A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.37.110/2011/8.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Liszkai Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen közigazgatási bírság tárgyú határozat felülvizsgálata iránt indult perben a Veszprém Megyei Bíróság
- november 24-én kelt 2.K.21.130/2010/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Veszprém Megyei Bíróság 2.K.21.130/2010/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Tapolcai Rendőrkapitányság járőrei
- október
- napján 19 órakor közúti ellenőrzés alá vonták a felperes tulajdonában álló forgalmi rendszámú nyerges vontatóból és az forgalmi rendszámú félpótkocsiból álló járműszerelvényt, amellyel gépjárművezető végzett közúti árufuvarozást. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a gépkocsivezető
- október 21-én két menetíró korongot használt úgy, hogy az elsőt 5 óra 20 perckor helyezte be a menetíró készülékbe és 17 óra 07 perckor vette ki, majd 17 óra 10 perckor egy másik adatrögzítő lapot tett a berendezésbe és azt használva közlekedett az ellenőrzés időpontjáig. A járművezető nem rögzítette az első adatrögzítő lapon a használat végét jelentő dátumot és a helyet, illetve a megtett távolságot sem tüntette fel. Az ellenőrzés során készült jegyzőkönyvben a járművezető úgy nyilatkozott, hogy a munkáltatója utasítására használt két adatrögzítő lapot. A Tapolcai Rendőrkapitányság - megismételt eljárásban - a
- április
- napján kelt 19040/6434-3/
- ált. számú határozatával a felperest - az adatrögzítő lapok használatára vonatkozó szabályok megsértése miatt 400.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte a 3821/85/EGK rendelet (a továbbiakban: EGK rendelet) 13-
- cikkei és a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/
- (VII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.)
- számú melléklet G
- pontja alapján. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- június
- napján kelt 19022/2615-1/2010/ált. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatában megállapította, hogy az új menetíró korong használatát semmi nem indokolta, hiszen az első adatrögzítő lapot a járművezető nem zárta le, illetve a kivétel után három perc elteltével már új adatrögzítő lapot használt, így sérültek a menetíró készülék használatára vonatkozó szabályok, amelyek betartásáért az EGK rendelet
- cikke alapján a munkáltatót is felelősség terheli. Hangsúlyozta, miután a szabályszegésre a munkáltató kifejezett utasítására került sor, a közigazgatási bírság kiszabása indokolt volt a gazdasági társasággal szemben annak ellenére, hogy az R.
- melléklet G
- pontja a járművezetőt teszi a bírság kötelezettjévé. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata és hatályon kívül helyezése iránt. Álláspontja szerint az R.
- számú melléklete G
- pontjára alapozottan nem lehetett volna a felperesi társaságot bírságfizetésre kötelezni. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozatlannak ítélte, ezért azt jogerős ítéletével elutasította. Ítélete indokolásában kiemelte, hogy a menetíró korong szabálytalan használatáért a szállítási vállalkozás és a gépkocsivezető is felelőssé tehető. Az R.
- számú melléklete G
- pontjában meghatározott bírságolás lehetősége azért a gépjárművezetőt jelöli meg, mert alapesetben a járművezető helyezi be és veszi ki menetíró korongot. Jelen esetben azonban nem erről volt szó, mert a cselekmény elkövetése kizárólag a munkáltató utasítására történt. A jogalkotó szándéka a menetíró készülék szabályszerű működésére vonatkozó előírások megszegésének szankcionálása, ezért a következményeket annak kell viselnie, akinek a felelőssége a szabályszegésért megállapítható, ez a jelen esetben az utasítást adó felperes. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és kereseti kérelmének való helyt adást. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a közúti közlekedésről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§
(1)bekezdés d) pontját,
(4)bekezdését, az R. 1.§
(1)bekezdését, 5.§ e) pontját, a
- számú melléklet G
- pontját. Állította, hogy az R. nem enged eltérést sem a bírságolható személyek körében, sem a bírság összegében. Kiemelte, hogy egyfelől az ügyben releváns jogszabályhely csak az elkövető személyével foglalkozik, másfelől a munkavállalónak lehetősége lett volna a munkáltató utasításának megtagadására, illetve a munkaviszonyával kapcsolatos károk megtérítésére a Munka Törvénykönyve alapján. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt kiemeli, hogy a peres felek között nem volt vitatott, hogy a menetíró korong szabálytalan használatára a munkáltató, azaz a felperes utasítására került sor. Az EGK rendelet 13. cikke kimondja, hogy a munkáltató és a járművezető gondoskodik egyrészt a menetíró készülék, másrészt a járművezetői kártya helyes működéséről és megfelelő használatáról, amennyiben a járművezetőnek az I.B. mellékletben foglaltaknak megfelelő menetíró készülékkel felszerelt járművet kell vezetnie. A Kkt. 20.§
(5)bekezdése értelmében a bírságot a rendelkezés megsértéséért felelős köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértésért többen is felelőssé tehetők, a külön jogszabályban meghatározott bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában kötelesek megfizetni. Az idézett jogszabályokból következően a menetíró korong szabálytalan és hiányos használatáért a munkáltató és a járművezető is felelőssé tehető és a bírságot a rendelkezés megsértéséért felelős személy köteles megfizetni. Ezért helytállóan mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy az R.
- számú melléklete G
- pontja ugyan a gépjárművezetőt jelöli meg bírságfizetésre kötelezettként, de jelen esetben egyértelműen megállapítható, hogy a szabályszegésre a felperes utasítása alapján került sor, és a szabályszegés következményeit pedig annak kell viselnie, akinek a felelőssége a rendelkezés megszegéséért megállapítható. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes a Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati perköltsége megfizetésére, valamint a tárgyi illetékfeljegyzési jog okán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ /2/ bekezdése alapján. , 2011. november 14. Dr. Kárpáti Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Márton Gizella sk. bíró, Dr. Sperka Kálmán sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok előadó