← Magyarország

Pf.20397/2011/6 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.III.20.397/2011/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉ BE N! A Szegedi Ítélőtábla felperes neve (címe) szám alatti lakos felperesnek, - a Varga és Nagy-György Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Varga M. Imre ügyvéd) által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen közgyűlési határozat megsemmisítése iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
  2. március
  3. napján kelt 13.P.21.535/2010/
  4. sorszámú ítélete ellen az alperes részéről
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A felperes, mint az alperesi vadásztársaság tagja és gazdasági vezetője
  6. és
  7. év között végezte a társadalmi szervezet könyvelését. Tevékenységében több hiányosság volt, amely miatt az alperes feljelentéssel élt és a büntető eljárás során a (helység neve)-i Városi Bíróság 3.B.2638/2005/
  8. sorszámú ítéletével megállapította a bűnösségét folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntettében és vétségében, valamint a számviteli rend megsértésének vétségében. A cselekményhez kapcsolódóan a felperes ellen az alperes fegyelmi eljárást indított és
  9. március
  10. napján kelt határozatával tagsági jogviszonyát kizárással megszüntette. A felperes keresetet terjesztett elő a Csongrád Megyei Bíróság előtt P.20.465/
  11. szám alatt a társadalmi szervezet határozatának felülvizsgálata iránt. Az eljáró bíróság a per tárgyalását a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. A büntető ügyben hozott határozat jogerőre emelkedését követően,
  12. szeptember
  13. napján a peres eljárás folytatódott, amelynek tartama alatt az alperes közgyűlése a fegyelmi bizottság határozatát hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte. Erre figyelemmel a Csongrád Megyei Bíróság P.22.164/2009/
  14. sorszámú végzésével a pert megszüntette. A büntető eljárás alapját képező cselekmény miatt új fegyelmi eljárásban a fegyelmi bizottság 1/
  15. számú határozatával a felperest ismételten kizárta a tagjai sorából. Az érintett jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a közgyűléshez. A fegyelmi ügyben hozott határozat másodfokú elbírálása előtt az alperes
  16. március
  17. napján kelt értesítés -2- megjelölésű okiratában felszólította a felperest, hogy
  18. évtől
  19. évig terjedő időszakra az elmaradt tagdíjat és a társadalmi munka megváltását fizesse meg 15 nap alatt, összesen 225.000,-Ft összegben. Tájékoztatta, hogy amennyiben ezen kötelezettségét elmulasztja, úgy törli a tagok sorából a fizetési kötelezettség nem teljesítése okából. A felperes a tartozást nem ismerte el, miután a kizárásra vonatkozó határozat megsemmisítéséről csak
  20. február
  21. napján szerzett tudomást. Az alperes
  22. április
  23. napjára közgyűlést hívott össze, amelyről a felperest a meghívó megküldése útján értesítette. A meghívóban közölt utolsó napirendi pont a tagsági viszony megszüntetése volt. A közgyűlésen 6/
  24. szám alatt határozatot hozott, amely szerint a felperest a tagok sorából törölte, mert felszólítás ellenére a megadott határidő alatt a tagdíj és egyéb fizetési kötelezettségét nem teljesítette. Az alperes létesítő okiratának
  25. §-a szerint a tagsági viszony megszűnik törléssel. A
  26. §

(2)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a taggyűlés törli a határozattal a nyilvántartásából azt a tagot, aki az előírt vagyoni hozzájárulásnak 3 hónap alatt nem tesz eleget, illetve az írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. A felperes keresetében az alperes közgyűlésének 6/
  1. számú, a tagsági jogviszonyának törléssel történt megszüntetéséről rendelkező határozata megsemmisítését kérte. Előadta, hogy
  2. évtől
  3. évig a tagsági jogait nem gyakorolhatta, hiszen a kizárásáról rendelkező határozatról a bírósági felülvizsgálat során döntés nem született. Az alapszabály egyébként az elmaradt tagdíjhátralék rendezésére 3 hónapot biztosít, szemben az alperes felhívásában szereplő 15 nappal. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint a közgyűlés a felperes kizárásáról rendelkező határozatát megsemmisítette, így a tagsági jogviszony folyamatosan fennállott és ebből adódóan a tagot terheli az alapszabályban meghatározott valamennyi kötelezettség. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes
  4. április
  5. napján kelt 6/
  6. számú taggyűlési határozatát megsemmisítette. Kötelezte az alperest, fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 21.000,-Ft perköltséget. Indokolása szerint a felperes által támadott és a tagsági jogviszony törléséről rendelkező közgyűlési határozat nem felel meg a törvényi előírásoknak. A határozattal az alperes a felperest a
  7. évtől
  8. évig fennálló tagsági jogviszonyához kapcsolódó fizetési kötelezettség elmulasztása miatt törölte, ugyanakkor egyértelmű, hogy ezen időszak alatt a tagsági jogviszonya függő helyzetben volt. Egyrészt folyamatban volt a büntető eljárás, másrészt a
  9. évben a kizárásról rendelkező fegyelmi határozatot a felperes kérte felülvizsgálni a bíróság előtt, és a kereset tárgyában az érintett időszak alatt nem született döntés. Utóbb maga az alperes ismerte el, hogy a fegyelmi ügyben hozott határozat nem felelt meg a fegyelmi szabályzatának és az Etv-ben foglalt rendelkezéseknek, ezért saját hatáskörében eljárva azt megsemmisítette. Nem vitatható, hogy a felperes
  10. évtől kezdődően a vadásztársaságban az -3- Pf.III.20.397/2011/
  11. szám alapszabály által biztosított jogait nem gyakorolhatta, vadászatokon nem vett részt, a közgyűlésekre nem hívták meg, az alperes eszközeit nem használhatta és a dolog természetéből eredően nincs lehetőség ezen évekre visszamenőleg a jogainak pótlására. Ezért az alperes felhívása, amelyben több éves tagdíjfizetés és társadalmi munka megváltására vonatkozó igényét kívánta érvényesíteni, visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül, amely nem egyeztethető össze a társadalmi szervezet működésében kiemelten érvényesülő demokratizmus elvével. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes élt fellebbezéssel, kérte annak megváltoztatását és a felperes keresetének az elutasítását. Hangsúlyozottan hivatkozott arra, hogy a társaság elnöke értesítette a felperest
  12. március
  13. napján tagdíj és egyéb fizetési kötelezettségének elmaradásáról, és felhívta a figyelmét arra, amennyiben a megszabott határidőn belül a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az alapszabály rendelkezése alapján a tagsági jogviszonya megszűnik. A felperes a kötelezettséget nem ismerte el, és ezt írásban közölte is a vadásztársasággal. Kizárólag a felperes magatartásának következménye az általa hivatkozott késedelem, ugyanis a büntető ügy miatt nem hozott korábban határozatot a társadalmi szervezet. Alaptalanul hivatkozik továbbra is arra, hogy nem követett el bűncselekményt és a büntető eljárás jogerős befejezését követően nyomban kérnie kellett volna a peres eljárás folytatását. Tévesnek tartotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a felperesnek nem kell tagdíjat fizetnie arra az időszakra, amikor a tagsági jogviszonyából eredő jogokat nem gyakorolta. A jogviszony visszamenőlegesen helyreállításra került, az ehhez kapcsolódó jogokat is gyakorolhatta volna a felperes, amennyiben eleget tesz a fizetési kötelezettségének. Sérelmezte az elsőfokú bíróság azon megállapítását, hogy a felperes tagsági jogviszonyának megszüntetése visszaélésszerű joggyakorlásnak minősülne. A felperes ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság a jogvita eldöntésének alapjául szolgáló tényeket az elétárt bizonyítékok okszerű mérlegelésével helyesen állapította meg. Érdemben helytálló ítéletét a másodfokú bíróság a Pp.
  14. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az alábbiakra utal még a másodfokú bíróság: Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 6. §
(1)bekezdése értelmében a társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. A társadalmi szervezet valamely szerve támadott határozatának felülvizsgálatánál a bíróságnak a társadalmi szervezet autonómiájára, önkormányzó jellegére, valamint -4- arra kell figyelemmel lennie, hogy a tagok maguk határozzák meg a működés rendjét, ezen belül a tagsági viszony létesítésének, illetve megszűnésének feltételeit. A bíróság csak akkor semmisítheti meg a társadalmi szervezet valamely szervének határozatát, ha a határozat törvénysértő, vagy a társadalmi szervezet belső szabályzataiba ütközik. A tagsági jogviszony megszüntetéséről rendelkező fegyelmi határozatot az alperes közgyűlése, mint a fegyelmi ügyben másodfokú eljárásra hatáskörrel rendelkező szerv, nem vizsgálta és nem bírálta el. Ennek hiányában nem teljesült a fegyelmi határozat bírósági felülvizsgálatának feltétele. A közgyűlés a felperest törölte a tagok sorából és ezen határozattal szemben előterjesztett kereset érdemi vizsgálatára volt lehetőség. Az elsőfokú bíróság megalapozottan hivatkozott arra, hogy a felperes
  1. évtől
  2. évig a tagsági jogait nem gyakorolhatta, mert az alperes erre nem adott lehetőséget, így a kötelezettségek visszamenőleges teljesítésére való felhívás jogsértőnek minősül. Az Etv.
  3. §-a a tagok jogait és kötelezettségeit ugyanis akként szabályozza, hogy a társadalmi szervezet tagja részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein; választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe; köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek. Nem felel meg a demokratikus önkormányzati működés alkotmányos követelményének az olyan eljárás és szabályozás, amely a tagot kötelezi díjfizetésre és egyéb tevékenység végzésére anélkül, hogy a szervezeti életben való részvételét és jogai gyakorlását biztosítaná. Az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a tagsági jogviszony visszamenőlegesen helyreállításra került. A felperes tagsági jogviszonya a fegyelmi határozat alapján nem szűnt meg és az ehhez kapcsolódó jogok gyakorlására visszamenőlegesen nincs lehetőség, illetve az a visszamenőleges fizetési kötelezettség teljesítéséhez sem köthető. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, a másodfokú eljárás során áthárítható költség nem merült fel, így erről rendelkezni nem kellett. S z e g e d,
  4. november hó
  5. napján Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. Dr. Rakita Zsuzsanna sk. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.