Győri Ítélőtábla Gf.II.20.130/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a dr. Barbarics Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a Fröhlich Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen ingók kiadása és járulékai iránt indított perében a Veszprém Megyei Bíróság
- január
- napján kelt 1.G.40.045/2010/
- sorszám alatti ítéletével szemben az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen a felperesnek 62.
- (Hatvankettőezerötszáz) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A "A" tagságával és ügyvezetői tisztségével működő felperes, valamint a "A" és "B" tagságával és ügyvezetői tisztségével működő alperes között az alperes
- december 4-ei megalakulásától kezdődően állt fenn többirányú üzleti kapcsolat. Ennek során a
- augusztus
- napján kelt bérleti szerződéssel a felperes az alperes birtokába adta az .... forgalmi rendszámú ... típusú nyergesvontatót 200.000.Ft + áfa/hó bérleti díjat kikötve. Az alperes nemzetközi fuvarozási tevékenységéhez, valamint a "Helység"1, .... hrsz-ú telephelyén végzett tevékenységéhez a felperes átadott az alperesnek különféle ingóságokat; így a trélerekre a felhajtást biztosító alumíniumrámpát, a telephelyi száraz munkavégzést biztosító külső állványzatot, illetve egy nyergesvontatót is. A felperes módosított keresetében hat tétel ingóság (
- ... típusú nyergesvontató,
- ... tréler,
- ...,
- ..., 5... külső állványzat,
- ... típusú ... forgalmi rendszámú nyergesvontató) kiadására kérte kötelezni az alperest együtt 8.415.151.Ft értékben, mivel a felek közötti gazdasági kapcsolat megszakadt. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. Azzal védekezett, hogy telephelye ingatlanát bérleti szerződés alapján használja, annak tulajdonosa a "B" család (...). Az ..., a külső állványzat, a tréler és az üzemképtelen ... nyergesvontató telephelyen tárolására az ügyvezető által képviselt felperes, valamint a „"B" család" tagjai között jött létre megállapodás, abban az ingatlan tulajdonosai havi tárolási díjat kötöttek ki. A felperes tárolási díjat nem fizetett, így az alperes az ingókat az alperes felelős őrzésbe vette. A szintén kiadni kért rámpát pedig a felperes nem adta át az alperesnek. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest a ..., az ..., 1000 m2 külső állványzat és a ... típusú ... forgalmi rendszámú nyergesvontató 15 napon belüli kiadására, míg azt meghaladóan a keresetet elutasította. A megyei bíróság kifejtett álláspontja szerint a ..., az ..., a külső állványzat és a ... nyergesvontató a felek közötti letéti szerződés (Ptk.462.§.
(1)bekezdés) alapján került az alperes birtokába. A Ptk.466.§.
(1)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a letevő a letett dolgot bármikor visszakövetelheti. Az alperes azon védekezését, hogy a felperesnek a "B" család tagjainak tárolási díjat kellett volna fizetnie, a megyei bíróság azért nem fogadta el, mert annak igénylésére az említett család tagjai lettek volna jogosultak. A vitás birtokú ... átadását a felperes indítványára kihallgatott "C" tanú vallomása igazolta. Ez ellen az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést - elsődlegesen - annak részbeni megváltoztatása és a felperesi kereset teljes elutasítása, míg másodlagosan annak hatályon kívül helyezése iránt. Fellebbezésében változatlanul vitatta, hogy a ... az alperes birtokába került volna, rámutatott, hogy ennek a ténynek a felderítése érdekében indítványozta több alkalommal id. "B" tanú kihallgatását. Az elsőfokú bíróság azonban az indítványozott tanú kihallgatásának bevárása nélkül hozott határozatot, anélkül, hogy a Pp.141.§.
(6)bekezdése alapján felhívta volna az alperest a bizonyítási kötelezettségére, a mulasztás következményeire. Az ..., a külső állványzat és a ...O nyergesvontató tekintetében azzal érvelt, hogy azok tárolására a "B" család tagjaival jött létre megállapodás, ezért azok őrzésére és kiadására is ezek a személyek lettek volna kötelesek. A külső állványzat esetében a megyei bíróság ítélete az eljárásjogot is sérti, mivel a bíróság a kereseti kérelmen túlterjeszkedve 1000 m2 állványzat kiadására kötelezte, pedig a keresetben csak 400 m2-nyi szerepelt. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet fellebbezett része helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Vitatta, hogy a felperes, illetve a "B" család tagjai között az ingóságok tárolására szerződés jött volna létre. Az alperes az elsőfokú eljárás során csupán vállalta a "B" család tagjai tanúkénti előállítását, azonban erre az alperes önhibájából nem került sor. Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmen nem terjeszkedett túl, mert a felperes abban 1000 m2 állványzat kiadását kérte, melyből az alperes 400 m2-nyit a saját telepén tárolt, a fennmaradó részt pedig máshol, illetve használta azt. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és az arra előterjesztett fellebbezési ellenkérelem korlátai között (Pp.253.§.
(3)bekezdés) bírálta felül és megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból érdemben is helytálló jogkövetkeztetésre jutva kötelezte az alperest egyes ingóságok kiadására. Az ítélőtábla egyetértett a megyei bíróság azon álláspontjával, hogy a felek között a felperes által átadott ingó dolgok tárolására a Ptk.462.§.
(1)bekezdésében szabályozott letéti szerződés jött létre. Emiatt a perben a Pp.164.§.
(1)bekezdése alapján a felperes volt köteles bizonyítani a vitás tárgyak átadását, és azt, hogy azok az alperes birtokában vannak. Az átadás tényét az alperes az - egyéb azonosító jellel nem rendelkező - ... esetében vitatta. Az elsőfokú bíróság azonban ebben a részben a tényállást helytállóan alapította az alperes volt alkalmazottja, "C" tanú vallomására (
- tjk.), amely szerint az alumínium... az alperes birtokába került. Az ellenbizonyítás érdekében az alperes valóban több alkalommal indítványozta id. "B" tanú kihallgatását (
- tjk.,
- sorszám alatti beadvány,
- tjk.), azonban - vállalása ellenére - a soron következő tárgyalásra egy alkalommal sem állította elő a tanút. Bizonyítási indítványaiban a tanú lakcímét - a Pp.167.§.
(1)bekezdése ellenére egyszer sem jelölte meg, így az elsőfokú bíróság nem sértett jogszabályt, amikor mellőzte a tanú megidézését, illetve kihallgatását. Az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy - a keresetben állítottakkal szemben - más személyekkel megkötött és más tartalmú szerződés folytán kerültek a felperes által kiadni kért tárgyak az alperes veszprémi belterületi telephelyére, így azok kiadására nem az alperes köteles. Erre a tényre az alperes az elsőfokú eljárás során bizonyítást nem indítványozott, illetve a kihallgatni kért tanúkat - vállalása ellenére - nem állította elő a tárgyalásra. Végül az alperes fellebbezési érvelésével szemben az eljárást megindító fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem mellékletében 1000 m2 kiadni kért állványzat szerepel, azzal, hogy abból 400 m2 található az alperes telephelyén. Ezért az elsőfokú bíróság ítélete meghozatala során a kereseti kérelemhez kötöttség elvének (Pp.3.§.
(2)bekezdés, 215.§.) sérelme nélkül kötelezte az alperest 1000 m2 állványzat kiadására. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét a Pp.253.§.
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért az alperes a Pp.78.§.
(1)bekezdése alapján viselni köteles a saját, valamint a felperes fellebbezési eljárás során felmerült - ügyvédi munkadíjból álló - perköltségét. Ez utóbbi összegét az ítélőtábla a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet 3.§-a alapján az áfával növelt 62.500.Ft-ban állapította meg. G y ő r ,
- október
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró