Gf.40215/2011/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(6)bekezdése előírja, hogy a hatálybalépésekor működő társulatok a hatálybalépéstől számított egy éven belül kötelesek új alapszabályt készíteni és azt a cégbírósághoz benyújtani. A társulat a törvény előírásainak eleget téve megalkotta és 1/1996.(XII.9.) számú határozatával elfogadta alapszabályát. A I.3.

1. pont szerint az érdekeltségi területet az alapszabály részét képező térkép ábrázolja, területe 146,296,4041 hektár. A 3.
2. pont értelmében a társulat tagjainak nevét, lakhelyét, székhelyét az alapszabály II. számú melléklete (tagjegyzék) tartalmazza. A I.3.
3. és 3.
4. pont kimondja, a társulatnál az érdekeltségi egység 1 hektár, a társulati feladatokhoz való érdekeltségi hozzájárulás mértékét a taggyűlés évente állapítja meg. A II.1.1-3.pont szerint a vezető szervek a küldöttgyűlés (továbbiakban taggyűlés), intézőbizottság és az ellenőrző bizottság. A II.1.
5. pont szerint a küldöttgyűlésen az 500 hektár vagy annál nagyobb érdekeltségi területtel rendelkező tagok és az önkormányzatok a szavazati joggal rendelkező küldöttek, akik személyesen vagy megbízottjuk útján képviseltetik magukat, a választott tisztségviselők egyben küldöttek is. A II.1.2.
6. pont úgy rendelkezik, a napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a taggyűlés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal ki kell küldeni és a helyben szokásos módon (az önkormányzatok központi hirdető tábláján A/4-es formátumban is) közzé kell tenni. A taggyűlésre a nyilvános közzététel útján meg kell hívni a társulat minden tagját, képviselőjét, küldöttjét. Az 500 hektárnál nagyobb földterületet képviselő tagot, önkormányzatokat, a tisztségviselőket és a küldötteket névre szóló meghívó útján kell meghívni. A.1.2.
7. pont szerint a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a differenciált érdekeltségi hozzájárulás elveinek kialakítása és a tagok fizetési kötelezettségének megállapítása is (c.) pont). A II.2.
8. pont értelmében az Intézőbizottság gondoskodik a taggyűlési határozatok végrehajtásáról és dönt a társulat közfeladatait érintő olyan ügyekben, amelyek nem tartoznak a taggyűlés hatáskörébe. III.1.1.
9. és 1.1.
10. pont szerint az intézőbizottság elnöke egyben a társulat elnöke, aki az alapszabályban, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban megállapított jogkörében eljárva, a jogszabályok, az alapszabály az egyéb szabályzatok, a taggyűlés és az intézőbizottság határozatainak megtartásával irányítja a társulatot. Egyebek mellett gondoskodik a tagok érdekeltségi hozzájárulásának kivetéséről, közli az egyes tagokkal az őket terhelő fizetési kötelezettségek jogalapját (érdekeltségük tényét), az annak alapján fizetendő érdekeltségi hozzájárulás összegét, a teljesítés módját és határidejét, továbbá a közlés ellen igénybe vehető jogorvoslati lehetőséget. A IV.
11. pont szerint a társulat tagjai a társulat érdekeltségi területén ingatlantulajdonnal rendelkező, vagy az ingatlant egyéb jogcímen ténylegesen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. A IV.2.
12. pont úgy rendelkezik, a tag kötelessége különösen az érdekeltségi hozzájárulás taggyűlés által megállapított mértékben és határidőre megfizetése (a.) pont). A V.1.6.
13. pont szerint a tag a kivetett érdekeltségi hozzájárulás felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól, a taggyűlési határozat kézbesítését (közlését) követő 30 napon belül. A cégnyilvántartás adatai szerint a társulat cégjegyzékbe bejegyzésére az
14. december 9-i alapszabálya alapján
15. május 5-én került sor. Alperes érdekeltségi területén felperes tulajdonában álló földterületek is vannak, alperes
16. évi jegyzékében felperes
17. sorszám alatt nyilvántartott tag. Alperes a
18. évi érdekeltségi hozzájárulási díj összegét a
19. május 26-i taggyűlésen meghozott TGY-3/
20. számú határozatával állapította meg, rögzítve a további évekre az emelés a mindenkori infláció mértékével kerül megállapításra, a 2007.,
21. és
22. évit a
23. május 19-i taggyűlésen elfogadott TGY-4/
24. számú határozattal. A határozatok szántó tekintetében a
25. hozzájárulás mértékét hektáronként 400 forint+áfa összegben, a
26. évit hektáronként 476 forint +áfa összegben határozták meg. Alperes
27. október 1-jétől felszámolás alatt áll, felszámoló a ............., felszámolóbiztos ................ Alperes képviseletében eljárva a felszámoló
28. november 5-én kelt,
29. évi érdekeltségi hozzájárulási díj kivetése tárgyú levelében arról értesítette felperest, a társulat taggyűlése TGY-3/
30. és TGY-4/
31. számú határozataival az
32. évi LVII. törvény 34.§

(4)és

(5)bekezdése, a 160/1995. (XII.26.) Korm. rendelet 13.§

(1)-

(2)bekezdése alapján a

1. évi érdekeltségi hozzájárulás mértékét a felperes tulajdonát képező, az alperes érdekeltségi területéhez tartozó ............ külterületi ........, .........., ............., ........... és a ........... helyrajzi számú, összesen 9,1564 hektár területű ingatlanok vonatkozásában hektáronkénti 476 forint alapulvételével 4.358 forint + 25 % áfa összegben, összesen 5.448 forintban határozta meg. Felhívta felperest ezen összeg 30 napon belüli megfizetésére. Felperes
2. december 4-én előterjesztett,
3. február 1-jén és
4. március 1-jén kiegészített keresetében az alperes
5. november 5-i levelével közölt
6. évi érdekeltségi hozzájárulás fizetési kötelezettség alól mentesítését, alperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, alperesnek nem tagja, mivel a község területén korábban működő mgtsz. jogutód nélkül megszűnt, alperes nem tett eleget az
7. évi LVII. törvény (Vgt.) és a 160/
8. (XII.26.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) által előírt kötelezettségének, .............. nem szervezett társulatot, vízgazdálkodási tevékenységet egyáltalán nem végzett, a földtulajdonosok nem alakítottak a törvényi előírás szerint kétharmados többséggel társulatot, nem írtak alá szándéknyilatkozatot, hogy a közfeladatot társulat útján kívánják ellátni, nem választottak részközgyűlések keretében küldötteket, így jogszerű alapszabály és tagsági jogviszony sem keletkezett. A díjbeszedési jogosultság csak a szabályosan megalakult és működtetett társulatokra vonatkozik, így foglalt állást az Alkotmánybíróság is a 26/2001.(VI.29.) AB számú határozatában (III. fejezet 3.1, 3.2 pont). Tekintve, alperes nem tett eleget előírt törvényi kötelezettségének, jogalap nélkül követeli a
9. évi érdekeltségi hozzájárulást. Mindezek alapján
10. február 1-jén állította, az alperessel semmilyen jogviszonyban nem áll, alperes jogcím nélkül követeli az érdekeltségi hozzájárulást. Amikor az kivetés alapjául szolgáló ingatlanok tulajdonjogát megszerezte, alperes vele kapcsolatot nem keresett, alperesi társulatba tagként nem lépett be, ezen okból is jogellenes a fizetési kötelezettség megállapítása.
11. március 1-jén előterjesztett beadványában arra is hivatkozott, a Vgt. 34.§

(1)bekezdése a vízgazdálkodási közfeladatok ellátását nem tette a vízgazdálkodási társulatok kizárólagos feladatává. Alperesnek a Vgt. 34.§

(1)-

(3)bekezdése és a Korm. rendelet 2-6.§-a alapján kellett volna magát újjá szerveznie, majd ezután bejegyzését kérnie. E kötelezettségét nem teljesítette, vízgazdálkodási tevékenységet nem végzett. A földtulajdonosok .............. és más falvakban sem hoztak létre szervező bizottságot, amelynek feladata lett volna az alakuló részközgyűlés megtartása, küldöttek választása, küldöttek révén az alapszabály elfogadása. Ennek hiányában az alakuló közgyűlésen az alapszabály elfogadása, illetve a Vgt. szellemében történő megújítása sem történt meg. Így jogszerű alapszabály, társulati működés, tagsági jogviszony sem keletkezhetett. Indítványozta a szándéknyilatkozatok, szervező bizottsági tagokra vonatkozó okiratok, a küldöttek megválasztásáról szóló részközgyűlési jegyzőkönyv, a jegyzőkönyv mellékleteként a jelenlévő tulajdonosok által aláírt jelenléti ív, az .............. megválasztott küldöttek névsora, az alapszabályt megszavazó küldöttgyűlési meghívó alperestől beszerzését. Állította, a 2008. évi tagnyilvántartás sérti a személyiségi jogokat, veszélyezteti a demokratikus jogrendből levezethető jogbiztonságot, mert bárki taggá sorolható be, ha nincsenek megkövetelve a társulattól az alakuláskori, tulajdonosi aláírásokkal hitelesített dokumentumok. Hivatkozott arra is, alperes a 2009. évi CXLIV. törvény 62.§

(1)bekezdésében írt kötelezettségének sem tett eleget. Mivel a 17.§ előírásait nem tartották be, így küldöttek hiányában küldöttgyűlést sem tarthattak. Az érdekeltségi hozzájárulást a küldöttgyűlésnek kellett volna megszavaznia. Érdekeltségi hozzájárulást megállapító érvényes küldöttgyűlési határozat hiányában a

1. évi és
2. évi érdekeltségi hozzájárulás megállapítása nem jogszerű, „annál fogva sem, mert a társulat már 2009-től felszámolás alatt áll." A
3. és
4. évi érdekeltségi hozzájárulások felszámoló általi kivetése továbbá sérti a jóerkölcsöt is, hiszen a társulat évtizedek óta nem végzett semmilyen vízgazdálkodási feladatot. Alperes a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, a Vgt. 34.§

(4)és

(5)bekezdése értelmében, mivel felperes az érdekeltségi területéhez tartozó ingatlanok tulajdonosa, érdekeltségi hozzájárulást tartozik fizetni. E körben ugyancsak a felperes által említett alkotmánybírósági határozat 3.1-3.

1. pontjára hivatkozott. Hangsúlyozta, a vízgazdálkodási társulati tagság a jogszabály által előírt kényszer-társulás, tartalmában veszélyközösség. Érdekeltségi területe 146.296 hektár, ezen a területen földtulajdonnal vagy földhasználati joggal rendelkező személyek a törvény rendelkezésénél fogva tagjai, a tagság a földtulajdonhoz kapcsolódik. A
2. évi érdekeltségi hozzájárulás mértékének megállapítása a TGY-3/2005.(V.26.) és a TGY-4/2006.(V.19.) számú taggyűlési határozatain alapul. A Vgt. 45.§

(6)bekezdése előírta, a hatályba lépésekor működő társulatok a hatályba lépésétől számított egy éven belül kötelesek új alapszabályt készíteni és azt a Cégbírósághoz benyújtani. Felperes állításával szemben a volt téeszek megszűnése nem függött össze a megalakulásával.

1. június 3-óta létezik, csak cégbírósági nyilvántartásba vétele történt a Vgt. alapján. A Vgt. előírásainak eleget téve 1/1996.(XII.9.) számú határozatával elfogadta az alapszabályát. A Nógrád Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte, a felperes kezdettől fogva tagja, őt a cégbíróság iratanyagát képező
2. évi tagnyilvántartás is feltünteti
3. sorszám alatt 9,1564 ha területtel. Az alapszabálya szerint a legfőbb szerve a küldöttgyűlés, amely a vízgazdálkodási társulatokra vonatkozó jogszabályi keretek között jogosult a társulatot érintő bármely ügyben dönteni. Az alapszabály II. fejezet 1.
4. pontja szerint a küldöttgyűlésen az 500 hektár vagy annál nagyobb érdekeltségi területtel rendelkező tagok és az önkormányzatok szavazati joggal rendelkező küldöttek. A tagok helyett küldöttek állítása nem feladata. A
5. május 14-én elfogadott alapszabály módosítás szerint az 500 hektár alatti földtulajdonosok közvetlenül nem választanak küldöttet, őket a település önkormányzati küldöttei képviselik. Az alapszabály II.1.2.
6. pontjában írt rendelkezéseknek mindenkor eleget tett, felperes a taggyűlésein nem vett részt. Előadta továbbá, az érdekeltségi területe az Ipoly folyó vízgyűjtő területe, technikailag nincs közvetlen kapcsolat a felperesi érdekeltségi hozzájárulás és a vízrendezési munka között, mivel a vízgazdálkodási feladatok egész rendszerét és működését kell szabályozni. A területen 11 víztározó készült el, patak szabályozás is történt, az érdekeltségi hozzájárulás fizetési kötelezettségből nem következik, hogy közvetlenül felperes területén végez munkát. Korábban azon okból nem került sor az érdekeltségi hozzájárulás kivetésére, mert csupán 2006-2007-ben volt lehetőségük arra, hogy a földhivataloktól ingyenesen megkaphatták a földtulajdonosok adatait, ezután készülhetett el a tagnyilvántartás. Mellékelte a hivatkozott tagjegyzék felperesre vonatkozó részét, valamint a taggyűlési határozatokra. Az elsőfokú bíróság
7. március 1-jén kelt 11.G.21.251/2010/
8. számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte felperest 10.000 forint + áfa összegű perköltség megfizetésére. Az ítélet indokolásában rámutatott, a társulat alapszabályának, létrejöttének jogszerűségét a cégbíróság ellenőrizte, jelen eljárásban a döntési jogosultsága az alperes megalakulása körülményeire nem terjed ki, csupán „a konkrét kereseti kérelemről" döntésre. Tényként rögzítette, alperes szabályszerűen bejegyzett, működő társulat, amelynek felperes a tagjegyzék
9. sorszám alatti tagja. Alperes módosított és egységes szerkezetű alapszabálya a Vgt. és annak végrehajtására kiadott 160/
10. (XII.26.) Korm. rendelet előírásai figyelembe vételével készült el, az alapszabály részletesen tartalmazza, kik minősülnek a tagjainak, azok milyen jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Tekintve az alapszabály IV.
11. pontja és a 2.2.a) pontja értelmében az alperesnek az érdekeltségi területén ingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személy a tagja, s a tagnak kötelessége az érdekeltségi hozzájárulás taggyűlés által megállapított mértékben és határidőben megfizetése, felperesnek a kiküldött értesítő szerint meg kell fizetnie a 9.1564 ha terület után a hektáronkénti 476 forint + áfa összegű, összesen 5.448 forint érdekeltségi díja. Az érdekeltségi díj kivetése a hatályos jogszabályoknak és az alapszabálynak megfelelően történt, ezért a kereset elutasításának volt helye. Az ítélettel szemben felperes fellebbezett jogi képviselő útján. Az ítélet megváltoztatását, keresete szerinti ítélet hozatalát, illetőleg az ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Előadta, az elsőfokú bíróság úgy hozott érdemi vizsgálat nélkül ítéletet, hogy nem tért ki az általa hivatkozott jogszabályokra, amelyek alátámasztják, az alperes működésének milyen törvényi előírásoknak kellett volna, illetőleg kellene megfelelnie. A szabályos működés vizsgálata mutatja meg, minősülhet-e a társulat tagjának, mivel a tagsági kérdés képezi az érdekeltségi hozzájárulás kivetésének jogalapját, illetve a kivetés jogszerűtlenségét bizonyíthatja a törvényi előírások be nem tartása, mely az alapszabály érvényességét is megkérdőjelezheti. Sérelmezte, az elsőfokú bíróság úgy utasította el a keresetet, az általa kért dokumentumokat alperestől beszerezte volna. Ezen dokumentumoknak alperes irattárában kell lennie, ezeket a cégbírósághoz nem volt szükséges benyújtani, azokat a cégbíróság nem is vizsgálhatta. Ezen okiratok hiányában az elsőfokú bíróság nem győződhetett meg arról, alperes rendelkezik-e szabályos működést igazoló okiratokkal, annak ellenére, megvizsgálásuk nem mellőzhető a kivetés jogszerűségének megállapításánál. Ezen okiratokból lett volna megállapítható, alperes szabályosan működik-e. Továbbra is indítványozta az elsőfokú eljárásban megjelölt okiratok beszerzését. Alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte helyes indokai alapján, valamint felperes másodfokú perköltségben marasztalását. Az elsőfokú eljárásban előadottakat változatlanul fenntartva és részben megismételve hangsúlyozta, a felperes érdekeltségi hozzájárulás fizetési kötelezettsége felperes érdekeltségi területén lévő földtulajdonához kapcsolódik, kényszertagságán alapul. Felperes a társulatnak kezdettől fogva tagja, őt a cégbírósági iratanyag részét képező tagnyilvántartás is feltünteti. Az érdekeltségi hozzájárulás kivetésére az elsőfokú eljárásban csatolt TGY3/2005.(V.26.) és TGY-4/2006.(V.19.) számú taggyűlési határozatok alapján jogszerűen került sor. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül, és a fellebbezést az alábbiakra tekintettel megalapozatlannak találta. A vízgazdálkodási társulatok (vízitársulat, víziközmű társulat) alapítására, működésére nézve
12. december 31-ig a vízgazdálkodási társulásokról szóló
13. évi
14. tvr. (Ttvr.) és a végrehajtására kiadott 41/1977.(XI.3.) MT rendelet (Tvhr.), valamint a 4/
15. (XII.12.) OVH rendelkezés tartalmazott szabályozást. A Ttvr. 9.§

(2)bekezdése értelmében az alapszabály megállapítása, módosítása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozott, míg a Tvhr. 19-22.§-a tartalmazott rendelkezést a taggyűlés összehívására, a küldöttek megválasztására, a taggyűlés határozathozatalára nézve. 1996. január 1-jén hatályba lépett a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgt.). A záró rendelkezések között elhelyezett 45.§

(6)bekezdése kimondta, a törvény hatálybalépésekor működő társulatok a hatálybalépéstől számított egy éven belül kötelesek e törvény alapján új alapszabályt készíteni, és azt a cégbírósághoz nyilvántartásba vétel céljából benyújtani. Az alperes

1. december 9-i alapszabályának cégbíróságra benyújtásakor és annak cégjegyzékbe bejegyzésekor a bejegyzési eljárásra és a törvényességi felügyeleti eljárásra a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló
2. évi
3. tvr. (Ctvr.) tartalmazott szabályozást, amelynek 18/A. és 18/B.§-ai rendelkeztek a jogorvoslati lehetőségekről. Az idézett rendelkezésekből leszűrhető, az
4. január 1-jén már működő vízgazdálkodási társulatok a Vgt. 45.§

(6)bekezdése értelmében kötelessé váltak a Vgt. rendelkezései alapján új alapszabály elkészítésére, és annak nyilvántartásba vétele, bejegyzése céljából cégbírósághoz benyújtására. A Vgt. ezen rendelkezése tehát csupán a már meglévő alapszabály Vgt. rendelkezéseinek megfelelő módosítását írta elő, nem pedig a már működő társulat újbóli megalapítását, újjászervezését, alakuló közgyűlés tartását. Tekintve, az alapszabály módosításával az új alapszabály elfogadása a taggyűlés hatáskörébe tartozott, a Vgt. hatálybalépésekor már működő vízgazdálkodási társulatnak az új alapszabálya elfogadása érdekében a működésére irányadó akkori alapszabálya és a Ttvr. rendelkezései szerint taggyűlést kellett tartania. Működésére pedig a Vgt. rendelkezései csakis azt követően lehettek irányadók, alapszabályát a Vgt. rendelkezéseinek megfelelően módosította. A vízitársulatok működésére nézve 2010. január 1-jéig a Vgt. ezen időpontig hatályban volt 34-44.§-ai tartalmaztak rendelkezést. A 34.§

(4)bekezdése értelmében a vízgazdálkodási társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. Az

(5)bekezdés szerint a tagok kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni. A 37.§

(1)bekezdés f) pontja szerint a társulat alapszabályában kellett meghatározni a társulati érdekeltségi egységet, a tagok érdekeltségi hozzájárulásának szabályait. A 41.§

(2)bekezdése úgy rendelkezett, a hozzájárulás mértékét a taggyűlés állapítja meg. A

(3)bekezdés értelmében a társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a taggyűlési határozat közlésétől számított 30 napon belül kérhette a bíróságtól. A vízgazdálkodási társulatok szervezetére, működésére, az érdekeltségi hozzájárulásra vonatkozó részletes szabályokat a 160/1995. (XII.26.) Kormányrendelet (Korm.r.) állapítja meg. A 12.§

(2)bekezdés a) pontja szerint a tag kötelessége különösen, hogy az érdekeltségi hozzájárulást a taggyűlés által megállapított mértékben és határidőre megfizesse. A 13.§

(2)bekezdése pedig előírja a tagok érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos taggyűlési határozatról történő írásbeli értesítését. Az idézett rendelkezésekből az következik, a vízgazdálkodási társulat érdekeltségi területén ingatlan tulajdonnal rendelkező vagy ingatlant használó természetes, illetve jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a társulat tagjává saját elhatározásából, illetőleg annak hiányában a jogszabály erejénél fogva vált (kényszertagság), tagsági jogviszonyát tehát a jogszabály (Vgt. 34.§

(4)bekezdés) keletkeztette. A tagot pedig függetlenül a taggá válása módjától terhelte, terheli érdekeltségi hozzájárulás fizetési kötelezettség. A tag a fizetési kötelezettsége téves megállapítása, a „kivetett" érdekeltségi hozzájárulás téves mértéke esetén a Vgt. 41.§

(3)bekezdése szerint perben kereshet jogvédelmet. Az adott ügyben alperes a Vgt. hatálybalépésekor már működő vízi társulat volt, 1996. december 9-i taggyűlése elfogadta a Vgt. 45.§

(6)bekezdése alapján a Vgt. rendelkezései szerint módosított új alapszabályát. Alapszabályát a cégbíróságra benyújtotta, alperes 1997. május 6-án a cégjegyzékbe bejegyzésre került. Felperes maga által sem vitatottan alperes érdekeltségi területén több ingatlan tulajdonnal rendelkezik, a Vgt. idézett 34.§

(4)bekezdése értelmében tehát a jogszabály erejénél fogva alperes tagjának minősül, érdekeltségi hozzájárulás fizetésére köteles. Felperes tagsági jogviszonya hiányát és érdekeltségi hozzájárulás fizetési kötelezettsége nem létét lényegében a Vgt. 45.§

(6)bekezdésének azon téves értelmezésére alapította, miszerint alperesnek cégjegyzékbe bejegyzéséhez, új alapszabálya elfogadásához újra le kellett volna folytatnia a megalakulásához szükséges eljárást, újból meg kellett volna a társulatot szerveznie szándéknyilatkozatok, küldöttválasztás, alakuló részközgyűlések útján, s csakis újabb alakuló közgyűlés dönthetett volna az alapszabály elfogadásáról. A fent kifejtettek szerint azonban alperest ilyen kötelezettség nem terhelte, az alapszabály elfogadásáról a taggyűlésének kellett döntenie. Az alapszabály elfogadásának körülményei, ideértve a taggyűlés összehívását, a határozathozatalt is, valamint az alapszabály érvényessége pedig ez idő szerint már nem vitatható. Rámutat a Fővárosi Ítélőtábla, az alapszabályt elfogadó taggyűlési határozat érvényességére nézve egyébiránt is még az alperes határozat elfogadásakor hatályos alapszabályának és a Ttvr-nek a rendelkezései voltak irányadóak. Felperes tehát megalapozatlanul vezette vissza tagsági jogviszonya és fizetési kötelezettsége hiányát jogszerű alapszabály nem létére, ebből következő jogsértő társulati működésre. Figyelemmel arra, bizonyítási indítványa is az alapítás körében felmerülő okiratok, így például szándéknyilatkozatok, szervező bizottsági tagokra vonatkozó okiratok, küldöttek megválasztásáról szóló részközgyűlési jegyzőkönyv beszerzésére vonatkozott, az elsőfokú bíróság helyesen mellőzte ezen bizonyítási indítvány figyelembevételét, s annak teljesítését a kifejtett okokból a Fővárosi Ítélőtábla sem tartotta szükségesnek. Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, jelen eljárásban alperes alapszabályának jogszerűsége nem vizsgálható, helyesen állapította meg, felperes tagsági jogviszonyán alapuló fizetési kötelezettsége fennáll, helytálló ezért a keresetet elutasító határozata. Felperes a kifejtettek alapján fellebbezésében is megalapozatlanul hivatkozott az alperesi 1996. december 9-i alapszabály érvénytelenségére, tagsági jogviszonya hiányára. Minderre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78.§

(1)bekezdése alapján kötelezte felperest az alperes 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet

(3)és

(5)bekezdése, valamint 4/A.§-a alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,

1. november
2. . Rózsa Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Sárközi Veronika bírósági ügyintéző . Molnár József s.k. bíró