← Magyarország

Gf.20489/2010/3 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.489/2010/3.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a dr. Popgyákunik Péter ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek a dr. Forstóber Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Vas Megyei Bíróság

  1. szeptember
  2. napján meghozott 20.G.40.061/2010/
  3. számú ítélete ellen az alperes által
  4. és
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta az alábbi ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezést helybenhagyja. Köteles megfizetni az alperes a felperesnek 15 napon belül 50.000,- (Ötvenezer) Ft másodfokú perköltséget, viselje továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeit. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A Vas Megyei Bíróság 20.G.40.061/2010/
  6. számú ítéletével az alperes
  7. február 26-án kelt 4/
  8. és 6/
  9. számú határozatait hatályon kívül helyezte. Az alperes ugyanekkor kelt 3/
  10. számú határozatának hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelmet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek 15 napon belül személyenként 15.000,-Ft perköltséget. Ítéletének tényállásában rögzítette,hogy az alperesi viziközmű társulat
  11. február
  12. napján tartott közgyűlést, amelyen az alábbi határozatok születtek: a 3/
  13. számú közgyűlési határozattal a közgyűlés elfogadta az alperes elnöke, ..., mint levezető elnök által előterjesztett
  14. évi zárszámadást. A 4/
  15. számú közgyűlési határozattal a közgyűlés elrendelte 1.000.000,-Ft érdekeltségi hozzájárulás befizetését
  16. április
  17. napjáig, annak megállapítása mellett, hogy a korábbi közgyűlésen elrendelt 2.000.000,-Ft hozzájárulás a viziközművek tekintetében beszedett összeg, míg az 1.000.000,-Ft az egyéb közművek megvalósítására szánt befizetés. A 6/
  18. számú közgyűlési határozattal a közgyűlés elfogadta, hogy azon tulajdonosokkal szemben, akik a korábbi 2.000.000,-Ft hozzájárulást nem fizették meg és
  19. április 30-ig sem teljesítik a 4/
  20. számú közgyűlési határozattal kirótt 1.000.000,-Ft-os hozzájárulást, velük szemben a viziközmű társulat vezetősége haladéktalanul intézkedjen a behajtás iránt. Ezen tulajdonosok további haladékot nem kaphatnak. Azok a tulajdonosok, akik a 2.000.000,-Ft-os hozzájárulást befizették, az 1.000.000,-Ft összeget azonban
  21. április
  22. napjáig nem, számukra legfeljebb 2 hónap haladék biztosítható. A
  23. február 26-án megtartott közgyűlésről távolmaradó felperesek az ott hozott határozatokról a
  24. április 20-án kézhez vett „érdekeltségi hozzájárulás kivetése" elnevezésű tájékoztató levélből szereztek tudomást.
  25. május 19-én fordultak keresettel a bírósághoz, kérve a közgyűlésen hozott 3.,
  26. és 6/
  27. számú határozatok hatályon kívül helyezését. Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmet részben találta alaposnak. Az
  28. évi LVII. törvény (a továbbiakban Vgtv.)
  29. §.

(3)bekezdése,
  1. §-a,
  2. §.
(1),
(2)bekezdései alapján megállapította, hogy a tagokra kirótt érdekeltségi hozzájárulás csupán az alperes közfeladatainak ellátása finanszírozását szolgálhatja. A tagokat a közfeladatok körébe nem tartozó létesítmények, (mint úthálózat, villamoshálózat, vagy gázvezetékek) létrehozásának költségei tekintetében érdekeltségi hozzájárulás fizetésére nem lehet kötelezni. Kiemelte, hogy a közművek egyidejű megépítésének célszerűsége, műszaki indokoltsága, nem teremt alapot az alperes működésére kötelezően irányadó jogszabályi keretek túllépésére (Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.239/2008/
  1. számú ítélet és a Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.199/2009/
  2. számú ítélet). Figyelemmel arra, hogy a 4/
  3. és 6/
  4. számú határozataival az alperes olyan közművek kialakításával összefüggésben kötelezte a tagjait érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére, amelyek kialakítása nem tartozik az alperesnek a vízgazdálkodási törvény által meghatározott közfeladatai ellátása körébe, ezért a megyei bíróság ezen határozatokat hatályon kívül helyezte. A felperesek fenti érvelése nem alapos az alperes 3/
  5. számú közgyűlési határozatának megtámadására vonatkozóan. A 3/
  6. számú közgyűlési határozattal ugyanis az alperes a
  7. évi bevételeket és kiadásokat tartalmazó zárszámadást hagyta jóvá. Az annak alapjául szolgáló határozatokat a felperesek a vízgazdálkodási törvényben meghatározott határidőben nem támadták meg és keresetükben sem jelöltek meg olyan konkrét jogszabálysértést, amely az említett határozat hatályon kívül helyezését eredményezhetné. A zárszámadásban az alperes a felperesekkel szemben érdekeltségi hozzájárulás kivetéséről nem határozott. Az elsőfokú bíróság nem fogadta el az alperes ... Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 519-1-20/
  8. számú határozatára alapított érvelését, miszerint a határozat előírja azt, hogy az alperesi viziközmű társulat a közfeladatának végrehajtása keretében köteles a közművesítést egészen az utak kiépítéséig megvalósítani (a határozat
  9. oldal
  10. pont). Az ítélettel szemben az alperes élt fellebbezéssel. Az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperesek kereseti kérelmének elutasítását, perköltségben marasztalásukat kérte. Hivatkozott arra, hogy a bíróságnak jogkérdésben kell állást foglalnia és azt kell vizsgálni, hogy az alperes által végrehajtott tevékenységek ok-okozati összefüggésben állnak-e az alperesi közfeladat (viziközművek kiépítése) teljesítésével. A ... Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség már az alapeljárásban is becsatolt határozatának
  11. oldal
  12. pontjára hivatkozással alperes szerint megállapítható, hogy az alperesi viziközmű társulat közfeladatának végrehajtása keretében köteles a közművesítést egészen az utak kiépítéséig megvalósítani. Alperes célja a hatályon kívül helyezett határozatokkal az volt, hogy a vízjogi engedélynek maradéktalanul eleget tegyen. Rámutatott arra, hogy a hivatkozott Legfelsőbb Bírósági ítélet
  13. oldala is tartalmazza, hogy az érdekeltségi hozzájárulás mértékét, összegszerűségét a bíróság nem vizsgálhatja, ugyanis bírósági eljárás keretében a viziközmű társulat közgyűlésének határozata gazdasági célszerűségi szempontból nem, csak törvényességi szempontból vizsgálható. A fellebbezés nem megalapozott. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta, annak alapján helyes tényállást állapított meg, amelyből levont jogi következtetéseivel - és azok indokaival is - az ítélőtábla egyetért. A Vgtv.
  14. §-a egyértelműen határozza meg a viziközmű társulat által ellátandó feladatokat. A tagok érdekeltségi hozzájárulás fizetésére csak a közfeladatként megjelölt tevékenységek finanszírozása céljából kötelezhetők. Helytállóan fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy a viziközmű társulat által ellátandó közfeladatok köre célszerűségi szempontok alapján nem bővíthető. A fellebbezésben írtakra tekintettel az ítélőtábla kiemeli, hogy a Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.199/2009/
  15. számú ítéletében megfogalmazott iránymutatás - miszerint az vizsgálandó, hogy az érdekeltségi hozzájárulással finanszírozott, a viziközmű társulat által végrehajtott tevékenységek ok-okozati összefüggésben állnak-e a viziközmű társulat jogszabályban meghatározott közfeladatainak teljesítésével - nem ad alapot arra, hogy a viziközművek kiépítésével pusztán közvetett oksági kapcsolatban álló tevékenységek is (pl.: villamoshálózat) az adók módjára behajtható érdekeltségi hozzájárulás formájában legyenek finanszírozhatók. A ... Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 519-1-20/
  16. számú határozatának
  17. oldal
  18. pontja, miszerint „el kell végezni a vezetéképítés után az út kialakítását, a szilárd burkolat elkészülte után a szerelvények fedlapjait a térszintig fel kell betonozni" azt írja elő, hogy a viziközművek kiépítését követően az eredeti állapotot helyre kell állítani, az érintett utat ismét használhatóvá kell tenni. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  19. §.
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, így az ítélőtábla a Pp. 78. §.
(1)bekezdése alapján az alperest kötelezte a 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet alapján megállapított mértékű ügyvédi munkadíjból álló perköltség felperes részére történő megfizetésére. Győr,
  2. október
  3. napján Dr. Zámbó Tamás sk. Dr. Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig sk. Dr. Maurer Ádám sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.