Gfv.X.30.370/2007/3.szám A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a dr. Molnár Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a Dr.Berkéné dr.Porpáczy Szilvia ügyvéd által képviselt alperes ellen társasági határozat hatályon kívül helyezése iránt a Baranya Megyei Bíróság előtt 10.P.10.261/
- számon indult és a Pécsi Ítélőtábla
- április 18-án kelt Pf.V.20.072/2007/
- számú jogerős ítéletével befejezett perben a jogerős ítélettel szemben, a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.072/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az alperesi kht. egyszemélyes társaság, tulajdonosa Sz. Város Önkormányzata. Az Önkormányzat képviselőtestülete
- május 8-án tartott testületi ülésen meghozta 91/
- (V.08.) Kt. számú határozatát, mellyel a felperest az alperesi kht. ügyvezetői tisztségéből azonnali hatállyal visszahívta, egyben munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntette. A határozat meghozatalát követően a felperes a Baranya Megyei Bíróságon mint Cégbíróságon törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett, majd azt követően, hogy kérelmét hatáskör hiánya miatt a cégbíróság elutasította,
- augusztus 4-én a határozat hatályon kívül helyezése iránt pert indított. A felperes a Pécsi Munkaügyi Bíróságon a munkaviszonya rendkívüli felmondással történő megszüntetése miatt is kereseti kérelmet terjesztett elő. A felperes perbeli keresetében kérte, hogy a bíróság az alperesi alapító 91/
- (V.08.) Kt. számú határozatát helyezze hatályon kívül. Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. A Baranya Megyei Bíróság
- január 4-én kelt ítéletével az alperesi alapító 91/
- (V.08.) Kt. számú határozatát hatályon kívül helyezte, rendelkezett az elsőfokú perköltség viseléséről. Ítélete indokolásában többek között kifejtette, a Ptk. 57.§ /2/ bekezdése folytán irányadó, a gazdasági társaságokról szóló
- évi CXLIV. tv. (Gt.) 47.§-a alapján vizsgálandó volt, hogy a felperes keresetét határidőn belül terjesztette-e elő. Kifejtette, a felperes keresetét a határozat meghozatalától számított 30 napon túl, de 90 napon belül benyújtotta, és igazolási kérelmet is előterjesztett, ezen utóbbit pedig a Pp.109.§ /3/ bekezdése szerint méltányosan kell elbírálni. Hangsúlyozta, a felperes törvényességi felügyeleti eljárást, illetve munkaügyi pert is kezdeményezett, s a törvényességi felügyeleti eljárásban szerzett tudomást arról, hogy a kérelem a törvényességi felügyeleti eljárásban nem volt elbírálható. A felperes a legegyszerűbb, legcélravezetőbb jogorvoslati eszközt kívánta igénybe venni, amikor törvényességi felügyeleti kérelmét előterjesztette. Az elsőfokú bíróság emellett, hogy a perbeli határozat érénytelenséget a véleményezési szabályok megsértése miatt megállapította, rámutatott arra is, hogy a Gt.172.§-ának /1/ bekezdése írásbafoglalási kötelezettséget ír elő. Az írásbafoglalás az adott esetben elmaradt, mert az egyedüli tag képviseletében eljáró polgármester a testületi ülés alapján nem hozta meg az alapítói határozatot és nem foglalta írásba. „Az írásbafoglalási kötelezettség és értesítési kötelezettség elmaradása a keresetindítási határidő alperesi számítását megkérdőjelezhetné, bár a felperes arra nem hivatkozott, elismerte, hogy az ülésen jelen volt." A Pécsi Ítélőtábla
- április 18-án kelt ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Rendelkezett a perköltség viseléséről. Ítélete indokolásában kifejtette, a 4/2003.PJE. határozat alapján megállapítható, hogy a felperes a Gt.47.§ /3/ bekezdésében meghatározott, a perindításra rendelkezésre álló 30 napos kimentésre alapot adott anyagi jogi határidőt túllépte. A bíróság az elévülés szabályait alkalmazva arra a következtetésre jutott, az elévülés nyugvása akkor lenne megállapítható, ha valamilyen körülmény felperest ténylegesen és hibáján kívül akadályozta volna a keresetlevél benyújtásában. A felperes a határozatról tudomást szerzett, ezt igazolja, hogy 30 napon belül a törvényességi felügyeleti kérelmet, továbbá munkaügyi keresetét előterjesztette, így olyan tényleges akadály nem volt, ami a felperest a keresetindításban meggátolta volna. Felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Kifejtette, az alapító képviseletében eljáró polgármesternek a Gt.172.§ /1/ bekezdése alapján írásba foglalt alapítói határozatot kellett volna hoznia, és azt a felperes részére kézbesítenie kellett volna. Mivel ez elmaradt a jogorvoslati határidő el sem indult. A másodfokú bíróság nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy született-e egyáltalán jogszerű alapítói határozat. Önmagában az, hogy a felperes jelen volt az ülésen nem mentesíti az alperest az alól, hogy a határozatot megfelelő okirati formába foglalja. Kifejtette továbbá a Pécsi Munkaügyi Bíróságnak a Pp.129.§ /1/ bekezdése alapján az ügyvezetői tisztségből történő visszahívás jogellenességének megállapításával kapcsolatos igény tekintetében meg kellett volna állapítania hatásköre hiányát és a keresetet át kellett volna tennie a Baranya Megyei Bíróságra, ez esetben pedig úgy kellene tekinteni, hogy a felperes a keresetet időben nyújtotta be. A Pécsi Ítélőtábla nem foglalkozott azzal sem, hogy a
- május 9-i tájékoztatóban kifejezetten az szerepelt, miszerint a felperes a Pécsi Munkaügyi Bírósághoz fordulhat, ezért az alperes elévülési kifogása rosszhiszemű, és a Ptk.4.§ /4/ bekezdésben szereplő alapelvbe ütközik. Felperesi álláspont szerint mindaddig, amíg a cégbíróság végzését nem kapta kézhez nem volt abban a helyzetben, hogy igényét a Baranya Megyei Bíróság előtt érvényesítse. Az alperes a észrevételt. felülvizsgálati kérelemben foglaltakra nem tett A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és arra a megállapításra jutott, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a 4/
- PJE. határozatban foglaltakat a másodfokú bíróság helyesen értelmezte. A Gt. 172.§ /1/ bekezdése előírja, hogy „egyszemélyes társaságnál a taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben a 171.§ /1/ bekezdésében meghatározott tag dönt és erről a vezető tisztségviselőket írásban köteles értesíteni." A felperes által sem vitatottan a felperes azon túlmenően, hogy a testületi ülésen részt vett, így a határozatról tudomást szerzett, kézhez kapta a polgármester által aláírt
- május 9-i keltű levelet, mely tartalmazta többek között, hogy a képviselőtestület a felperest az ügyvezetői tisztségből azonnali hatállyal visszahívta. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint ez a levél a Gt.172.§ /1/ bekezdése szerinti írásbeli értesítési kötelezettségnek az adott tényállás mellett megfelel. Tekintetbe vette, hogy az egyedüli tulajdonos nevében a tagi jogokat az alperesnél a képviselőtestület gyakorolja, figyelemmel a társasági szerződés 11.
- pontjában foglaltakra. Az adott ügyben nem bírálható el, hogy mi lett volna a munkaügyi bíróság helyes eljárása, az azonban tényként szögezhető le, hogy a támadott határozat egyrészt társasági jogi (ügyvezető visszahívása), a másrészt munkajogi (munkaviszony rendkívüli felmondása) tárgyú. Az ügyvezető visszahívásáról döntő taggyűlési határozatnak nem kellett az esetleges jogorvoslati kérelem benyújtása tekintetében tájékoztatást tartalmaznia, ilyen előírás a Gt-ben nem szerepel. A felperes a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról, és a bírósági cégeljárásról szóló
- évi CXLV. tv. 51.§ /6/ bekezdésébe ütköző jogorvoslati eszközt vett igénybe, amikor törvényességi felügyeleti kérelmét előterjesztette. Ez azonban nem adhat jogszerűen alapot annak megállapítására, hogy a felperes a törvényességi felügyeleti kérelme elbírálásáig nem volt abban a helyzetben, hogy igényét a Baranya Megyei Bíróság előtt érvényesítse és ezért az elévülési jellegű határidő megszakadt. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.275.§ /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban megítélhető perköltsége nem volt, így annak viseléséről a Legfelsőbb Bíróságnak rendelkeznie nem kellett. Budapest,
- szeptember hó
- napján. Dr.Bodor Mária sk. a tanács elnöke, Dr.Vezekényi Ursula sk. előadó bíró, Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk. bíró. A kiadmány hiteléül: (……………………………………………………………) Szécsiné Horváth Ildikó bírósági tisztviselő