Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.256/2011/
- A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Szűcs Tamás ügyvéd (..................) által képviselt felperes neve (.....................) felperesnek a dr. Zaicz Gáborné dr. Czelecz Éva ügyvéd (...................) által képviselt alperes neve (...................) alperes ellen, tartozás megfizetésére indított perében a Pest Megyei Bíróság
- október 6-án kelt 3.G.40.109/2010/
- számú ítélete ellen az alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - a
- november 4-én megtartott nyilvános tárgyalás alapján - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes neve felperes a
- május 27-i alapszabálya szerint a .....................ingatlan tulajdonnal rendelkező természetes és jogi személyek által megvalósított vízvezeték rendszer működtetésére jött létre, mely biztosítja a telektulajdonosok vízfogyasztását. Az alperes a szőlőhegyen telektulajdonnal rendelkezik, a társulat tagja. Az alapszabály szerint, évente egyszer a társulat közgyűlése meghatározza a működési hozzájárulást, annak összegét a tagok szavazással döntik el, ez a költség a társaság adminisztratív működési költségének fedezete, és kapcsolódik a tagsági viszonyhoz. A működési költséget 2007.,
- és
- években közgyűlési határozat állapította meg. Ezeket a határozatokat az alperes nem támadta meg bíróság előtt, de az összegeket nem is fizette meg. A felperes
- július 22-én, majd
- szeptember 2-án felszólította az alperest a működési költség hozzájárulás megfizetésére. A
- évi hozzájárulás megfizetésére a felperes
- július 27-én, a
- évi működési költség hozzájárulás megfizetésére
- augusztus 1-jén szólította fel. A hozzájárulás mértéke minden évben 5.000 forint volt. A felszólításokat az alperes átvette, de a működési költség hozzájárulást nem fizette meg. A
- évre vonatkozó határozatot bíróság előtt megtámadta. A felperes fizetési meghagyással, majd alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a 2007,
- és
- évi működési költség, 5.000 - 5.000 forint működési költség, mindösszesen 15.000 forint tőke, s annak részletezett kamatai, valamint a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellentmondásában arra hivatkozott, tartozása nincs, ezzel szemben a jogosult nem számolt el a vízitársulat tagjaival, így vele sem évek óta. Vitatta a követelés érvényesítésével kapcsolatos jogosultságot is. A felperes a keresetéhez egyebek mellett csatolta a
- május 27-i alapszabályt, a
- december 5-i határozatok alapján december 10-én kelt módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt, a működési költséget megállapító közgyűlési határozatokat tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyveket, fizetési felszólításokat, valamint a
- május 8-i közgyűlés jegyzőkönyvét. Az utóbbi jegyzőkönyv szerint a közgyűlésen az alperes személyesen részt vett és ott felszólalt. Alperes a kitűzött tárgyalásokon nem jelent meg. A
- október 6-i tárgyalást megelőzően
- szeptember 30-án a ...............címre ellenkérelmet nyújtott be, amely továbbküldés után az elsőfokú bíróságra a megtartott tárgyalás után érkezett meg, melyen az elsőfokú bíróság ítéletet hozott. Alperes igazolási kérelme jogerősen elutasításra került. A Pest Megyei Bíróság a
- október 6-án kelt 3.G.40.109/2010/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, 15 napon belül fizessen meg a felperesnek működési költség hozzájárulás címén 15.000 forint tőkét, valamint 5.000 forint tőke után
- július 2-től, további 5.000 forint tőke után
- június 26-tól, és a fennmaradó további 5.000 forint tőke után
- június 21-től a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatot. Kötelezte továbbá az alperest a Magyar Államnak 27.000 forint le nem rótt kereseti illeték, a felperes részére pedig 25.000 forint + áfa összegű ügyvédi perköltség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítéletét azzal indokolta, az alperes, mint a .........................telektulajdonnal rendelkező társulati tag az alapszabály rendelkezéseinek és a közgyűlési határozatoknak megfelelően köteles a 2007.,
- és
- évi működési költség hozzájárulás megfizetésére. Kifejtette, felperes a hiteles cégkivonat szerint perképességgel rendelkezik. A cégadat alapján ................képviseleti jogosultsága igazolt. A vízgazdálkodásról szóló
- évi LVII. törvény. 34.§
(4)bekezdése és a Pp.217.§
(1)bekezdés felhívása mellett marasztalta az alperest. A Ptk. 301/A.§-ára hivatkozva a késedelmi kamatok, valamint az 1990. évi XCIII. 5.§
(1)bekezdés g) pontja és a Pp. 78.§
(1)bekezdése, valamint a 32/2003.(VIII.22) IM rendelet felhívás mellett a le nem rótt illeték, és a felperes javára megállapított perköltség megfizetésére is kötelezte. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, kérte a kereset elutasítását. Előadta, a felperesnek nem tagja, felperessel szemben tartozása nem áll fenn, az ítélet tévesen rögzítette a tagsági viszonyát. A felperest terhelte volna annak bizonyítása, hogy az alperes a vízitársulat tagja, de ez nem történt meg. Az elsőfokú bíróság tévesen értékelte a bizonyítási terhet, a felperes csak a tagokkal, alperessel szemben nem jogosult követelést előterjeszteni. A fellebbezés az alábbiak folytán megalapozatlan: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 34.§
(1)bekezdése értelmében a vízgazdálkodási közfeladatok az e törvényben meghatározott feltételek szerint létrehozott vízgazdálkodási társulatok útján is elláthatók. A
(4)bekezdés szerint a társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező, vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. Az
(5)bekezdés szerint a társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni. A 1995.évi LVII. törvény 34.§-nak az 2009. évi CXLIV. törvény hatályba lépésével a szövege megváltozott, a
(2)bekezdése szerint a vízitársulatról külön törvény rendelkezik. Ez a külön törvény a 2009. évi CXLIV. törvény a vízitársulatokról, melynek a 62.§
(1)bekezdése szerint a törvény hatályba lépésekor már működő, bejegyzett társulatoknak
- december 31-ig kellett e törvény előírásai szerinti szervezeti változásokról gondoskodni, illetve alapszabályukban a szükséges változásokat átvezetni, és az egyéb intézkedéseket megtenni. A
- december 10-én kelt módosításokkal egységes szerkezetű alapszabály V. 20/C pontja értelmében a vízitársulat pénzforrása a működési költségek befizetett összege, melynek éves összegét a közgyűlés határozza meg, s a működési költség évente egyszer esedékes. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és érdemben helytállóak voltak a levont jogi következtetései is. A felperesi vízitársulat az alapszabályában foglaltaknak megfelelően, évente közgyűlésen határozta meg a működési hozzájárulás mértékét, melyek a tagsági viszonyhoz kapcsolódtak. Az alperes a korábbiakban tagsági viszonyát nem vitatta, a
- évre vonatkozó közgyűlési határozatot tagként támadta meg. Az alperesi fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla utal arra, a felperes neve alapszabálya szerint a vízitársulat célja a ...................ingatlan tulajdonnal rendelkező, természetes és jogi személyek által megvalósított vízvezeték rendszer működtetése, amely biztosítja a telektulajdonosok részére az ivóvízfogyasztást, és lehetőséget nyújt kertek ápolásához, növények termesztéséhez. A
- december 5-én hozott határozatok alapján december 10én kelt módosítással egységes szerkezetű alapszabály a célokat kiegészítette azzal, hogy a vízitársulat a terület tűz elleni védelméhez járul hozzá. Az alapszabály
- pontja értelmében a vízitársulat tagjai az alapító tagok, a vízitársulatnak tagja az, aki a társaság érdekeltségi területén ingatlan tulajdonnal rendelkezik. Az utóbbiakra tekintettel nem releváns az alperesnek arra történő hivatkozása, hogy a ................kiépítése után az üzemeltetési engedély az önkormányzat javára került kiadásra. Ennek folytán az alperes tagsági viszonyát nem vitathatja, s az alapszabály 6./c pontja, valamint
- és 5./20/c. pontja alapján a vízdíjat, az érdekeltségi hozzájárulást, valamint a közgyűlés által évente meghatározott mértékű működési költséget köteles megfizetni. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítélete érdemben helyes, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 254.§
(3)bekezdése alapján- lényegében helyes indokaira figyelemmel - helybenhagyta. A Pp.78.§
(1)bekezdése és a Pp.239.§-a alapján az eredménytelenül fellebbező alperes a másodfokú eljárásban felmerült költségeit maga viseli, és köteles a felperes részére a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2.§
(1)bekezdés a) pontja és a csatolt megállapodás alapján, a felperes részére 30.000 forint + áfa másodfokú eljárással kapcsolatban felmerült ügyvédi munkadíj, mint fellebbezési perköltség megfizetésére. Budapest,
- november
- . Rózsa Éva s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana írnok Dr. Rutkai Éva s. k. bíró