SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.354/2011/3.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a (jogi előadó személyneve) jogi előadó által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Deák György ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe)alatti székhelyű alperes ellen számlatartozás megfizetése iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság
- április hó
- napján kelt 9.G.40.313/2010/
- számú ítéletével szemben az alperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyja helyben, hogy az alperes a marasztalási összeget 90 napon belül köteles megfizetni. Kötelezi az alperest, fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 100.000,- (Egyszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget. A le nem rótt 390.000,- (Háromszázkilencvenezer) Ft fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. INDOKOLÁS: A (egészségügyi intézmény neve) Kht., mint megrendelő, a H... Zrt., a I... Kht., az J... Kft., mint beruházó, valamint a felperes jogelődje, a S... Kft., mint közreműködő
- június
- napján a (egészségügyi intézmény neve) intézeti gyógyszertárának működtetésére, illetőleg a kórház gyógyszerellátásának biztosítására közreműködői szerződést kötött
- július
- napjáig tartó határozott időtartamra. A megállapodás
- pontjában a felek rögzítették, hogy a megrendelő a gyógyszertár működtetése ellenértékeként a szerződés hatályba lépésétől kezdődően közreműködői díjat fizet a közreműködőnek. A szerződés
- pontja szerint a közreműködői díj összege havi -2- 6.500.000,- Ft, melyet a megrendelő a számla kézhezvételétől számított 30 napon belül banki átutalással kiegyenlít. A (egészségügyi intézmény neve) Kft. felszámolási eljárást kezdeményezett önmaga ellen, a Fővárosi Bíróság az Fpk.01-09-
- számú ügyben
- augusztus 3-i kezdő időponttal elrendelte a felszámolási eljárás lefolytatását. A felszámolásra figyelemmel az alperes
- szeptember
- napjától kezdődően átvette a kórház működtetését. Ebben a helyzetben
- augusztus
- napján az alperes, a S... Kft., valamint az J... Kft. háromoldalú megállapodást kötött az intézeti gyógyszertár működésének biztosítására. A megállapodás
- pontja rögzíti, hogy „a S... Kft. és a kórház jelenlegi működtetője a (egészségügyi intézmény neve) Kft. „f.a.” között közreműködői szerződés van hatályban a kórház gyógyszer- és anyagellátására, és a Gyógyszertár működtetésére vonatkozóan”. A szerződés
- pontjában az alperes vállalta, hogy a felperes jogelődje részére „megfizeti a (egészségügyi intézmény neve) Kft. „f.a.” mindennemű, a
- pontban írt jogviszonyból eredő
- augusztus havi teljesítésből eredő tartozását”. A
- pont értelmében „a fennálló tartozás pontos összege
- augusztus
- napján kiállított számla alapján kerül meghatározásra. Az összeg a mai napon nem ismert, tekintettel a folyamatos betegellátási kötelezettségre. A (egészségügyi intézmény neve) Kft. ezt tudomásul veszi és kijelenti, hogy a megállapodásban foglalt kötelezettségeit erre figyelemmel vállalta”. Az előbbiek mellett a szerződő felek a S... Kft. és az J... Kft. tulajdonában álló különböző ingóságok, gyógyszer-, anyagkészlet és minden, a gyógyszertár működtetéséhez szükséges, a leltár felvételének időpontjában a gyógyszertárban megtalálható egyéb ingóságok adásvételében, a beruházások értékének megtérítése tárgyában, illetőleg a dolgozók továbbfoglalkoztatásának kérdésében is megállapodtak. A S... Kft. a birtokba adással egyidőben
- augusztus
- napján október 5-i esedékességgel 6.500.000,- Ft összegű közreműködői díjat számlázott ki az alperes felé az SA
- számú számláján, melyet az érintett megkifogásolt és visszaküldött. A S... Kft.
- szeptember
- napján beolvadás útján egyesült az J... Kft. felperessel, cégneve
- november
- napjától C... Kft. A felperes keresetében kérte, a bíróság kötelezze az alperest 6.500.000,- Ft és ezen összeg után
- október
- napjától a kifizetésig járó késedelmi kamat megfizetésére. Azt állította, a háromoldalú megállapodás folytán az alperes köteles megfizetni a (egészségügyi intézmény neve) Kft. „f.a.” részére
- augusztusban teljesített szolgáltatásokat, ideértve a közreműködői szerződés alapján járó közreműködői díjat is. Utalt arra, hogy az alperes a gyógyszer- és anyagfelhasználásból eredő tartozását kiegyenlítette. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint mivel a
- augusztus 25-i megállapodást nem a kötelezettel kötötte meg, ezért az tartozásátvállalásnak -3Gf.I.30.354/2011/3.szám nem tekinthető. A megállapodás
- pontjában foglaltakat nem lehet az
- pontra figyelemmel kiterjesztően értelmezni. A szerződés értelmében a gyógyszer- és anyagellátással, illetőleg a gyógyszertár működtetésével kapcsolatos megfizetésére vállalt kötelezettséget, a közreműködői díj megfizetésére nem. költségek Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest 6.500.000,- Ft és ezen összeg után
- október
- napjától a kifizetésig járó késedelmi kamata 15 napon belüli megfizetésére. Indokolásában megállapította, a felek
- augusztus
- napján kelt megállapodását tartozásátvállalásnak nem lehet tekinteni, mivel ahhoz, hogy a kötelezetti pozícióban alanyváltozásra kerüljön sor, a régi és az új kötelezett megállapodására van szükség, ugyanakkor a megállapodásban a (egészségügyi intézmény neve) Kft. „f.a.” nem vett részt. A megállapodás
- pontjában az alperes a régi kötelezett mindennemű, a szerződés
- pontjában írt jogviszonyból eredő
- augusztus havi teljesítéssel kapcsolatos tartozását megfizetni vállalta a felperesnek. A megállapodás
- pontja a közreműködői szerződésre utal vissza, mely kétséget kizáróan rögzíti a közreműködői díjfizetési kötelezettséget, annak mértékét és esedékességét. Az előbbiek folytán tartozásátvállalás hiányában az eredeti kötelezett a kötelemből nem szabadult, viszont az alperes belépett mellé kötelezettként, ezért a kereset szerinti összeg megfizetésére köteles. Az ítélettel szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben kérte annak megváltoztatását és a kereset elutasítását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megalapozatlanul kötelezte a közreműködői díj megfizetésére, a perbeli megállapodásból ugyanis hiányzik annak meghatározása, hogy a kötelezettségvállalás konkrétan milyen összegekre vonatkozik. A megállapodás tartalmazza azokat a jogcímeket, fizetendő kötelezettségeket, melyeket a felek a megállapodás részének tartottak, ebből azonban egy általános kötelezettség átvállaló szándékot nem lehet vélelmezni. A nyilatkozat megtétele során az volt a szándéka, hogy a patika további folyamatos működését, az ahhoz szükséges gyógyszert, infrastruktúrát, munkaerőt biztosítsa. Véleménye szerint a kötelezettségvállalást nem lehet kiterjesztően értelmezni; amennyiben tartozásátvállalásra került volna sor, ennek tartalmát a feleknek konkrétan meg kellett volna a szerződésben határozniuk. Előadta, mint közhasznú társaság illetékmentes, ezért tévesen kötelezte az elsőfokú bíróság illetékfizetésre. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Megismételte és részletesen kifejtette az elsőfokú eljárásban előadott azon álláspontját, hogy a perbeli megállapodásban használt „mindennemű” kifejezés a közreműködői díj kiegyenlítését is magában foglalta. A szerződés nem csak adásvételre, beruházások megtérítésére, a dolgozók továbbfoglalkoztatására vonatkozott, hanem a felek szándéka kiterjedt arra is, hogy a már felszámolás alatt álló korábbi működtető részére leszállított gyógyszerek ellenértékét, valamint a közreműködői szerződés alapján fizetendő díjat is az alperes teljesíti. Kiemelte, hogy a szerződéskötéskor az alperest ugyanazon személy képviselte, mint korábban a (egészségügyi intézmény neve) Kft-t, erre figyelemmel -4vitathatatlan, hogy az alperes teljes mértékben tisztában volt a közreműködői szerződés tartalmával, a fizetendő összes díj jogcímével, mértékével. Utalt a bírói gyakorlatra, amely szerint a kötelem a kötelezettség elvállalásával létrejön a felek között, ez jelen esetben már önmagában megalapozza a követelése jogcímét. Mivel az alperes már a számla kibocsátása előtt belépett a jogviszonyba, nem volt akadálya annak, hogy azt az ő nevére állítsa ki. A fellebbezés alaptalan. Az alperes a perben arra hivatkozott, hogy a (egészségügyi intézmény neve) Kft. felperessel szemben fennálló tartozását nem vállalta át, mivel a perbeli megállapodás megkötésében a felszámolás alatt álló cég nem vett részt. E körben az ítélőtábla egyetért az elsőfokú bíróság indokaival, az alperes a felszámolás alá került társasággal nem kötött ilyen megállapodást (Ptk.
- §
(1)bekezdés), hanem a felperesi jogelőd felé tett kötelezettségvállaló nyilatkozata folytán az eredeti kötelezett társaság mellé kötelezettként belépett a jogviszonyba. A bírói gyakorlat szerint, ha a kötelezett nem az eredeti kötelezettel, hanem a jogosulttal köt megállapodást a kötelezettség elvállalásáról, akkor nem tartozásátvállalásról van szó - vagyis az eredeti kötelezett nem szabadul a kötelezettségétől - hanem tartozáselvállalásról, amelynek eredményeként új kötelezett lép be a kötelembe az adós mellé (Legfelsőbb Bíróság EBH 2001/1/412. számú elvi határozat). Az alperes a tartozáselvállaló nyilatkozat tartalmával összefüggésben arra hivatkozott, nem lehet kiterjesztően értelmezni a 2009. augusztus 25. napján létrejött megállapodás 4. pontjába foglalt „mindennemű” kifejezést. A Ptk. 207. §
(1)bekezdése szerint a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset összes körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Az értelmezés nem követi tisztán az ún. nyilatkozati elvet, amely a megállapodások érvényességének megítélésében - s így az értelmezés során is - nem a nyilatkozatnak tulajdonít döntő jelentőséget, hanem azt az akarati elvvel ötvözi. A bírói gyakorlat a nyilatkozói akarat feltárása helyett gyakorta a felek - tehát valamennyi fél - valódi ügyletkötési akaratának felderítésével oldja meg az értelmezési kérdéseket. A nyilatkozó feltehető akaratának tartalmát az adott jognyilatkozattal kielégíteni kívánt - gazdaságilag is ésszerű - érdek szem előtt tartásával határozza meg. A peradatok alapján megállapítható, hogy az alperes célja a (település neve) Kórház működésének átvétele, ehhez kapcsolódóan pedig az ÁNTSZ előírásainak megfelelően a gyógyszertár működésének biztosítása volt. Ezzel szemben a felperes alapvető érdeke az volt, hogy a gyógyszertár működtetésének átvétele kapcsán hozzájusson minden követeléséhez, melynek megtérülése a közhasznú társaság ellen folyó felszámolási eljárásra figyelemmel bizonytalan. A felek a megállapodás
- pontjában rögzítették, hogy a felperes és a (egészségügyi intézmény neve) Kft. „f.a.” között közreműködői szerződés van hatályban a kórház gyógyszer- és anyagellátására, valamint a gyógyszertár működtetésére vonatkozóan. A megállapodás
- pontjában az alperes mindennemű, az előbbiekben felsorolt jogviszony alapján a
- augusztus havi teljesítésből eredő tartozás megfizetését -5Gf.I.30.354/2011/3.szám vállalta a felperes részére. Mivel a (egészségügyi intézmény neve) Kft. és a felperes között ekkor fennálló közreműködői szerződés
- pontjában a gyógyszertár működtetése ellenértékeként közreműködői díjat kötöttek ki a felperes részére, ebből az következik, amikor az alperes mindennemű, a közreműködői jogviszonyból eredő,
- augusztus havi tartozás kiegyenlítését vállalta, kötelezettsége kiterjedt a közreműködői díj megfizetésére is. Kétségtelen, hogy a
- augusztus 25-i megállapodásban a felek részletesen szabályozták a gyógyszertárral kapcsolatos ingóságok megvásárlásával, munkavállalók átvételével kapcsolatos és egyéb szükséges intézkedéseket is, ez azonban önmagában nem cáfolja az előbbi megállapítást. Amennyiben ugyanis az alperes nem akarta volna a közreműködői díjat kiegyenlíteni, úgy a megállapodás
- pontjában kivételként rögzíthették volna, hogy a
- augusztus havi teljesítésből ez az egyetlen olyan tartozás, amelynek kiegyenlítését nem vállalja. Az előbbiekre figyelemmel helyes álláspontot foglalt el az elsőfokú bíróság, amikor az elvállalt tartozás megfizetésére kötelezte az alperest. Az alperes a másodfokú tárgyaláson marasztalása esetére a tartozás egy év alatti, részletekben való megfizetését tartotta indokoltnak. Arra hivatkozott, hogy a kórház költségvetése nagyon szoros, a rendkívüli kiadások fedezetének előteremtése veszélyeztetheti a betegellátást. Az előbbiekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében akként hagyta helyben, hogy az alperes a marasztalási összeget 90 napon belül köteles megfizetni. A teljesítési határidő előbbiek szerinti meghatározása lehetőséget nyújt a tartozás kiegyenlítésére történő felkészüléshez. Hosszabb teljesítési határidő megállapítását - figyelemmel a tartozás keletkezése óta eltelt időre is - az ítélőtábla nem látta indokoltnak. Alaptalanul támadta az elsőfokú ítéletet az alperes, a bíróság le nem rótt illeték megfizetésére nem kötelezte, hanem a felperes a kereset benyújtásakor az elsőfokú eljárási illetéket megfizette, a perköltség viselésére pervesztessége folytán az alperes személyes illetékmentessége ellenére is köteles. A Pp. 78. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel az alperes köteles megfizetni a felperes másodfokú eljárási költségét. A jogi képviselő munkadíját az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a) pontja, valamint
(5)és
(6)bekezdése alapján állapította meg. Az alperes személyes illetékmentessége folytán a le nem rótt fellebbezési eljárási illeték az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a szerint az állam terhén marad. Szeged,
- november hó
- napján Dr. Mányoki Zsolt sk. a tanács elnöke Dr. Hámori Attila sk. előadó bíró Dr. Kiss Gabriella sk. táblabíró