Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.21.140/2010/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla hozzátartozó (képviselő címe) által képviselt felperes neve (u.o.) felperesnek - dr. Gyöngyösi Zoltán ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, dr. Rózsa Attila ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű, a Dr. Vad Tibor Ügyvédi Iroda tagjaként eljáró dr. Vad Tibor ügyvéd által képviselt III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű és a Kikindai Ügyvédi Iroda tagjaként eljáró dr. Kikindai Zoltán Iván ügyvéd által képviselt IV.rendű alperes neve (IV.rendű alperes címe) IV. rendű alperesek ellen közös tulajdon megszüntetése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- március
- napján kelt 27.P.20.807/2009/
- számú részközbenső ítélete ellen az I. rendű alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő részítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság rész-közbenső ítéletét részítéletnek tekinti, és azt fellebbezett részében helybenhagyja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 5.000 (Ötezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget. Ez ellen a részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság rész-közbenső ítéletével elutasította a felperes és az I-IV. rendű alperesek által
- szeptember 28-án megkötött - ... közjegyző ... számú végzésével jóváhagyott - egyezség érvénytelenségének megállapítása, valamint a felperesnek a ... hrsz., ... hrsz., és ... hrsz., a ... hrsz., ... hrsz., ... hrsz., ... hrsz., ... hrsz., ... hrsz., ... hrsz., és a ... hrsz. alatt nyilvántartott ingatanokon fennálló 20/100 tulajdonjogának megállapítása iránt előterjesztett keresetét. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a per tárgyát képező ingatlanokon fennálló felperesi tulajdoni hányad aránya a felperes további, a közös tulajdon megszüntetésére irányuló kereseti kérelme szempontjából jogalapi kérdésnek minősül, a hagyatéki hitelezői igény vonatkozásában pedig további bizonyításnak van helye, ezért az elsőfokú bíróság a felperes tulajdonjog megállapítása iránt előterjesztett, illetőleg a hagyatéki eljárásban kötött egyezség érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelmek tárgyalását a többi kereseti kérelem tárgyalásától elkülönítette, és a Pp.
- §-a alapján ezekben a kérdésekben részközbenső ítélettel határozott. Az elsőfokú bíróság rész-közbenső ítéletének megváltoztatása iránt az I. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést, a felperes perköltségben való marasztalását kérve. Álláspontja szerint a felperes tulajdonjog megállapítására irányuló igénye elkülönül a közös tulajdon megszüntetése iránti igényétől, a közbenső ítélet intézménye nem arra szolgál, hogy két egymástól függetlenül érvényesíthető kereseti kérelem közül az egyiket a másik jogalapjává tegye a bíróság. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság rész-közbenső ítélete önálló részítélet, amelyben a perköltség viseléséről - a Pp.
- §-a alapján - döntés hozható. Kiemelte: a részítélettel elbírált igények pertárgyértéke megállapítható, ezért az I. rendű alperes a felperest 182.000 forint ügyvédi munkadíj megfizetésére kérte kötelezni, tekintetbe véve, hogy a részítélet alapján a felperes vele szemben teljes egészében pervesztes lett. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság rész-közbenső ítéletének helybenhagyására irányult. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. Az I. rendű alperes fellebbezése nem megalapozott. A Pp.
- §-a értelmében a bíróság a perköltség viselése felől az ítéletben vagy az eljárást befejező egyéb határozatban dönt. Ha azonban a törvény értelmében tanút, szakértőt vagy perben nem álló más személyt kell valamely perbeli cselekmény költségében elmarasztalni, a bíróság az említett személyt nyomban kötelezi a költségek megfizetésére. Ugyanígy járhat el a bíróság akkor is, ha valamely perbeli cselekmény költsége a felek valamelyikét a per eldöntésére tekintet nélkül terheli. A Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a bíróság egyes kereseti kérelmek felől vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részei felől külön ítélettel (részítélet) is határozhat, ha ebben a vonatkozásban további tárgyalásra nincs szükség, és ha a többi kereseti kérelem vagy a beszámítási kifogás eldöntése végett a tárgyalást el kell halasztani. A részítélet a később hozott ítélettel a beszámítási kifogásra, illetőleg a viszontkeresetre vonatkozó tárgyalás eredményéhez képest hatályon kívül helyezhető, vagy megfelelően módosítható. A
(3)bekezdés kimondja: ha a keresettel érvényesített jog fennállása és a felperest ennek alapján megillető követelés összege (mennyisége) tekintetében a vita elkülöníthető, a bíróság a jog fennállását ítélettel előzetesen is megállapíthatja (közbenső ítélet). Ebben az esetben a tárgyalás a követelés összegére (mennyiségére) vonatkozóan csak a közbenső ítélet jogerőre emelkedése után folytatható. Az I. rendű alperes helytállóan hivatkozott arra fellebbezésében, hogy a felperes közös tulajdon megszüntetésére irányuló igénye szempontjából nem minősül jogalapi kérdésnek a felperes tulajdonjog megállapítása iránti igénye, ezért e kereseti kérelmek elkülönült elbírálása esetén nem közbenső ítélet, hanem részítélet hozható. A PK
- számú állásfoglalás értelmében a részítélettel eldöntött vitás kérdések természetét és azoknak a még el nem döntött kérdésekkel való összefüggését vizsgálva kell eldönteni azt, hogy a Pp.
- §-a alapján lehet-e a részítéletben a perköltség felől rendelkezni, vagyis e vitát a részítélettel elintézett kérdések tekintetében a perköltségre is kiterjedően lezárni. Az adott esetben az elsőfokú bíróság nem sértett eljárási szabályt akkor, amikor a közös tulajdon megszüntetése és a hagyatéki hitelezői igény tekintetében még folytatódó eljárásban a perköltség viseléséről nem rendelkezett. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság rész-közbenső ítéletét részítéletnek tekintette, és azt fellebbezett részében a Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. Az I. rendű alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az I. rendű alperest a Pp. 239. §-a folytán érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a felperest képviselő ügyvéd 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(1),
(2)bekezdés a) pont, valamint
(5),
(6)bekezdései alapján - a 4/A. § értelmében áfa figyelembevételével - megállapított munkadíjából álló fellebbezési eljárási költség megfizetésére. Budapest,
- december
- Dr. Sághy Mária s.k. a tanács elnöke Dr. Kincses Attila s.k. előadó bíró Dr. Varga Edit s.k. bíró