfokú bíróság helyes álláspontja szerint - csak a jogszabályban meghatározott közfeladatai ellátásának finanszírozására állapíthat meg érdekeltségi hozzájárulást. A
- február
- napján meghozott 4/
- számú közgyűlési határozat szövegéből kitűnik, hogy az azzal megállapított - további - 1.000.000.Ft érdekeltségi hozzájárulás nem a Vgt.38.§-ában, illetve az alperesi alapszabály I/
- pontjában körülírt víziközmű hálózat vízi létesítményeinek létrehozására, hanem attól független egyéb közművek megvalósítására állapította meg a társulat. Annak, hogy a vízjogi létesítési engedélyhez a "B" Zrt. a közműkezelői hozzájárulását azzal az általános kikötéssel adta meg, hogy a vezeték építése után az utakat ki kell alakítani, és - szilárd burkolat elkészülte esetén - a szerelvények fedlapjait a térszínig kell betonozni azért nincs jelentősége, mert a víziközmű társulat az útlétesítési kötelezettségének a tagok hozzájárulásain túli egyéb vagyonából is eleget tehet. (Vgt.44.§.
(1)bekezdés) A kifejtettek szerint azonban az érdekeltségi hozzájárulás csak a törvényben, illetve a törvényi felhatalmazás alapján az alapszabályban meghatározott, és kiterjesztően nem értelmezhető társulati közfeladatok kiadásaira állapítható meg. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét a Pp.253.§.
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes a fellebbezési eljárásban személyes illetékmentességet élvez (Itv.5.§.
(1)bekezdés g) pont), így az eredménytelen fellebbezés illetékét az állam viseli. (6/
- (VI.26.) IM rendelet 14.§.) A fellebbezésről az ítélőtábla tárgyaláson kívül határozott, a felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő, így megtérítést igénylő költsége nem merült fel. G y ő r ,
- október
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró