Gfv.X.30.145/2007/11.szám A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a Dr.Horváth P. András ügyvéd által képviselt I.r. és a II.r. alperes ellen közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítása iránt az Egri Városi Bíróság előtt 19.P.31.830/
- számon indult és a Heves Megyei Bíróság
- október 26-án kelt 2.Pf.25.557/2006/
- számú jogerős ítéletével befejezett perben a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a Heves Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 2.Pf.25.557/2006/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 36.000,- (Harminchatezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. A Legfelsőbb Bíróság a pártfogó (Tízezer) Ft-ban állapítja meg. ügyvéd munkadíját 10.000,- Felhívja a Legfelsőbb Bíróság Pénzügyi és Költségvetési Főosztályát, hogy a pártfogó ügyvéd munkadíját a pártfogó ügyvédnek utalja ki. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s: A felperes keresetében a
- október 20-án az SZMSZ-t elfogadó, továbbá a
- március 11-i közgyűlésen hozott határozatok érvénytelenségének megállapítását kérte. Ezen közgyűlési határozatok tekintetében többek között arra hivatkozott, hogy nem arra jogosult személy hívta össze a közgyűlést, illetve, hogy a meghívó elküldése nem volt szabályos. Egyéb érvei ismertetését a Legfelsőbb Bíróság mellőzi, figyelemmel a felülvizsgálati kérelem tartalmára. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az Egri Városi Bíróság
- május 26-án kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította, rendelkezett a perköltség viseléséről. Ítélete indokolásában többek között kifejtette, hogy a bizonyítási eljárás eredményeképpen arra a megállapításra jutott, hogy a Bt. a társasház közös képviselője, a közös képviselőt a közgyűlés nem mentette fel, új közös képviselőt nem választott, így arra jogosult személy hívta össze a közgyűléseket. Az ítélettel szemben a felperes fellebbezett. Jogi képviselője útján előterjesztett fellebbezésében azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, miszerint a
- október 20-án megtartott közgyűlés határozatképességére vonatkozó szabályok betartásra kerültek-e, továbbá azt, hogy az alperesi társasház alapító okirata, illetve SZMSZ-e ellentétes rendelkezést tartalmaz a közgyűlés határozatképessége kérdésének szabályozásában. Felperes személyesen előterjesztett fellebbezésében sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a kért tanú meghallgatásokat mellőzte. Hangsúlyozta, az első fokú ítélet konzerválta azt az áldatlan állapotot, amit a lakások hasznosítására vásárolt tulajdonosok erőszakoltak ki. Nem vizsgálta a közgyűlések határozatképességét, illetve előadása szerint egyes peres iratokat nem kapott meg. A Heves Megyei Bíróság
- október 26-án kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, rendelkezett a perköltség viseléséről. Kifejtette, határozatképes volt a
- október 24-i közgyűlés az alapító okirat rendelkezései szerint, míg a
- március 11-i közgyűlés már az elfogadott SZMSZ-nek megfelelően volt határozatképes. Rámutatott a társasházakról szóló
- évi CXXXIII. tv. (Tht) 62.§ /1/ és /2/ bekezdése értelmében a törvény hatálybalépéséig bejegyzett társasház közgyűlése az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezésének hatálytalanításával egyidejűleg fogadja el az új SZMSZ-t, melyhez - bár nem lett volna a törvény szabályai szerint szükséges a kétharmados többség - az adott tényállás mellett ez a szótöbbség adva volt. Felperes jogi képviselője útján benyújtott felülvizsgálati kérelmében tartalmilag a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását. Kifejtette, nem arra jogosult személy hívta össze a társasház
- október 20-i, illetve
- március 11-i közgyűlését, mivel a közgyűléseket összehívó személy közös képviselői tisztségéről
- év folyamán már többször lemondott. Nem helytálló az alperesi hivatkozás atekintetben, hogy a közgyűlés megerősítette a korábbi közös képviselőt ebbeli tisztségében. Az alperesek nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani a közgyűlési meghívók időben történt megküldését, mivel postaládába történő bedobás esetén az átvétel időpontja nem igazolható. A felperesnek a tanuk meghallgatására tett indítványát a perben eljáró bíróságok elutasították, ahogy a felperesnek szakértő kirendelése iránti indítványát is, holott ezen bizonyítási indítványok teljesítése a megalapozott döntés meghozatalának előfeltételei lettek volna. Felperes
- november 9-én érkeztetett beadványában új pártfogó ügyvéd kirendelését kérte. Az alperesek a tárgyalás napján érkeztetett beadványukban a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását indítványozták. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet az általa kirendelt pártfogó ügyvéd által benyújtott felülvizsgálati kérelem keretei vizsgálta és megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő. A Legfelsőbb Bíróság rögzíti, hogy a felülvizsgálati eljárásban a Pp.73/A.§ a) pontja értelmében jogi képviselő igénybevétele a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél számára kötelező, ezért a felperes által személyesen előadottak a felülvizsgálati eljárásban nem voltak figyelembe vehetők. A felperes által
- november 9-én előterjesztett kérelem kapcsán a Legfelsőbb Bíróság nem látta indokoltnak új pártfogó ügyvéd kirendelését, mivel a felülvizsgálati kérelemben foglaltak az eljárási szabályokban írtakra tekintettel nem változtathatóak meg (Pp.273.§ /5/ bekezdés). Az ügy érdemében a Legfelsőbb Bíróság osztotta a perben eljárt bíróságok egyező véleményét atekintetben, hogy az alperes közgyűlését a rendelkezésre álló adatok szerint arra jogosult személy, jogszerű módon hívta össze (Tht.33.§). A felperes által felajánlott bizonyítás (tanú meghallgatás, szakértői vélemény) ezen megítélés megváltoztatására nem volt alkalmas. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd munkadíját a Legfelsőbb Bíróság a 7/
- (III.30.) IM. rendelet 5.§ /1/ bekezdés b) pontja és /2/ bekezdésében foglaltak alapján állapította meg figyelemmel a
- évi CXXVII.tv. 58.§-ának /4/ bekezdésében foglaltakra. A felperes személyes költségmentessége folytán az állam által előlegezett felülvizsgálati eljárási illetéket és a pártfogó ügyvéd munkadíját a 6/
- (VI.26.) IM. rendelet 13.§ /1/ bekezdés és 14.§-a szerint az állam viseli. A Legfelsőbb Bíróság felhívta a Pénzügyi- és Költségvetési Főosztályt, hogy a pártfogó ügyvéd részére megállapított munkadíjat fizesse ki. Az alpereseknek a felülvizsgálati eljárásban megítélhető perköltsége nem merült fel, ezért arról a Legfelsőbb Bíróságnak rendelkeznie nem kellett. Budapest,
- november
- napján. Dr.Bodor Mária sk. a tanács elnöke, Dr.Vezekényi Ursula sk. előadó bíró, Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk. bíró. A kiadmány hiteléül: (……………………………………………………………) Szécsiné Horváth Ildikó bírósági tisztviselő