SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.356/2011/3.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Szigeti Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Farkasné Dr. Szigeti Adrienn ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Mezei Zoltán ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen fuvardíj megfizetése iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság
- április
- napján kelt 8.G.40.132/2010/
- számú ítéletével szemben az alperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az alperest, fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 70.000,- (Hetvenezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. INDOKOLÁS: A felek
- óta üzleti kapcsolatban álltak egymással, a felperes az alperes (település neve) környékén termelt (termeltetett) spárgáját csomagolt, dobozolt formában hűtőkamionjaival (ország 1.neve)-ba, illetőleg (ország 2.neve)-ba szállította. Az egyes fuvarfeladatokat az alperes ügyvezetője egyeztette a felperes ügyintézőjével, aki azt különböző szállítójárművekkel, hűtőkamionokkal teljesítette. Az áru csomagolását és a rakodást az alperes végezte. A felperesnek az előírás szerint +1 ºC hőmérsékleten kellett teljesítenie a fuvart április-május hónapokban, átlag heti két alkalommal, esetenként 4-5 címzetthez. A
- április 23-tól június 2-ig teljesített fuvarozásról kiállított 12 számla ellenértékét az alperes nem fizette meg. -2- A
- május 4., 18.,
- és június 1-jei szállításokat követően 2-4 nap múlva az alperes e-mail-ben jelezte a felperesnek, hogy egyes címzettek különböző kifogásokat közöltek vele az árukkal kapcsolatban: a raklapok feldőlését, az áru összeborulását, túlhűtést, illetőleg túl meleg, mintegy 15 ºC körüli hőmérsékletet. Jelezte, a sérült áru mennyiségét, illetve a kár összegét további információ birtokában fogja közölni. A sérült áruról és a hőmérséklet méréséről az alperes fényképfelvételeket is küldött a felperesnek azzal, hogy azokat eredetiben postai úton is eljuttatja és kérte, hogy intézkedjen a biztosítójánál. Mivel további dokumentációt, részletesebb tájékoztatást az alperes nem küldött a felperesnek, az egyes szállítmányok és a kártételek beazonosítása nem történt meg, biztosítási ügyintézésre nem volt lehetőség. Az áru kiszolgáltatásakor a címzettnél kárfelvételi jegyzőkönyv nem készült, a CMR-en az átvevő címzett fenntartást nem közölt. A D... GmbH átvevő
- június 1-jén a 3406 NA jelű CMR okmányon - „a fuvarozó megjegyzése" rovatban - jelezte, hogy az áru rossz minőségű és fagyott, ezt azonban a fuvarozó gépkocsivezetője nem írta alá. Az alperes a
- június 14-én küldött e-mail-ben 10.224,84 EUR kárigényről értesítette a felperest arra hivatkozással, hogy német és holland partnerei a spárga vételárát ennyivel csökkentették. Tájékoztatta, hogy a felperes fuvardíj követelését kárigényével kompenzálja. A felperes keresetében 2.554.771,- Ft és ennek
- június
- napjától a kifizetésig járó késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes a keresetet nem vitatta, azzal szemben 2.518.250,- Ft erejéig beszámítási kifogást terjesztett elő. Előadta, hogy minőségi kifogásait valamennyi esetben azonnal jelezte a felperesnek, aki a beszámítást nem kifogásolta, jogfenntartó nyilatkozatot nem tett, ezért a fizetés elmaradása miatt igényt nem érvényesíthet vele szemben. A felperes kérte a beszámítási kifogás elutasítását. Elsősorban a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről szóló Genfben,
- évi május hó
- napján kelt Egyezményt kihirdető
- évi
- tvr. (a továbbiakban: CMR) rendelet
- cikke szerinti elévülésre hivatkozott, mivel az egy éves jogvesztő határidő alatt az alperestől olyan konkrét kárbejelentés, amely alapján a fuvarozó jármű rendszáma, a címzett, a károkozás jellege, a kár mértéke beazonosítható lenne, nem érkezett. Érdemben is vitatta az alperes hibás teljesítésre, fuvarozói kárfelelősségre alapított beszámítási kifogását. Utalt arra, hogy a csomagolásból eredő károkért az alperest, mint feladót terheli a felelősség. A megrendelés szerinti +1 ºC hőmérsékletet biztosította a szállítás során, a kamionban folyamatos rendszerben ment a hűtés, így nem történhetett meg a hirtelen visszahűtés miatti fagyás. Arra is hivatkozott, hogy az árut öt címre szállította, ugyanakkor az egyik szállításnál - az alperes állítása szerint - csak a harmadik és ötödik címzettnél jelentkezett fagykár, ami önmagában ellentmondásos. Amennyiben az alperes időben él kifogással, úgy a hűtőrendszer számítógépes nyilvántartásából kb. egy hét távlatában pontosan ellenőrizhető lett volna a hűtési folyamat. Sérelmezte, hogy az alperes a kárfelvételről, selejtezésről -3Gf.I.30.356/2011/3.szám jegyzőkönyvet nem csatolt, az e-mail-en megküldött fényképek más típusú kamionbelsőről készültek, mint amilyennel rendelkezik. A fényképek készítésének dátuma, a kamionok rendszáma szintén nem beazonosítható. A kárigény összegszerűségét is vitatta selejtezési jegyzőkönyv, egyéb adatok, dokumentumok hiányában. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, fizessen meg a felperesnek 2.554.771,- Ft-ot és ennek
- június
- napjától a kifizetésig járó késedelmi kamatát. Indokolásában megállapította, hogy a felek között a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről szóló egyezmény hatálya alá tartozó fuvarozási jogviszony jött létre. A fuvarfeladatot a felperes teljesítette, ezért az alperes köteles a fuvardíj megfizetésére. A beszámítás kapcsán először a felperes elévülési kifogását vizsgálta. Az alperes e-mail-ben küldött minőségi kifogásait a CMR
- cikke szerinti felszólamlásnak tekintette, ezen túlmenően az alperes az elévülési időn belül további igényérvényesítő, kompenzáló leveleket küldött a felperesnek. A felperes nem hivatkozott a felszólamlást írásban elutasító levelére, amely a szünetelő elévülési időt megszakította volna, így az elévülés nem akadályozta az alperes perbeli igényérvényesítését. Érdemben megállapította, nem állnak az alperes rendelkezésére a káreseménnyel kapcsolatos olyan jegyzőkönyvek, melyeket a címzettek a kiszolgáltatáskor vettek volna fel. A címzettek kárbejelentő levelein túl más bizonyítékot az alperes nem tudott csatolni, a CMR okmányok sem tartalmazzák a címzettek fenntartásait. A No. 3406 CMR okmányon a minőséggel kapcsolatos bejegyzés nem a címzett fenntartására szolgáló rovatban található, azt a gépkocsivezető nem írta alá, így az a kiszolgáltatáskori minőségre vonatkozó bizonyítékként nem fogadható el. A címzettek alpereshez küldött e-mail-jeihez mellékelt fényképfelvételek alapján nem azonosítható sem a felvételek készítésének időpontja, helye, sem pedig az ábrázolt fuvareszköz. Az alperes nem bizonyította a CMR
- cikkében foglalt vélelemmel szemben, hogy a címzett az árut sérülten vette át. Mellőzte az alperes további bizonyítási indítványa szerint a külföldi címzettek ügyvezetőinek, munkatársainak tanúkénti meghallgatását, mert az áru átvételkori minőségének hitelt érdemlő bizonyítása nem volt várható egyrészt az időmúlásra tekintettel, másrészt a bizonyítékok láncolatával, a CMR okmány okirati jellegével és a törvényi vélelemmel szemben. Az ítélettel szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és ugyanennek a bíróságnak újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását, másodlagosan annak részbeni megváltoztatását és 36.521,Ft-ot meghaladó részben a kereset elutasítását kérte. Utalt az elsőfokú eljárás során már csatolt azon bizonyítékra, amely szerint
- június 26-án az addig keletkezett e-maileket, újabb fényképfelvételeket, a vitatott szállítási időpontokkal, helyekkel postai úton is megküldte a felperesnek. Mivel a felek közötti kapcsolattartás a kialakult gyakorlat szerint alapvetően elektronikus levélben történt, az együttműködési kötelezettségből eredően a felperesnek jeleznie kellett volna, ha az adatok további pontosítását kéri. Ilyet a felperes nem tett, ezáltal együttműködési kötelezettségét súlyosan megsértette, másrészt a kompenzálást, illetőleg a beszámítást tartalmazó küldeményét befogadta, kifogást, jogfenntartó -4nyilatkozatot ezzel kapcsolatban nem tett. Ez utóbbi azt eredményezte, hogy a felperes követelésével szemben egyoldalú nyilatkozattal, beszámítás útján teljesített. Továbbra is fenntartotta azon álláspontját, hogy a tényállás teljes felderítéséhez szükséges az általa megjelölt tanúk meghallgatása, ugyanis az áru kiszolgáltatásának körülményeiről, az áruban bekövetkezett kárról és annak összegéről a címzettek, illetőleg a képviseletükben eljáró személyek tudnak érdemi információval szolgálni. Véleménye szerint a CMR okmánnyal szembeni ellenbizonyításnak csak ilyen módon tud eleget tenni. Másodlagos fellebbezési kérelme vonatkozásában utalt arra, hogy a felperes követelését 36.521,- Ft-ban elismerte. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés alaptalan. A felperes fellebbezési ellenkérelmében már nem hivatkozott az alperesi kárigény elévülésére, ezért csupán megjegyzi az ítélőtábla, hogy a CMR
- cikkének
(2)bekezdése értelmében az írásbeli felszólamlás az elévülési időt addig a napig „szünetelteti", amelyen a fuvarozó a felszólamlást írásban elutasítja, vagy az ahhoz csatolt okmányokat visszaküldi. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes email-ben megküldött levelei felszólamlásnak minősülnek, melyek az elévülési időt „szüneteltették", azaz - a magyar jogi terminológia szerint - az elévülési idő ezen időszak alatt nyugodott. Mivel a felperes a felszólamlásra nem válaszolt, ezért az alperes követelését beszámítási kifogás útján a perben érvényesíthette. A felperes hallgatásával kapcsolatban rámutat az ítélőtábla, hogy ez semmiképpen nem értékelhető ráutaló magatartással kifejezésre juttatott tartozáselismerésként - az alperes erre vonatkozó fellebbezésben kifejtett érvei alaptalanok -, nem állapítható meg a felperes oldalán az együttműködési kötelezettség megszegése sem, mivel az alperes maga jelezte elektronikus leveleiben, hogy további bizonyítékokat küld a felperesnek kárigénye alátámasztására, amit ezután a fuvarozó joggal várhatott. A felperes legfeljebb annyiban volt nyilatkozati kényszerhelyzetben, amennyiben a CMR előbb idézett rendelkezésére figyelemmel az elévülés nyugvását el akarta volna kerülni. Az alperes négy szállítmány kapcsán terjesztett elő kárigényt, a Pp. 164. §
(1)bekezdése értelmében ennek ténybeli alapját hitelt érdemlő módon neki kellett bizonyítani. A
- május 4-i szállítás során a CMR-re a címzett „5 EURO retour" feljegyzést tett (NB
- számú fuvarlevél), melyet az alperes akként értelmezett, hogy a szállítás során a spárga dobozokat tartalmazó paletták felborultak. Ezzel kapcsolatban május 8-án fotómellékletekkel e-mail-t, majd június 26-án postai úton az összes, ezzel kapcsolatos dokumentumait megküldte a felperesnek. Valójában az eljárás irataihoz is mellékelt fotókból nem állapítható meg, hogy azok milyen szállítóeszközön, mikor készültek, milyen paletta felborulást dokumentálnak. A felperes tagadta, hogy a fényképen látható szállítóeszköz megegyezik az általa használt gépjárművekkel, hűtőkamionokkal. Emellett arra hivatkozott, hogy az áru -5Gf.I.30.356/2011/3.szám csomagolásáért, rakodásáért az alperes volt felelős, ha történt volna ezzel kapcsolatos hiányosság miatt káresemény, emiatt kárigény vele szemben nem érvényesíthető. Az ítélőtábla egyetért a felperessel abban is, a fényképfelvételek alapján nem állapítható meg az sem, hogy a megdőlt palettán szállított spárgákban ténylegesen milyen kár keletkezett, illetőleg helyes csomagolással, a raklap többszöri átpántolásával a lefényképezett rakomány feldőlése, megroggyanása megakadályozható volt-e. A fuvarlevélen semmilyen árukárral kapcsolatos feljegyzés nem szerepel, az alperes által hivatkozott megjegyzés valójában a raklapok visszaszállítására vonatkozott, következésképpen a fuvarkár nem bizonyított. A
- május 18-án történt szállítás (NB
- számú fuvarlevél) „12 EUR palettát" tüntetett fel, amely valójában ismét csak a raklapok visszaszállítását jelezte. Az alperes állítása szerint a spárgák hűtése nem volt megfelelő, a fényképfelvételek 15 ºC-os hőmérsékletet tanúsítottak a szerződésben meghatározott 1 ºC helyett. A felperesnek
- május 23-án megküldött levél szerint a címzett az árut már tovább adta, de csak csökkentett áron tudta értékesíteni. A CMR
- cikk
(1)bekezdése értelmében ha a címzett az árut anélkül vette át, hogy annak állapotát a fuvarozóval együtt megvizsgálta volna vagy a hiány, illetve a sérülés általános természetének megjelölésével fenntartását a fuvarozóval közölte volna, az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az árut a fuvarlevélben írt állapotban vette át; a fenntartást külsőleg felismerhető hiány vagy sérülés esetében legkésőbb az átvétel időpontjában, külsőleg fel nem ismerhető hiány vagy sérülés esetében pedig a kiszolgáltatás időpontjától számított 7 napon belül - vasár- és ünnepnapokat nem számítva - kell a fuvarozóval közölni. Külsőleg fel nem ismerhető hiány vagy sérülés esetében az említett fenntartást írásban kell közölni. A jelen ügyben megállapítható, hogy az áru kiszolgáltatásakor azt a fuvarozó és a címzett együttesen nem vizsgálta meg, az állított, külsőleg azonnal felismerhető károsodásról jegyzőkönyv, illetőleg a CMR fuvarlevélen feljegyzés nem készült, a címzett csupán utólag készített és megküldött fényképfelvételekkel kívánta az áru sérülését igazolni, ezek a bizonyítékok azonban a CMR előbbi rendelkezése értelmében nem elegendőek a vélelem megdöntéséhez. Cáfolja a kifogás megalapozottságát, hogy ugyanezen alkalommal a hűtés hiányával kapcsolatos problémát mások nem jeleztek annak ellenére, hogy a felperes a kifogással élő címzettet követően az áruból más helyre is szállított. A
- május 25-i szállítás (NB
- számú fuvarlevél) 18-as rovata a fuvarozó megjegyzéseként német nyelven azt tartalmazza, hogy „egy paletta összedőlt". Az ezzel kapcsolatos kárigény vonatkozásában az ítélőtábla utal a fentiekben kifejtettekre, a CMR vonatkozó bejegyzését a fuvarozó sofőrje nem írta alá, az áru csomagolása, berakodása pedig nem vitatottan az alperes felelősségi körébe tartozott. Önmagában a nem azonosítható fényképfelvételeken szereplő, spárgát tartalmazó dobozok szétszóródása a raktérben még nem bizonyítja az alperes által érvényesíteni kívánt kár bekövetkeztét és annak összegszerűségét. A bizonyítékként megjelölt fényképfelvételekkel kapcsolatban az előzőekben kifejtettekkel azonos bizonytalanság áll fenn: nem ismert a felvételek készítésének ideje, helye és az azon szereplő áru származása. -6A
- június 1-jén szállított spárga (NA
- és NA
- számú fuvarlevél) vonatkozásában az alperes szerint fagyási kár történt. A fényképfelvételek tanúsága szerint a spárgák -1 ºC-on megfagytak. Az alperes állításának bizonyítására fényképfelvételeket csatolt ebben az esetben is, melyekből szintén nem állapítható meg azok készítésének helye, ideje, a spárgákra helyezett azonosító jegy önmagában nem bizonyítja a fuvarozott áruval való azonosságot. Az alperes elismerte, az árut csak utólag vizsgálták meg, állította, ekkor megállapították, hogy az megfagyott, értékesítésre alkalmatlan. A kár jellege szerint a sérülés, károsodás külsőleg azonnal felismerhető, így az utólag készített fényképfelvételek, illetőleg kárösszeg kimutatások önmagukban alkalmatlanok a kárigény ténybeli alátámasztására. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az azonnal beazonosítható külső sérülésekre figyelemmel a jegyzőkönyvkészítés, illetőleg a fuvarokmányon konkrét észrevétel, kifogás feltüntetésének elmulasztása olyan hiányosság, amely a peres eljárásban tanúvallomással utólag nem pótolható, ugyanis a nyilvánvaló módon érdekelt személyek vallomása önmagában nem alkalmas annak kétséget kizáró alátámasztására, hogy a felperes által fuvarozott áru már a kiszolgáltatáskor sérült volt. A címzettől elvárható, ha hibás teljesítésre hivatkozik, utólagos, egyoldalú, ellenőrizhetetlen közlések helyett a hiba észlelésekor azonnal gondoskodjon független szakértői vagy szakhatósági vizsgálatról, ellenőrzésről, részletes, konkrét, objektív kárfelvétel és kárszámítás alapján terjesszen elő szavatossági vagy kártérítési igényt. A perbeli esetben a címzettek eljárása ennek az elvárásnak nem felelt meg, ezért az alperes a fuvarkárt bizonyítani nem tudta. A kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, megfellebbezett rendelkezéseit a Pp.
- §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. Az eredménytelen fellebbezésre figyelemmel az alperest kötelezte a felperes másodfokú eljárási költségének megfizetésére, a jogi képviselő munkadíját a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a) pontja és
(5)bekezdése alapján állapította meg. Szeged,
- november hó
- napján Dr. Mányoki Zsolt sk. a tanács elnöke Dr. Hámori Attila sk. előadó bíró Dr. Kiss Gabriella sk. táblabíró