Pfv.VII.20.991/2007/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Nagy Gábor József ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Farkas Sándor ügyvéd által képviselt alperes ellen 5.685.000 forint megfizetése iránt a Zala Megyei Bíróság előtt 5.P.21.355/
- szám alatt indult, és a Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Pf.IV.20.152/2005/
- számú közbenső ítéletével jogalapjában elbírált perében - amelybe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott a dr. Kende Tamás ügyvéd által képviselt alperesi beavatkozó - az alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi k ö z b e n s ő A Legfelsőbb fenntartja. Bíróság a í t é l e t e t : jogerős közbenső ítéletet hatályában Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 15 nap alatt 18.000 (Tizennyolcezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. I n d o k o l á s : A felperes
- januárjában vásárolt az alperestől egy Peugeot személygépkocsit, de azt a gyakori meghibásodásra tekintettel
- október
- napján kicserélték a perbeli gépkocsira, amelynek vételára 5.685.000 forint volt. A Peugeot 307 SW Premium HDI típusú … forgalmi rendszámú gépjárművön
- december 12-től kezdődően javításokat kellett végezni, a kisebb-nagyobb meghibásodások rövid időközönként jelentkeztek. A gépkocsi menet közbeni hirtelen megállása miatt a központi kiszolgáló egység (BSI) javítására is több ízben sor került, a jármű
- március 4-től március 28-ig javítás miatt szervizben volt. A felperes
- február 25-én írásban kérte az alperestől a gépkocsi kicserélését, miután az alperestől választ nem kapott, ezért a beavatkozóhoz fordult. A beavatkozó tájékoztatta arról, hogy a problémára végleges választ keresnek, de részéről sem történt további intézkedés. A felperes
- április 11-én, majd
- július 9-én írásban bejelentette, hogy az adásvételi szerződéstől eláll, kéri a vételár visszafizetését. A felperes keresetében 5.685.000 forint és ennek
- október
- napjától járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetének jogalapjaként a Ptk.
- §
(1)és 306. §
(3)bekezdését jelölte meg; arra hivatkozott, hogy a hibák gyakorta jelentkeztek, ezek egyrészt nem javíthatók, másrészt a javítás a felperes érdekeinek sérelmével jár, ezért a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt. Az alperes és a beavatkozó a kereset elutasítását kérték. Állították, hogy a gépkocsit
- március 13-án a … Kft-nél megjavították, ennek során a BSI cserére is sor került, a gépjármű rendeltetésszerű használatra alkalmas, azt a felperes folyamatosan használja is. Miután a felperes kijavítást kért, és e kérésnek eleget tettek, a felperesnek nincs joga áttérni másik szavatossági igényre, egyébként sem állnak fenn a Ptk.
- §
(3)bekezdésében megkívánt törvényi tényállási feltételek. Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy a felek között létrejött adásvételi szerződés vonatkozásában a felperes
- április
- napján kelt elállása jogszerű és ezzel a szerződés megszűnt. A felperes által csatolt garanciális munkalapok alapján megállapította, hogy az új gépjármű az átadástól kezdve az elállásig a sorozatosan jelentkező hibák miatt gyakran javítás alatt állt. Nem azt tekintette irányadónak, hogy egy-egy hiba külön-külön javítható volt-e, hanem azt, hogy a hibák sorozatosan fordultak elő, és mintegy egységes folyamatot alkottak. A bíróság ítélkezése alapjául elfogadta a kirendelt szakértő azon véleményét, amely szerint a BSI meghibásodása két ízben is rendkívüli életveszélyes helyzetet idézett elő; az egyéb feltárt hiányosságok is összességében alkalmasak voltak arra, hogy a felperesnek a gépjármű iránti bizalma megrendüljön. A gépjármű rendeltetésszerű használatát akadályozta az a körülmény, hogy az autót gyakran kellett szervizbe vinni. A fentiekre figyelemmel a Ptk.
- §
(3)bekezdése alapján a felperes keresetét jogszerűnek találta. Rámutatott arra is, hogy a felsorolt hibák csak a jogosult érdekeinek sérelmével voltak javíthatók, a teljesítés kezdetétől ismétlődően jelentkező hibák a felperesnek kényelmetlenséget okoztak, és gátolták a gépjármű rendeltetésszerű használatában. A másodfokú bíróság az alperes és a beavatkozó fellebbezése folytán meghozott jogerős közbenső ítéletében az elsőfokú közbenső ítéletet helybenhagyta. A fellebbezésekre figyelemmel szükségesnek tartotta kiemelni, hogy a gépkocsi az elállást megelőzően nemcsak négyszer került a szervizbe, a sorozatosan előforduló hibák elektronikai problémákra voltak visszavezethetőek. A hibák egy része a folyamatos rendeltetésszerű használat korlátozására volt alkalmas. Az elsőfokú bíróság a hibák számának, súlyának, a biztonságot veszélyeztető jellegének mérlegelése során helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperesnek a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt, a felperes a szavatossági jogait a Ptk. 306. §-ában foglalt fokozatosságot betartva érvényesítette. A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős közbenső ítélet sérti a Ptk. 306. §
(1)és
(3)bekezdését, valamint a 307. §
(2)bekezdésében foglaltakat. Korábbi jogi álláspontját fenntartva hangsúlyozta, hogy a jogosult a választott szavatossági jogról nem korlátozás nélkül térhet át másik szavatossági jogra; ha a kötelezett a javítási igénynek eleget tesz, akkor a jogosultat már nem illeti meg az áttérési jog. Előadta, hogy a felperesi elállást megelőzően a felperes kijavítást kért, amit az alperes teljesített, ennek következtében a gépkocsi rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba került. A kijavítás és az elállás közti időben a BSI egység meghibásodására vagy más a rendeltetésszerű használatot gátló hiba bekövetkezésére nem került sor. Véleményének alátámasztásául hivatkozott a BH 2003/496. számú, valamint az 1982/522. számú eseti döntésben foglaltakra. Ez utóbbi jogesettel összefüggésben kifejtette, hogy az igazságügyi szakértő véleménye szerint a BSI hiba újbóli előfordulására számítani nem kell, másodjára a hibát maradéktalanul kiküszöbölték. Szerinte a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt is, hogy a Ptk. 306. §
(3)bekezdése konjuktív feltételeket támaszt az elállási jog gyakorlásához, e feltételek pedig szerinte nem álltak fenn, hiszen a hiba értékcsökkenést nem okozott, a javítást pedig rövid idő alatt elvégezte. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős közbenső ítélet hatályban tartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos, a jogerős közbenső ítélet a kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. A felülvizsgálati eljárás eredményeként azt kellett megállapítani, hogy a felperes szavatossági jogait a szerződéskötéskor hatályos Ptk. 306. §
(1),
(2)és
(3)bekezdése szerint helyesen gyakorolta, a bíróságok közbenső ítélete mindenben megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és a kialakult bírósági gyakorlat elveinek. Elöljáróban rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a perbeli gépjármű átvételére
- november 27-én került sor, és a december 12-i meghibásodásig, azaz egy hónapig sem működött hibamentesen. Tévesen állította az alperes a felülvizsgálati kérelmében, hogy a felperes minden alkalommal kijavítást kért, mert a második BSI meghibásodás után - amikor a gépjármű az úton ismételten megállt a felperes bejelentette a gépjármű kicserélése iránti igényét. A felperes levelére a beavatkozó - a márkakereskedő útján kompenzálást ígért az addigi kellemetlenségekért, de ez végül is nem történt meg, ezért a felperesnek megnyílt a jogalapja arra, hogy egyik szavatossági igényről áttérjen a másikra. A perben eljárt bíróságok a Ptk.
- §
(3)bekezdésében foglalt feltételek fennállása kérdésében is helytállóan döntöttek. A hibás teljesítés miatti elállás egyik nevesített esete az, amikor a hiba kijavítása rövid idő alatt értékcsökkenés és a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges. Ez esetben három konjunktív feltétel fennállása szükséges, az alperes azonban csak két feltételt említett; a harmadikat, nevezetesen a jogosult érdekeinek sérelmét azonban figyelmen kívül hagyta. Márpedig abban az esetben, ha a vevő sorozatosan kényszerül szervizbe járni az új gépjárművel a nagyszámú meghibásodás miatt, akkor éppen a felülvizsgálati kérelemben is felhívott BH 1982/522. szám alatt közzétett eseti döntés szerint jogosult a szerződéstől elállni. Miután a bíróságok a fenti jogszabálysértés nélkül hoztak érdemi határozatot, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta. A Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezni kellett a sikertelen kérelmet előterjesztő alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. Budapest,
- október
- Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Kováts Rolandné s.k. előadó bíró, Dr. Bartal Géza s.k. bíró A kiadmány hiteléül: