Kfv.III.38.188/2010/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt B.-né T.J. felperesnek a Budapest Főváros Kormányhivatal Földhivatala alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Fővárosi Bíróság
- október
- napján kelt 1.K.32.650/2009/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 1.K.32.650/2009/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000.- /azaz húszezer/ forint elsőfokú és 20.000./azaz húszezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. A le nem rótt 16.500.- /azaz tizenhatezer-ötszáz/ forint kereseti és 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A 195754/2 hrzs-ú ingatlan /telek/ T-25295 ttsz. számú eredeti telekalakítási vázrajza szerint a terület 1822 m² nagyságú volt. A
- október
- napján forgalomba került új térkép szerint a földrészlet területe 1586 m²-re változott. Az új digitális térképen a területeket numerikus úton, koordinátákból számolva határozták meg. E térképet 9003/
- számon közszemlére tették. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló
- évi LXXVI. törvény /a továbbiakban: Ftv./
- §-ának /7/ bekezdése szerinti felmérési, térképezési és területszámítási hiba nem volt kimutatható. Az 195754/2 és a 195753 hrsz-ú földrészletek közötti kerítés megegyezett az
- évben felmért és a jelenleg hatályos ingatlannyilvántartási állapottal, de jelentősen eltért a korábbi sztereografikus térképen ábrázolt határvonaltól. A felperes a Körzeti Földhivatalhoz /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/
- november
- napján kérelmet nyújtott be, hogy a 195754/2 hrsz-ú telek alapterületének eredeti állapotba történő visszaállítása történjen meg, mert a telek alapterülete lecsökkent. Az elsőfokú hatóság
- január
- napján helyszíni szemlét tartott, majd 356/1/2009./II.3./ számú határozatával elutasította a kérelmet. A felmérés alapján az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az új digitális térkép a helyszíni állapottal a megengedett tűrésértéken belül megegyezik. A fellebbezés folytán eljárt alperes
- április
- napján ismételt helyszíni szemlét követően
- május
- napján meghozta a 185-2/
- számú határozatát, mellyel helybenhagyta az elsőfokú döntést. Megállapította, hogyaz 195754/2 és a 195755/1 hrsz-ú ingatlanok közös határa, miután elhatárolás /kerítés/ nem volt, a korábbi térképről átszerkesztésre került. Emellett a 195753 hrsz-ú földrészletek között a kerítés megegyezik az
- évben felmért és jelenlegi hatályos állapottal. A korábbi sztereografikus térképen ábrázolt határvonaltól ugyanakkor eltér, míg a 195754/2 és 195754/1 hrsz-ú ingatlan közös határvonalán kerítés nincs és a jelenlegi térképi állapot megegyezik a korábbival. A Fővárosi Bíróság alperes határozatát hatályon kívül helyezte és alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróság a felperes indítványára az eljárásba szakértőt vont be, melynek szakvéleménye alapján azt állapította meg, hogy az alperes határozata nem felelt meg a földmérési és térképészeti szakmai előírásoknak, követelményeknek. A felperes ingatlana
- évi kialakítása során az akkor hatályos analóg térkép alapján rögzítették a határvonalak helyét, és határozták meg a földrészlet területnagyságát. A földhivatal által záradékolt
- évi telekalakítási munka részeket az Ftv.
- § /7/ bekezdésének hatálya alá tartozó felmérési, térképezési, illetve területszámítási hiba nem terhelte. Az új felmérés során a perbeli ingatlan környezetében a hatályos térképi állapottól eltérő határvonalat rögzítettek. A földrészletek határvonalának megállapítása során elhatárolást nem végeztek, a határvonalak térképi ábrázolása tekintetében az érdekeltekkel egyeztetésre nem került sor. A felmérés időpontjában a tényleges birtoklásban rögzített határvonalak térképi ábrázolásával a perbeli ingatlan határvonala jogcím nélkül változott meg a hatósági nyilvántartásban, ezért azt térképezési /ábrázolási/ hiba terheli. A szakértő meghallgatásán fenntartotta, hogy visszatervezhető az eredeti térképi állapot annak ellenére, hogy
- évben már volt jogerős térképi kiigazítás, ez annak nem akadálya. Az Ftv.
- §ának /7/ bekezdése szerint a hibákat hivatalból bármikor ki lehet javítani, az Ftv. végrehajtása tárgyában kiadott 16/1997./III.r./ FM rendelet /a továbbiakban: Ftv.Vhr./ 119/B. § /1/ bekezdésének b/ pontja alapján pedig az érdekeltekkel az egyeztetést mindig meg kell kísérelni. Mindezek alapján a bíróság a szakértő véleményét megalapozottnak találta, aggálytalannak értékelte, és ezért az ítélkezése alapjául elfogadta. Előírta a megismételt eljárásra, hogy az eljárást meg kell ismételni, meg kell kísérelni az egyeztetést és az elhatárolást, és így kell ismételten kialakítani, és aztán meghatározni a térképi állapotot. Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását. Előadta, hogy a tárgyi földrészletre vonatkozó
- évben forgalomba hozott EOV digitális térképet nem terheli térképezési hiba. A felperes kijavítási kérelme alapjául szolgáló sztereografikus térkép és a digitális térkép között a területnagyság vonatkozásában meglévő eltérés nem minősül felmérési, térképezési vagy területszámítási hibának. Az elsőfokú hatóság a digitális átállás során az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999./XII.29./ FVM rendelet /a továbbiakban: Inytv.Vhr./
- §-ának /2/ bekezdése alapján új felmérést folytatott le, az új felmérés eredményeként a tárgyi földrészlet alapterülete lecsökkent. Az Inytv.Vhr. 119/A. §-ának /3/ bekezdése szerint az ingatlan új adatait kell elfogadni, az egyes adatok megváltozása ellenére az ingatlan-nyilvántartásban, ha a munkarészekben feltüntetett ingatlan azonossága megállapítható. A lecsökkent alapterület tulajdoni lapon történő feltüntetése után a tárgyi ingatlan tulajdoni lapja és az állami földmérési alaptérkép, valamint a hozzátartozó területjegyzék az Inytv.Vhr. 119/F. §-a alapján a földhivatalnál közszemlére lett téve, melyről az érdekelteket a helyben szokásos módon és egy országos napilapban értesítették. A felperes a közszemlére tétel ideje alatt nem élt felszólalással, ezért a bejegyzés jogerőssé vált. Az állami alapadatok felhasználásával végzett sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 46/2010./IV.27./ FVM rendelet /továbbiakban: FVM.r./
- §-ának /2/ bekezdése / helyesen Ftv.Vhr.
- § /1/ bekezdése/ szerint a felmérési, térképezési, területszámítási hiba kijavítása nem érintheti, és nem változtathatja meg a természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat. A Ftv.Vhr.
- §-ának /3/ bekezdése szerint a tényleges birtoklástól eltérően kitűzött terület csak az érdekeltek megegyezése, jogerős közigazgatási határozat vagy bírósági ítélet alapján vehető birtokba. Ha térképezési hiba nem mutatható ki, akkor a közös telekhatár megállapítása polgári bíróság hatáskörébe tartozik. Az alperes alapján: felülvizsgálati kérelme alapos az alábbi indokok Az Ftv.
- §-ának /7/ bekezdése szerint a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba esetén az ingatlanügyi hatóság az alaptérképet, illetve a hozzá tartozó területi adatokat bármikor, hivatalból is kijavíthatja. Jelen esetben az Ftv. fenti rendelkezése alapján lefolytatott eljárásra került sor, mely eljárás lefolytatásának módját az Ftv.Vhr szabályai határozzák meg. Az Ftv.Vhr.
- §-ának /1/ bekezdése szerint a felmérési, térképezési, területszámítási hiba kijavítása nem érinti és nem változtatja meg a természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat. A szakvélemény összefoglaló megállapításainak
- pontjából kitűnik, hogy a
- évi felmérés időpontjában a tényleges birtoklásban rögzített határvonalak térképi ábrázolására került sor. Ha és amennyiben elfogadható a perben beszerzett - és alperes által felülvizsgálati kérelemben konkrétan nem vitatott - szakvélemény azon megállapításai, amelyek felmérési, térképezési, területszámítási hibára utalnak, az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az Ftv.Vhr.
- § /1/ bekezdésére figyelemmel nem voltak javíthatók, mivel az a természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat változtatta volna meg /BH 2007/
- számú jogeset/. Az esetleges hiba folytán előállt tényleges birtoklási viszonyokra kiható javításra az Ftv.Vhr.
- §-ának /3/ bekezdését is figyelembe véve csak polgári perben kerülhet sor. Ez a kérdés nem szak, hanem jogkérdés, ezért e körben szakvélemény megállapításai nem voltak figyelembe vehetők. a Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
- §-ának /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és egyben felperes keresetét elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati és elsőfokú eljárásban felmerült perköltségről a Pp.
- §-ának /1/ bekezdése és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003./VIII.22./ IM rendelet
- §-ának /3/ bekezdése alapján döntött. A peres és felülvizsgálati eljárási illetéket, valamint a szakértői bizonyítással felmerült költségeket a felperes személyes költségmentessége folytán a Pp.
- § /1/ bekezdésének a/ és b/ pontjára figyelemmel az állam viseli. Az alperes személyében a per során jogutódlás következett be, amely a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.III.38.188/2010/2-I. számú végzésével megállapított. Budapest,
- szeptember
- Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács András sk. előadó bíró, dr.Kovács Ákos sk. bíró