Gf.30208/2011/10 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.208/2011/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a dr. Pető Erzsébet ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - dr. Léka Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Léka Andor ügyvéd) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság
2. március
3. napján kelt 3.G.40.197/2010/
4. számú ítélete ellen a felperes által
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 18.750 (Tizennyolcezer-hétszázötven) Ft másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az alperesi társaságot a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg.(...) cégjegyzékszámon tartja nyilván a cégjegyzékben. A felperes
6. április
7. napja óta az alperes tagja és önálló cégjegyzésre jogosult ügyvezetője. Az alperes 9.000.000 Ft-os jegyzett tőkéjéből a felperes törzsbetéte 1.980.000 Ft, (személy 1 neve) és (személy 2 neve) törzsbetétének mértéke fejenként 3.510.000 Ft. A létesítő okirat szerint a taggyűlésen a tagokat törzsbetéteik minden 10.000 Ft-ja után egy szavazat illeti meg. -2- Az alperes társasági szerződésében a tagok megállapodtak abban, hogy a taggyűlés jogosult a tagokat pótbefizetésre kötelezni. Évente az összesen elrendelhető pótbefizetés maximum a törzstőke 100 %-áig, azaz 9.000.000 Ft-ig terjedhet. Az egyes tagok pótbefizetési kötelezettsége törzsbetéteik arányában áll fenn. A pótbefizetés elrendelése esetén az erről szóló taggyűlési határozat napjától számított 30 napon belül köteles minden tag az őt terhelő pótbefizetési kötelezettséget készpénzben teljesíteni, kivéve, ha a pótbefizetést elrendelő taggyűlési határozat kifejezetten ettől eltérő időpontot, vagy részletfizetési lehetőséget jelöl meg. A pótbefizetés elrendelése, illetve visszafizetésének elrendelése tárgyában a taggyűlés egyszerű szótöbbséggel jogosult határozni. Az alperes
8. december 13-i mérleg fordulónapú éves beszámolójában a saját tőke mértéke 2.158.000 Ft, a
9. december
10. mérleg fordulónapú éves beszámolóban ez az összeg 4.790.000 Ft. Az alperes gazdasági, pénzügyi problémákkal küzdött. A társaság folyamatos veszteséges működése miatt
11. évben a társaság akkori tagjai 2.000.000 Ft, míg
12. évben összesen 6.700.000 Ft összegű pótbefizetés elrendeléséről határoztak. Az alperes a gyógyszer nagykereskedelmi cég (zrt. neve)-vel
13. augusztus
14. napján átütemezési megállapodást kötött a
15. július 22-én fennálló 2.135.306 Ft összegű tőketartozása megfizetésére. A szerződés szerint az alperes
16. november
17. napjáig vállalta az elismert tartozása megfizetését késedelmi kamatfizetési kötelezettség nélkül. A megállapodásban kikötésre került az is, hogy az alperes
18. december 31-ig a (zrt. neve)-t tekinti főszállítójának és havonta átlag 7.000.000 Ft értékben vásárol a szállítótól, valamint felhatalmazta a számlavezető bankját, hogy a szállító által benyújtott azonnali beszedési megbízást teljesítse. Késedelmes fizetés esetén évi 18 %-os késedelmi kamat került kikötésre. Az alperes könyvelését a (kft. neve) végzi, amelynek (személy 1 neve) a tagja. A (kft. neve) által
19. szeptember
20. napján elkészített főkönyvi kivonat szerint a társaság saját tőkéje 2.922.330 Ft-ra csökkent. Az alperes egyik ügyvezetője, (személy 2 neve)
21. szeptember
22. napján
23. október
24. napjának 14 óra 30 percére taggyűlést hívott össze az alábbi kérdések megvitatására: 1./ A társaság vagyoni helyzetének, gazdálkodásának áttekintése, döntés a további üzletmenetre kiható egyes kérdésekről: webgyógyszertári tevékenység beindítása, az ahhoz szükséges feltételek megteremtése, a társaság ingó- és ingatlan bérleti jogviszonyainak áttekintése, bérleti jog értékelése, apportjára vonatkozó lehetőségek megvitatása. 2./ Pótbefizetés elrendelése. A napirendre vonatkozó javaslatok rövid indokaként a taggyűlési meghívóban az került rögzítésre, hogy a társaság negatív gazdálkodása elengedhetetlenné teszi új tevékenységi területek beindítását. A cég vagyonvesztése ismét olyan mértékhez közeledik, amely már a törvény szerinti kötelező intézkedést tesz indokolttá. A -3- Gf.III.30.208/2011/
25. szám tevékenység bővítésként javasolt webgyógyszertári működésnek is van tőkeigénye, ezért a két kérdés együttesen egy pótbefizetéssel rendezhető. Az alperes
26. október 14-i taggyűlésén a felperes nem jelent meg. Az
27. napirendi ponttal összefüggésben a jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy
28. évben -6.978.000 Ft,
29. évben -4.068.000 Ft, míg
30. évben augusztus hó 31-i állapot szerint -1.867.000 Ft eredményt realizált a cég. Az augusztus 31-i állapotot alapul véve a törzstőke 50 % alá csökkent, a cég saját tőkéje 33 %, ezért törvényes elvárás, hogy a tagok intézkedjenek a tőkepótlásról valamilyen formában. A
31. napirendi pont megtárgyalásakor (személy 2 neve) ügyvezető a határozathozatalt megelőzően elmondta, hogy már a
32. augusztusi lejáratú szállítói számlát a cégnek át kellett ütemezni fizetési nehézségei miatt. Erre is figyelemmel indítványozta, hogy a pótbefizetés összege összesen 4.000.000 Ft legyen. Elmondta azt is, hogy ennek az összegnek egy része a fejlesztésekre, a webgyógyszertári tevékenység beindításához szükséges ráfordításokra nyújtana fedezetet. A taggyűlésen jelenlévő tagok (a törzsbetétek 80,2 %-a) egyhangúan, határozatszám nélkül meghozott határozatukban akként döntöttek, hogy a taggyűlés összesen 4.000.000 Ft összegben pótbefizetést rendel el, melyet az egyes tagoknak törzsbetéteik arányában kell teljesíteniük. A pótbefizetés határidejeként
33. október
34. napját jelölték meg. A felperes kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság az alperes
35. október
36. napján a pótbefizetés tárgyában hozott határozata jogszabálysértését állapítsa meg, és azt helyezze hatályon kívül. Kereseti kérelmének indokaként előadta, hogy a határozat azért jogszabálysértő, mert a Gt.
37. § /1/ bekezdésébe ütközik, mivel pótbefizetési kötelezettséget veszteségek fedezésére lehet előírni, ezzel szemben a levezető elnök a pótbefizetés indokaként azt is említette, hogy ennek az összegnek egy része a fejlesztésekre, a webgyógyszertári tevékenység beindításához szükséges ráfordításokra nyújtana fedezetet. Hivatkozott arra is, hogy a taggyűlésre évközi beszámoló nem készült, az állítólagos veszteség mértéke nem került megállapításra, a pótbefizetésről rendelkező határozattal a taggyűlés részben új tevékenység beindítására próbál fedezetet teremteni. Álláspontja szerint a döntés jóhiszemű joggyakorlás követelményébe is ütközik, és a felperes társaságból történő kiszorítására irányul. Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Érdemi ellenkérelmének indokaként előadta, hogy az alperes már
38. évtől kezdődően komoly pénzügyi, gazdasági problémákkal küzd, a társaság bár csökkenő tendenciájú, de folyamatosan veszteségesen működik, ezért tekintettel arra, hogy
39. augusztus
40. napjával a saját tőke a törzstőke felét meghaladó összeg alá csökkent, a Gt.
41. § /3/ bekezdése szerinti intézkedéseket a taggyűlésnek meg -4- kellett tennie, és a pótbefizetésről a Gt.
42. § /2/ bekezdés a./ pontja szerinti okból határoznia kellett. Hivatkozott arra is, hogy megalapozatlan az az állítás, hogy a taggyűlésre évközi beszámoló nem készült, hiszen a taggyűlési jegyzőkönyv is rögzíti a veszteség mértékét, amely a főkönyvi kivonaton alapul. Utalt arra is, hogy a felperesnek pontos információi voltak a veszteséges működésről, és bár valóban a gazdasági tevékenység körében a webgyógyszertás működtetése is szóba került, azonban nem amiatt került elrendelésre a pótbefizetés. Az elsőfokú bíróság a 3.G.40.197/2010/9-I. sorszámú végzésével kijavított 3.G.40.197/2010/
43. sorszámú végzésével - a felperes kérelmére - az alperes
44. október 14-i, a pótbefizetésre vonatkozó határozata végrehajtását felfüggesztette. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Rámutatott arra, hogy a Gt.
45. §-ából következően a társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára kizárólag jogszerűségi okból kerülhet sor, az nem terjed ki annak a kérdésnek vizsgálatára, hogy a határozat gazdaságossági szempontból célszerű, indokolt-e vagy sem. A felperes által jogszabálysértésként hivatkozott okokat megállapítani nem tudta, ugyanis az alperesi társaság létesítő okirata a pótbefizetés elrendelésének lehetőségéről rendelkezik, e társasági szerződési rendelkezést pedig a felperes a tagsági jogviszonya létesítésekor magára nézve kötelezően elfogadta. A Gt.
46. § /2/ bekezdés a./ pontja alapján az ügyvezetőnek haladéktalanul kötelessége volt a szükséges intézkedések megtétele céljából összehívni a taggyűlést, ugyanis az alperesi társaság saját tőkéje jelentősen csökkent. Ilyen helyzetekre a Gt. maga is a pótbefizetés előírásáról való döntés meghozatalát írja elő. Az tényszerűen megállapítható a
47. december 31-i egyszerűsített éves beszámoló adataiból, hogy már ekkor 4.790.000 Ft-ra csökkent az alperes saját tőkéje, és ezen összeg
48. szeptember
49. napján - az alperes könyvelését végző cég által elkészített főkönyvi kivonat adatai szerint - már csak 2.922.330 Ft volt. A
50. évi C. törvény ugyan nem minősíti közbenső mérlegnek a főkönyvi kivonatot, azonban sem az alperes társasági szerződése, sem a Gt. nem teszi kötelezővé a pótbefizetés elrendelésekor, hogy a társaságnak közbenső mérleget kelljen készítenie, így a megfelelő számviteli adatok figyelembevételével a veszteség megállapítására megalapozottan került sor. A felperes az eljárás során vitatta, hogy az alperes könyvelésében szereplő adatok valósan alátámasztanák a pótbefizetés elrendeléséről szóló társasági határozat meghozatalának időpontjában fennálló veszteséget, annak pontos mértékét. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a főkönyvi kivonat az alperesi veszteség mértékének igazolására megfelelő lehet, de a felperes attól nincs elzárva, hogy saját állításai alátámasztására ellenbizonyítást ajánljon fel. Miután a főkönyvi adatokkal szemben csak szakértői bizonyítással lehetett volna eltérő tényállást megállapítani, a bíróság tájékoztatta a felperest a bizonyítás lehetőségéről és a szakértői díj előlegezésének kötelezettségéről. A felperes ilyen bizonyítást nem kért és az általa felkínált alperest okiratok csatolására felhívó kötelezettség, mint bizonyítási kérelem teljesítése esetén sem lett volna megállapítható a felperesi előadás megalapozottsága, amely csak szakértői bizonyítással alátámasztottan tudta volna a főkönyvi kivonat adatait cáfolni. A felperes által indítványozott okiratok beszerzése a szakértői bizonyítást nem pótolhatta volna. A rendelkezésre álló adatok alapján így a bíróság megállapította, -5Gf.III.30.208/2011/
51. szám hogy a Gt.
52. § /2/ bekezdés a./ pontjában foglalt feltételek fennálltak, mivel a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, ezért a pótbefizetés elrendelésének feltételei megállapíthatók voltak. A pótbefizetés összegszerűségét sem találta a bíróság jogszabálysértőnek, mert az előírt pótbefizetéssel a Gt.
53. § /2/ bekezdés a./ pontja szerinti helyzet megszűnik, illetve az alperes a november 2-án esedékessé váló fizetési kötelezettségét is teljesíteni tudja. Bár a második napirendi pont vonatkozásában a taggyűlési jegyzőkönyv tartalmazza, hogy a befizetés a webgyógyszertári tevékenység beindításához szükséges ráfordításokra is fedezetet nyújtana, azonban a pótbefizetésről rendelkező határozat ezt már nem tartalmazza, és az e körben tanúként meghallgatott (tanú neve) nyilatkozata szerint is a pótbefizetés összege csak a részben átütemezett tartozáshoz és részben a saját tőke összegéhez kapcsolódott. Az elsőfokú bíróság nem találta megalapozottnak a felperes tárgyalás felfüggesztése iránt előterjesztett kérelmét, mert a cégbíróság előtt a felperes által kezdeményezett iratbetekintési jog biztosítása iránti törvényességi felügyeleti eljárás nem előkérdése jelen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti pernek. A bíróság mellőzte (személy 1 neve) tanú meghallgatása iránti felperesi bizonyítási indítványt, ugyanis a felperes által a tanúmeghallgatás okaként megjelölt kérdések a pótbefizetésre vonatkozó határozat jogszerűsége szempontjából nem bírnak relevanciával. Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresettel támadott taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság nem kellő súllyal értékelte a taggyűlési határozat szövegén kívül a pótbefizetés indokát tartalmazó jegyzőkönyvi megállapítást, amelyből kitűnően a pótbefizetés előírására a Gt.
54. § /1/ bekezdésével ellentétesen nem kizárólag veszteségek fedezésére, hanem új tevékenység beindítása érdekében is sor került. Az elsőfokú bíróság e körben hiányos tényállást állapított meg, illetve a felmerült bizonyítékokat nem megfelelően mérlegelve hagyta figyelmen kívül a pótbefizetés indokát. Kifogásolta továbbá, hogy az alperest okiratok becsatolására felhívó bizonyítási kérelme elutasítását, álláspontja szerint ugyanis igazságügyi könyvszakértő igénybevétele nélkül az általa megjelölt okiratok alperestől való bekérésével a felperes bizonyítási kötelezettségének eleget tudott volna tenni. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a jelenleg is folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárást nem tekintette a per előkérdésének, ugyanis a törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező kérelemből egyértelműen megállapítható, hogy annak célja a kisebbségi tulajdonos törvényes jogainak gyakorlása útján elsősorban a bizonyítási kötelezettség teljesítése. Tévesnek minősítette továbbá azt a megállapítást, hogy amennyiben a pótbefizetés elrendelésének feltételei fennálltak, az erről hozott határozat nem ütközhet a jóhiszemű joggyakorlás követelményébe és nem irányulhat a felperes társaságból történő kiszorítására. A pótbefizetés elrendelése bár formálisan jogszerűnek történik, mégis a jóhiszemű joggyakorlás követelményébe ütközik. A társaság minősített többségi befolyással rendelkező tulajdonosai pontosan tudták -6ugyanis, hogy a pótbefizetést a felperes nem fogja tudja teljesíteni, és így a társaságba már befektetett törzstőkéjének elvesztésén túl a tagsági jogviszonya is megszűnhet. Az alperes a fellebbezésre tett ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Rámutatott arra, hogy az alperesi társaság már
55. évtől kezdődően okiratokkal igazolhatóan veszteségesen működött. A perbeli határozattal az alperes csak törvényi kötelezettségének kívánt eleget tenni, ugyanis a saját tőkének a törvényben előírt szint felé történő pótlásához szükséges volt a pótbefizetés előírására. A pótbefizetést indokolta fenyegető fizetésképtelenség is, amire utalt, hogy
56. évben az alperes fizetéseit több alkalommal fel kellett függeszteni, át kellett ütemezni. Ilyen körülmények között az alperes pénzügyi adatai és a társaság gazdasági, pénzügyi helyzete alapján tényként állapítható meg, hogy a társaságnak nemcsak jogosultsága, de egyenesen kötelezettsége volt pótbefizetés előírásával vagy más eszközzel a törzstőkét biztosítani. A
57. október
58. napján megtartott taggyűlésről felvett jegyzőkönyvben a pótbefizetés okaként egyértelműen rögzítésre került a saját tőkének a jegyzett tőke 50 %-a alá csökkenése, annak egyéb indoka nem volt. A felperes a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezően elfogadta, így fogalmilag kizárt, hogy a pótbefizetés elrendeléséről szóló határozat a jóhiszemű joggyakorlás követelményeit sértené. Az alperes könyvelési adataival igazolta a veszteség mértékét, ezzel szemben a felperes - habár vitatta az adatok helyességét - tényállításait megfelelő bírói tájékoztatás ellenére bizonyítani nem tudta. Az alperes bejelentette továbbá, hogy a
59. május
60. napján megtartott taggyűlés által előírt pótbefizetés megfizetésére írásban, 30 napos határidő tűzése mellett felhívta a felperest. E felszólítás
61. július
62. napján kézbesítésre került a felperes részére, aki ennek ellenére a 30 napos póthatáridőben sem teljesítette pótbefizetési kötelezettségét. Ezért a felperes tagsági jogviszonya a póthatáridőt követő napon, azaz
63. augusztus
64. napján megszűnt, amely körülményről az alperes
65. szeptember
66. napján kelt levélben értesítette a felperest. A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú eljárásra a Pkk.VIII.25.023/2010/
67. számú végzésével a Szegedi Ítélőtáblát jelölte ki. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az alábbiakkal egészíti ki: Az alperesi társaság
68. május
69. napján taggyűlést tartott, melyen a
70. számú napirendi pont kapcsán 692 igen szavazattal 198 ellenszavazat mellett meghozott taggyűlési határozattal összesen 3.600.000 Ft összegű pótbefizetést rendelt el, melyet az egyes tagoknak törzsbetéteik arányában kellett teljesíteniük. A pótbefizetés határidejeként a taggyűlés
71. július
72. napját határozta meg. A felperes e határozat szerint 792.000 Ft pótbefizetési kötelezettség teljesítésére volt köteles. A fenti taggyűlési határozat bíróság előtti megtámadására nem került sor. A felperes a taggyűlési határozat szerinti időpontban nem teljesítette pótbefizetési kötelezettségét. Ezért az alperes további 30 napos határidő tűzése mellett -7Gf.III.30.208/2011/
73. szám felszólította a felperest pótbefizetési kötelezettsége teljesítésére. A felperes e felhívás ellenére sem teljesített, ezért az alperes ügyvezetője a
74. szeptember
75. napján kelt és a felperes részére
76. szeptember
77. napján kézbesített értesítésben tájékoztatta a felperest arról, hogy tagsági jogviszonya
78. augusztus 20-án megszűnt. A felperes üzletrészének nyilvános árverésen történő értékesítése jelenleg folyamatban van. Az ítélőtábla a tényállást a másodfokú eljárásban ismertté vált
79. május 30-i taggyűlési jegyzőkönyv, alperesi felszólítás és értesítés, valamint a peres felek másodfokú eljárásban tett nyilatkozatai tartalma alapján egészítette ki. A fellebbezés alaptalan. A
80. évi IV. törvény (Gt.)
81. § /1/ bekezdése a gazdasági társaság bármely tagja részére lehetővé teszi, hogy a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát kérje jogszabálysértésre, vagy a társasági szerződésbe ütközésre hivatkozással. A szabályozásból következik, hogy a határozatok felülvizsgálata iránti perindítási jog a tagi mivolthoz, a tagsági jogviszonyhoz kapcsolódik (BDT 2008/
82. számú eseti döntés). Miután a határozatok tipikusan a tagsági jogviszonyra kihatnak, a határozatok bírósági felülvizsgálata - a határozat tartalmától függően - érdemben érintheti a tagsági jogviszony bizonyos elemeit. Így a tagi minőségnek, tagsági jogviszonynak nem kizárólag a keresetlevél benyújtásakor, hanem az eljárás egész tartama alatt szükséges fennállnia. Ellenkező értelmezés esetén előfordulhatna ugyanis, hogy a tagsági jogviszony per tartama alatt történő megszűnése folytán olyan személy részesülne a társasági jogviszonyra tekintettel fennálló garanciális jogvédelemben, akinek a társasághoz érdekeltsége már nem fűződik. A perbeli esetben tény, hogy - a perindítás alapját képező taggyűlési határozattól függetlenül - a
83. május
84. napján tartott taggyűlésen hozott határozat alapján a felperes tagsági jogviszonya a Gt.
85. § /3/ bekezdése szerint alkalmazandó Gt.
86. § /1/ bekezdése alapján még a másodfokú határozat meghozatala előtt ex lege megszűnt. A felperes tagsági jogviszonyának ex lege történő megszűnése folytán kereshetőségi joga is megszűnt, így a Gt.
87. § /1/ bekezdésében előírt tagi minőség fennállásának hiányában a perben támadott határozat érdemi bírósági felülvizsgálatának nincs helye, e körülmény önmagában a kereset elutasításához vezet. A felperes megszűnt kereshetőségi jogán kívül azonban a fellebbezés érdemben is megalapozatlan. Helyesen mutatott rá ugyanis az elsőfokú bíróság arra, hogy a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a perben támadott taggyűlési határozattal előírt pótbefizetési kötelezettség elrendelésének feltételei nem álltak fenn. Az alperes társasági szerződése a pótbefizetés lehetőségét előírja. A felperes a tagsági jogviszonya létesítésekor magára nézve kötelezőnek fogadta el a társasági szerződés rendelkezéseit, így annak tudatában vált a társaság tagjává, hogy veszteség esetén a taggyűlés pótbefizetési kötelezettséget írhat elő a tagok számára. Ilyen körülmények között a pótbefizetési kötelezettséget előíró taggyűlési -8határozat jóhiszemű joggyakorlás követelményeibe semmiképpen sem ütközhet, hiszen arra jogszabályi lehetőség és a társaság saját létesítő okirata teremtett elvi lehetőséget. Nem állapítható meg az sem, hogy a pótbefizetés elrendelésének ténybeli alapja, a veszteségek fedezése ne lett volna megállapítható. Az elsőfokú bíróság helyesen mérlegelte a
88. december 31-i egyszerűsített éves beszámoló és az alperes
89. szeptember 24-i főkönyvi adatait. Azt a felperes szakértői bizonyítással igazolhatta volna, hogy az alperes könyvelésében szereplő adatok nem valósak, ilyen irányú bizonyítási kérelmet azonban bírói felhívás és jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett a felperes nem terjesztett elő. A felperes által e körben csatolt okirati bizonyítékokat helyesen értékelte úgy az elsőfokú bíróság, hogy azok szakértői bizonyítás hiányában nem alkalmasak az alperesi könyvelési adatok cáfolására, ezért szükségtelen lett volna az alperest további, a felperes által kért okiratok becsatolására kötelezni és az ezen okiratokba való betekintési jog gyakorlásával összefüggő törvényességi felügyeleti eljárás befejezéséig jelen per tárgyalását felfüggeszteni. Ilyen körülmények között helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a Gt.
90. § /2/ bekezdés a./ pontjában foglalt feltételek fennálltak, így a pótbefizetés elrendelése és annak összegszerűsége is jogszerű volt. Tény, hogy a taggyűlésről felvett jegyzőkönyv webgyógyszertári tevékenység beindításához szükséges ráfordításokat is említ, azonban miután a pótbefizetést elrendelő határozat ilyen elemet nem tartalmaz, ezért erre hivatkozással a határozat jogsértő jellege nem állapítható meg. A perben felmerült és az elsőfokú bíróság által helyesen mérlegelt bizonyítékok (a
91. december 31-i egyszerűsített éves beszámoló és az alperes
92. szeptember 24-i főkönyvi adatai, az alperes már esedékessé vált fizetési kötelezettségének átütemezésére vonatkozó megállapodás, (tanú neve) tanú vallomása) alapján megállapítható, hogy a határozat meghozatalakor a társaságnak jelentős vesztesége állt fenn és átütemezett fizetési kötelezettséget is kellett teljesítenie. Amennyiben a pótbefizetéssel részlegesen pótolt saját tőke működtetését a társaság által hozott gazdasági döntés értelmében részben webgyógyszertári tevékenység beindítására tervezték, ez már olyan, a társaság autonóm gazdálkodási-célszerűségi döntése, melyre a bírósági felülvizsgálat lehetősége nem terjed ki. Összességében tehát megállapítható, hogy a pótbefizetés indoka egyértelműen a társaság fennálló vesztesége volt, a pótbefizetést követő továbbműködtetésre, a működő tőke felhasználására vonatkozó tervek taggyűlési jegyzőkönyvben való megjelenése nem azonosítható a pótbefizetés indokával. A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
93. § /2/ bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes a másodfokú eljárásban is pervesztes lett, ezért a Pp.
94. § /1/ bekezdése alapján perköltség megfizetésére köteles, melynek összege áll az alperes jogi képviseletével kapcsolatosan felmerült és az ítélőtábla által a 32/
95. (VIII. 22.) IM számú rendelet
96. § /3/ és /5/ bekezdése, valamint 4/A. § /1/ bekezdése alapján megállapított, az alperesi jogi képviselő által a másodfokú eljárásban benyújtott beadványok elkészítésére 3 órás -9Gf.III.30.208/2011/
97. szám időtartamban figyelembe vett, ÁFA-t is magában foglaló (15.000 Ft + ÁFA) ügyvédi munkadíjból. Szeged,
98. november
99. napján Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin sk. Dr. Rakita Zsuzsanna sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró