Gf.20135/2011/10 – Győri Ítélőtábla

(1),

(3)bekezdés) választotta, így őt terhelte annak bizonyítása, hogy az egyes hibák már a gépjárművek átadásakor is fennálltak. A bíróság megállapította, hogy a gépkocsi több alkalommal eredménytelenül javított meghibásodásai olyan mértékben gátolhatják azok rendeltetésszerű használatát, hogy a rendszerinti meghibásodás önmagában indokolhatja a vevő jogosult szerződéstől elállását. Ugyanakkor álláspontja szerint a bizonyítási eljárás során beszerzett igazságügyi gépjármű szakértői vélemény nem támasztotta alá, hogy a gépkocsik egyes meghibásodásai milyen okokra vezethetők vissza. Az elsőfokú bíróság részletesen elemezte az igazságügyi gépjármű szakértő kiegészített szakvéleményét, kiemelve annak egyes megállapításait. Így azt, hogy az alperes alvállalkozója a hűtő felépítmény készítésénél több hibát követett el, ezen túl a hűtőkompresszor mértanilag nem megfelelő helyre került, mely az ékszíjszakadás egyik kiváltó oka lehet. A differenciálmű - ideértve a sebességváltó meghibásodását gyártási, vagy alkatrészgyártás technológiai hiba eredményezte. A felperes terhére viszont rendeltetésellenes használat nem volt megállapítható. A szakértői bizonyítás eredményét mérlegelve az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes indítványára beszerzett szakvélemény aggályos, mivel az nem ad magyarázatot arra nézve, hogy amennyiben gyártási hiba okozza a meghibásodásokat, azok az egyes gépkocsiknál miért nem azonos módon jelentkeznek; a hibák a felperes által vásárolt többi ... gépkocsiknál, illetve a Magyarországon értékesített többi ilyen típusú gépjárműnél miért nem ismeretesek; illetve a felperes által megvásárolt egyes gépjárműveknél a hibák eltérő futásteljesítménytől jelentkeznek. Ellentmondásosnak találta az elsőfokú bíróság a szakvéleményt azért is, mert a szakértő megállapítása szerint a felperes alkalmazottai hibajelenséget észlelve túlüzemeltették a gépkocsikat, mely rendeltetésszerű használatnak nem tekinthető. Mivel a felperes az elsőfokú bíróság felhívására újabb szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, más bizonyíték pedig nem támasztja alá az alperes hibás teljesítését, ezért az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen annak megváltoztatása és a keresetének való helyt adás; míg másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése, másik igazságügyi szakértői vélemény beszerzésének elrendelése iránt. Fellebbezési álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, mivel a felperes a perben őt terhelő bizonyítási kötelezettségének eleget téve igazolta, hogy az alperes által szolgáltatott gépjárművek hibásak. A beszerzett szakértői vélemény kétséget kizáróan megállapította, hogy a hibák a szerződéskötéskor már fennálltak, ebből a szempontból irreleváns, hogy azt gyártási, avagy alkatrészhiba okozta. Rámutatott, hogy az alperes árajánlatát hűtőgépjárművekre adta, az átalakításokat az alperes alvállalkozójával végeztette, akinek teljesítéséért a Ptk.315.§-a szerint felel. Az alperes által értékesített gépkocsik rendkívül gyakran, 93 alkalommal hibásodtak meg, ebből a ... forgalmi rendszámú 43, a ... forgalmi rendszámú 31, míg a ... forgalmi rendszámú 19 esetben. A felperes fellebbezési értékelése szerint az alperes szakszerűtlen javítását kellőképpen igazolja, hogy az egyes hibák - állítólagos - kijavításuk ellenére rövid idő alatt ismételten jelentkeztek. A felperes álláspontja szerint az észlelt hibák nem minősülhetnek rendeltetésellenes használat következményének, mivel a bejelentett hibákat az alperes garanciális javítások körében kijavította, tehát azokat nem tekintette a rendeltetésellenes használat következményeinek. Előadta, hogy másik igazságügyi szakértő kirendelését azért nem kérte, mert a felperes képviselője számára - műszaki végzettsége folytán - nyilvánvaló volt a kereset alapossága a beszerzett szakértői vélemény alapján. Indítványozta egyben másik igazságügyi szakértő kirendelését, illetve fellebbezéséhez csatolta a felkérésére "C" igazságügyi gépjármű szakértő által készített szakvéleményt. Ez utóbbi lényegi megállapításai szerint a felperesnek értékesített gépjárművek több olyan hibában szenvedtek, melyek az adásvételkor már fennálltak. Így a differenciálmű olajozását kizáró differenciálház-öntvény kimarásának elmaradása konstrukciós hiba, avagy technológiai hiányosság. A sebességváltó törések gyártási hibára vezethetőek vissza. A hűtőkompresszort meghajtó hosszbordázott szíjak annak köszönhetően szakadtak el, hogy a meghajtószíjak eltérő bordaszámúak, mint a kompresszortárcsák. A belső hőszigetelés kialakítása elemi hibákban szenved. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítélete helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Véleménye szerint a fellebbezéshez csatolt igazságügyi szakértői vélemény - magánszakvéleményként - csak a felperes előadásaként értékelhető. A felperes állításával szemben a ... forgalmi rendszámú gépjárművön váltómű javítást az alperes nem végzett, ilyet a felperes a 2005-2007. években nem igényelt. Amennyiben az adásvételeket követően a felperes hibákat jelzett, azokat az alperes minden egyes esetben szakszerűen kijavította. Vitatta, hogy a felperes betartotta volna a Ptk.306.§.

(1)bekezdése szerint a szavatossági jogok fokozatos érvényesítését. Bár a ... és a ... forgalmi rendszámú gépjárműveket hibák jelentkezése esetén az alpereshez vitte javíttatni a felperes, egy idő után már azokat is másnál javíttatta. A felperes akkor gyakorolta volna a törvénynek megfelelően a szavatossági jogait, amennyiben a javítást változatlanul vállaló alperesnél végezteti el az ismételten jelentkező hibák miatti újabb javításokat is. A fellebbezés - az alábbiak szerint - alapos. Az ítélőtábla értékelése szerint az elsőfokú bíróság a tényállást részben tévesen állapította meg, ezért téves az abból levont jogkövetkeztetés is. A felperes keresetében - annak tartalma szerint (Pp.3.§.

(2)bekezdés) - az alperes hibás teljesítése miatt az elállás jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállítását kérte. Így a kereset alapján a bíróságnak abban kellett döntenie, hogy (1.) történt-e hibás teljesítés, (2.) a hibás teljesítés melyik jogkövetkezményét (jelen esetben: a kellékszavatosságot, avagy a jótállást) kell alkalmazni, és (3.) a felperes megtartotta-e az alkalmazandó jogkövetkezményből eredő jogosulti igény-érvényesítésre előírt jogszabályi fokozatosságot. A felek közötti szerződések megkötésekor hatályos Ptk.305.§.

(1)bekezdése szerint dolog szolgáltatásra irányuló szerződések esetén a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Azt, hogy az alperes a felperes által megvásárolt, hűtős gépkocsivá utólag átalakított kishaszon-gépjárművek átruházására irányuló szerződéseket hibásan teljesítette, már az elsőfokú eljárás során beszerzett, "D" igazságügyi szakértő által készített gépjármű szakértői vélemény is megfelelően alátámasztotta. A gépjárműszakértő megállapításai szerint a gépjárművek sebességváltói, valamint a hátsó, műanyag alkatrészt tartalmazó ajtózárai gyártási, alkatrészgyártás-technológiái hibásak, míg az utólag készített hűtőfelépítmény a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas. A bíróság által kirendelt igazságügyi gépjárműszakértő megállapításait a felperes megbízásából készült és a fellebbezéséhez csatolt (53/F/2.) igazságügyi gépjárműszakértői vélemény is alátámasztotta. A két szakvélemény között csak a gépjárművek differenciálműve megítélésénél volt eltérés, - Meiszner szakértő véleményével szemben - Fehér szakértő szerint ugyanis nem gyári, konstrukciós tévedés az, hogy a gépjárművek differenciálházán nincsenek olajvezető nyílások. Ezért az elsőfokú bíróság tévedett, amikor az alperesi hibás teljesítést alátámasztó gépjárműszakértői véleményt aggályosnak (Pp.182.§.

(3)bekezdés) tekintette, pusztán azért, mert a felperes által megvásárolt gépjárműtípus más, forgalomban lévő darabjainál ezek a „gyártási" hibák nem jelentkeznek. Megjegyzendő, hogy az elsőfokú bíróság fogalomértelmezésével szemben típushiba az adott gépjárműtípus minden egyes forgalomba bocsátott járművét érintő - , konstrukciós hiba pedig a motor- avagy alvázszám sorozat egyes tartományaiba eső gépjárműveit érintő hiba. (Legfelsőbb Bíróság Pfv.VI.21.248/2008/4. szám) Ezzel szemben a gyártási, avagy gyártástechnológiai hiba csak az adott gépjárműtípus egyes darabjait, illetve a gépjárművek bizonyos alkatrészeit érintő, a gyártás során keletkezett hiányosság. Így nincs annak jelentősége, hogy ezek a gyártási, gyártástechnológiai hibák az adott gépjárműtípus további darabjainál milyen okból nem jelentkeztek. Az ítélőtábla megítélése szerint tévedett a megyei bíróság akkor is, amikor - a jogi képviselő nélkül eljáró felperes szervezeti képviselője - anyagi jogra vonatkozó nyilatkozata alapján a hibás teljesítés jogkövetkezményeire a kellékszavatosság (Ptk.305.§.

(3)bekezdés) szabályait tartotta alkalmazhatónak. Helytelen volt ezért a bizonyítási teherre vonatkozó az a tájékoztatás (Pp.3.§.

(3)bekezdés), hogy a perben a jogosult felperes köteles bizonyítani, hogy a hibák a szolgáltatott gépjárművekben már a teljesítéskor fennálltak. (20.tjk.) Az ugyanis már az elsőfokú eljárásban sem volt vitás, hogy az alperes a felperesekkel megkötött adásvételi szerződésekben a gépjárművekre két évi „garanciát", tehát jótállást vállalt. (24. sorszám alatti alperesi előkészítő irat) Ennek pedig azért van jelentősége, mert a jótállási idő mértéke az azalatt jelentkező meghibásodások tekintetében eldönti a bizonyítási teher és a bizonyítási kötelezettség kérdését is. Amennyiben ugyanis a konkrét hibák tekintetében az alperest jótállás terheli, a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett (Ptk.248.§.

(3)bekezdés), míg a kellékszavatossági felelősség alá eső hibáknál a jogosult felperes köteles igazolni, hogy a hiba oka a teljesítéskor a szolgáltatott dologban már fennállt. (Ptk.305.§.

(2)bekezdés) Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a jótállási idő nem igényérvényesítési határidő, azon belül a jogosult nem köteles jótállási jogai érvényesítése érdekében a bírósághoz fordulni. A jótállási határidő azt jelenti, hogy a jótállásra kötelezettet ezen időtartamon belül terheli a fokozott helytállási kötelezettség a dolog hibátlanságáért. Így a jótállási idő alatt észlelt és bejelentett hibák miatt a jogosult az általános elévülési határidőn belül (Ptk.324.§.

(1)bekezdés) fordulhat jogai érvényesítése érdekében a bírósághoz. (BDT 2006/1302) Mivel a jótállás a hibátlan teljesítés valamennyi jogkövetkezményére kiterjedő felelősségnek minősül, a bizonyítási teher megfordulása kihat a szavatossági jogok érvényesítésére is. (a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának véleménye a hibás teljesítés egyes jogértelmezési kérdéseiről 5. pont) Ebből következően az alperes által vállalt jótállási időn belül felmerült és a felperes által közölt hibák tekintetében az alperest terhelte annak bizonyítása (Ptk.248.§.

(1)bekezdés, Pp.164.§.

(1)bekezdés), hogy a hibák okai a gépjárművek átadását követően keletkeztek, illetve azokat a felperesi rendeltetésellenes használat okozta. A bizonyítási teherre és a bizonyítási kötelezettségre történő - elsőfokú eljárásban elmaradt - helyes tájékoztatást az ítélőtábla a fellebbezési eljárás során pótolta. (Gf.II.20.307/2009/3.) Ugyanakkor a Ptk.248.§.

(5)bekezdése alapján alkalmazandó 306.§.

(1)bekezdés a/-b/ pontjai szerint a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a többlépcsős jótállási jogok gyakorlásánál a fokozatosságot megtartotta és végső jogkövetkezményként a szerződéstől jogszerűen elállhatott. Az ítélőtábla a felek bizonyítási indítványaira másik igazságügyi gépjárműszakértőt rendelt ki. "E" igazságügyi gépjárműszakértő a másodfokú eljárásban előterjesztett szakvéleményét (Gf.II.20.307/2009/13., 18.) a felek észrevételei alapján kiegészítette és személyes meghallgatása során az abban foglaltakat megfelelően megmagyarázta. A szakvéleményt az ítélőtábla aggálytalannak tekintette és annak megállapításaival az elsőfokú eljárásban irányadó tényállást az alábbiak szerint egészíti ki: A felperesnek szolgáltatott gépjárművek váltóhibái és hűtőfelépítménye hibái már a gépjárművek felperesnek átadásakor fennálltak. A ... forgalmi rendszámú gépjármű differenciálműve

1. június 24-én (63.600 km futásnál),
2. március 20-án (102.000 km futásnál) és
3. június 24-én (161.001 km futásnál) hibásodott meg. A ... forgalmi rendszámú gépjármű differenciálműve
4. július 10-én (37.200 km futásnál) és
5. április 24-én (120.800 km futásnál) hibásodott meg. A ... forgalmi rendszámú gépjárműnél a váltóhiba
6. április 18-án (23.240 km futásnál),
7. május 9-én (27473 km futásnál),
8. augusztus 2-án (99.522 km futásnál) és
9. május 2-án következett be. A felperesi kishaszongépjárművek üzemeltetése 2007-ben történt megszüntetéséig a ... forgalmi rendszámú gépjármű 67 napot, a ... forgalmi rendszámú gépjármű 62 napot, míg a ... forgalmi rendszámú gépjármű 32 napot volt üzemképtelen a meghibásodások és a javítások miatt. A jelenleg üzemképtelen felperesi gépjárművek javítása újabb, komplett váltók beszerelésével és a hőszigetelési hibák kijavításával történhet meg. A gyári új váltó beszerzési ára gépjárművenként közel 1.000.000.Ft, általános forgalmi adóval együtt. Bontott váltó gépjárművenként 350.000.Ft anyag+ munkadíj költséggel szerelhető be. A hőszigetelés kijavítása gépjárművenként 150.000.Ft. költségű. A fellebbezési eljárás során kiegészített tényállás alapján az ítélőtábla megállapította, hogy az alperes a jótállási kötelezettsége alapján őt terhelő bizonyítási kötelezettségének nem tudott eleget tenni, és nem bizonyította, hogy a felperesnek szolgáltatott gépjárművek hibái a teljesítés után keletkeztek. (Ptk.248.§.

(1)bekezdés) Az alperes védekezésével szemben az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a felperes a Ptk.306.§.

(1)bekezdés a/-b/ pontjaiban meghatározott többlépcsős jótállási jogait fokozatosan és rendeltetésüknek megfelelően gyakorolta. A fellebbezési eljárás során beszerzett szakvélemény mellékletei szerint a ... és a ... forgalmi rendszámú gépjárműveket

1. júliusáig, míg a ... forgalmi rendszámú gépjárművet
2. márciusáig az alperes helység 2-i szervizében javíttatta. Ezek a javítások csak időlegesen vezettek eredményre és a rendkívül nagyszámú, fődarabokat (futómű, sebességváltó, generátor) is érintő korábbi hibák után további hibák jelentkeztek. Ezen újabb hibák között mindhárom gépjármű sebességváltója hibát szenvedett, úgy, hogy azok - a fellebbezési eljárás során beszerzett szakvélemény szerint - csak komplett cserével javíthatóak. A gyári alkatrésszel végrehajtott csere költsége pedig közel 1.000.000.Ft, amely megközelíti a gépjárművek azon forgalmi értékét, melyért az eljárás során az alperes maga is visszavásárolta volna azokat. (Gf.II.20.135/2011/
3. tjk.
4. oldal) A Ptk.306.§.

(2)bekezdése szerint a 306.§.

(1)bekezdés a/ pontjában meghatározott elsőlépcsős szavatossági jogokat - a kijavítást vagy kicserélést (a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel) megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. Az ítélőtábla megítélése szerint a felperesnek gépjárművei jelentős számú meghibásodásait követően - az újabb, jelentős költséggel javítható hibák jelentkezésekor - a Ptk.306.§.

(2)bekezdése idézett rendelkezései szerint már annak ellenére sem kellett az alperestől további javítást, illetve a gépjárművek cseréjét igényelnie, hogy az alperes arra hajlandónak mutatkozott. A felperesi betéti társaság a hűtőfelépítménnyel rendelkező gépjárműveket a cukrászati termékei értékesítésére vásárolta, így a gépkocsik ezen rendeltetése azok folyamatos és zavartalan működését igényelte. Az újabb hibák miatti ismételt javítás a felperesnek jelentős kényelmetlenséggel, munkaszervezési zavarral járt, így annak ellenére jogszerűen gyakorolhatta a Ptk.306.§.

(1)bekezdés b/ pontjában meghatározott „második lépcsős" jótállási jogát (az általa választott) elállást, hogy az alperes a kijavítást változatlanul vállalta. (hasonlóan, de más tényállású ügyben: BH.2010/214.) Az elállási jog gyakorlása a felperes részéről azért is jogszerű volt, mert a fellebbezési eljárás során kirendelt igazságügyi gépjárműszakértő személyes előadása szerint a felperes által megvásárolt gépjárműveken többször, rövid idő alatt jelentkező váltóhibáknak a gépjárművek teljes üzemideje, 500.000 - 600.000 km futásteljesítményig sem szabad jelentkeznie.(Gf.II.20.135/2011/

1. tjk.
2. oldal) A nagyértékű sebességváltó alkatrészt érintő rendszerinti meghibásodás, valamint a hűtőfelépítmény rendeltetésszerű használatra való alkalmatlansága miatt sérült a felperes gépjárművei folyamatos használatához fűződő érdeke, ezért értelemszerűen az elállási joga gyakorlásához szükséges „küszöbérték" is beállt. (Legfelsőbb Bíróság Pfv.VII.21.313/2006/
3. szám, BH.2009/83., Győri Ítélőtábla Gf.II.20.427/2010/
4. szám) A felperes jogszerűen gyakorolt elállása folytán a gépjárművek értékesítésére irányuló szerződések megkötésük időpontjára visszaható hatállyal szűntek meg. (Ptk.320.§.

(1)bekezdés, 319.§.

(3)bekezdés) Így az alperes köteles a felperes által a szerződéskötéskor a kifizetett vételárat, együtt 13.526.250.Ft-ot, valamint annak késedelmi kamatait a felperesnek megfizetni; míg a felperes köteles a gépjárműveket az alperesnek kiadni. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§.

(2)bekezdése alapján megváltoztatta és kötelezte az alperest 13.526.250.Ft vételár, valamint annak egyes részösszegei után eltérő időpontoktól meghatározott, a Ptk.301/A.§.

(2)bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamata megfizetésére; míg a felperest a három ... típusú gépjármű kiadására. A felperest és az alperest kölcsönösen terhelő fizetési, illetve kiadási kötelezettség 15 napos teljesítési határidejétől eltérően az ítélőtábla a felperest a gépjárművek okmányai kiadására azért kötelezte 20 napos teljesítési határidővel, mert azok a gépjárművásárlást hitellel finanszírozó pénzügyi intézmény birtokában vannak. A teljes egészében pervesztes alperes a Pp.78.§.

(1)bekezdése alapján viselni köteles a pernyertes felperes személyes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt kereseti- és fellebbezési illetéket. (Itv.59.§.

(1)bekezdés) A feljegyzett kereseti illeték összege az elsőfokú ítélet szerint 501.700.Ft volt, míg a fellebbezési illeték (a gépjárművek nettó vételára alapján számított illetékalap után) 649.300.Ft. (együtt: 1.150.960.Ft) Viselni köteles továbbá az alperes a felperes első-, másodfokú eljárásban felmerült, előlegezet szakértői díjból és a fellebbezési eljárásbeli jogi képviseletből álló perköltségét is. Az első-, másodfokú eljárásban a felperes által előlegezett szakértői díj összesen 240.952.Ft volt. A másodfokú eljárásban a felperest képviselő ügyvéd munkadíját az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§.

(2),

(5)-

(6)bekezdései alapján az áfával növelt 300.000.Ft-ban határozta meg. (együtt: 540.952.Ft) G y ő r ,

1. szeptember
2. Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró