DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.370/2011/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla a dr. L. O. (címe) pártfogó ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a dr. Cserbáné dr. Papp Éva ügyvéd ügyintézése mellett a ..... számú Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt alperes neve ( címe) alperessel szemben - akinek a pernyertessége érdekében a dr. H. Á. jogtanácsos által képviselt Generali-Providencia Biztosító Zrt. (címe) a perbe beavatkozott - önálló bírósági végrehajtói jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 10.P.22.428/2009/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- és
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 170 000 (százhetvenezer) Ft másodfokú perköltséget. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A felperes, mint adós ellen az "E-i" Városi Bíróságon
- május hó
- napján végrehajtási eljárás indult 71 284 Ft tőke és annak
- július hó
- napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint 700 Ft perköltség megfizetése iránt, az a V.408/
- szám alatt volt folyamatban az alperes, mint önálló bírósági végrehajtó előtt. A felperes a végrehajtás felfüggesztését kérte, amit az "E-i" Városi Bíróság a Vh.230/2008/
- szám alatt meghozott végzésében elutasított. A felperes végrehajtás felfüggesztése iránti ismételt kérelme a
- sorszám alatti végzésben került elutasításra, amit a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság az 1.Pkf.20.788/2009/
- számú végzésében helybenhagyott, mert a rokkantnyugdíjas, de két - a végrehajtás során lefoglalt és a forgalomból kivont - gépjárművel rendelkező adós nem igazolta a Vht.
- §-ának
(4)bekezdésében megkívánt körülményeket, vagyoni viszonyai nem indokolták a felfüggesztés elrendelését, továbbá jelentősége volt annak is, hogy bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt folyik a végrehajtási eljárás. Az "E-i" Városi Bíróság a Vh.230/2008/
- szám alatti végzésében a felperes végrehajtás megszüntetése iránti kérelmét és végrehajtási kifogását elutasította, ugyanis hiánypótlási felhívás ellenére okirattal nem valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelést teljesítette volna. A végrehajtási kifogást a felperes azért terjesztette elő, mert mozgásszervi betegségben szenved, a gépjármű lefoglalásával pedig az alperes a mozgását veszélyeztette, ami erkölcsi és anyagi hátrányt okozott és a családja megélhetését tette kilátástalanná. A felperes ezen körülményt sem igazolta felhívás ellenére okirattal, ami miatt a végrehajtási kifogás is elutasításra került. Ebben a végrehajtási eljárásban a Vht.
- §-ára hivatkozással az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ..... iktatószám alatt a végrehajtási eljárása során keletkezett iratanyagot megküldte az alperesnek azzal, hogy az adós 1 425 535 Ft tartozása iránti adóvégrehajtási ügy iratait csatlakoztatja a bírósági végrehajtáshoz; ez a végrehajtási ügy az alperes előtt az AV.153/
- szám alatt volt folyamatban. Az alperes megkeresésére a.... Bank Nyrt. közölte, hogy a felperes nevén 2 db, egyenként 5 000 Ft értékű gépjárműnyereménybetétkönyv van, amelyeket az alperes a
- és
- sorszám alatti végzéseivel lefoglalt, egyúttal értesítette erről a felperest, mellékelve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal......-i Regionális Igazgatósága Végrehajtási Osztályának..... szám alatti megkeresését, mely a felperes tulajdonában lévő ingatlanokra az adótartozás erejéig a végrehajtási jog bejegyzésére irányult. Az alperes a
- sorszám alatt arról tájékoztatta a felperest, hogy a végrehajtási eljárás felfüggesztése iránti kérelmét az "E-i" Városi Bíróságnak továbbította. Figyelmeztette őt, hogy a kérelem előterjesztésének halasztó hatálya nincs, de a lefoglalt vagyontárgyak értékesítése iránt a kérelem jogerős elbírálásáig nem fog intézkedni, továbbá tájékoztatta a kifogás előterjesztésének lehetőségéről is. Az alperes
- szeptember hó
- napján a felperest felhívta, hogy az adóvégrehajtási ügyben jelenjen meg, amivel lehetőség nyílik az eljárás költségkímélő rendezésére, különben a végrehajtási eljárást le kell folytatni. Még aznap az alperes lefoglalta a felperes tulajdonában lévő..... forgalmi rendszámú "B" és a.... forgalmi rendszámú "I" "M" típusú gépjárműveket, amelyről szóló és a végrehajtási kifogás lehetőségéről tájékoztatást tartalmazó jegyzőkönyveket a felperes
- szeptember hó
- napján átvette. Ezeket a gépjárműveket
- október hó
- napján "E-i" Város Jegyzője a forgalomból kivonta. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
- március hó
- napján tájékoztatta az alperest, hogy a felperes fennálló tartozásának összege 422 175 Ft, amelyről
- január hó
- napján a felperest közvetlenül is tájékoztatta.
- április hó
- napján az alperes a felperes jelenléte mellett ingóárverést tartott az AV.153/
- és a V.408/
- szám alatti eljárásokhoz kapcsolódóan, amely azonban elhalasztásra került az adós időközben teljesített befizetésére tekintettel.
- április hó
- napján az alperes arról tájékoztatta a felperest, hogy 10 000 Ft túlfizetése van a V.408/
- szám alatti ügyben, amelyet az AV.153/
- szám alatti végrehajtási ügyben számol el. Április hó
- napján a végrehajtói számlára beérkezett 200 000 Ft elszámolásáról adott tájékoztatást, míg július hó
- napján a 10 000 Ft elszámolásával kapcsolatos értesítést közölt. Az AV.153/2008., a V.301/2009., a V.302/
- és a V.303/
- szám alatti végrehajtási eljárásokkal összefüggésben kibocsátott ingóárverési hirdetményt a felperes
- május hó
- napján vette át. A szintén aznap kelt és az alpereshez
- május hó
- napján érkezett beadványában az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal végrehajtást kérő arról adott tájékoztatást, hogy a felperes végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet terjesztett elő, melynek az adóhivatal helyt adott, ezért kérte a folyamatban lévő végrehajtási eljárás felfüggesztését, amire tekintettel az alperes
- május hó
- napján az árverést elhalasztotta, ekkor a felperes személyesen jelen volt.
- július hó
- napján az Adóés Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal az adótartozást rendezéséről és a végrehajtási eljárás megszüntetéséről értesítette az alperest, aki az AV.153/2008/
- szám alatt kibocsátotta díjjegyzékét. A felperes a nyereménybetétkönyvek lefoglalásával, a 10 000 Ft túlfizetés, valamint a 200 000 Ft befizetés elszámolásával kapcsolatosan végrehajtási kifogást nem terjesztett elő, továbbá az adóvégrehajtási ügyben az alperest a követelés csökkenéséről, illetőleg megszűnéséről a felperes nem tájékoztatta. Az alperes előtt a V.1031/
- szám alatt a felperes házastársa adós ellen volt folyamatban végrehajtási eljárás 95 000 Ft tőke, annak
- augusztus hó
- napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata és 30 000 Ft perköltség megfizetése iránt. A felperes keresetében az alperest 340 000 Ft elmaradt mezőgazdasági jövedelem, a gépkocsi-nyereménybetétkönyvekhez kapcsolódóan - mivel őt a nyerés esélyétől fosztották meg - további 4 600 000 Ft vagyoni kár és 500 000 Ft nem vagyoni kár megfizetésére kérte kötelezni. Álláspontja szerint az alperes jogellenesen foglalta le a két gépjárművét, valamint a nyereménybetétkönyveit, mert akkor már az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak nem tartozott. Az ellene folyamatban volt végrehajtási eljárás hírének az elterjedése a faluban rossz hírét keltette, erkölcsileg megalázó helyzetbe került. Álláspontja szerint az alperes az U. I-né adós elleni végrehajtási ügy iratát a fenti ügyiratokkal és az AV.150/
- szám alatti végrehajtási eljárással is - ami szintén az alperes előtt volt folyamatban, ám az sem a felperest, sem pedig családtagját nem érintette - összekeverte. Az alperes a kereset elutasítását kérte a jogalapot és az összegszerűséget egyaránt vitatva. Az elsőfokú bíróság a
- sorszám alatt meghozott ítéletében a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 150 000 Ft perköltséget. Megállapította, hogy 276 000 Ft le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli. Határozatának indokolása szerint a Ptk.
- §-ának
(1)bekezdése szerint - s a
(3)bekezdés értelmében az önálló bírósági végrehajtói jogkörben okozott károk megfizetésére irányuló peres eljárásokban is alkalmazandóan - az államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A perben a felperesnek kellett bizonyítania, hogy az alperes jogellenes magatartásával okozati összefüggésben kára merült fel, amely rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg hogy a felperes a rendes jogorvoslat lehetőségét kimerítette. Ezen általános és a különös kártérítési elemek közül bármelyiknek a hiánya kizárja a kártérítési felelősség megállapításának lehetőségét. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény ( Vht.) 4. §-ának
(1)bekezdése szerint, ha ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglaltak, az eljárást bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell tovább folytatni. A Vht. 40. §-ának
(1)bekezdése értelmében a végrehajtást kérő köteles a végrehajtandó követelés megszűnését és csökkenését haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak, köteles egyúttal a végrehajtó felhívásának megfelelően a 34. §
(5)bekezdésében említett összegeket is megfizetni. Ugyanezen törvényhely
(2)bekezdése alapján a végrehajtást kérő felelős a bejelentés elmulasztásából eredő költségért és kárért, valamint a 34. §
(5)bekezdésében említett összegek meg nem fizetéséért. A Vht. 41. §-ának
(1)bekezdése szerint, ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből a 34. §
(5)bekezdésében említett összegeket fizesse be a megfelelő számlára, illetve fizesse meg a végrehajtónak. A Vht. 217. §-ának
(1)bekezdése alapján a végrehajtó törvénysértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtási ügyek irataiból tényként volt megállapítható, hogy a felperes hivatkozott a követelés csökkenésére, illetőleg megszűnésére, ugyanakkor a végrehajtás megszüntetése iránti kérelme és végrehajtási kifogása azért került elutasításra az "E-i" Városi Bíróság részéről, mert hitelt érdemlő módon annak alaposságát nem igazolta. Emiatt
- szeptember hó
- napjától
- július hó
- napjáig, sőt, az APEH erről szóló tájékoztatásának átvételéig az alperes jogszerűen foganatosította valamennyi végrehajtási cselekményét, értve ezalatt a gépjárművek és nyereménybetétkönyvek lefoglalását és a kifizetések teljesítését is. A felperes gépjárművei már a V.408/
- szám alatt lefoglalásra kerültek, amelyekről a jegyzőkönyvet a felperes
- szeptember hó
- napján átvette. Szintén ebben a végrehajtási ügyben kerültek lefoglalásra a felperes tulajdonát képező nyereménybetétkönyvek, s mivel ekkor már ezen ügyben a követelés kiegyenlítést nyert, a befolyt 10 000 Ft-ot az adóvégrehajtási ügy végrehajtást kérője részére utalta ki az alperes, erről tájékoztatva a felperest, aki ez ellen végrehajtási kifogást nem terjesztett elő. Mindezekre tekintettel az alperes részéről nem került sor jogellenes intézkedésre. A felperes csak a perben hivatkozott arra, hogy a nyereménybetétkönyvek a fia tulajdonát képezték. Túl azon, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján ez nem volt megállapítható, erre a körülményre a felperes a végrehajtási eljárásban nem is hivatkozott. Amennyiben ez a hivatkozása alapos lett volna, akkor is csak a fiának lett volna kereshetőségi joga, ő indíthatott volna ugyanis végrehajtási igénypert a nyereménybetétkönyvek foglalás alóli feloldása érdekében. Az alperes eljárása jogszerű volt, továbbá a felperes a személyhez fűződő jogának megsértése körében nem állított olyat, hogy az alperes terjesztette volna a faluban, miszerint vele szemben végrehajtási eljárások indultak, ezért az elsőfokú bíróság jogellenesség hiányában a felperes nem vagyoni kár megtérítése iránti keresetét is a jogalap hiányában utasította el. A végrehajtási eljárásokra azért került sor, mert a felperes a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti perben meghozott ítéletnek és az adóhatóság adó megfizetésére kötelező határozatának nem tett eleget, amiért a végrehajtást kérők éltek az állami kényszer lehetőségével és végrehajtás iránti kérelmet terjesztettek elő. Önmagában a végrehajtási eljárások megindulása és a jogszerű végrehajtási cselekmények nem adtak alapot a nem vagyoni kár megtérítésére, ezekkel ugyanis a felperesnek semmiféle személyhez fűződő joga nem sérült. Az elsőfokú bíróság a fentiek miatt utasította el a felperes keresetét, és kötelezte őt a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése alapján a pernyertes alperes perköltségének a megfizetésére, amelyen belül 10 500 Ft volt a készkiadás és bruttó 139 500 Ft az ügyvédi munkadíj összege. A felperes személyes költségmentessége folytán a le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatásával a keresetének történő helyt adást, vagylagosan pedig az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára való utasítása mellett. Álláspontja szerint az alperes H. B. végrehajtást kérőt jogosulatlan előnyben részesítette, mert a feleségének vele szemben nagyobb összegű követelése volt, amit az alperes figyelmen kívül hagyott. Változatlanul sérelmesnek tartotta, hogy az "E-i" Városi Bíróság nem fogadta el a tartozása megszüntetésére vonatkozó hivatkozását, s ehelyett a végrehajtás megszüntetése iránti per megindítását javasolta, valamint figyelmen kívül hagyta a mozgásszervi megbetegedését a gépjárművek lefoglalása miatti kifogás elutasításakor. Sérelmezte a nyereménybetétkönyvek lefoglalását, mert azok nem csökkentették a tartozás összegét, amúgy is a végrehajtásra a túlbiztosítás volt a jellemző. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokai alapján. A beavatkozó fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §-a
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el, és azt alaptalannak találta a következők szerint: Az elsőfokú bíróság a tényállást a jogvita elbírálásához szükséges mértékben feltárta, amelyből az irányadó jogszabályok megfelelő alkalmazásával helytálló következtetésre jutott, aminek az indokaival is egyetértett az ítélőtábla. Mindössze a felperes fellebbezésében foglaltakra tekintettel mutat rá az ítélőtábla: amennyiben valós is lenne az a felperesi állítás, hogy az alperes H. B. végrehajtást kérőt jogosulatlan előnyben részesítette, amikor a felperes feleségének követelését figyelmen kívül hagyta, és a végrehajtási eljárásokat felcserélve az U. I-né által kért végrehajtás egy év késedelmet szenvedett el, emiatt nem a felperes, hanem az állítólagos késedelmet elszenvedő U. I-né érvényesíthetne igényt, ugyanis a sérelem következményei is őt sújtották. Annak konzekvenciáit, hogy az "E-i" Városi Bíróság nem fogadta el a felperes tartozásának megszüntetésére vonatkozó hivatkozást, s ehelyett a végrehajtás megszüntetése iránti per megindítását javasolta, nem az alperesnek kell viselnie, ahogy a Vht. 40. §-ának
(1)bekezdésében előírt kötelezettség elmulasztásáért sem a végrehajtó, hanem a bejelentést elmulasztó végrehajtást kérő tartozik felelősséggel ugyanezen törvényhely
(2)bekezdéséből következően. A végrehajtó kötelezettsége csak abban az esetben áll fenn a végrehajtást kérő nyilatkozattételre való felhívása tekintetében, ha az adós okirattal valószínűsítette a végrehajtandó követelés teljesítését (Vht. 41. §-ának
(1)bekezdése), márpedig ilyenre a felperes részéről nem került sor (amint ezt maga a felperes is elismerte a fellebbezésében), ezért is utasította el az "E-i" Városi Bíróság a végrehajtás megszüntetése iránti kérelmét. A gépjárművek lefoglalásával kapcsolatban a jelen, végrehajtóval szemben megindított perben alaptalanul sérelmezte a felperes, hogy az "E-i"i Városi Bíróság nem fogadta el a mozgásszervi betegségének meglétét. Itt jegyzi meg az ítélőtábla, hogy mind a "B" traktor, mind az "I" "M" haszongépjármű, nem pedig személyszállításra szolgáló közlekedési eszköz. A nyereménybetétkönyvek a felperes állításával ellentétben csökkentették a tartozásának összegét, miként azt az alperes elszámolása is tartalmazta, továbbá ezek a nyereménybetétkönyvek nem voltak mentesek a foglalás alól, így ezzel a végrehajtási cselekménnyel az alperes jogszabálysértést ugyancsak nem követett el. Ha a felperes állításának megfelelően valóban rendelkezésre állt a teljes tartozás fedezete a "J. T. "N." Kirendeltségénél (amely körülményre a végrehajtási iratokból megállapíthatóan a felperes nem hivatkozott, ahogy a gépjármű nyereménybetétkönyvek eltérő tulajdoni helyzetére sem), akkor a felperes előtt is adott volt a lehetőség az önkéntes teljesítésre a végrehajtási eljárásokat megelőzendő, amelynek elmulasztására az elsőfokú bíróság által is felhívott Ptk. 4. §-ának
(4)bekezdése értelmében előnyök szerzése végett nem hivatkozhatott. A leírtak miatt az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta a Pp. 254. §-ának
(3)bekezdése szerint annak helyes indokainál fogva. A felperes a másodfokú eljárásban is pervesztes lett, ezért a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése értelmében köteles a jogi képviselővel eljárt alperes javára perköltséget fizetni, melynek összegét az ítélőtábla a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-a
(2)bekezdésének a) pontja és
(5)bekezdése, valamint a 4/A. §-ának
(1)bekezdése alapján határozta meg; a teljesítési határidő a Pp. 217. §-ának
(1)bekezdésén alapul. A beavatkozó oldalán költség nem merült fel, ezért ennek kérdésében határozni nem kellett. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjának viseléséről az ítélőtábla a felperes pervesztességére tekintettel rendelkezett a Pp. 87. §ának
(2)bekezdése szerint, azt az állam viseli a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 11/A. §-ának
(2)bekezdése értelmében. A le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a pervesztes felperes személyes költségmentessége okán a költségmentesség bírósági eljárásban való alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának
(1)bekezdése és a
- §-a alapján ugyancsak az állam viseli. Debrecen,
- november hó
- napján dr. Csikiné dr. Gyuranecz Márta sk. a tanács elnöke, dr. Bakó Pál sk. előadó bíró, dr. Riczu András sk. bíró A kiadmány hiteléül: kiadó