Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.379/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Zamecsnik, Pósfai és Társai Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Árnyasi Katalin ügyvéd ) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Karas Monika ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- február
- napján meghozott, 65.P.27.634/2010/
- számú ítélete ellen a felperes részéről 14., az alperes részéről
- sorszám alatt, a
- május
- napján meghozott 65.P.27.634/2010/
- számú kiegészítő ítélet ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán, meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a keresetet teljes egészében elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 45.000 (negyvenötezer) forint + áfa együttes első-és másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 63.000 (hatvanháromezer) forint kereseti és fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A ... című napilap ... napi számának címlapján „..." címmel jelent meg írás, melynek témájával a lapszám
- oldalán „..." címmel megjelent cikk is foglalkozott. Az írások érintették felperes neve felperes személyét is. A felperes sérelmezve az írásokban foglaltakat sajtó-helyreigazítás közlésére kérte kötelezni az alperest, oly módon, hogy a helyreigazítást jelentesse meg mind a napilapban, mind pedig a ... elérhetőségű honlapon is. Előadta, hogy az alperes valótlanul állította a „..." című cikkében, hogy vezetése alatt a ... (...) a ...ot (...) megkerülve, ún. vonalkihajtás módszerével, törvénytelenül folytatott telefonlehallgatásokat, továbbá valótlanul keltett olyan látszatot, hogy azt a felvételt is ilyen módon rögzítette az ..., mely a ... elnökválasztásával kapcsolatos beszélgetést tartalmazta. Valótlanul állította az alperes „..." című cikkében, hogy az ... főigazgatójaként az illetékes ... kihagyásával, vonalkihajtással, politikai célú, törvénytelen lehallgatásokat végzett. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy az ... az ... megkerülésével készítette azt az ... elnökválasztása során felhasznált hangfelvételt, mely ... őszén látott napvilágot, továbbá, hogy ilyen lehallgatásoknak az eredményei azok a hanganyagok is, amelyek alapján ... szeptemberében az ...-hez köthető négy személlyel szemben feljelentést tett. Valótlan továbbá az a közlés is, amely szerint az általa vezetett „..." ... szeptemberi feljelentésében valójában egy, az ... által foglalkoztatott személy informatikai betörésével vádolta meg az ...-hez köthető informatikust. A valóságként kérte közölni azt, hogy abban az időben, amikor a ... főigazgatója volt, törvénytelen lehallgatásokat nem végzett, kizárólag engedély alapján tartottak ilyen megfigyeléseket, melyekből az ...-t egyetlen esetben sem hagyta ki. A cikkben foglaltakkal szemben nem az ..., hanem az ... rögzítette azt a 115 hangfelvételt, mely alapján ... szeptemberében feljelentést tett, és ezek között volt az is, amely a ... megfigyeléseként elhíresült anyag. Nem vádolt meg senkit sem más által elkövetett bűncselekménnyel, kizárólag azon személyekkel szemben tett feljelentést, akikkel a hangfelvételek alapján bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja felmerült. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Bizonyításként a cikkben hivatkozott országgyűlési bizottsági meghallgatást foganatosító albizottság megkeresését indítványozta, a bizottsági jelentés megküldése érdekében, továbbá ..., a ... vezetőjének meghallgatásáról készült okirati dokumentáció beszerzését tartotta szükségesnek. Hivatkozott arra, hogy ... nyilatkozott olyan tartalommal a meghallgatása során, hogy az ... kihagyásával végeztek lehallgatásokat az ... alkalmazottai. Aggályosnak tartotta a cikkel kapcsolatos felperesi igényérvényesítést, mert az írás alapvetően a hivatal tevékenységét bírálta és ezzel kapcsolatos kitételeket tartalmazott, a nélkül, hogy konkrétan a felperes személyét vagy tevékenységét bírálta volna. Hivatkozott továbbá arra, hogy politikai tartalmú véleménynyilvánításokkal kapcsolatosan a bíróság nem foglalhat állást. Álláspontja szerint tény az, hogy a felperes feljelentéseket tett bizonyos személyekkel szemben, így ezzel összefüggésben tett kifogása nem értelmezhető. A rendelkezésre álló vizsgálati jelentéstervezet cáfolja, hogy csak azok ellen tett feljelentést, akik feltehetően bűncselekményt követtek el. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy az általa szerkesztett ... ...-ai számában a címoldalon „..." címmel kezdődő és a
- oldalon „..." címmel megjelent cikkel azonos helyen és betűszedéssel az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül tegye közzé az alábbi közleményt: „Helyreigazítás: Lapunk ...-ai számában „..." és „..." címmel megjelent írásunkban megalapozatlanul állítottuk, hogy a felperes (felperes neve) vezette ... a ... (...) megkerülésével, annak kihagyásával, „vonalkihajtásként" ismert technikai megoldással rögzíthette - többek között - azt a beszélgetést is, melyet ..., az ... elnöke a párt ...-as őszi elnökválasztása idején sajtótájékoztatón mutatott be". Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította, és kötelezte, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 13.500 forint kereseti illetéket. Kötelezte az alperes által szerkesztett lapot kiadó ... Kft-t, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 13.500 forint kereseti illetéket. Az egyéb költségekről úgy rendelkezett, hogy azt a felek maguk viseljék. Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (Ptk.)
- §
(1)bekezdését, a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdését, 206. §
(1)bekezdését, a Legfelsőbb Bíróság PK
- számú állásfoglalásának II. részét és a PK
- és
- számú állásfoglalásokat. Hivatkozott továbbá a Pp.
- §
(1), 343. §
(3)bekezdésére és a Ptk. 79. §
(2)bekezdésére is. Az elsőfokú bíróság rámutatott arra, hogyha a sajtó egy sajtótájékoztatón elhangzottakról tudósítja a nyilvánosságot, melynek alkalmával bizonyos dokumentumokra hivatkoznak, de ezeket a sajtó képviselői számára nem adják át, az ezekben foglaltak valóságtartalmáért a sajtónak nem kell felelnie. Ez a sajtóperre vonatkoztatva azt jelenti, hogy a sajtó a közlései miatt akkor nem kötelezhető helyreigazításra, ha perben bizonyítja, hogy a közlése a sajtótájékoztatón elhangzottaknak megfelelő tartalmú. A jelen perben az alperes az ilyen irányú bizonyítási kötelezettségének csak akkor tehetett eleget, ha olyan bizonyítási indítványt tesz, mely szerint az általa hozzá nem férhető dokumentumok beszerzését indítványozza. Az ilyen jellegű bizonyítás lehetőségétől az alperes nem zárható el. Az elsőfokú bíróság a keresetben tett tényállításai tekintetében a felperest hívta fel bizonyítékainak előadására. Az általa hivatkozott iratok részbeni csatolása miatt, a bizonyítékok mérlegelése körében a való tények bizonyításának hiányosságait a felperes hátrányára értékelte. Az elsőfokú bíróság az ...-nak az ...-t megkerülve, vonalkihajtásos lehallgatási módszerrel végrehajtott tevékenységével kapcsolatosan azt állapította meg, hogy az alperes ezen cikkbeli közléseit nem tudta bizonyítani. Megállapította, hogy a felperes érintettsége a kifogásolt rész tekintetében kétségtelen, mivel név szerint, és mint a ... akkori főigazgatója is megjelölésre került. A rendelkezésre álló jelentéstervezet nem tartalmazott az alperesi közlést alátámasztó megállapítást, ezért az alperes alappal nem közölhette, hogy a felperes által vezetett szervezet vonalkihajtásos módszerrel hallgatott le bizonyos személyeket, megkerülve az ...-t. Mellőzte a helyreigazítás szövegéből a törvénytelennek minősítést, mert azt nem rögzíthette, hogy soha nem járt el a felperes vezetése alatt az ... az ...-t megkerülve, mert ezt a felperes egyrészről nem igazolta, másrészről ilyen kategorikus megállapítás sajtóperben nem tehető. A ... által nyilvánosságra hozott hangfelvétellel összefüggésben az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy az alperes nem bizonyította, hogy ezt is hasonló, a cikkben megjelölt módon rögzítette a felperes által vezetett .... Megjegyezte, hogy a felperes által csatolt iratok nem támasztották alá azt, hogy ezt a felvételt az ... rögzítette, ezért a felvétel készítésével kapcsolatosan a bíróság nem tudott állást foglalni. Valóságként nem volt közöltethető az, hogy a felvételt kétségtelenül az ... rögzítette, mert a hatóság ebben a körben is vizsgálódik. A politikai célzattal végzett lehallgatások közlésével összefüggésben mellőzte a sajtó-helyreigazítás szövegéből az erre vonatkozó utalást. Ezt azzal indokolta, hogy figyelemmel a PK 12. számú állásfoglalásra, a politikai elemzések kívül esnek a bírósági eljárás keretein, ezért ebben nem foglalhat állást egy polgári peres ügyekben eljáró bíróság. Szükségtelennek ítélte az elsőfokú bíróság a belső oldalon leírtak ismételt helyreigazítását, mert a címlapon való közléssel a jogsérelem már orvoslást nyert. A felperes által tett alaptalan feljelentések közlésével összefüggésben az elsőfokú bíróság a felperesi kereseti kérelmet elutasította. Úgy foglalt állást, hogy a nyomozati jogkörrel felruházott szervek jogosultsága az, hogy eldöntsék, hogy a felperes, illetőleg az ... eljárása jogszerű volt-e. A polgári ügyben eljáró bíróságnak nem lehet feladata annak értékelése, hogy meghatározott időben rendelkezésre álló bizonyítékok alapján követtek-e el egyes személyek bűncselekményt. Álláspontja szerint tényként volt megállapítható, hogy az .... ügy néven elhíresült eseménysor vizsgálatának jelenlegi szakában olyan adatok láttak napvilágot, melyek szerint nem a felperes által megjelölt személyek törtek be a kormányzati gerinchálóra, hanem az akkori ... által erre külön megbízott személy. A rendelkezésre álló jelentéstervezetnek megfelelő alperesi közlés valóságtartalmát az alperes nem volt köteles bizonyítani, és ezt a felperes sem sérelmezheti alappal. Az elsőfokú bíróság elutasította a duplikált helyreigazításra vonatkozó felperesi kérelmet is. A perköltségről a Pp. 81. §
(1)bekezdése szerint határozott. A felperes kérelmére az elsőfokú bíróság az ítéletét kiegészítette, és kiegészítő ítéletében a felperesnek a helyreigazítási közlemény alperesi internetes archívumban való megjelenésére irányuló kereseti kérelmét is elutasította. Az elsőfokú bíróság rámutatott arra, hogy a felperes eredeti helyreigazítási kérelmében kizárólag a lap nyomtatott verziójában megjelenteket sérelmezte. Keresetlevelében azonban már ezen túlmutatva a lap internetes archívumban is kérte a helyreigazítás közzétételét. A perben azonban már nincs lehetőség arra, hogy a felperes az eredeti helyreigazítási kérelmét utóbb, a perben kiterjessze. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben mind a felperes, mind az alperes fellebbezést terjesztett elő, míg a kiegészítő ítélet ellen csak a felperes élt jogorvoslattal. A felperes fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a címlapon közzétenni rendelt helyreigazításon felül az „..." című és az újság
- oldalán megjelent cikk miatt is helyreigazításra kötelezni. A megjelentetni kért helyreigazítás szövegét az elsőfokú bíróság által meghatározott szöveggel kérte, kiegészítve a „vagy amelynek alapján ... szeptemberében az ...-hez köthető személyekkel szemben feljelentést tett. Nem felelt meg a valóságnak továbbá az a kijelentésünk sem, miszerint felperes neve a feljelentésében valójában az ... által foglalkoztatott személy informatikai betörésével vádolta meg az ...-hez köthető informatikust" szövegrésszel. A felperes kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás megállapításakor szerepeltette ítéletében azt, hogy a ...nak meghallgatásán annak ellenére, hogy meghívást kapott, két ízben nem jelent meg. Ez a körülmény nem tartozik a sajtóhelyreigazítási igényének elbírálásához. Jelentőséggel bír azonban a tényállás megállapítása körében az, hogy a cikk ... albizottsági elnök által jegyzett dokumentumra hivatkozással tette a keresetében sérelmezett állításokat. Nem felel meg a valóságnak továbbá az, hogy az alperesi bizonyítási indítványai körében utalt volna sajtótájékoztatóra. A felperes ezen kitételek tekintetében kérte az ítéleti tényállás módosítását. Kifogásolta a felperes azt, hogy az általa sérelmezett közlések ugyanazon lapszámban, de két különböző helyen jelentek meg, azonban az elsőfokú bíróság nem rendelte el a helyreigazítást külön a lap
- oldalán, mert az ítéleti álláspont szerint a címlapon történő közléssel a jogsérelem orvoslást nyert. Álláspontja szerint az érdemi döntésre kiható jelentősége van annak, hogy az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes a cikkeiben nem egy sajtótájékoztatóról adott tudósítást, hanem egy jelenleg is államtitok tárgyát képező vizsgálatról, melyben elfogadott jelentés, vagy egyéb dokumentum nem született. Egy alá nem írt és bizottság által el nem fogadott tervezet alapján tett valótlan állításokért a sajtót felelősség terheli, az ilyen iratra való hivatkozás esetén a híresztelés szabályai irányadóak. A jelentéstervezet ezért nem alkalmas annak bizonyítására, hogy az ...-hez köthető személyekkel szemben úgy tett volna feljelentést, hogy eközben tudta az informatikai betöréseket valójában más követte el. A felperes sérelmezte azt, hogy az elsőfokú bíróság nem rendelte el a kérelme szerinti helyreigazítást azon közlés vonatkozásában, hogy az .... tulajdonosait alaptalanul és szakszerűtlen műveleti feldolgozás eredményeként vádolta meg. Az alperes fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének teljes elutasítását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást feltárta, azonban az elé tárt adatokat és bizonyítékokat tévesen értékelve helytelen jogi következtetésre jutott. Álláspontja szerint a felperes nevének megemlítését az tette indokolttá, hogy a szervezet élén az utóbbi időszakban több vezető is állt, a cikkben szereplő események azonban a felperes vezetésének idejére estek. A felperes megnevezése nem jelenti azt, hogy a felperes felelősségét, vagy érintettségét a cikk bármilyen módon is felvetette volna. A felperes kiegészítő ítélettel kapcsolatos fellebbezésében kérte a kiegészítő ítélet megváltoztatását és a ... napilap mellett a ... internetes archívumban, a fellebbezésében megjelölt helyreigazítás közzétételére kötelezni az alperest. Kifejtette, hogy az általa megjelölt elérhetőség nem vitásan az alperesi napilap internetes archívuma, amelyet az alperes szerkeszt. A tartalmát kifejezetten az alperes alakítja, a megjelenésben a nyomtatott sajtóban közölt írásokat teszi hozzáférhetővé. Ugyanazon sajtótermék és ugyanazon szerkesztőség cikkének sérelmes állításait kifogásolta keresetében, ezért helye van az internetes megjelenésben való sajtó-helyreigazításnak is. Álláspontja szerint a sajtóhelyreigazítási eljárásban érvényesülő határidők sem sérültek, mert az alperesi szerkesztőséghez, a kifogásolt tényállításait tartalmazó kérelme az előírt határidőn belül megérkezett. A felperes fellebbezései nem alaposak, míg az alperes fellebbezése alapos. A Fővárosi Ítélőtábla nem osztotta az elsőfokú bíróság ítéletében foglalt álláspontját a helyreigazítás elrendelésével kapcsolatosan, ezért határozatát a Pp.
- §
(2)bekezdése szerint megváltoztatta. A sérelmezett cikk megjelenésének és a helyreigazítás kezdeményezésének idején hatályos Ptk. 79. §
(1)bekezdése szerint, ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás). A PK
- számú állásfoglalás I. pontja alapján, sajtó-helyreigazítást az kérhet, akinek a személyére a sajtóközlemény - nevének megjelölésével vagy egyéb módon - utal, vagy akinek a személye a sajtóközlemény tartalmából felismerhető. A címlapon „..." címmel megjelent cikk nem a felperes személyét, hanem alapvetően a ... korabeli munkáját értékelte. A felperes kizárólag az ... vezetésével kapcsolatosan került feltüntetésre az ...-t érintő ügyek időbeli behatárolásának pontosítása érdekében, a cikkben az alperes egyéb cselekvőséget egyáltalában nem rótt a terhére. A cikk egyszerű értelmezésével is csak arra a következetésre lehet jutni, hogy az említett technikai módszer és a ... által felhasznált beszélgetés rögzítése is csak magára a szervezetre, vagyis az ...-ra vonatkoztatható. A ... megkerülésével végzett tevékenység is csak a külön megnevezett ...ra érthető közlés. Önmagában az a tény, hogy a felperest név szerint említi az írás, nem elegendő a sajtó-helyreigazítás elrendelésére, szükséges a valótlan tény közvetlen összekapcsolhatósága is a felperessel. Ez a kapcsolat azonban a perbeli esetben hiányzott. Mivel a felperesnek az általa sérelmezett közlés tekintetében nem volt keresetindítási jogosultsága, tekintettel arra, hogy a közlés nem rá vonatkozott, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva, a felperes keresetét a címlapon közöltek tekintetben elutasította. Az „..." című írásból a felperes által ezen a helyen is sérelmezett, az ... kihagyásával, vonalkihajtással, a ... által nyilvánosságra hozott hangfelvétellel kapcsolatos kitételek tekintetében a felperesnek a fentebb kifejtettek miatt szintén hiányzott az igényérvényesítési jogosultsága. Ebben az írásban sem alkalmazott az alperes egyéb módszert, csak az ... tevékenységét kritizálta, mellyel összefüggésben a bizottsági jelentéstervezettben foglaltakat használta fel. A lapszám
- oldalán megjelent azon közléssel kapcsolatosan, mely szerint a felperes feljelentést tett és alaptalanul vádolta meg az .... tulajdonosait és alkalmazottait, egyértelműen a felperesre vonatkozó közlések voltak. E kereseti kérelem tekintetében hozott elsőfokú bírósági elutasító döntéssel a másodfokú bíróság teljes egészében egyetértett. Az alperes a sérelmezett közlésében a rendelkezésre álló információkból vont le következtetést a felperes személyére vonatkozóan, amely nem volt minden alapot nélkülöző, figyelemmel a per során rendelkezésre álló ... jelentéstervezetben foglaltakra. Egy ilyen típusú dokumentum, még ha tervezet formájában is létezik, és elfogadásra nem került, tartalmában olyan jellegű információk együttese, amelyek valóságtartalmának igazolására a sajtó nem kötelezhető, figyelemmel az elsőfokú bíróság által hivatkozott, PK
- számú állásfoglalás alapján kialakult gyakorlatra. A jelentéstervezet olyan speciális ismertek birtokában készült, amelynek tartalma nem kérdőjelezhető meg pusztán arra hivatkozással, hogy az abban foglaltakat meghatározott eljárási rend szerint nem fogadták el. A másodfokú bíróság nem osztotta a felperes álláspontját a tényállás módosításának szükségességével kapcsolatban. Valóban nem tartozik szorosan a jelen per tényállásához, hogy a felperes a ... meghallgatásra nem ment el, ugyanakkor ez a felperes által sem vitatott tény volt, ezért mellőzése nem volt szükségszerű. A tényállás megállapítása és a következtetések levonása körében nincs azonban jelentősége annak, hogy a bizottsági jelentéstervezetet mely politikus jegyezte, mert politikai tárgyú következtésekkel az eljáró bíróságok nem foglalkozhatnak, és a per szempontjából a jelentéstervezet tényének és tartalmának volt hangsúlya. A felperes fellebbezése eredménytelen volt, míg az alperes fellebbezése eredményre vezetett, ezért a másodfokú bíróság a Pp.
- §-ának utaló szabálya és a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a felperest kötelezte az alperes első- és másodfokú perköltségének megfizetésére. Az első- és másodfokú perköltség az alperesi jogi képviselőt a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a) pontja és
(5)bekezdése, valamint 4/A. §
(1)bekezdése alapján megillető ügyvédi munkadíjból áll. A felperes köteles továbbá viselni a le nem rótt kereseti és fellebbezési illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése alapján. Budapest,
- szeptember
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke . Kisbán Tamás s.k.. Győriné dr. Maurer Amália s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró