Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.373/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Kilián Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek, a dr. Sándor Attila ügyvéd által képviselt alperes ellen társasági határozatok felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- május 13-án meghozott 26.G.41.927/2010/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes az alperesi gazdasági társaság tagja. A cégnyilvántartás adatai szerint a
- május 18-tól 21.000.000 forint jegyzett tőkével rendelkező alperesi társaságnak a felperesen kívül ifj. ... továbbá ... a tagjai, ügyvezetője
- november 10-től ... volt önálló képviseleti joggal, a társaság székhelye
- november 10-től ... szám alatt volt.
- április 15-én a felperes, továbbá ... és ... taggyűlést tartottak, amelyen egyebek mellett a taggyűlésen elhatározott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés elfogadásáról is döntöttek. A módosított létesítő okirat szerint az alperes székhelye ... szám alatt van, a társaság ügyvezetői
- április 15-től határozatlan időre ... és ... önálló cégjegyzési joggal. A társasági szerződés sem a taggyűlés székhelytől vagy telephelytől eltérő helyre történő összehívására, sem arra nézve nem tartalmaz rendelkezést, hogy a határozatképtelenség miatt meghiúsult taggyűlés időpontját követően a megismételt taggyűlés megtartására milyen időköz elteltével kerülhet sor. Az alperesi társaság kérelmére a
- április 15-i taggyűlés határozatai alapján az új székhely szerint illetékes Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság
- július 8-án meghozott végzésével
- április 15-i hatállyal a ... székhely egyidejű törlése mellett az alperes székhelyeként a ... szám alatti címet jegyezte be, majd
- július 16-án meghozott végzésével
- április 15-i hatállyal törölte ... ügyvezető képviseleti jogosultságát, és ugyanezzel a hatállyal önálló képviseleti joggal ügyvezetőként ...öt és ...et jegyezte be. Az alperes ügyvezetőjeként ...
- május 14-én kelt meghívóval
- május 31én 8 órára taggyűlést hívott össze a társaság ... szám alatti székhelyére azzal, hogy a taggyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt taggyűlés időpontja
- május 31-én 9 óra, amely az eredeti napirendi pontok tekintetében a jelenlévők által képviselt szavazati jogok mértékétől függetlenül határozatképes. A
- május 31-én 8 órára összehívott taggyűlés határozatképtelensége miatt
- május 31-én 9 órai kezdettel a szavazatok 50 %-át képviselő ifj. ... tag meghatalmazottja és az ügyvezetőként jelen lévő ... részvételével megtartott megismételt taggyűlés öt határozatot hozott, az 5/
- (V. 31.) számú határozattal a törzstőke 5.000.000 forinttal, új törzsbetét befizetésével, történő felemelését határozta el a társaság tagjai részére elsőbbségi jog biztosítása mellett. A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság az alperesi társaság kérelmére egyszerűsített változásbejegyzési eljárásban
- július 29-én meghozott, a Cégközlöny
- augusztus 12-i
- számában közzétett
- sorszámú végzésével a létesítő okirat
- július 15-i módosítása alapján
- július 29-i hatállyal elrendelte az alperes törzstőkéje 26.000.000 forintra történt felemelésének bejegyzését, továbbá
- július 15-i hatállyal ... ügyvezetőkénti bejegyzését. A cégnyilvántartás adataiból megállapíthatóan az alperesi társaság székhelyét
- augusztus 2-i hatállyal ... szám alá helyezte át, amit a cégbíróság
- február 22-én jegyzett be a cégjegyzékbe. A felperes
- augusztus 25-én előterjesztett, a Gt.
- §
(1)bekezdésére alapított keresetében az alperes
- május 31-i megismételt taggyűlése határozatainak hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy a taggyűlést a Gt.
- §
(1)bekezdésébe ütköző módon nem az ügyvezető hívta össze, továbbá a taggyűlés a Gt. 144. §
(1)bekezdésének megsértésével nem a társaság székhelyére került összehívásra, jogszabálysértő volt a taggyűlés összehívása és megtartása azért is, mert anélkül, hogy erre a társasági szerződés lehetőséget biztosított volna, a határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés összehívására és megtartására a Gt. 142. §
(3)bekezdésében meghatározott időköz megsértésével került sor. Az alperes ellenkérelmében foglaltakra a felperes hangsúlyozta, a cégnyilvántartás adataiból egyértelműen megállapítható, hogy a
- május 31-i taggyűlés összehívása és megtartása időpontjában nem ... volt az alperes ügyvezetője, a társaság székhelye pedig ... szám alatt volt, a per eldöntése szempontjából nincs jogi jelentősége annak, hogy ... ügyvezetői megbízatásának megszűnése, illetve a székhely ... történt áthelyezése a cégjegyzékbe mikor került bejegyzésre. A felperes állította azt is, a keresettel támadott taggyűlési határozatokról a Cégközlöny
- augusztus 12-én közzétett
- számából szerzett tudomást, az ettől számított 30 napon belül előterjesztett keresete nem késett el. Az elsőfokú bíróság az első tárgyalására szóló idéző végzéssel együtt
- november 9-én kézbesített, a Pp.
