Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.525/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Lakatos Irén ügyvéd által képviselt dr. Kasznai István II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű felpereseknek, a Szabó és Szabó Ügyvédi Iroda, dr. Szabó Gyula ügyvéd által képviselt alperes ellen határozat megsemmisítése iránt indított perében a Heves Megyei Bíróság
- június
- napján meghozott 5.P.20.446/2010/
- számú ítélete ellen a felperesek részéről
- sorszám, az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, a
- december
- napján megtartott közgyűlésen az elnök távozását követően meghozott valamennyi határozatot megsemmisíti. Egyebekben az első fokú ítéletet helyben hagyja. Kötelezi az alperest 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek 36 000 (Harminchatezer) forint, továbbá 5 000 (Ötezer) forint + Áfa másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperesek a keresetükben az alperes
- december
- napján, majd a
- január
- és
- május
- napján tartott közgyűlésein meghozott valamennyi határozat megsemmisítését kérték az egyesülési jogról szóló
- évi II. törvény (továbbiakban: Etv.)
- §
(1)bekezdése alapján, alapszabály-sértés miatt. Az alperes a kereset elutasítását indítványozta, mert álláspontja szerint a közgyűlések összehívása, megtartása szabályszerű volt, alapszabályba nem ütközött. Az elsőfokú bíróság az ítéletében az alperesi közgyűlés
- december
- napján meghozott, tisztségviselők megválasztására vonatkozó határozatait, továbbá a
- január
- napján és
- május
- napján meghozott valamennyi határozatát megsemmisítette. Kötelezte az alperest, fizessen meg a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 131 000 Ft perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában a becsatolt közgyűlési jegyzőkönyv, jelenléti ív és alapszabály alapján megállapította, hogy a
- december
- napján tartott közgyűlés határozatképes volt, mivel azon a 13 szavazati joggal rendelkező rendes vadásztársasági tagból 12 fő jelen volt. Megítélése szerint a határozatképességet nem befolyásolta, hogy a szavazati joggal rendelkező és jelenlévő rendes vadásztársasági tagok némelyike nem kívánt élni szavazati jogával és a döntések meghozatalánál tartózkodott. A közgyűlési jegyzőkönyvből tényként állapította meg, hogy a közgyűlés helyszínéről csak a vadásztársaság elnöke és tiszteletbeli tagja távozott el, a többiek ott maradtak, nyilatkozatokat is tettek. Az elsőfokú bíróság a közgyűlés határozatképességének megállapítása szempontjából nem tartotta szükségesnek további bizonyítási eljárás lefolytatását, mivel az alapszabály rendelkezéseinek összevetése alapján megállapíthatónak tartotta, hogy az alperesi közgyűlés határozatképességéhez elegendő volt 7 tag jelenléte, akik a felperesek által is elismerten, aktívan részt vettek a közgyűlés munkájában. A közgyűlés határozatképessége vonatkozásában kiemelte, hogy bár az alapszabály
- §
- bekezdése a határozatképesség megállapítása szempontjából nem tesz különbséget rendes és tiszteletbeli tagok között, azonban az alapszabály más rendelkezéseivel való összevetés alapján nyilvánvaló, hogy a közgyűlés határozatképességéhez a határozat meghozatalában való részvétel feltételeként szavazati joggal rendelkező rendes tagok 51%-ának jelenléte szükséges, figyelemmel arra, hogy az alapszabály
- § 3-
- pontja egyértelmű különbséget tesz a rendes és a tiszteletbeli tagok között és a
- §
- pontja csak a rendes tagokat ruházza fel tagsági viszonyból eredő jogokkal. Ezt az alapszabály
- §-a egyértelműsít, amikor kizárólag a rendes tagokra mondja ki, hogy a közgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek. Mindezek kiemelésével a
- december
- napján tartott közgyűlésen meghozott határozatokat határozatképesség hiánya miatt nem tartotta alapszabályba ütközőnek. Ugyanakkor az alapszabály
- §
- bekezdése alapján tényként állapította meg, hogy a tisztségviselők megválasztásáról titkos szavazást kellett volna tartani a közgyűlésen, miután az alapszabály a titkos szavazást nem lehetőségként, hanem kötelezően betartandó rendelkezésként szabályozza. Miután a tisztségviselőket nyílt szavazással választották meg a
- december
- napján tartott közgyűlésen, ezért az ő megválasztásuk alapszabályba ütközik, így jogszabálysértő, mivel sérti az Etv.
- §
(1)és
- § c) pontját is. Utalt arra, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv gépelt változatában a napirendi pontok elfogadásával kapcsolatos határozat tartalma szerint sem minősíthető az alapszabály titkos szavazással kapcsolatos rendelkezése módosításának. Mindezek alapján az alperes
- december
- napján tartott közgyűlésén meghozott határozatai közül a tisztségviselők megválasztásával kapcsolatos határozatokat minősítette alapszabály- és jogszabályellenesnek, ezért e határozatok megsemmisítéséről rendelkezett. Tekintettel arra, hogy a
- január
- és
- május
- napján tartott közgyűlések összehívásában a jogszabályellenesen megválasztott tisztségviselők működtek közre a
- január
- és
- május
- napjára összehívott közgyűlések is jogszabályellenesnek minősülnek, ezért az azokon hozott valamennyi határozat megsemmisítéséről is határozott. A perköltségről a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján rendelkezett, az ügyvédi munkadíj és az eljárási illeték elszámolásával. Az elsőfokú ítélet ellen a felperesek és az alperes élt fellebbezéssel. A felperesek a fellebbezésükben az első fokú ítélet részbeni és akkénti megváltoztatását kérték, hogy a bíróság semmisítse meg a
- december
- napján tartott közgyűlés XX elnök általi berekesztését követően meghozott valamennyi közgyűlési határozatot. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság tévedett André Alajos tagsági viszonyának megítélésénél, miután nincs olyan közgyűlési határozat, amely szerint tiszteletbeli taggá vált volna rendes tagból, figyelemmel az alapszabály
- §
- pontjában foglaltakra. Sérelmezték az elsőfokú bíróságnak a tiszteletbeli tagok szavazati jogát illetően tett megállapításait. Az alapszabály
- § 2/b. pontja megítélésük szerint valamennyi, így a tiszteletbeli tag számára is kötelezővé teszi a közreműködést a közgyűlésen a döntések meghozatalában, vagyis a szavazásban, hiszen a döntés szavazással születhet. Utaltak e körben az alapszabály
- §
- pontjára és arra, hogy a 13.
- és
- alpontok nem tesznek különbséget a határozatképesség megállapításánál a tagok között. Tévesnek és iratellenesnek tartották az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a
- december 2-i közgyűlés lefolyását és a határozatképesség fennálltát illetően is. E körben kiemelték, hogy az alperes által csatolt közgyűlési jegyzőkönyv mivoltát és tartalmát is vitatták. Sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság nem adta indokát, miért mellőzte az általuk csatolt és az alperesi társaság titkára által készített jegyzőkönyvet és a felperesi nyilatkozatokat a bizonyítékok között. Utaltak arra, hogy XX elnök még a napirendi pontok tárgyalása előtt berekesztette a közgyűlést és 7 tag eltávozott, majd ezek után néhányan közölték, hogy folytatják a közgyűlést, azonban beszámolót nem tartottak, és V. rendű felperes kijelentette, hogy nem közgyűlés folyik, ezért nem szavaznak; tehát végül is 7-en hoztak határozatokat a 14 tagból, ami nem felel meg a határozatképességre vonatkozó alapszabályi rendelkezéseknek. Ezért valótlannak tartották az alperes által csatolt jegyzőkönyv azon tartalmát, miszerint 7 igen szavazat mellett 6 tag tartózkodott a szavazásoktól, miután a közgyűlésen, annak folytatásakor 13 személy nem is volt a teremben. A
- december
- napján tartott közgyűlés elnök általi berekesztését követő folytatását az alapszabály
- § 2/f. és
- §
- pontjába ütközőnek is tartották, további álláspontjuk szerint az sérti a
- §
- pontját,
- §
- pontját, mely utóbbira figyelemmel az elsőfokú bíróság alapszabály-ellenesen fogadta el hitelesnek az alperes által csatolt közgyűlési jegyzőkönyvet. Az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezésükkel kifogásolt részeit az Etv.
- §
(1)bekezdésével is ellentétesnek tartották, figyelemmel arra, hogy a közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság nem tekinthet el az alapszabály rendelkezéseitől, és azt nem értelmezheti kiterjesztően, az Etv. rendelkezéseivel ellentétesen. Az alperes a fellebbezésében az első fokú ítélet részbeni megváltoztatását, az alperes
- május
- napján tartott közgyűlésen meghozott valamennyi határozatának megsemmisítésére irányuló kereset elutasítását, e határozatok hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a
- május
- napján tartott közgyűlés határozatai vonatkozásában megalapozatlan az elsőfokú bíróság ítélete, mert a
- május
- napján tartott közgyűlés törvényesen került összehívásra. Utalt arra, hogy e közgyűlés összehívását a társaság tagjai kezdeményezték, az összehívásra jogosult elnök azonban nem volt hajlandó a közgyűlés összehívására, ezért került arra sor, hogy a tagság több mint egyharmada hívta össze a közgyűlést. Így nem a jogszabály-ellenesen megválasztott tisztségviselők, hanem a tagság több mint egyharmada kezdeményezte az alapszabály
- §
- pontja alapján a közgyűlés összehívását az alperes működőképessége érdekében. Utalt azon tényekre, körülményekre, amelyek szerint az alperes bejegyzett elnöke ellehetetlenítette az alperes tevékenységét, amelyek alapján indokolt volt, hogy a társaság a rendelkezésére álló eszközökkel, azaz a közgyűlés összehívásával és képviselőjének megválasztásával, valamint alapszabályának elfogadásával a törvényes működést a továbbiakban biztosítsa. Mindebből következően a
- május
- napján tartott közgyűlésen a törvényes állapot helyreállításra került. Ezért álláspontja szerint a
- május
- napján tartott közgyűlés és azon hozott határozatok törvényesek. A felperesek a fellebbezési ellenkérelmükben az alperesi fellebbezéssel támadott első fokú ítéleti rendelkezés helyben hagyását indítványozták, mivel érdemben helyes és megalapozott e vonatkozásban az első fokú ítélet. Utaltak arra, hogy
- december
- napja óta a társaság néhány tagja elzárja őket a tagsági joguk gyakorlásától. Állították, hogy XX elnöktől a tagok egyharmada nem kérte
- május
- napjára a közgyűlés összehívását. Megítélésük szerint a tagok nem hívhatják össze a közgyűlést sem az alapszabály, sem az Etv. rendelkezései alapján, így a
- május
- napján tartott közgyűlés összehívása jogellenes volt. E körben utaltak az Etv.
- §
(2)bekezdésre, a 16. §
(1)és
(2)bekezdésére, valamint az alapszabály
- §
- pontjára. A Fővárosi Ítélőtábla az első fokú ítélet elleni fellebbezéseket a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja és
(3)bekezdése alapján a peres felek tárgyalás tartása iránti kérelmének hiányában tárgyaláson kívül bírálta el. A felperesek fellebbezése alapos, míg az alperesi fellebbezés nem. Fellebbezéssel nem volt támadott az alperes
- december
- napján tartott közgyűlésén a tisztségviselők megválasztására vonatkozó határozatait, továbbá a
- január
- napján tartott közgyűlésen hozott valamennyi határozatot megsemmisítő rendelkezés, ezért a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján ezen első fokú ítéleti rendelkezéseket a másodfokú bíróság nem érintette és a Pp. 256/A. §
(6)bekezdésére figyelemmel, a Pp. 253. §
(3)bekezdése szerint is a fellebbezési kérelmekhez kötötten bírálta felül az első fokú ítélet megalapozottságát. Az Etv. 10. §
(1)bekezdése alapján indított perben annak eldöntésekor, hogy a társadalmi szervezet határozata törvénysértő-e a törvény rendelkezéseinek megtartása mellett a társadalmi szervezet alapszabályára és más szabályzataira is figyelemmel kell lenni. Így a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy betartották-e a keresettel támadott határozat meghozatalánál az alapszabályban, illetőleg esetleges egyéb belső szabályzatban, valamint a jogszabályban előírt rendelkezéseket. A társadalmi szervezet alapszabályába foglalt rendelkezés megsértése törvénysértés, így amennyiben a bíróság azt állapítja meg, hogy a keresettel támadott határozat az alakszerű előírások megsértésével született, az önmagában indokolja a törvénysértő határozat megsemmisítését. Az Etv. 3. §
(1)és 6. §
(1)bekezdése alapján az alperes önkormányzattal rendelkező autonóm közösség, amely maga határozta meg működésének szabályait, e szabályok megsértésének következményeit, így az alperes a saját maga által alkotott alapszabályban foglaltak betartására köteles, ezért amennyiben az adott közgyűlés összehívása, illetve megtartása az alapszabály rendelkezéseivel ellentétesen, nem az abban foglaltaknak megfelelően történt, akkor az törvénysértő, és így az annak alapján meghozott közgyűlési határozatok is törvénysértők. A fentiek kiemelésével a másodfokú bíróság a
- december
- napján tartott közgyűlés vonatkozásában rámutat arra, hogy az első fokú eljárásban a közgyűlésről az alperes által csatolt jegyzőkönyvön kívül a felperesek is csatoltak egy jegyzőkönyvet, mely utóbbi a közgyűlés megtartásakor alperesi társaság elnökeként megválasztott és nyilvántartásban lévő elnök közgyűlésről távozásig történteket rögzíti. Mind a két jegyzőkönyv alapján tényként állapítható meg, hogy a
- december
- napján tartott közgyűlés megnyitását követően vita támadt az egyik tag tagsága, nevezetesen tiszteletbeli tagsága és így szavazati joga körül, amelynek folyományaként az alperes elnöke XX kijelentette, hogy befejezi a közgyűlést, majd el is hagyta a helyiséget. Azon tényből, amelyet alperes sem vitatott és az általa csatolt közgyűlési jegyzőkönyv is alátámaszt, hogy az alperesi társaság elnöke a közgyűlésen elhagyta a helyiséget, következik és tényként állapítható meg, hogy a közgyűlés ezt követően az alperes által csatolt jegyzőkönyv által sem cáfoltan az elnök távollétében YY vadászmester elnökletével került levezetésre, és ily módon lefolytatott közgyűlés hozta meg a keresettel támadott határozatokat. Az alperes alapszabálya értelmében (
- §
- pont) a közgyűlést a vadásztársaság elnöke hívja össze. A
- §
- pont szerint a közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök, a vadásztársaság titkára és a jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá. A
- § 2/f. pontja alapján a vadásztársaság elnöke vezeti a közgyűléseket, azaz a közgyűlés levezető elnöke a társaság elnöke. A
- §
- pont szerint az elnök akadályoztatása esetén a feladatait a titkár látja el. Az alperes által csatolt közgyűlési jegyzőkönyv szerint a titkár nem volt hajlandó levezetni a közgyűlést és az elnök távozását követően folytatódó „közgyűlést" ténylegesen nem az alapszabály szerint arra feljogosított személy vezette. Az alperes alapszabályának
- §
- pontja kimondja, hogy a közgyűlés határozathozatala egyszerű szótöbbséggel történik, és szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Mindez összhangban van az alapszabály előbbi rendelkezéseivel. Mindezekből következően, ha nem az elnök, illetőleg az elnök helyettesítésére jogosult személy vezeti a közgyűlést, akkor a közgyűlésen hozott határozatok vonatkozásában az alapszabály
- §
- bekezdése nem is alkalmazható, illetőleg ennek alkalmazhatósága fel sem merülhet. Az alperes által csatolt közgyűlési jegyzőkönyvet nem az alapszabály
- §
- pontjában taxatíve, egyértelműen megjelölt személyek írták alá, így maga a jegyzőkönyv nem szolgálhat bizonyítékul, figyelemmel a felpereseknek a jegyzőkönyvben rögzítetteket cáfoló előadására is, hogy az elnök távozását követően folytatott közgyűlésen hozott határozatok ténylegesen hány tag szavazatával, hány tartózkodás mellett kerültek elfogadásra. Itt utal a másodfokú bíróság arra, hogy a felperesek előadása szerint több személy távozott a közgyűlésről az elnök távozását követően és a felperesek vitatták, hogy az 5 tartózkodásként elszámolt szavazat ténylegesen leadásra került, illetőleg, hogy ennyi személy ténylegesen jelen volt a határozatok meghozatalánál. Mindebből következően a határozatképesség is kérdéses. A kifejtettek értelmében a
- december
- napján meghozott közgyűlési határozatok közül nemcsak az elsőfokú bíróság által törvénysértőnek minősített, a tisztségviselők megválasztására vonatkozó határozatok ilyenek, hanem a Pp.
- § szerinti kereseti kérelemhez kötöttségre figyelemmel a felperesek keresete szerinti, az elnök távozását követően meghozott valamennyi közgyűlési határozat az alapszabály fentebb hivatkozott rendelkezéseibe ütközően került meghozatalra, és így azok is törvénysértők. Emiatt e határozatok megsemmisítése is indokolt volt. Az alperes fellebbezése a
- május
- napján tartott közgyűlésen hozott határozatokat megsemmisítő első fokú ítéleti rendelkezést kizárólag azon a ténybeli alapon támadta, hogy e közgyűlés törvényesen került összehívásra, mert a tagok egyharmada alapszabályszerűen hívhatta össze a működőképesség megtartása érdekében. A másodfokú bíróság ezért e fellebbezési kérelemhez kötötten bírálta felül az első fokú ítélet megalapozottságát, azaz azt vizsgálta, hogy a tagok egyharmada az alapszabály rendelkezései szerint jogosult volt-e a közgyűlés összehívására. Az alperes alapszabályának
- §
- bekezdése kimondja, hogy a tagság egyharmadának írásban benyújtott kérelme alapján, ok és cél megjelölésével az elnök köteles összehívni a közgyűlést. A
- pont szerint a közgyűlést a vadásztársaság elnöke hívja össze írásbeli meghívóval, hely és időpont feltüntetésével, napirendi pontok megállapításával. Mindebből következően, egyéb alapszabályi rendelkezés hiányában, a tagság egyharmadának írásbeli kezdeményezése alapján is az elnök köteles és jogosult a közgyűlés összehívására. Az alapszabály szerint a tagság egyharmadát kitevő tagok saját nevükben nem feljogosítottak a közgyűlés összehívására. Az alapszabály arra vonatkozóan rendelkezést nem tartalmaz, hogy amennyiben a tagság egyharmadának írásbeli kérelme alapján az elnök a közgyűlés összehívási kötelezettségét nem teljesíti, azaz a közgyűlést nem hívja össze, akkor ennek mi a következménye. Alapszabályi rendelkezés hiányában a tagok nem jogosultak az alapszabály
- §
- és
- bekezdése alapján a közgyűlés összehívására, az elnök mulasztása esetén sem. Miután az Etv-ben rögzített demokratikus önkormányzatiság alapelvéből következően az alperes saját maga alkotta meg szabályait, így az Etv. sem jogosítja fel az alperes tagjait arra, hogy az alapszabállyal ellentétesen a tagok összehívják a közgyűlést az alperes működőképességének érdekében. Miután a csatolt iratok szerint a
- május
- napján megtartott közgyűlést a tagok hívták össze, így tényként volt megállapítható, hogy az alperes alapszabályában arra fel nem jogosított személyek hívták össze, ebből következően annak megtartása is alapszabálysértő. Az alapszabálysértően megtartott közgyűlés által hozott határozatok pedig már e tényből következően törvénysértők, ezért azokat az elsőfokú bíróság ezen eltérő indokokra figyelemmel helytállóan semmisítette meg. A kifejtettek értelmében a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 256/A. §
(6)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 253. §
(2)bekezdése szerint az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta, a
- december
- napján megtartott közgyűlésen az elnök távozását követően meghozott valamennyi határozatot megsemmisítette, míg ezt meghaladóan az első fokú ítéletet helyben hagyta. Az elsőfokú bíróság perköltségről való rendelkezése a részben módosult pernyertességi, pervesztességi arányra is figyelemmel arányos, ezért azt nem érintette a másodfokú bíróság. A Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú perköltség viseléséről a felperesek eredményes és az alperes eredménytelen fellebbezése folytán a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján határozott, ebben figyelemmel volt a mindkét fél által lerótt fellebbezési illetékre, illetőleg a fellebbezési kérelmekre is tekintettel a kifejtett ügyvédi tevékenységre, amelynek alapján az ügyvédi díjat a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5),
(6)bekezdés és 4/A. §
(1)bekezdés alapján állapította meg. Budapest,
- november
- . Németh László sk. a tanács elnöke . Merőtey Anikó sk. sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Molnár Ágnes bíró