Kfv.I.35.149/2011/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kovács Imre ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Tótok János jogtanácsos által képviselt alperes neve alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Békés megyei Bíróság
- január 10-én kelt 6.K.23.143/2010/
- sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Legfelsőbb Bíróság a Békés Megyei Bíróság 6.K.23.143/2010/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felperes által alapított oktatási központ
- december 18-ai alapító okiratában nem szerepelt szakfeladatként az óvodai és iskolai, illetve kollégiumi étkeztetés. A felperesi önkormányzat
- január 29-én képviselő-testületi határozatban módosította az alapító okiratot oly módon, hogy szakfeladatként előírta az óvodai és iskolai intézményi közétkeztetést. A változtatás a törzskönyvi nyilvántartás alapjául szolgáló alapító okiratban nem került átvezetésre. A felperesi gondozási központ az ellátottak számának meghatározásánál összevontan szerepeltette a Magyar Köztársaság
- évi költségvetéséről szóló
- évi CLXIX. törvény (továbbiakban
- évi Kvtv.)
- számú melléklete
- bcaa, és bcac. pont alatt szabályozott normatív hozzájárulásokat. A mutatószámok összevontan történő kezelése folytán a kerekítési szabályokat alkalmazva magasabb számú személy után igényelt normatív hozzájárulást, mint azt az egyes pontok külön történő figyelembevétele esetén a felperest megillette volna. Az államkincstár első fokú hatósága a felperesi önkormányzat 2008 évi elszámolását vizsgálva megállapította, hogy az igénybe vett támogatások és a megállapítható támogatás összege között eltérés áll fenn, ezért a felperest
- március 22-ei 24.217.317 Ft központi költségvetésből jogtalanul támogatás visszafizetésére kötelezte. határozatában igénybe vett A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatot megváltoztatta, és a felperesi 13.607.317 Ft támogatás visszafizetésére kötelezte. az első fokú önkormányzatot A felperes keresetében helyezését kérte. hatályon az alperes határozatának kívül A megyei bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperesi önkormányzat által működtetett ... Nevelési és Oktatási Központ alapító okirata az igényléssel érintett időszakban nem tartalmazta az óvodai, illetve az iskolai étkeztetéssel kapcsolatos feladatellátást. A megyei bíróság rögzítette, hogy az említett időszakban a kincstári törzskönyv adatai szintén nem tartalmazták az érintett szakfeladatokat, és ezt a hiányosságot nem menti az a körülmény, hogy a felperesi képviselő-testület
- január 29-ei határozatában az alapító okiratot módosította. A megyei bíróság úgy foglalt állást, hogy az alperes helyes jogi álláspontra helyezkedett, amikor megállapította, hogy az egyes mutatószámokat jogcímenként és nem összevontan kell kiszámolni. Ezért az ebből fakadó visszafizetési kötelezettség sem jogszabálysértő. A jogerős ítélet kitért arra is, hogy ugyan a
- július 8-
- közötti helyszíni vizsgálat után csak
- május 20-án született meg az alperesi másodfokú határozat, időközben azonban a kincstári hatóság több intézkedést tett. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. Hivatkozott arra, hogy az óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetéssel kapcsolatos feladatmeghatározás a
- január 29-ei képviselő-testület határozat folytán az alapító okirat részévé vált, amiről az első fokú kincstári hatóságot is értesítették. Állította, hogy az elszámolás során a felperes helyesen járt el, amikor az időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátásának két rovatát összevontan kezelte, és ezzel kapcsolatban a felperest további összeg illeti meg a települési önkormányzatok jövedelem-differenciálódásának mérséklése jogcímén is. Álláspontja szerint a jogerős ítélet ellentétes a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
- évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.)
- §-ával, az államháztartásról szóló
- évi XXXVIII. törvény (továbbiakban Áht.) 64/A. §-ával, 88/A. §
(3)bekezdésével, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 50. §
(1)-
(4)bekezdésében foglaltakkal. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte hangsúlyozva, hogy az óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetéssel kapcsolat feladatellátást az alapító okiratba nem vezették át, törzskönyvi bejegyzése nem történt meg, illetve az időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátásának egyes mutatószámait jogcímenként és nem összevontan kell megállapítani. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Magyar Köztársaság
- évi költségvetéséről szóló
- évi számú CXXVII. törvény (továbbiakban
- évi Kvtv.)
- mellékletének
- pont
- pontja rendelkezik az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett kedvezményes étkeztetés normatívájáról. Az e ponthoz csatlakozó kiegészítő szabályok 10.b. pontja kimondja, hogy kizárólag olyan önkormányzat által fenntartott intézményben ellátott oktatott létszám után vehetők igénybe a hozzájárulások, amelynek alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel. A
- évi Kvtv.
- számú mellékletének
- pontja rögzíti a kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetéshez adott normatív hozzájárulást, és az e ponthoz fűzött kiegészítő szabályok 10/c. pontja tartalmazza, hogy kizárólag olyan önkormányzat által fenntartott intézményben ellátott oktatott létszám után vehetők igénybe a hozzájárulások, amely intézmény alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel. Az Áht. 88/A. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartása közhiteles, ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a nyilvántartásban szereplő adatban bízva ellenérték fejében szerez jogot. A 2007 és 2008 évi Kvtv. idézett rendelkezéséből kitűnik, hogy a normatív támogatás igénybevételének feltétele volt, hogy a felperesi intézmény alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepeljen. A jogerős ítélet a felperes által sem vitatottan azt állapította meg, hogy a ... Nevelési és Oktatási Központ alapító okirata a vizsgált időszakban nem tartalmazta sem az óvodai, sem az iskolai, kollégiumi étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat. A felperes perben tett előadásával szemben nem nyert bizonyítást az a körülmény, hogy a kérdéses tevékenységi körök tárgyában hozott képviselő-testületi határozatról a kincstári hatóságot értesítették, illetve a felperes is elismerte, hogy a változás az intézmény alapító okiratába nem került átvezetésre, illetve a törzskönyvi nyilvántartásba nem jelentették be. Ily módon nem teljesült a 2007, illetve 2008 évi Kvtv. fenti idézett azon rendelkezése, hogy az igényjogosultságot megalapozó tevékenység az alapító okiratban szerepeljen. Ezért a megyei bíróság nem járt el jogszabálysértően, amikor e körben a felperes keresetét elutasította. A Legfelsőbb Bíróság nem találta jogszabálysértőnek a jogerős ítélet azon részét sem, amely az időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása mutatószám számításával kapcsolatos. A megyei bíróság e vonatkozásban arra mutatott rá, hogy a mutatószámokat jogcímenként és nem összevontan kell megállapítani. A 2008 évi Kvtv. 3. számú mellékletének 12. pontja bcaa, és bcac. alpontjának összevetéséből megállapítható, hogy a két eset eltérő ellátotti kört tartalmaz. A bcaa. pont alapján azon személyek után jár normatív hozzájárulás, akikre tekintettel 2007. december hónapban hozzájárulást folyósítottak, míg a bcac. pont szerint azon gondozási szükséglettel rendelkezők után jár normatív hozzájárulás, akiknek jövedelme a nyugdíjminimum 150%-át meghaladta. Önmagában az a körülmény, hogy mindkét jogcímen azonos összegű, 700.000-700.000 Ft/fő hozzájárulás igényelhető, az eltérő folyósítási feltételekre tekintettel az összevont kimutatás nem felel meg a 2008 évi Kvtv. szabályainak. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet e körben is jogszerűnek találta. Ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az alperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére kötelezte. A felperes személyes illetékmentessége folytán a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli (6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §). Budapest,
- szeptember
- Dr. Hajnal Péter sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró