Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.405/2010/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a jogtanácsos által képviselt felperesnek a dr. Kovács Tamás ügyvéd által képviselt alperes ellen tartozás megfizetése iránt indított perében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
- június
- napján meghozott 20.G.40.020/2010/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta az alábbi ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására 694.600,- (Hatszázkilencvennégyezer-hatszáz) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket, továbbá 15 napon belül a felperesnek 100.000,- (Egyszázezer) Ft másodfokú perköltséget, viselje továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeit. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 20.G.40.020/2010/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 11.577.382,-Ft összeget, valamint ezen összegből 10.029.296,-Ft után
- október
- napjától a kifizetés napjáig járó a mindenkori jegybanki alapkamat + évi 13 %, 853.035,-Ft után
- augusztus
- napjától a kifizetés napjáig járó évi 18 %, míg 695.051,-Ft után
- február
- napjától a kifizetés napjáig járó a mindenkori jegybanki alapkamat + évi 13 % mértékű késedelmi kamatát és 1.244.400,-Ft perköltséget. Ítéletének tényállásában rögzítette, hogy a felperes, mint termeltető és az alperes, mint termelő között
- augusztus
- napjától érvényes termeltetési szerződés jött létre, amelyben alperes kötelezettséget vállalt 228 tonna őszi búza termelésére. Ezen szerződés alapján a felperes 5.700.000,-Ft erejéig lehetőséget biztosított az alperesnek, hogy kölcsönt vehet fel a felperestől 5.700.000,-Ft erejéig. A kölcsön kamatát évi 18 %-ban határozták meg a szerződésben. Az alperes vállalta, hogy a szerződésben érintett növényekre növénybiztosítási szerződést köt. A felek közt
- február
- napjától érvényes termeltetési szerződés alapján az alperes 290,6 tonna napraforgómag termelésére vállalt kötelezettséget. A felperes lehetőséget biztosított az alperesnek, hogy egyoldalú nyilatkozattal maximum 10.171.000,-Ft összegű kölcsönt vehet fel a felperestől. A kölcsön kamatát a mindenkori jegybanki alapkamat + évi 13 % mértékű késedelmi kamatban határozták meg. Alperes vállalta, hogy a növényekre növénybiztosítási szerződést köt. A fenti szerződésekből eredő vételár, biztosítási díj, kamat és költségfizetési kötelezettségeinek az alperes nem tett eleget, így a felperes
- március
- napján fizetési meghagyás kibocsátását kérte alperessel szemben, összesen 11.577.382,-Ft és járulékai megfizetése iránt. Az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban az alperes a felperes kereseti kérelmének jogalapját és összegszerűségét vitatta, érdemi védekezést azonban nem terjesztett elő. A megyei bíróság által
- május
- napján megtartott tárgyaláson az alperes nem jelent meg, a tárgyaláson elhangzott és által a
- június
- napján átvett felhívásnak nem tett eleget.
- június
- napján megtartott folytatólagos tárgyaláson az elsőfokú bíróság a felperes kereseti kérelmében előterjesztettekkel egyezően marasztalta az alperest, hivatkozással a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §.
(2)bekezdésére. Az alperes bírói felhívás ellenére érdemi védekezést nem terjesztett elő, így a bíróság a felperes által előadott ténybeli és jogi indokokra alapította döntését. Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes élt fellebbezéssel, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és a megyei bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását a Pp. 252. §.
(2), vagy
(3)bekezdése alapján. Hivatkozott arra, hogy a tényállást a bíróság nem derítette fel. Előadta, hogy az időszerű mezőgazdasági munkák miatt, a rövid tárgyalási időköz miatt nem volt lehetősége az érdemi védekezés előterjesztésére. Kérte "A" tanúkénti meghallgatását, aki, mint a felperes területi képviselője tárgyalásokat folytatott az alperessel. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását, az alperes fellebbezésének elutasítását kérte. Kiemelte, hogy az alperes indokolatlanul hivatkozik arra, hogy a két tárgyalás között a bíróság nem biztosított megfelelő határidőt érdemi védekezésének előterjesztésére, tekintettel arra, hogy már a fizetési meghagyással szemben benyújtott ellentmondásában is erre lehetősége lett volna. Rámutatott, hogy alperes még fellebbezésében sem munkálja ki, hogy a felperesi követelést mennyiben és milyen okból vitatja, illetőleg az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását milyen okból kéri. Az alperes által fellebbezésében hivatkozott „külön szerződés" a felperes számára nem értelmezhető. A tanúmeghallgatással kapcsolatosan utalt a Pp. 235. §.
(1)bekezdésére, miszerint fellebbezésben új tény állítására, új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény, vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna, illetőleg ha az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul a Pp. 141. §.
(6)bekezdését azonban ebben az esetben is alkalmazni kell. A fenti feltételek fennállásának hiányában kérte az alperes által indítványozott tanúbizonyítás elutasítását. Utalt arra, hogy alperesnek a fellebbezésben is előterjesztett késedelmi kamatkövetelés, perköltség, illetőleg a bíróság illetékessége vonatozásában előterjesztett kifogásai alaptalanok, ezekre felperes már
- április
- napján kelt előkészítő iratában is utalt. A fellebbezés nem megalapozott. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a felek által felajánlott körben a bizonyítási eljárást lefolytatta, a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a tényállást helyesen állapította meg, az abból levont jogi következtetéseivel - és azok indokaival - az ítélőtábla egyetért. A fellebbezésben írtakra tekintettel az ítélőtábla rámutat arra, hogy alperesnek a fizetési meghagyás kézhezvételétől, azaz
- március
- napjától közel 3 hónapos időtartam állt rendelkezésére érdemi védekezésének előterjesztésére, bizonyítékainak megjelölésére. Alperes a felperes keresetlevelét és annak mellékleteként csatolt iratokat
- május
- napján vette kézhez. Érdemi védekezését sem írásban, sem a
- május
- napján megtartott első tárgyaláson nem terjesztette elő. Az elsőfokú bíróság ugyanezen a napon kelt
- számú végzésével felhívta az alperest érdemi védekezésének előterjesztésére. Figyelmeztette, amennyiben a megadott határidőben nyilatkozatot nem terjeszt elő, a megyei bíróság úgy tekinti, hogy a felperes tényelőadásaival egyetért és a felperes által előadott tényeket, a felperes által előadott tényállás alapján hozza meg döntését. A felhívást alperes
- június
- napján vette kézhez. A végzésben foglaltak ellenére alperes sem írásban, sem a
- június
- napján megtartott tárgyaláson szóban ellenkérelmének ténybeli és jogi indokait nem terjesztette elő. A fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróság a Pp.
- §.
(2)bekezdésében írtak helytálló alkalmazásával állapította meg a tényállást a felperes által előadottak alapulvételével. A Ptk.
- §-a alapján a felek közt létrejött termeltetési szerződésekben írtakra tekintettel alappal marasztalta az alperest a rendelkező részben írtak szerint. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §.
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, így az ítélőtábla a Pp. 78. §.
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest a feljegyzett fellebbezési illeték állam javára való megfizetésére, valamint a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet alapján megállapított mértékű jogtanácsosi munkadíjból álló perköltség felperes részére való megfizetésére. Győr,
- október
- napján Dr. Zámbó Tamás sk. Dr. Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig sk. Dr. Maurer Ádám sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó: