Kfv.I.35.135/2011/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Bencző Ákos ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Kádár Mihály jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó-és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága alperes ellen jövedéki ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Hajdú-Bihar megyei Bíróság
- december 2-án kelt 7.K.30.521/2010/
- sorszámú jogerős ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Legfelsőbb Bíróság a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 7.K.30.521/2010/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint első fokú és 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint első fokú és 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes játéktermet üzemeltet, amelynek egyik bárpulttal, székekkel, polcokkal, hűtőszekrénnyel és kávéfőzővel felszerelt helyiségében a jövedéki hatóság járőrei ellenőrzésük során közel 10 liter különböző fajtájú alkoholterméket, 4 liter sört, 3 liter pezsgőt, 1,5 liter köztes alkoholterméket, 3/4 liter bort és 17 doboz magyar adójegyes cigarettát találtak. A felperes a játékteremben jövedéki termékek forgalmazására vonatkozó működési engedéllyel és ahhoz tartozó nyilvántartással nem rendelkezett. A járőrök az ellenőrzés során találtak egy „bár-kávézó" feliratú füzetet, amelyben
- július 3-tól
- január 27-ig dátumozva különféle jövedéki termékek beszerzésére, ajándékozására és értékesítésére vonatkozó bejegyzések voltak. Az ellenőrzés helyszínén jelenlévő felperesi alkalmazott úgy nyilatkozott, hogy esetenként a játékterem vendégeinek ajándékként italt, kávét, cigarettát adnak. Ezt, valamint az alkalmazottak fogyasztásait rögzítik a feltalált füzetben. A felperes könyvelését is végző meghatalmazottja tanúvallomásában a későbbiekben úgy nyilatkozott, hogy a jövedéki termékek egy korábbi zártkörű rendezvényről maradtak meg. A meghallgatott tanúk úgy nyilatkoztak, hogy tudomásuk szerint a játékteremben termékértékesítés nem történt. Az első fokú jövedéki hatóság a felperest határozatával 150.000 Ft jövedéki bírsággal, 20.000 Ft mulasztási bírsággal sújtotta és 11.383 Ft jövedéki adó megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az első fokú határozatot megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el. A megismételt eljárásban az első fokú jövedéki hatóság megkereste .... Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal jegyzőjét annak közlésére, hogy a felperes tett-e bejelentést jövedéki termékek forgalmazásával kapcsolatban. A tájékoztatás szerint a felperes ilyen bejelentést nem tett, a kereskedelmi tevékenység végzésére működési engedéllyel nem rendelkezik. Az első fokú jövedéki hatóság újabb határozatában a felperest ismételten jövedéki bírság és jövedéki adó megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- július 27-ei határozatában az első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy jövedéki termékek forgalmazásával nem foglalkozott. A megyei bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az első fokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az első fokú jövedéki hatóságot új eljárásra kötelezte. Álláspontja szerint a jövedéki hatóság nem tárta fel a tényállást megfelelően. Megalapozatlanul állapította meg, hogy a felperes engedély nélküli kereskedelmi tevékenységet folytatott jövedéki termékekkel. Hangsúlyozta, hogy a játékterem érintett helyisége kizárólag a felperes alkalmazottai számára van nyitva, az ott fellelt füzet tartalma alapján a jövedéki hatóság egyfajta prekoncepciót alkalmazott. Hangsúlyozta, hogy a jövedéki termék birtoklása csak akkor jár jogkövetkezményekkel, ha a birtoklás nem adózott termékek vonatkozóan valósul meg. E körben azonban a jövedéki hatóság megfelelő bizonyítást nem folytatott le. A megyei bíróság nem osztotta a jövedéki hatóság véleményét a tekintetben, hogy a füzetben lévő utalások, bejegyzések a jövedéki termékek értékesítését bizonyítják. Hangsúlyozta, hogy e körben elmaradt a felperes által felajánlott bizonyítás lefolytatása és annak értékelése. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint a jogerős ítélet ellentétes a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
- évi CXXVII. törvény (továbbiakban Jöt.)
- §
(3)bekezdésében, 114. §
(1)bekezdés b) pontja,
(2)bekezdés b) pontja,
(3)bekezdésében foglaltakkal. Az alperes hangsúlyozta, hogy az adózás alól elvont jövedéki termékek birtoklása objektív alapú felelősséget vált ki, a jogellenes tevékenység a birtokban tartással már megvalósul. Álláspontja szerint a jogszerű birtokban tartást a felperes nem bizonyította, a járőrök által talált füzetben lévő bejegyzések arra utalnak, hogy a felperes jogellenesen értékesített jövedéki terméket. Az alperes felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenőrzéskor a helyszínen lévő felperesi alkalmazott tanúvallomása ellentétben áll a felperesi könyvelő meghatalmazott és Góczi András képviselő előadásával. Az alperesi álláspont szerint a megtalált füzet bejegyzései bizonyítják, hogy a felperes több mint fél éve végezte a jogellenes értékesítési tevékenységet, amelynek alapján megállapítható, hogy a lefoglalt jövedéki termékek birtokosának tekintendő. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Hivatkozott arra, hogy a meghallgatott felperesi ügyvezető és könyvelő elmondták, hogy a játékteremben vendéglátóipari tevékenységet nem folytatnak, a helyiségben fellelt jövedéki termékek nem a felperesi társaság tulajdonát képezik, értékesítés a helyiségben nem történt. A tulajdonos, T-né T. H. és a társaság ügyvezetője G. A. zártkörű rendezvényt követően hagyták a helyiségben a jövedéki termékeket. A tárolóhelyiséget kizárólag a játékterem dolgozói vehették igénybe. A felperes hangsúlyozta, hogy - amint azt a jogerős ítélet helyesen megállapította - a jövedéki hatóság a tényállást nem tisztázta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 50. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően, és nem tárta fel a felperesi adózó javára szolgáló tényeket. Utalt továbbá arra, hogy az alperesi felülvizsgálati kérelemmel összefüggésben a bizonyítékok felülmérlegelésének a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásában nincs helye. A felülvizsgálati kérelem alapos. A megyei bíróság helyes jogi álláspontra helyezkedett, amikor megállapította, hogy önmagában jövedéki termék birtoklása nem vált ki jövedéki jogi felelősséget, ahhoz az is szükséges, hogy a terméket az adózás alól is elvonják. A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor - a megyei bíróság jogi álláspontjától eltérően - úgy látta, hogy a járőrök által lefoglalt „bár-kávézó" feliratú füzet egyértelmű jövedéki termékértékesítésekről tartalmaz bejegyzést, jelentős bizonyító erejű iratként igazolja, hogy a felperesi kft. a játékterem üzemeltetése mellett a Jöt. rendelkezéseit megsértve értékesített engedély nélkül jövedéki terméket. A Jöt. 17. §
(3)bekezdése értelmében adófizetésre kötelezett személy az is, aki az adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitől eltérő módon birtokolja, felhasználja vagy forgalomba hozza. A Legfelsőbb Bíróság utal arra a következetes gyakorlatra, miszerint a felperes csak akkor mentesülhet a Jöt-ben megfogalmazott objektív felelősségi szabályok, így a bírságfizetési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a jövedéki terméknek nem ő a birtokosa (Kfv.VI.39.074/2009/7.). A Legfelsőbb Bíróság korábbi eseti döntésében kimondta, hogy a Jöt. objektív szankciórendszerére figyelemmel az üzlethelyiségben a nyitva tartási idejében található jövedéki termék eredetét a nem jövedéki engedélyes kereskedő igazolni köteles. (Kfv.I.39.241/2010/10.) A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a felperesi felelősséget nem zárhatja ki az a körülmény sem, hogy a tárolóhelyiség kizárólag az alkalmazottak használatára szolgált. A lefoglalt füzet tartalma szerint ugyanis a játékterem működésével összefüggésben került sor ezen jövedéki termékek értékesítésére. (A Legfelsőbb Bíróság csak olyan esetben tekintette mentő körülménynek a tárolás módját, amikor lezárt, az érintett kizárólagos használatára szolgáló öltözőszekrényről volt szó.) A Legfelsőbb Bíróság a füzetben fellelhető számos, értékesítésről szóló bejegyzésre tekintettel (pl: Bacardi 550 fizetve 2009.07.28.; pókerbe 1 sör 2190, whiskey + cola 2x500; két whiskey-cola eladva 1320, eladva 4 cl Jim Bean 4x; 0,08 Finnlandia 1080, 1 Redbull 500 eladva, Gin 2x Jäger 1x 1350) bizonyítottnak találta, hogy a felperes jövedéki termékeket jogellenesen értékesített. Az idézett nagy súlyú bizonyítékokkal szemben a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem okszerű a felperes működéséhez kapcsolódó személyek tanúvallomásának hasonló súllyal történő értékelése. A rendelkezésre álló iratbizonyíték bizonyító erejével szemben nem tekinthető döntőnek T-né T. H. meghallgatásának, mint a felperes által felajánlott bizonyításnak az elmaradása sem. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a jogszabályoknak megfelelő határozatként a felperes keresetét a Pp. 339. §
(1)bekezdése alapján elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperes első fokú és felülvizsgálati perköltségének, valamint az illetékekről szóló 1990. XCIII. törvény 43. §
(1)bekezdése és 50. §
(1)bekezdése szerinti felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- szeptember
- Dr. Hajnal Péter sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró