Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.333/2011/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a Szabó Flóra-Felső Pál Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Hajdúné dr. Kovács Edit Nóra ügyvéd (által képviselt I.rendű alperes neve (felperes címe) I. rendű és a dr. Ördög Judit jogi előadó (II.rendű alperes címe) által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen élettársi közös vagyon megosztása iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság
- április
- napján kelt 15.P.20.578/2010/
- számú közbenső ítélete ellen az I. rendű alperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő közbenső ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyja, azzal a pontosítással, hogy az élettársi kapcsolat a felperes és az I. rendű alperes között állt fenn. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 15.000.(Tizenötezer) forint másodfokú eljárásban felmerült költséget. A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes és az I. rendű alperes az
- márciusi megismerkedésük után
- május 29-én élettársi kapcsolatot létesítettek, ettől kezdve közösen nevelték az I. rendű alperes, akkor 4 éves D utónevű gyermekét, az óvodai, iskolai rendezvényeken közösen vettek részt. Összetartozásukat mind szüleik, mind barátaik előtt felvállalták, a külvilág előtt egy párként jelentek meg. Az I. rendű alperesnek az együttélés alatt folyamatosan volt munkaviszonya, a felperes többször - néha több hónapig - nem állt munkaviszonyban, de alkalmi munkákból ilyenkor is jövedelemhez jutott. Felperes 1997.novemberétől
- augusztus 6-ig sorkatonai szolgálatát teljesítette. Ez idő alatt - a felperessel való előzetes egyeztetés után - bankkölcsön igénybevételével - a kölcsönszerződésben a felperes adóstárs volt
- július 31-én kelt adásvételi szerződéssel az I. rendű alperes megvásárolta a Sz, Sz. lakótelep
- szám alatti lakást, ahova a felperes a katonai szolgálatának befejezése után beköltözött. A törlesztő részleteket az I. rendű alperes számlájáról, egyébként pedig a közös háztartás költségeit, rezsiköltségeket közösen fizették. A gyermek növekedésére figyelemmel 2004-től nagyobb lakás, illetőleg családi ház megvásárlását közösen tervezték.
- augusztus 14-én az I. rendű alperes (az elsőfokú ítélet tényállásában tévesesen felperes megjelölés szerepel) megvásárolta a Sz, Sz utca
- szám alatti családi házas ingatlant 12.600.000 forint vételáráért. Ebbe beszámították 7.300.000 forintért a Sz, Sz lakótelep
- szám alatti ingatlant és az I. rendű alperes 5.300.000 forint összegű hitelt vett fel a II. rendű alperestől. Az ingatlan megvásárlását megelőzően a felperes és az I. rendű alperes a vásárlás részleteit megvitatta, arról is szó volt, hogy a felperes vesz fel hitelt az ingatlan vásárlásához, azonban a felperes olyan munkaviszonnyal nem rendelkezett, amely a hitel fedezetéül szolgálhatott volna, így az I. rendű alperes lett a hitel adósa. Megállapodtak a felek, hogy a felperesnek folyamatosan dolgoznia kell, mert e nélkül a hitel törlesztése és a megélhetésük nem fedezhető. A felek között az életközösség
- november 15-én szakadt meg. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy
- májusától
- november 15-ig élettársi kapcsolatban éltek az I. rendű alperessel, s kérte az ez idő alatt szerzett vagyon 60-40%-os szerzési arány melletti megosztását. A II. rendű alperest ennek tűrésére kérte kötelezni. Az I. rendű alperes - módosított ellenkérelmében - a kereset elutasítását kérte, vitatta, hogy közöttük élettársi kapcsolat állt fenn. A II. rendű alperes nem ellenezte a kereset teljesítését akkor, ha a tulajdont szerző fél vállalja, hogy a zálogkötelembe önként belép, s a szerződés módosítás közjegyzői okiratba foglalását kezdeményezi. Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy a felperes és az I. rendű alperes
- május
- napjától
- november
- napjáig élettársak voltak. A közbenső ítélet ellen, annak megváltoztatása és annak megállapítása iránt, hogy a felperes és az I. rendű alperes nem voltak élettársak, az I. rendű alperes nyújtott be fellebbezést. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság közbenső ítéletének helybenhagyását kérte. A II. rendű alperes a másodfokú eljárásban nyilatkozatot nem tett. A Pp. 147.§-ának
(1)bekezdésére is figyelemmel a másodfokú bíróság az I. rendű alperes fellebbezési kérelmét az elsőfokú közbenső ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása iránti kérelemnek tekintette és ekként bírálta el. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és ennek alapján helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes és az I. rendű alperes
- május
- napjától
- november
- napjáig élettársi kapcsolatban éltek. Az elsőfokú bíróság a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján a bizonyítékokat a maguk összességében értékelve helyesen állapította meg az élettársi kapcsolat fennállását. Az élettársi jogviszony elemei közül az érzelmi kapcsolat és a közös háztartás fennállását az I. rendű alperes sem vitatta. Ami a gazdasági közösséget illeti, az ítélkezési gyakorlat ennek során elsősorban a felek közös cél érdekében való együttműködésének, vagyis a közös életvitelnek és a jövedelmek közös célra történő felhasználásának tulajdonít döntő jelentőséget. A pénzkezelés módja - nevezetesen, hogy a felek együttesen kezelték-e pénzüket vagy a pénzkezelést kizárólag az egyikük végezte - nem ügydöntő, mert az élettársak gazdálkodása életkörülményeiktől függően különböző lehet (BH 1996.258). Az élettársi kapcsolat fennállását nem zárja ki az sem, hogy ha a feleknek külön néven álló folyószámlája van és arról önállóan, egymástól függetlenül rendelkeznek. Önmagában a pénzkezelés módja nem dönti el az élettársi viszony létezését. Az I. rendű alperes maga is elismerte, hogy mindkét lakás vásárlását megelőzően a bankhitel felvételéhez a felperes hozzájárulását is kérte, az anyagi helyzetüket közösen megvitatták. Ez pedig azt jelenti, hogy közös céljuk volt a lakásvásárlás. Az sem volt vitás, hogy a lakásvásárláshoz igénybe vett kölcsön törlesztő részleteinek megfizetése mellett a felperes jövedelme nélkül a megélhetésük veszélyeztetett volt. Az I. rendű alperes maga is azt adta elő, hogy lényegesebb összegű megtakarítással nem rendelkeztek, mert a lakáshitel törlesztő részlete és a megélhetési költségek gyakorlatilag felemésztették mindkettőjük jövedelmét, így egyéb gazdasági céljaik nem lehettek. Az I. rendű alperes személyes előadása szerint a lakásvásárlást közösen határozták el. A megvásárlásra került perbeli lakást a felperes találta. Csak azért nem a felperes volt a kölcsön felvevő, mert az ahhoz szükséges munkaviszonnyal nem rendelkezett. Mindebből az következik, hogy a felperessel közös gazdálkodást folytattak, ennek pedig nem lehet az az eredménye, hogy az egyik fél jövedelmét, mint a megélhetéshez felhasznált és elköltött összeget figyelmen kívül hagyva, a másik fél jövedelméből fizetett kölcsöntörlesztéssel összefüggő tulajdonszerzéstől az a fél akinek a jövedelmét a minden napi életvitel körében felélték elessen. Az élettársi kapcsolat fennállása alatt keletkezett vagyonszaporulat tekintetében a közös szerzés vélelme érvényesül. Ettől az élettársak szerződéssel eltérhetnek, amely szerződés szóban is létrejöhet (BH 2007.122). Az I. rendű alperes azonban a perben nem tudta azt bizonyítani, hogy közöttük ilyen megállapodás létrejött volna, sőt saját előadása szerint is jövedelmi viszonyaikat felmérve állapodtak meg arról, hogy milyen összegű hitel felvételére képesek, s hogyan tudják megvásárolni a perbeli ingatlant. Mindezen indokokra is tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét a Pp. 253.§-ának
(2)bekezdése alapján, a Pp. 213.§-ának
(3)bekezdése szerint közbenső ítélettel, helybenhagyta. Az I. rendű alperes fellebbezése sikertelen volt, amelynek következtében a Pp. 78.§ának
(1)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban felmerült költségeket köteles viselni. A II. rendű alperes a másodfokú eljárásban cselekményt nem végzett, költsége nem merült fel. Az I. rendű alperest képviselő ügyvéd munkadíjának összegét az ítélőtábla a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§-ának
(3)és
(5)bekezdése alapján állapította meg. A másodfokú bíróság az I. rendű alperes közbenső ítélet ellen előterjesztett fellebbezését a Pp. 256/A.§-a
(1)bekezdésének f) pontja és
(3)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
- november
- dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, dr. Kutasi Tünde s.k. bíró, dr. Döme Attila s.k. bíró