Pfv.21061/2011/9 – Kúria

Pfv.IV.21.061/2011/9.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Voloncs Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a Jutasi és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Fővárosi Bíróság előtt 22.P.24.904/

1. számon megindított és Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.636/2010/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet által megállapított releváns tényállás szerint az alperes a Budapest XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának www.bpxv.hu elérhetőségű honlapján „Az .. összeborult a ..-pel a kertvárosi lakosok ellen" címmel bejegyzést tett közzé, amelyben egyebek mellett azt közölte: „Korábban két ..-es képviselő ült a padsorok között, most meg az az egy, akit bárki megvehet. Mint köztudott, korábban éppen a .. támogatta anyagilag .. szórólapjait, így annyira kilóg a lóláb, hogy már meg sem kell említeni, őt megfizették". A bíróság az alperest e felperesre vonatkozó kijelentések miatt a felperes feljelentése nyomán megindult büntető eljárásban rágalmazás vétségéért jogerősen egy évre próbára bocsátotta. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a közöltekkel az alperes megsértette jóhírnevét. Az alperest a jogsértés abbahagyására, a további jogsértéstől való eltiltásra kérte kötelezni, illetve a sérelmes helyzet megszüntetését, a személyével kapcsolatos hozzászólások, beírások törlését kérte. Elégtétel adásra és 600.000 forint nem vagyoni kártérítés, valamint
4. november 8-tól járó törvényes kamatai megfizetésére is kérte kötelezni az alperest. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnevét a blog bejegyzésével, amiben azt állította róla valótlanul, hogy őt bárki megveheti és megfizették. Kötelezte az alperest, hogy saját költségén a honlapon, a sérelmes közléssel azonos módon az ítélet rendelkező részét tegye közzé, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 400.000 forint nem vagyoni kártérítést és
5. november
6. napjától a kifizetésig járó és a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatait, valamint 20.000 forint + áfa ügyvédi munkadíjat. A le nem rótt 36.000 forint kereseti illetékről úgy rendelkezett, hogy abból 24.000 forintot az alperes, 12.000 forintot pedig a felperes köteles külön felhívásra az államnak megfizetni. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét részben megváltoztatta és az alperes által fizetendő nem vagyoni kártérítés összegét 600.000 forintra és ennek
7. november
8. napjától a kifizetésig járó késedelmi kamattal érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes, jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatára felemelte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 45.000 forint + áfa együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 78.000 forint kereseti, fellebbezési és csatlakozó fellebbezési illetéket. Határozata indokolásában a másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes megvételének lehetősége, illetve megfizetése a szövegkörnyezetben arra utal, hogy a felperes korrupció alanya volt. Az alperes nyilatkozatának tartalmát kétséget kizáró módon nem támasztja alá az építési vállalkozó nyilvánvaló gazdasági és egyéb érdeke, a helyi lapban történt reklámozás, valamint a felperes szavazatának ténye. A nem vagyoni kártérítési igény nem volt eltúlzott, annak mérséklésére nem látott módot kizárólag azon az alapon, hogy a felperes nem tudta igazolni tisztségei elvesztése, az üzleti életbeli hátrányai és az alperesi magatartás közötti közvetlen okozati összefüggést. Osztotta azt az álláspontot, hogy az igazolt joghátrány a perbeli esettel állt összefüggésben, nem a sajtóban megjelent közlésekkel, így azokat a kártérítés mértékének meghatározásánál nem lehetett értékelni. A felperes igazolta, hogy kellemetlen szituációkba keveredett az alperesi közlés miatt, több fórumon is foglalkoztak az esettel. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetét elutasító határozat meghozatalát kérte, másodlagosan a nem vagyoni kártérítésre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezését és e kérelem elutasítását indítványozta. Kifejtette, hogy a büntetőügyben a bíróság nem vizsgálta az alperesi közlés valóságtartalmát. Az alperes megítélése szerint abból, hogy a felperes egy, a pártja által nem támogatott javaslatot készített, amely javaslat számszerűleg megegyezett .. vállalkozó által megvalósítani kívánt tervekkel, és abból, hogy a .. jelentős összegeket fizetett ki a felperes által szerkesztett újságnak, logikailag következik az alperes által levont következtetés. Az általános tapasztalattal és logikával nem ellentétes az, hogy anyagi előny is közrejátszhatott a szabályozási terv tartalmának olyan módosításában, amely változtatás a korábban már több panasszal illetett .. javát szolgálta. Utalt az Alkotmánybíróság 36/
9. (VI.24.) AB határozatában foglaltakra, valamint a BH 2004/104., a BDT 2006/1376., a BDT 2001/368., a BDT 2000/
10. számú eseti döntésekre. Mindezek alapján az alperes által közöltek ésszerű, a formális logika szabályainak megfelelően kialakított következtetések, amelyek nyilvánosságra kerüléséhez társadalmi érdek fűződik. A nem vagyoni kártérítés körében hivatkozott a BDT 1999/
11. és a BH 1993/
12. számú eseti döntésekben foglaltakra. Kifejtette, hogy a felperes a perben nem bizonyította a nem vagyoni kár tényleges bekövetkezését. Hivatkozott az EBH 2006/1398., az EBH 2000/
13. döntésekre, valamint a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.836/2008/
14. számú ítéletére. Álláspontja szerint a felperes a per során nem bizonyított olyan kárt, amely az alperes magatartásával okozati összefüggésben állt volna. Néhány kellemetlen utcai beszólástól eltekintve a felperes további hátrányt nem tudott bizonyítani. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Kifejtette, hogy a sérelmezett közlés nem véleménynyilvánítást tartalmaz, hanem tényállításnak minősül. Nem tekinthető a politikai bírálat, szabad véleménynyilvánítás körébe tartozónak az a kijelentés, amely szerint a felperes a képviselő-testület ülésén anyagi ellenszolgáltatás fejében és nem szakmai szempontok alapján döntött. A nem vagyoni kártérítés körében kifejtette, hogy mindkét, az ügyben eljárt bíróság észlelte a nem vagyoni kár megtérítéséhez szükséges hátrány bekövetkezését. Utalt arra, hogy a társadalom rendkívül negatívan értékeli a korrupt magatartást. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A felperes felülvizsgálati kérelmében a személyhez fűződő jogsértés megállapítását és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezését sérelmezte. A Ptk.
15. §