A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.11.113/2010/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Vincze Kornélia ügyvéd által képviselt felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt MH Veszélyesanyag Ellátó Központ alperes ellen szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Pest Megyei Munkaügyi Bíróságon 7.M.1009/
- szám alatt megindított és a Pest Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság 8.Mf.22.573/2010/
- számú végzésével befejezett perében a jogerős végzés ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő v é g z é s t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 8.Mf.22.573/2010/
- számú végzését a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 7.M.1009/2009/
- számú végzésére kiterjedően hatályon kívül helyezi és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felek felülvizsgálati eljárási költségét 10.000-10.000 (tízezertízezer) forintban állapítja meg, a felülvizsgálati eljárási illetéket 182.880 (száznyolcvankettőezer-nyolcszáznyolcvan) forintban állapítja meg. I n d o k o l á s : A Magyar Honvédség Veszélyesanyag Ellátó Központ Hadműveleti Főnökség állományában szolgálatot teljesítő őrnagy rendfokozatú felperessel szemben lefolytatott méltatlansági eljárás eredményeként a Honvéd Vezérkar Főnöke a szolgálatra méltatlanná válásának kimondása miatt a
- április 3-án kelt ... határozatában a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
- évi XCV. törvény (Hjt.)
- §
(2)bekezdés c) pontja alapján a szolgálati viszonyát felmentési idő nélkül
- április 15-ei hatállyal megszüntette. A felperesnek a határozat ellen benyújtott szolgálati panaszát a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere a ... számú határozatában elutasította. A határozat jogorvoslati kioktatása szerint a határozat ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül lehet keresettel fordulni a bírósághoz. A keresetlevelet három példányban a Pest Megyei Munkaügyi Bíróságnál (1445 Budapest, Bácskai u. 29/B.) kell benyújtani. A felperes a honvédelmi miniszter határozatát
- július 1-jén vette kézhez, amellyel szemben
- július 31-én postára adott keresettel élt. A keresetet a munkaügyi bíróság
- augusztus 4-én érkeztette. A munkaügyi bíróság a 7.M.1009/2009/
- számú végzésével a pert a kereset benyújtására nyitva álló jogvesztő határidő elmulasztása miatt a Pp.
- §
(1)bekezdés
- h)pontjára és a Pp. 157. §
- a)pontjára hivatkozással megszüntette. A felperes fellebbezése folytán Pest Megyei Bíróság a 8.Mf.22.573/2010/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A másodfokú bíróság nem találta megalapozottnak a felperesnek azt a fellebbezési érvelését, hogy a honvédelmi miniszter határozata a jogorvoslatra vonatkozó teljes körű kioktatást nem tartalmazott. A másodfokú bíróság a törvénykezési szünetnek a határidőbe való beszámítását sem találta alkalmazhatónak, mivel a Pp. 104/A. §
(2)bekezdés e) pontjának és a Pp. 353. §
(4)bekezdésének összevetéséből következően a perbeli esetben a beszámítást a törvény kizárja, ezért a keresetnek a keresetindítási határidő anyagi jogi természete miatt a határidő utolsó napján a munkaidő végéig a bírósághoz be kellett volna érkeznie. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzésnek az elsőfokú végzésre kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozathozatalra utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a bírósági út igénybevételéhez a jogi szakvégzettséggel nem rendelkező hivatásos állomány tagjának önállóan jogi képviselő igénybevétele nélkül is lehetősége és joga van. A Hjt. 7. §
(4)bekezdése szerint az állomány tagja a honvédség írásbeli intézkedése ellen jogorvoslatot kezdeményezhet, az írásbeli intézkedésben a jogorvoslat módjára és határidejére utalni kell. A szolgálati jogviszony megszüntetését tartalmazó honvédelmi miniszteri határozat csupán azt tartalmazta, hogy az ellen harminc napon belül kell a bírósághoz keresettel fordulni, a határidő számítására vonatkozóan azonban tájékoztatást nem tartalmazott, különös tekintettel az „eljárásjogi" és „anyagi jogi" határidő különbözőségére. Ezzel szemben a köztájékoztatás alapján éppen arról volt tudomása, hogy a törvénykezési szünet nem számít bele a határidőbe. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseire hivatkozással azt hangsúlyozta, hogy anyagi jogi határidő esetén a keresetlevél postára adásának időpontja nem értékelhető, annak a bírósághoz határidőn belül be kell érkeznie. A határidő jogvesztő jellege miatt annak elmulasztása esetén kimentésnek nincs helye, ezért jogszabálysértés hiányában a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A Hjt. 223. §
(1)bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolja azokat az eseteket, amikor az állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Mindkét bíróság helytállóan állapította meg, hogy ez a határidő anyagi jogi határidő, ezért annak betartása szempontjából nem a keresetlevél postára adásának napja, hanem annak a bírósághoz való beérkezésének időpontja az irányadó. A Hjt. 223. §
(6)bekezdése szerint az
(1)bekezdésben meghatározott határidő jogvesztő. Határidő jogvesztő jellegére figyelemmel különösen fontos a jogorvoslatra vonatkozó, a Hjt. 7. §
(4)bekezdésében meghatározott kioktatási kötelezettségnek a szolgálati viszonyra vonatkozó alapelvek szerinti betartása, a Hjt. 5. §
(1)bekezdésében előírt, a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek rendeltetésszerű gyakorlása, illetve teljesítése. A Hjt. a 223. §
(1)bekezdés a)-c) pontban felsorolt esetekben a keresetbenyújtási határidő jogvesztő jellegének kimondásával ugyanis más foglalkoztatási törvényektől (Hszt., Ktv., Kjt., Mt.) eltérően szigorúbb szabályozást tartalmaz. Ebből következően a fegyveres szerv az általánostól eltérő határidőre vonatkozóan szabályos, teljes körű tájékoztatást akkor nyújt, ha felhívja az állomány tagjának figyelmét arra, hogy a keresetlevélnek a határidő végével a bírósághoz meg kell érkeznie, és hogy a keresetbenyújtási határidő jogvesztő (EBH.2010. évi 2170.). A perbeli esetben a teljes körű kioktatással az alperes adós maradt, és ahogyan erre a felperes a felülvizsgálati kérelmében is hivatkozott, emiatt jogorvoslat igénybevétele tekintetében hátrány nem érheti. A fentiekre tekintettel az eljárt bíróságoknak a Pp. 130. §
(1)bekezdés h) pontjára alapított permegszüntető végzése jogszabálysértő, ezért azokat a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat lefolytatására utasította. Az új eljárásban a munkaügyi érdemben kell elbírálnia. bíróságnak a felperes keresetét A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárási költséget és a felülvizsgálati eljárás illetékének összegét csak megállapította, annak viselése felől a Pp. 275. §
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelelően az új határozatot hozó bíróság dönt. Budapest,
- október
- Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Dr. Földényi Gyuláné s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő