Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.313/2011/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Zentai Adrienn ügyész által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) felperesnek - a dr. Baracz Vilmos jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen társadalmi szervezet működése törvényességének helyreállítása iránt indított perében a Tolna Megyei Bíróság
- április
- napján kelt 6.P.20.298/2010/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott és
- sorszám alatt indokolt fellebbezés folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A
- augusztus
- napján alakult, a tagok jogainak egységes és hatékony képviseletét, illetőleg védelmét célul kitűző alperesi szakszervezetet a Tolna Megyei Bíróság a
- szeptember
- napján kelt Pk.60.079/2004/
- számú végzésével
- sorszám alatt vette nyilvántartásba. A felperes keresetében az alperes törvényes működésének helyreállítása érdekében az alapszabály szerinti legfelsőbb szerv, a kongresszus bíróság általi összehívását, valamint a vezetőségi testület
- február
- napján kelt
- számú határozatának részbeni megsemmisítését kérte. A hivatkozott határozat szerint a vezetői testület egyhangúan, ellenszavazat nélkül, a küldöttértekezlet felhatalmazása alapján a kongresszusig terjedő öt hónapos időtartamra, titkos szavazással, 100%-os arányban B.Z-t jelöli ügyvivő elnöknek, amelynek hatálya annak elfogadása esetén - a rész-küldöttértekezletek összesítésének napjától kezdődik. Az alapszabály
- pontja alapján a főtitkár megbízza B.Z-t az elnöki feladatok ellátásával a küldöttértekezlet döntéséig, mely küldöttértekezlet összehívására a főtitkár jogosult az alapszabály
- pontja alapján. A felperes álláspontja szerint az ügyvivő elnök megbízására az alapszabály 36/g. pontja értelmében kizárólag a küldöttértekezletnek van jogosultsága, a főtitkár legfeljebb az alapszabály
- pontjában megjelölt tisztségviselők megbízására rendelkezik hatáskörrel. Az alperes
- szeptember 24-
- napján megtartotta harmadik kongresszusát, amelynek napirendi pontjai közé a felperes által a keresetlevélben indítványozott napirendi pontokat felvette, azokat megvitatta és a döntéshozatalra szoruló kérdésekben határozatot hozott. Erre figyelemmel a felperes bejelentette a keresettől való részbeni elállását, amelyhez azonban az alperes nem járult hozzá. Egyidejűleg viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben kérte, hogy a bíróság kötelezze a felperest 3.722.000 forint kártérítés megfizetésére. Állította, hogy a kongresszuson a felperes keresetlevelében foglalt napirendi pontok megtárgyalása miatt többletköltségek merültek fel, így a küldöttek szállásdíja, a második napi terembérleti díj, illetve többletélelmezési költség. A kereseti kérelemben foglaltak tárgyalása nélkül ugyanis a kongresszust egy nap alatt be lehetett volna fejezni. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes vezetőségi testületének
- február
- napján kelt
- számú határozatát abban a részében, mely szerint a főtitkár megbízza B.Z-t az elnöki feladatok ellátásával megsemmisítette, míg a keresetet ezt meghaladóan, a viszontkeresetet pedig teljes egészében elutasította. Határozatában kifejtette, hogy az alperes a felperes által indítványozottaknak részben eleget tett azzal, hogy a kongresszust összehívta, és a keresetlevélben felsorolt napirendi pontokat megtárgyalta. A per részbeni megszüntetésére azonban az alperes hozzájárulásának hiányában nem kerülhetett sor. Miután a felperes a keresetben kifogásolt működésén a szervezeti és működési rendjének alapszabályszintű módosításával változtatott, és a kialakult helyzetet a felperes utóbb már maga sem kifogásolta, ezért ebben a részében a keresetet elutasította. Alaposnak találta ugyanakkor a keresetet a vezetőségi testület
- február
- napján kelt
- számú határozatának részbeni megsemmisítésére irányuló részében. Álláspontja szerint az ügyvivő elnök megbízása az alapszabály 36/g. pontja szerint a küldöttértekezlet kizárólagos hatáskörébe tartozik. A főtitkár az alapszabály
- pontjából következően csak azokban az ügyekben jogosult dönteni, amelyeket a törvény vagy alapszabály nem utal a kongresszus vagy a küldöttértekezlet hatáskörébe. Az alapszabály
- pontja alapján az is megállapítható, hogy a főtitkár kizárólag az alapszabály
- pontjában felsorolt tisztségviselők megbízására jogosult. Ebből következően a keresettel támadott határozatnak az a rendelkezése, amely szerint a főtitkár megbízza B.Z-t az elnöki feladatok ellátásával, az alapszabály rendelkezéseibe ütközik. Alaptalannak találta az elsőfokú bíróság az alperes viszontkeresetét. Ezzel kapcsolatosan kifejtette, hogy az alperesnek
- október
- napjáig az egyesülés jogról szóló
- évi II. törvény (Etv.) 11.§-ának
(2)bekezdéséből következően harmadik kongresszusát mindenképpen össze kellett volna hívnia. A kongresszusi jegyzőkönyvből megállapíthatóan az alperes maga is szükségesnek tartotta a felperes által indítványozott napirendi pontok tárgyalását, és nem kizárólag a kereset előterjesztése indította az ügyészi indítványra tárgyalt kérdések vizsgálatára. Ebből következően az emiatt esetlegesen jelentkező többletköltségek a felperesre nem háríthatók át. Ezen túlmenően a kereset előterjesztésekor a felperes jogszerűen, a törvény által biztosított jogkörében járt el, keresete alaptalannak nem minősült, ezért a viszontkereset jogalapja is hiányzik. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása, a felperes keresetének teljes elutasítása, és a viszontkereset teljesítése érdekében az alperes fellebbezett. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte az alapszabálynak az ügyvivő elnök megbízására vonatkozó rendelkezéseit. Az alapszabály
- pontja ugyanis valamennyi, az V. fejezetben megjelölt tisztségviselő megbízására hatáskört biztosít a főtitkár számára. A tisztségviselők felsorolása ugyanis a V. ponton belül egységes, az egyes tisztségviselők között különbségtételre nem került sor. Ezen túlmenően B.Z. tagszervezeti vezetőnek, vagyis az elsőfokú bíróság értelmezését elfogadva a 44./ pont szerinti tisztségviselőnek minősül, így őt a főtitkár, mint egyéb tisztségviselőt bízta meg az ügyvezetői elnöki teendők ellátásával. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróságnak a felperes keresetlevelét ebben a részében idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania, mert B.Z.ügyvezető elnöki megbízását már az első ízben előterjesztett kereseti kérelemben is vitatták. Viszontkeresetével kapcsolatosan kifejtette, hogy a keresetlevélben felsorolt napirendi pontokat kizárólag az ügyészi indítvány miatt tárgyalta a kongresszus, amely jelentős többletköltségeket okozott. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság az ítéleti tényállást helyesen állapította meg, és helytálló jogi következetések levonása után érdemben is megalapozott döntést hozott. Az alperes
- október
- napján kelt alapszabályának
- pontjából következően a főtitkár csak abban az ügyben jogosult dönteni, amelyet a törvény vagy alapszabály nem utal a kongresszus vagy a küldöttértekezlet hatáskörébe. A 36/g. pont szerint az elnöki vagy főtitkári tisztség megüresedése esetén - legfeljebb öt hónapi időtartamra - ügyvivő elnököt vagy ügyvivő főtitkárt a küldöttértekezlet bíz meg. Ebből viszont az is következik, hogy az alapszabály
- pontja alapján a főtitkár kizárólag azoknak a tisztségviselőknek a megbízására jogosult (az alapszabály 44./ pontjában felsorolt tisztségviselők), akinek megbízása nem tartozik más szerv kizárólagos hatáskörébe. A megbízás mindig egy meghatározott tisztség betöltésére vonatkozik, ezért a megbízó eljárásának megítélése szempontjából nem annak van jelentősége, hogy a megbízott korábban milyen funkciót töltött be, hanem annak, hogy a megbízás milyen tisztség ellátására terjed ki. A határozatot tehát nem teszi jogszerűvé az a körülmény, hogy a főtitkár az elnöki feladatok ellátásával B.Zt, mint az alapszabály
- pontja szerinti tisztségviselőt bízta meg. A felperes a
- április
- napján benyújtott keresetlevelében B.Z. ügyvezető elnökké történt megválasztását sérelmezte, arra hivatkozva, hogy az őt megválasztó vezető testület hatáskörét túllépte. A később előterjesztett, és az elsőfokú bíróság ítéletével elbírált keresetében viszont azt kifogásolta, hogy B.Z-t az elnöki feladatok ellátásával a főtitkár bízta meg. Az eltérő ténybeli alap miatt tehát a Pp. 130.§-a
(1)bekezdése d) pontjának alkalmazására nem kerülhetett sor. Alaptalanul sérelmezte az alperes viszontkeresetének elutasítását is. A felperes az Etv. 14.§-ának
(1)bekezdésében biztosított törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva vizsgálta az alperes működését és kérte keresetében az Etv. 16.§-a
(2)bekezdése b) pontja alapján a működés törvényességének helyreállítása céljából az alperes legfelsőbb szervének összehívását. Az alperes a jogerős bírósági döntést megelőzően, 2010. szeptember 24-25. napján kongresszust tartott - amelyet az Etv. 11.§-ának
(2)bekezdéséből következően legkésőbb
- október
- napjáig egyébként is össze kellett volna hívnia -, amelyen az ügyészi kereset
- és
- pontban foglalt indítványoknak eleget tettek. A felperes jogellenes magatartásának hiányában tehát (Ptk. 339.§-ának
(1)bekezdése) nyilvánvalóan alaptalan az alperesnek a Ptk. 349.§-án alapuló kártérítési viszontkeresete. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében - a Pp. 256/A.§-ának
(6)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 253.§-ának
(2)bekezdése és 254.§-ának
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes fellebbezése alaptalan volt, a felperesnek azonban a másodfokú eljárásban a Pp.75.§-ának
(1)-
(3)bekezdése szerint megtérítendő költsége nem merült fel. Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5.§-a
(1)bekezdésének d) pontja alapján személyes illetékmentességben részesült, ezért a 4.§
(1)bekezdés értelmében az illeték megfizetésére nem kötelezhető, ezért a le nem rótt illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14.§-a értelmében az állam viseli. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 256/A.§-a
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
- október
- dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. a tanács elnöke, dr. Kutasi Tünde s.k. előadó bíró, dr. Döme Attila s.k. bíró