- §
(6)bekezdésében írtakra is utaló 3-II. sorszámú végzésében foglalt eredménytelen felhívást követően, a
- február 3án szabályszerű idézés ellenére az alperes távollétében megtartott tárgyalásról készült
- sorszámú jegyzőkönyvbe foglalt, az alperesnek a ... székhelyen
- február 17-én kézbesített végzésével 8 napos határidővel - a Pp.
- §
(6)bekezdése szerinti jogkövetkezményekre is utalva - ismételten felszólította az alperest arra, hogy álláspontját részletesen előadva nyilatkozzon a felperes kereseti kérelmére, a védekezése alapjául szolgáló bizonyítékai, bizonyítási indítványai előterjesztésével. Az alperes
- március 11-én terjesztette elő ellenkérelmét, amelyben a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a perbeli taggyűlés összehívása időpontjában székhelye ... szám alatt volt, az ügyvezetői tisztséget ... töltötte be, amint azt a cégjegyzék is tartalmazta, a taggyűlés összehívása ezért megfelelt a felperes által hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek. Az alperes továbbá azt is állította, hogy a törzstőke-emelés tárgyában meghozott határozatról ...
- június 15-én kelt és a csatolt feladóvevény tanúsága szerint ugyanezen a napon ajánlott tértivevényes küldeményként postára adott levelében értesítette a felperest, aki ily módon a postára adást követő 8 nap elteltével,
- június 23-án bizonyosan tudomást szerzett a határozatról, az ettől számított 30 napon túl előterjesztett keresete ezért elkésett, így ebben a körben a per megszüntetésének van helye. Az alperes egyúttal bejelentette, a keresetben előadottakkal szemben székhelye szám alatt van, erre tekintettel illetékességi kifogást is előterjesztett, és a per iratainak áttételét kérte a székhelye szerint illetékes ... Bírósághoz. Az elsőfokú bíróság
- március 21-én kelt, a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján az alperesre háruló bizonyítási kötelezettségről a Pp. 3. §
(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelő tájékoztatást is tartalmazó 12-II. sorszámú végzésével az alperest 8 napos határidővel, mellőzés terhe mellett, a Pp. 141. §
(6)bekezdésére is utalva felszólította egyebek mellett arra, jelölje meg, hogy a
- június 15-én tértivevényes küldeményként postára adott határozatok a felperes részére mikor kerültek kézbesítésre, továbbá csatolja a felperesnek történt kézbesítést igazoló, illetve a kézbesítés hiányában neki visszaküldött tértivevényeket, és terjessze elő bizonyítási indítványait. A végzést az alperes jogi képviselőjének
- március 29én kézbesítették. Az alperes a felhívásra beadványt, nyilatkozatot nem terjesztett elő, a per
- május 13-i tárgyalásán szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. Az elsőfokú bíróság
- május 13-án meghozott 26.G.41.927/2010/
- számú ítéletével az alperes
- május 31-i taggyűlésének valamennyi határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest a felperes részére 70.750 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az alperes illetékességi kifogását az elsőfokú bíróság nem találta megalapozottnak. A 30 napos perindítási határidő elmulasztására alapított permegszüntetés iránti kérelemre nézve az elsőfokú bíróság a 4/
- PJE számú polgári jogegységi határozatban foglaltakra utalva kifejtette, a Gt.
- §
(3)bekezdése szerinti, a tudomásszerzéstől számított 30 napos határidő olyan anyagi jogi, elévülési jellegű szubjektív határidő, amelynek elmulasztása csak az ellenérdekű fél erre való hivatkozása esetén vehető figyelembe, és amelynek jogkövetkezményei a határozat érdemi, ítélettel történő elbírálásával vonhatók le, ezért e határidő elmulasztása a per megszüntetését nem alapozza meg. Az elsőfokú bíróság erre tekintettel az alperes elkésettségi kifogását annak tartalma szerint elévülési kifogásként bírálta el, és miután az alperes a 2010. június 15-én a felperes részére postára adott iratok elküldésének igazolására tértivevényes küldemény feladóvevényeit csatolta, a Gt. 7. §
(2)bekezdésében foglaltakra figyelemmel úgy ítélte meg, hogy az alperes az e körben a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján ráháruló bizonyítási kötelezettségét a küldemény felperes részére történt kézbesítését igazoló tértivevény csatolásával teljesíthette volna. Az indokolás szerint az alperes ezen kötelezettségének a 12-II. számú végzésben foglalt felhívás ellenére sem tett eleget, elévülési kifogása ezért nem vezethetett eredményre. A továbbiakban az elsőfokú bíróság a bírói gyakorlatra utalva kifejtette, a gazdasági társaság határozatát a társaság működésére mindaddig irányadónak kell tekinteni, amíg azt a társasági határozat felülvizsgálata iránti perben a bíróság hatályon kívül nem helyezi, illetve végrehajtását fel nem függeszti, a határozat hatályon kívül helyezése esetén pedig annak jogkövetkezményei ex nunc hatállyal csakis a jövőre nézve vonhatók le. Az alperesi társaság
- április 15-i taggyűlésének határozataival összefüggésben azok perbíróság általi hatályon kívül helyezésére, végrehajtásuk felfüggesztésére nézve a perben nem merült fel adat, ezért e határozatokat a társaság működésére a
- május 31-i taggyűlés összehívása időpontjában,
- május 14-én is irányadónak kellett tekinteni, és miután a
- április 15-i taggyűlés határozatai alapján
- április 15-től ... nem volt a társaság ügyvezetője, a társaság székhelye pedig ... szám alatt volt, a
- május 31-i taggyűlés nem a Gt.
- §
(1)és 144. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint került összehívásra, a Gt. 20. §
(3)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában a megismételt taggyűlés érvényes határozatot nem hozhatott. Ugyancsak jogszabálysértőek a keresettel támadott határozatok azért is, mert a megismételt taggyűlés összehívásakor nem tartották be a Gt. 142. §
(3)bekezdésének rendelkezéseit sem. A felperes keresete - a Pp. 141. §
(6)bekezdésében foglaltak alkalmazására is figyelemmel - megalapozottnak bizonyult, ezért a Gt. 46. §
(2)bekezdése alapján a keresettel támadott határozatok hatályon kívül helyezésének volt helye. Az alperes
- május 23-án igazolási kérelmet terjesztett elő a
- május 13-i tárgyalás elmulasztása miatt, arra hivatkozással, a tárgyaláson jogi képviselője menthető okból, önhibáján kívül, a tárgyalásra menet elszenvedett közúti baleset miatt nem tudott megjelenni. Az elsőfokú bíróság az igazolási kérelmet elutasította, mert az alperesi mulasztás bírói határozatban kifejezésre jutó hátránnyal nem járt, tekintettel arra, hogy a bíróság felhívása szerinti bizonyíték csatolási kötelezettség vonatkozásában az alperes mulasztása nem a per utolsó tárgyalásán, hanem már azt megelőzően,
- április 6-án bekövetkezett. A végzéssel szemben fellebbezés nem került benyújtásra. Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletével szemben előterjesztett fellebbezésében elsődlegesen a keresettel támadott valamennyi határozatra kiterjedően kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását, míg a másodlagos fellebbezési kérelme az első fokú ítélet részbeni megváltoztatásával kizárólag az 5/
- (V. 31.) számú határozatra nézve előterjesztett kereset elutasítására irányult. A fellebbezés indokolása szerint az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan és jogszabálysértő, tekintettel arra, hogy a perbeli taggyűlés összehívásának időpontjában ... ügyvezetőként szerepelt a cégjegyzékben, továbbá a ... szám alatti székhely volt a cégjegyzékbe bejegyezve. A
- április 15-i taggyűlés határozatairól az ügyvezető nem kapott értesítést, az e határozatokon alapuló változások bejegyzésére pedig csak
- augusztus 5-én került sor, mindezekből következően
- május 14-én ... ügyvezetőként jogszerűen hívta össze a taggyűlést a ... székhelyre. Fellebbezésében az alperes utalt arra is, a
- április 15-i taggyűlésről a két új ügyvezetőnek minden tagot értesítenie kellett volna, ezt azonban nem tették meg, továbbá e taggyűléssel összefüggésben büntetőeljárás is folyamatban van. Az alperes továbbá hangsúlyozta azt is, a per utolsó tárgyalásának elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelméhez csatolta azokat a tértivevény másolatokat, amelyekből megállapítható, hogy az 5/
- (V. 31.) számú határozatról és a
- május 31-én megtartott taggyűlésről szóló értesítést tartalmazó ajánlott tértivevényes küldeményt a felperes
- június 17-én átvette, a taggyűlés határozatairól így ebben az időpontban tudomást szerzett, keresetét azonban az ettől számított 30 napos határidő lejártát,
- július 17-ét követően terjesztette elő, ezért a kereset elutasításának van helye. A felperes a fellebbezési tárgyaláson előterjesztett ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte helyes indokai alapján. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között vizsgálta felül, és a fellebbezést az alábbiak szerint megalapozatlannak találta. Az elsőfokú bíróság a per eldöntéséhez szükséges tényállást az eljárási szabályoknak megfelelően lefolytatott bizonyítást követően a perben rendelkezésre álló adatok helyes értelmezésével, mérlegelésével helytállóan állapította meg, és az arra alapított jogi következtetése is helytálló, az alperesi fellebbezésben előadottak az ítélet megváltoztatását nem alapozzák meg. A Pp.
- §
(3)bekezdése akként rendelkezik, hogy a jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a feleket terheli. A bizonyítás indítványozása elmulasztásának, illetve a bizonyítási indítvány elkésett voltának jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás esetleges sikertelensége törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyításra kötelezett felet terheli. A bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének jogkövetkezményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. A
(4)bekezdés azt is kimondja, a bíróság a bizonyítás elrendelését mellőzni köteles, ha a bizonyítási indítványt a fél neki felróható okból elkésetten, vagy egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjeszti elő, kivéve, ha a törvény eltérően rendelkezik. A Pp. 164. §
(1)bekezdése szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A Pp. 141. §
(2)bekezdése értelmében a bíróság - ha ez a tényállás megállapításához szükséges - a feleket felhívja nyilatkozataik megtételére és lefolytatja a bizonyítási eljárást. A fél köteles a tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait - a per állása szerint - a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelő időben előadni, illetve előterjeszteni. A
(6)bekezdés továbbá úgy rendelkezik, ha a felek valamelyike tényállításának nyilatkozatának előadásával, bizonyítékainak előterjesztésével - a
(2)bekezdésben előírt kötelezettsége ellenére - alapos ok nélkül késlekedik, és e kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére sem tesz eleget, a bíróság a fél előadásának, előterjesztésének bevárása nélkül határoz, kivéve, ha álláspontja szerint a fél előadásának, előterjesztésének bevárása a per befejezését nem késlelteti. A Pp. idézett rendelkezéseiből következően abban az esetben, ha a Pp. 3. §
(3)bekezdése alapján a bizonyítékok rendelkezésre bocsátása, illetve a bizonyítás indítványozása körében ráháruló kötelezettségének a fél a bíróság erre irányuló, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő tájékoztatása és a mulasztás jogkövetkezményeire is kiterjedő, kellő határidőt biztosító felhívása ellenére neki felróhatóan, illetve alapos ok nélkül nem vagy késve tesz eleget, a mulasztás a bizonyítás mellőzését vonja maga után, ennek jogkövetkezményei a bizonyításra kötelezett felet terhelik. Az alperes ellenkérelmében a kereset elkésettsége körében arra hivatkozott, hogy a keresettel támadott taggyűlési határozatról a ... által 2010. június 15-én ajánlott tértivevényes küldeményként postára adott levélből a felperes 2010. június 23-án tudomást szerzett, azonban a keresetet az ettől számított, a Gt. 45. §
(3)bekezdésében meghatározott 30 napos határidő lejárta után terjesztette elő. Az alperesi védekezésre és a Gt. 7. §
(2)bekezdésében foglaltakra figyelemmel az elsőfokú bíróság 12-II. számú végzésével a bizonyítási teherre és a bizonyítás sikertelenségének jogkövetkezményeire vonatkozó, a Pp. 3. §
(3)bekezdése szerinti tájékoztatással egyidejűleg helytállóan hívta fel az alperest a
- június 15-én postára adott tértivevényes küldemény felperes részére történt kézbesítését igazoló tértivevény csatolására, egyúttal a mulasztás lehetséges jogkövetkezményeként a bizonyítás mellőzésére is utalva. Az alperes a számára biztosított határidő lejártáig,
- április 6-ig a felhívásban foglaltaknak nem tett eleget, ezért az elsőfokú bíróság a
- május 13-i tárgyaláson az eljárási szabályok megsértése nélkül hozott ítéletet a rendelkezésre álló adatok alapján. Az alperes a bizonyítási kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt igazolási kérelmet nem terjesztett elő, az utolsó tárgyalás elmulasztása miatti igazolási kérelmét pedig az elsőfokú bíróság jogerősen elutasította, így a Pp.
- §
(2)bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az első fokú ítélet meghozatalát követően csatolt tértivevény bizonyítékként már nem volt figyelembe vehető. Egyebekben az elsőfokú bíróság helytállóan, a jogszabályi rendelkezések helyes alkalmazásával és a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően állapította meg azt, hogy a keresettel támadott taggyűlési határozatok meghozatalára a Gt. 143. §
(1), 144. §
(1)és 142. §
(3)bekezdésében foglaltak megsértésével, jogszabálysértően került sor, az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtettekkel a Fővárosi Ítélőtábla maradéktalanul egyetért. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az alperest kötelezte a felperes 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)és
(6)bekezdése alkalmazásával az elvégzett ügyvédi tevékenységre figyelemmel, mérsékelt összegben megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,
- november
- . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke . Felker László s. k., előadó bíró A kiadmány hiteléül Levek Istvánné dr. s. k., bíró