P.20724/2009/45 – Balassagyarmati Törvényszék

…............ Megyei Bíróság

1. P. 20.724/2009/
2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A …............ Megyei Bíróság …............ szám alatti ügyvéd által képviselt …............ szám alatti lakos felperesnek – …............ szám alatti ügyvéd által képviselt …............ szám alatti lakos alperes ellen tulajdonjog megállapítása iránt indult perében meghozta a következő ítéletet: A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja. A megyei bíróság a jogerős ítélet egy példányával megkeresi a …............ Körzeti Földhivatalt a …............ 124/A/
3. hrsz-ú ingatlanra feljegyzett, valamint a …............ Körzeti Földhivatalt a …............
4. hrsz-ú ingatlanra feljegyzett perindítás tényének törlése érdekében. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 300.000.- (Háromszázezer) forint perköltséget, és az államnak az illetékhatóság külön felhívása alapján 900.000.- (Kilencszázezer) forint le nem rótt eljárási illetéket. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a …............ Megyei Bíróságon lehet benyújtani írásban, 3 példányban a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. Az Ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbező fél számára a jogi képviselet kötelező. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, de a felek ezen esetekben tárgyalás tartását is kérhetik. A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közös kérelemmel is kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül elbírálását. ./. -2Indokolás: A peres felek
5. és
6. között kisebb megszakításokkal élettársi viszonyban éltek. Két közös gyermekük született, 1996-ban Martin, és 2002-ben Csenge. Az élettársi jogviszony alatt a felperes többször volt előzetes letartóztatásban, illetve elítéltként büntetésvégrehajtási intézetben. Munkaviszonya nem volt, szerencsejátékból szerzett időnként jövedelmet, illetve bűncselekmények elkövetése útján.
7. július 6-án kelt adásvételi szerződéssel vásárolta meg az alperes …............ és felesége eladóktól a …............ 124/A/
8. hrsz-on felvett …............. szám alatti társasházi lakást, a szerződés szerint 1.300.000.- forint, de a felek nyilatkozata szerint 1.800.000.forint vételárért. E szerződést tanúként a felperes is aláírta. A
9. október 2-án kelt adásvételi szerződés alapján szerezte meg az alperes édesapjától …............ 3976-hrsz-on nyilvántartott, …............ szám alatti ingatlant 15.000.000.- forint vételár megjelölésével, és az eladó haszonélvezeti jogával terhelten. Az adásvételi szerződés valójában ajándékozást leplez. Az alperes vételárat nem fizetett az ingatlanért. Ez utóbbi ingatlant teljesen felújították a felek, és tetőterét is beépítették, a melléképületből pedig garázst alakítottak ki. Az építési munkálatokhoz az alperes …............-ról szállított több esetben munkásokat. A beruházás konkrét tételeit, annak költségét, illetve az épület forgalmi értéke emelkedésének összegét a felperes bírósági felhívás ellenére nem kívánta bizonyítani. A …............ Városi Bíróság a peres felek között gyermek elhelyezés és gyermektartásdíj megállapítása iránt indult perében a
10. szeptember 25-én kelt ítélet indokolása szerint a felek életközössége 2002-ben szakadt meg, azóta a két gyermek az anya gondozásában van. A …............ számú jegyzőkönyv szerint e perben a jelen per alperese úgy nyilatkozott, hogy a …............ ingatlant az édesapjától örökölte, illetve van egy …............ ingatlan is a tulajdonában, és 12 éve (1996-tól) nem dolgozik, illetve kereső tevékenysége nincs. ./. -3Ugyanekkor a felperes – a gyermek elhelyezési és tartási per alperese – úgy nyilatkozott, hogy neki semmilyen vagyona nincs, ingatlana sincs, csak egy ingatlanon van haszonélvezeti joga, amit a felperes íratott rá. Egyébként volt élettársa nyilatkozatát nem vonta kétségbe. Nyilatkozata szerint 15 éve nincs munkája. (A tárgyalás napjától visszafelé számítva
11. évtől). A …............ Városi Bíróság …............ számú összbüntetési ítélete szerint a felperes
12. december elején volt őrizetben, majd
13. január 19-től december 7-ig előzetes fogvatartásban. A …............ Megyei Bíróság …............ számú határozatával pedig
14. április 18-án feltételes szabadság bocsátotta. Ugyanezen a napon elkövetett lopás és közokirattal visszaélés vétsége miatt
15. február 14-én, mint különös visszaesőt a …............ Városi Bíróság 6 hónap börtönre ítélte. Ezt követően a foganatba vételi, illetve a szabadításról szóló értesítés szerint a szabadságvesztést
16. július 21-től
17. december 4-ig töltötte, amely az 1 év 7 hónap összbüntetésből még hátra volt. A felperes keresetében kérte a …............ 124/A/
18. hrsz-ú, és a …............
19. hrsz-ú ingatlan ½ részére a tulajdonjogának megállapítását élettársi közös szerzés jogcímén. A …............ ingatlan forgalmi értékét 10.000.000.- forintban határozta meg, és hivatkozott arra, hogy csak azért került élettársa nevére a tulajdonjog, hogy nehogy lefoglalják, „ha valami baj történne vele”. A …............ ingatlant a keresetlevél szerint közösen vásárolták a peres felek az alperes édesapjától 25.000.000.- forint vételárért 2002-ben, de jelenleg legkevesebb 50.000.
20. forint a beruházások folytán az ingatlan forgalmi értéke. A keresetlevél szerint
21. novemberében szakadt meg a felek életközössége, noha 2005-ben már kijelentkezett a felperes a …............ lakásból. A keresetlevél szerint a felperes az életközösség megszakadását követően 10.000.000.- forintot kért az alperestől, aki szerint az nem jár neki, ezért indított pert a tulajdonjog megállapítása érdekében. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy az élettársi közösség csak laza kapcsolat volt a felek között, nem rendszeresen járult hozzá a felperes a család megélhetési költségeihez, illetve többször meg is szakadt az életközösségnek ez a nem teljes értékű módja is. ./. -4A …............ ingatlan tekintetében hivatkozott arra, hogy az okirati bizonyíték önmagában is tanúsítja, hogy a tulajdonjogot az alperes szerezte meg. Ezzel szemben a felperes nem bizonyította, hogy a vételárhoz hozzájárult. Az alperes személyes nyilatkozata szerint pedig édesapja fizette ennek az ingatlannak a vételárát, aki azóta már elhunyt. A …............ ingatlan tekintetében pedig nem vitatta az alperes, hogy valóban vitt munkásokat az átalakításhoz a felperes, azonban azt adta elő, hogy annak költségeit szintén az édesapja fedezte, mivel az édesapja saját lakását ruházta át az alperesre, a leányára. A …............ ingatlanba nyilatkozata szerint 2003-ban költözött be. A felperes a
22. sorszámú, a felek személyes nyilatkozatát tartalmazó jegyzőkönyvhöz csatolta a …............ Kerületi Rendőrkapitányság nyomozati anyagának egy oldalát, amely
23. június 11-én kelt, amelyben az alperes tanúvallomása egy része szerepel, amely szerint a …............ ingatlanra adott a felperes …............ 8,5millió forintot. Ugyanekkor tanúvallomásában azt is előadta, hogy a perbeli …............ szám alatti lakásra is az édesapja adta a pénzt. A felperes személyes nyilatkozata szerint sem neki, sem az alperesnek nem volt semmilyen jövedelme a …............ ingatlan megvásárlásakor, ezért a bátyja, …............ adott 1.400.000.forintot, illetve még 300.000.- forintot a vételárra. Ezzel ellentétben áll saját bátyjának tanúvallomása (
24. sorszámú jkv-), amely szerint a felperesnek az öccsének a tanú 300 DM-t adott 300.000.- forint értékben és 100.000.- forint készpénzt, tehát 400.000.- forinttal segítette őket, mivel 1.400.000.- forintja volt öccsének, a felperesnek. Azt, hogy az esetlegesen átadott összeget a felperes lakás vásárlásához használta fel, a vallomás nem igazolta, a tanú az ügyletkötéskor nem volt jelen. Mindkettőjük nyilatkozatával ellentétes szüleik tanúvallomása, amely szerint a felperes bátyja adott a felperesnek 1.600.000.- forintot az ingatlan vételére, amit a felperes édesanyja szerint a felperes bátyja nála hagyott, és az eladók odamentek a felperes szüleihez …............ a vételárért. Ezzel szemben az alperes következetesen a perben is úgy nyilatkozott, mint tanúként korábban a büntető eljárásban, a hamis tanúzás következményeire figyelmeztetés után tanúként is előadott, amely szerint a vételárat az alperes édesapja bocsátotta neki rendelkezésre. ./. -5- Ezt erősítette meg az alperes édesanyjának tanúvallomása is. (
25. sorszámú jkv.) Az eladók tanúvallomásukban hivatkoztak arra, hogy már nem teljesen emlékeznek a régen történt adásvételre, és arra, hogy a vételárat konkrétan ki adta át, azt azonban a felperes szüleinek tanúvallomásával szemben hitelt érdemlően előadták, hogy a vételárat a lakásukon fizette ki a vevő, illetve a szerződést is az eladandó lakáson írták alá. Az ellentmondásos tanúvallomások folytán, illetve mivel a felperes maga is elismerte, hogy 1996ban nem volt pénze a vásárlásra, az volt megállapítható, hogy nem bizonyította a felperes azt, hogy a …............ ingatlan vételárához hozzájárult bármilyen összegben, vagy egyébként e nélkül is akaratuk közös szerzésre irányult az élettársi együttélés alatti közös gazdálkodás eredményeként. Ezzel szemben az alperes következetes nyilatkozata, más eljárásban tett tanúvallomása, illetve polgári ügyben tett nyilatkozatai is egybehangzóak a tekintetben, hogy a vételárat édesapja biztosította számára, és az adásvételi szerződés, mint okirati bizonyíték is ezt tanúsítja, ami az alperesi „különvagyoni” jogszerzést igazolja. Az okiratot a felperes tanúként írta alá, az alperesi szerzést 1996-tól egészen a jelen per indításáig nem vitatta, ami a szerződéses szabadság körében ráutaló magatartásnak minősíthető az alperes különvagyoni szerzése elismeréseként. Így az élettársi viszony fennállása ellenére sem lehetett megállapítani azt, hogy a felperes a …............ ingatlan megvételében bármilyen arányban részt vett volna élettársi közös szerzés alapján. A felperesi képviselő az által megjelölt bírósági határozatból (BH. 2007.122) csak azt emelte ki, hogy a közös szerzés vélelme az élettárs külön tulajdonszerzése esetén is fennáll, a határozat indokolása azonban arra is utal, hogy önmagában az élettársi jogviszony fennállásának ténye nem zárja ki valamelyik élettárs kizárólagos tulajdonszerzését. A …............ ingatlan tekintetében pedig a felperesi képviselő nyilatkozata is - amely szerint közösen vásárolták meg a peres felek az alperes édesapjától a …............ ingatlant ellentétben áll saját ügyfelének, a felperesnek nyilatkozatával. ./. 6 A felperes ugyanis személyes nyilatkozatában maga adta elő azt, hogy ezt az ingatlant az alperes vásárolta az édesapjától, és csak ezt követően végeztek azon közös beruházást, amelyhez ő munkásokat szállított …............-ról. Ezért annak sincs jogi jelentősége, főleg nem bizonyító ereje, hogy a felperes édesapja és testvére úgy gondolta tanúvallomása szerint, hogy ezt a vételárat is a felperes fedezte szerencsejátékból származó nyereményéből. Aggálytalan az alperes azon nyilatkozata is, hogy lényegében ajándékozás történt, hiszen a felperes nyilatkozata szerint sem lehetett ennyi pénze az alperesnek a vásárlásra, de arra a maga az alperes is hivatkozik. Az alperesnek való ajándékozás folytán pedig eleve megdől a felperesi képviselő által feltételezett vélelem, amely szerint az élettársak közös szerzése történt meg vétel alapján a dunakeszi ingatlan vonatkozásában is. A bíróság tájékoztatta a felperest a beruházások kapcsán a további tanúbizonyítás, illetve szakértői bizonyítás szükségéről, amelynek a felperes nem kívánt eleget tenni. Ezen bizonyítás nélkül azonban nem lehet azt megállapítani, hogy az alperes által ajándékba kapott ingatlanon milyen összegű beruházást végzett saját jövedelméből a felperes és annak milyen forgalmi értékemelő hatása van, amely a felperes javára tulajdonszerzést eredményezhetne. E vonatkozásban a bizonyítás eredménytelenségét, illetve hiányát a felperes terhére kellett értékelni Pp.
26. §