B.48/2010/23 – Balassagyarmati Törvényszék

(2)bek. / Ezért 1 /egy/ év 2 /kettő/ hónap börtönre és 1.000.000.- /egymillió/ forint pénzmellékbüntetésre í t é l i. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 /három/ évi próbaidőre felfüggeszti. A pénzmellékbüntetést meg nem fizetés esetén 10.000.- /tízezer/ forintonként kell 1-1 nap szabadságvesztésre átváltoztatni. ... II.r. vádlott bűnös: folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettében, mint felbujtó /Btk. 225.§ /1/ bekezdés III. fordulat, Btk. 21. § /1/ bekezdés; Btk. 12. §

(2)bek./ Ezért 1 /egy /év 6 /hat/ hónap börtönre és 1.000.000.- /egymillió/ forint pénzmellékbüntetésre í t é l i. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 4 /négy/ évi próbaidőre felfüggeszti. A pénzmellékbüntetést meg nem fizetés esetén 10.000.- /tízezer/ forintonként kell 1-1 nap szabadságvesztésre átváltoztatni. A Nógrád Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál a Bj.161/

1. számon 1-
2. tételszám alatt nyilvántartott bűnjelek lefoglalását megszünteti és elrendeli azok csatolását a büntetőügy irataihoz. Kötelezi a megyei bíróság az I.r. és a II.r. vádlottat, hogy fejenként fizessenek meg 11.025.- /tizenegyezer-huszonöt/ forint, valamint egyetemlegesen 14.720./tizennégyezer-hétszázhúsz/ forint bűnügyi költséget külön felhívásra a Magyar Állam javára. Indokolás: I. A Nógrád Megyei Főügyészség a B.1952/2008/5-I. BTŐ. számú vádiratában ... I.r. és ... II.r. vádlott ellen 1-1 rb. a Btk.
3. §-ába ütköző és eszerint minősülő és büntetendő folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vádat, amelyet az I.r. vádlott mint tettes, a II.r. vádlott, mint felbujtó követett el. A vádiratban leírt tényállás a következő volt: „... I. r. gyanúsított
4. augusztus 31-től
5. november 30-ig az APEH ... dolgozott köztisztviselőként, a hivatal ügyfélszolgálatán folyószámla kezeléshez kapcsolódó feladatokat látott el. Ennek során a gyanúsított felvilágosítást adott a személyesen megjelent adózóknak a folyószámláikról, ezen belül az egyes adónemek egyenlegéről, a könyvelt tételekről, azok eredetéről és esedékességéről. A gyanúsított munkaköri leírása szerint folyószámla lekérés és kinyomtatás kizárólag bárkódolt ügyirat alapján, illetve a közvetlen felettes vagy az igazgatóhelyettes utasítására történhetett. A gyanúsított nyilatkozati jogkörrel rendelkezett az ügyfélszolgálati tevékenysége során az adófolyószámlát érintő kérdésekben. Az I.r. gyanúsított
6. január
7. és
8. november
9. napja közötti időben a munkahelyén férje, II.r. ... felhívására hivatali helyzetével visszaélve és hivatali kötelességét megszegve az APEH számítógépes adatbázisából adótitoknak minősülő folyószámla adatokat, törzsadatokat és bevallási adatokat kért le és nyomtatott ki, majd adott át II.r. gyanúsított részére. Az adatok egyrészt II.r. ... gyanúsított baráti és üzleti kapcsolatban lévő magánszemélyek, másrészt olyan gazdasági társaságok adótitoknak minősülő adatai voltak, melyek felszámolását a II.r. gyanúsított által képviselt ... Kft. végezte. ... I.r. gyanúsított a II.r. gyanúsított érdekeltségi köréből kikerülő - tag vagy vezető tisztségviselő - adóalanyok esetén összesen 26 esetben, míg II.r. ... által felszámolt gazdasági társaságok közül 35 céget illetően 201 esetben hívott le jogosulatlanul folyószámla és egyéb adatokat. A számítógépes adatlekérdezések mögött egyetlen esetben sem volt iktatott ügyirat, megbízólevél, avagy hatósági megkeresés. Ezen túlmenően I.r. gyanúsított 9 gazdasági társaságról 53 alkalommal /az ügyész által a későbbiek során történt pontosítás szerint: 35 alkalommal/ kért le adótitoknak minősülő adatot az APEH számítógépes rendszeréből, amikor is II.r. gyanúsított még nem volt sem végelszámolója, sem felszámolója a társaságnak, ugyanakkor a későbbiek során ... járt el az érintett cégek nevében. Az I.r. gyanúsított hivatali hatáskörének túllépése, hivatali helyzetével történő visszaélése alkalmas volt arra, hogy II.r. gyanúsított részére előnyt biztosítson a felszámolási eljárás megindulása előtt az adott gazdasági társaság vagyoni helyzetét áttekintő folyószámlaadatok átadásával, míg egyéb esetben azzal, hogy azok kinyomtatása és átvétele illetékfizetés nélkül történt meg.” A Nógrád Megyei Főügyészség a B.1952/2008/
10. BTŐ. számú átiratában a vádat pontosította, a cégek nevének és az időpontok feltüntetésével részletezte az egyes jogosulatlan adatlekéréseket. II. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen a megyei bíróság a következő tényállást állapította meg: ... sz. ... I.r. vádlott magyar állampolgár, érettségi vizsgát tett. Férjezett, házastársa ... II.r. vádlott. A ... Kft-nél áll alkalmazásban ügyintézőként, havi keresete elmondása szerint 100.000.- Ft. Vagyona - elmondása szerint - ... szám alatti családi ház ¼ része, valamint a ... szám alatti ingatlan ½ része. Büntetve nem volt. ... II.r. vádlott magyar állampolgár, főiskolát végzett. Nyugdíjas, nyugdíjának havi összege 160.000.- Ft. Ezen túlmenően, mint felszámolóbiztos is tevékenykedik, ám az nem állapítható meg, hogy ebből a tevékenységből havonta milyen összegű jövedelemre tett szert. A vádlott a ... Kft. ügyvezető igazgatója. Vagyona a ... szám alatti családi ház ½ része, valamint ... szám alatti ingatlan ¼ része, ... forgalmi rendszámú ... típusú személygépkocsi, valamint a ... Kft. 30 %-os üzletrésze. A vádbeli időszakban büntetlen volt, ám a Balassagyarmati Városi Bíróság a
11. február
12. napján kelt és jogerős 8.B.299/2006/
13. számú ítéletével a
14. májusában elkövetett 2 rb. csődbüntett és magánokirat-hamisítás vétsége miatt 450.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. A Salgótarjáni Városi Bíróság pedig a B.325/2006/
15. számú ítéletével- amely a Nógrád Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság,
16. január
17. napján jogerős 6.Bf.236/2007/
18. számú ítéletében megjelölt változtatásokkal emelkedett jogerőre -, a
19. évben megvalósított folytatólagosan, felbujtóként elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete miatt 1 millió forint pénzbüntetésre ítélte. ● ... I.r. vádlott
20. augusztus hó
21. napjától
22. november
23. napjáig az APEH ... köztisztviselőként állt alkalmazásban. Közigazgatási alapvizsgát tett. Részt vett az adótitokkal, az adótitok megőrzésével és az adatvédelemmel kapcsolatos oktatásokon,
24. március
25. napján és
26. október 25-én megismerte az APEH informatikai rendszerébe történő belépés szabályait, illetve részt vett az Informatikai Biztonsági Szabályzat oktatásán. /Nyom. iratok 57-58; 123-
27. és
28. oldal/. ... tevékenységét az APEH ... épületében, a ... szám alatt, a ... számú szobában látta el. Munkája során a ... gyári számú, ... bárkódú, ... IP. című számítógépet használta. Esetenként, heti 2-3 alkalommal, ma már pontosan nem tisztázható időpontban ... I.r. vádlott ügyfélszolgálati tevékenységet is végzett, az erre célra szolgáló ügyfélszolgálati helyiségben az ott található számítógépen. Az I. rendű vádlott ügyfélszolgálati tevékenysége során felvilágosítást adott a személyesen megjelenő adózóknak a folyószámláikról, ezen belül az egyes adónemek egyenlegéről, a könyvelt tételekről, azok eredetéről és esedékességéről. A vádlott munkaköri leírása szerint a folyószámla-lekérés és a kinyomtatás kizárólag bárkódolt ügyirat alapján, illetve a közvetlen felettes vagy az igazgatóhelyettes utasítására történhetett. /Nyom. iratok melléklet I. kötet
29. oldal/. Az I.r. vádlott nyilatkozati jogkörrel rendelkezett az ügyfélszolgálati tevékenysége során az adófolyószámlát érintő kérdésekben. ... I.r. vádlott
30. január
31. és
32. november
33. napja közötti időben munkahelyén a fentiekben megjelölt számítógépén házastársa, a felszámolóbiztosi tevékenységet végző ... II.r. vádlott kérésére az APEH számítógépes adatbázisából az alábbiakban részletezett, adótitoknak minősülő folyószámlaadatokat, törzsadatokat és bevallási adatokat kért le, részben nyomtatott ki és adott át a II.r. vádlott részére. A büntetőeljárás során tisztázni nem lehetett azt, hogy pontosan hány esetben és mikor kérte meg az I.r. vádlottat a II.r. vádlott az adatok lekérdezésére. A szóban forgó adatok egyrészt a ... II.r. vádlottal baráti és üzleti kapcsolatban lévő magánszemélyek /A. pont alatt részletezett esetek/, másrészt olyan gazdasági társaságok adótitoknak minősülő adatai voltak, amelyeknek a felszámolását a ... II.r. vádlott által képviselt ... Kft. végezte /B. pont alatt felsorolt jogosulatlan adatlekérések/. A. ... I. r. vádlott a vádbeli időszakban - a II.r. vádlott kérésére - az alábbi gazdasági társaságokra vonatkozóan kért le különböző, adótitoknak minősülő adatokat azon adóalanyok esetében, melyek tagja vagy vezető tisztségviselője ... II.r. vádlott érdekeltségi körébe tartozott:
34. ... Kft.
37. bevallás - feldolgozás
40. CAJF nyomtatás
42. CAJF lekérdezés
45. bevallás -feldolgozás
47. törzs adatok
50. bevallás - feldolgozás
52. CAJF nyomtatás
54. CAJF lekérdezés
55. ... Kft. (2004.04.26-ig ... Kft.)
58. bevallás - feldolgozás
60. CAJF nyomtatás
62. kontroll lekérdezés
64. CAJF nyomtatás
66. bevallás -feldolgozás
68. folyószámla
70. CAJF lekérdezés
72. CAJF lekérdezés
74. CAJF lekérdezés
77. bevallás -feldolgozás 03.
78. kontroll lekérdezés
80. CAJF lekérdezés
83. bevallás -feldolgozás
85. törzsadatok
87. CAJF lekérdezés
88. ... Kft.
91. bevallás - feldolgozás
93. iktatási rendszer
95. iktatási rendszer B. Az I. r. vádlott - ugyancsak a II.r. vádlott kérésére - az alábbi 35 gazdasági társaságra vonatkozóan kért le 201 alkalommal adótitoknak minősülő adatot, melyek felszámolását ... II.r. vádlott végezte:
96. ...
99. bevallás - feldolgozás
101. CAJF nyomtatás
103. CAJF nyomtatás
105. bevallás - feldolgozás
107. CAJF lekérdezés
108. ...
111. bevallás - feldolgozás
113. kontroll lekérdezés
115. törzsadatok
118. bevallás - feldolgozás
120. kontroll lekérdezés
123. bevallás - feldolgozás
125. bevallás - nyomtatás
127. bevallás - feldolgozás
129. bevallás - nyomtatás
131. bevallás - feldolgozás
133. bevallás - nyomtatás
135. bevallás - feldolgozás
137. folyószámla
139. iktatási rendszer
141. iktatási rendszer
143. iktatási rendszer
145. iktatási rendszer
147. folyószámla
149. bevallás - feldolgozás
151. CAJF lekérdezés
153. CAJF lekérdezés
155. CAJF lekérdezés
157. CAJF lekérdezés
159. CAJF lekérdezés
161. CAJF lekérdezés
163. CAJF lekérdezés
164. ...
167. bevallás - feldolgozás
169. iktatási rendszer
171. CAJF lekérdezés
174. bevallás - feldolgozás
176. törzsadatok
178. CAJF lekérdezés
181. bevallás - feldolgozás
183. iktatási rendszer
185. iktatási rendszer
187. CAJF lekérdezés
190. CAJF lekérdezés
193. bevallás - feldolgozás
195. iktatási rendszer
197. iktatási rendszer
199. CAJF lekérdezés
202. CAJF lekérdezés
205. CAJF lekérdezés
208. CAJF lekérdezés
209. ... Kft.
212. bevallás - feldolgozás
214. törzsadatok
216. törzsadatok
219. bevallás - feldolgozás
221. törzsadatok
224. bevallás - feldolgozás
226. törzsadatok
228. folyószámla
231. bevallás - feldolgozás
233. törzsadatok
235. CAJF lekérdezés
236. ...Bt.
239. bevallás - feldolgozás
241. törzsadatok
243. CAJF lekérdezés
246. bevallás - feldolgozás
248. bevallás - feldolgozás
250. iktatási rendszer
252. iktatási rendszer
255. kincstár
257. bevallás - feldolgozás
260. bevallás - feldolgozás
262. iktatási rendszer
264. CAJF lekérdezés
267. bevallás - feldolgozás
269. iktatási rendszer
271. iktatási rendszer
273. CAJF lekérdezés
276. CAJF lekérdezés
279. CAJF lekérdezés
280. ... Kft.
283. bevallás - feldolgozás
285. kontroll lekérdezés
287. törzsadatok
289. CAJF lekérdezés
290. ... Bt.
293. bevallás - feldolgozás
295. CAJF lekérdezés
296. ...
299. bevallás - feldolgozás
301. CAJF lekérdezés
302. ... Bt.
305. bevallás - feldolgozás
307. törzsadatok
309. CAJF lekérdezés
310. ... Bt.
313. bevallás - feldolgozás
315. CAJF nyomtatás
317. CAJF lekérdezés
318. ...Bt.
321. bevallás - feldolgozás
323. kontroll lekérdezés
325. CAJF lekérdezés
326. ...Kft.
329. bevallás - feldolgozás
331. törzsadatok
332. ... Gmk.
335. bevallás - feldolgozás
336. ...Bt.
339. bevallás - feldolgozás
341. kontroll lekérdezés
343. CAJF lekérdezés
344. ... Kft.
347. bevallás - feldolgozás
349. folyószámla
350. ... Kft.
353. bevallás - feldolgozás
355. folyószámla
357. CAJF lekérdezés
358. ... Kft.
361. bevallás - feldolgozás
363. kontroll lekérdezés
365. CAJF lekérdezés
366. ... Kft.
369. bevallás - feldolgozás
371. CAJF lekérdezés
372. ... Bt.
375. bevallás - feldolgozás
377. CAJF lekérdezés
379. CAJ lekérdezés
380. ... Bt.
383. bevallás - feldolgozás
385. CAJF lekérdezés
388. bevallás - feldolgozás
390. folyószámla
393. iktatási rendszer
395. iktatási rendszer
397. iktatási rendszer
399. CAJF lekérdezés
402. bevallás - feldolgozás
403. ... Bt.
406. bevallás - feldolgozás
408. CAJF lekérdezés
411. bevallás - feldolgozás
413. törzsadatok
416. bevallás - feldolgozás
418. törzsadatok
419. ... Bt.
422. bevallás - feldolgozás
424. bevallás - feldolgozás
426. CAJF
428. CAJF lekérdezés
430. CAJF lekérdezés
433. bevallás - feldolgozás
434. ... Kft.
437. bevallás - feldolgozás
439. CAJF lekérdezés
440. ... Kft.
443. bevallás - feldolgozás
445. bevallás - feldolgozás
447. törzsadatok
449. folyószámla
451. CAJF lekérdezés
453. CAJF lekérdezés
455. CAJF lekérdezés
456. ... Kft.
459. kincstár
461. bevallás - feldolgozás
464. bevallás - feldolgozás
466. kontroll lekérdezés
468. CAJF lekérdezés
469. ... Kft.
472. bevallás - feldolgozás
474. CAJF lekérdezés
476. CAJF lekérdezés
477. ... Kft.
480. bevallás - feldolgozás
482. törzsadatok
484. folyószámla
485. ... Kft.
488. bevallás - feldolgozás
490. kontroll lekérdezés
493. bevallás - feldolgozás
495. kontroll lekérdezés
497. törzsadatok
499. bevallás - feldolgozás
501. törzsadatok
502. ... Kft.
503. ...
506. bevallás - feldolgozás
508. CAJF lekérdezés
511. bevallás - feldolgozás
513. CAJF lekérdezés
515. CAJF lekérdezés
516. ... Kft.
519. bevallás - feldolgozás
521. törzsadatok
522. ... Bt.
525. bevallás - feldolgozás
526. ... Kft.
529. bevallás - feldolgozás
531. iktatási rendszer
533. iktatási rendszer
535. iktatási rendszer
537. iktatási rendszer
540. bevallás - feldolgozás
542. iktatási rendszer
544. iktatási rendszer
546. iktatási rendszer
548. iktatási rendszer
550. iktatási rendszer
552. iktatási rendszer
554. bevallás - feldolgozás
556. folyószámla
558. CAJF nyomtatás
560. CAJF nyomtatás
562. CAJF nyomtatás
564. CAJF lekérdezés
566. CAJF lekérdezés
568. CAJF lekérdezés
570. CAJF lekérdezés
573. bevallás - feldolgozás
575. törzsadatok
577. törzsadatok
578. ... Kft.
581. Magyar Államkincstár
583. bevallás - feldolgozás
586. bevallás - feldolgozás
588. CAJF lekérdezés
591. CAJF lekérdezés
592. ... Kft.
595. bevallás - feldolgozás
597. törzsadatok ... I.r. vádlott az előzőekben ismertetett 35 gazdasági társaságot illetően 9 cégre vonatkozóan kért le az összesen 201 esetből 35 alkalommal adótitoknak minősülő adatokat akkor, amikor... II.r. vádlott még nem volt sem végelszámolója, sem pedig felszámolója az érintett gazdasági társaságoknak, ám a későbbiek folyamán a II. r. vádlott végelszámolóként, illetve felszámolóként került kijelölésre. Az érintett társaságok és az adatok lekérésének időpontjai a következők voltak:
598. ... Bt.
601. bevallás - feldolgozás
603. iktatási rendszer
605. CAJF lekérdezés
608. bevallás - feldolgozás
610. törzsadatok
612. CAJF lekérdezés
615. bevallás - feldolgozás
617. iktatási rendszer
619. iktatási rendszer
621. CAJF lekérdezés
624. CAJF lekérdezés
627. bevallás - feldolgozás
629. iktatási rendszer
631. iktatási rendszer
633. CAJF lekérdezés
636. CAJF lekérdezés
639. CAJF lekérdezés
642. CAJF lekérdezés
643. ... Bt.
646. bevallás - feldolgozás
648. törzsadatok
650. CAJF lekérdezés
653. bevallás - feldolgozás
655. bevallás - feldolgozás
657. iktatási rendszer
659. iktatási rendszer
662. Magyar Államkincstár
664. bevallás - feldolgozás
667. bevallás - feldolgozás
669. iktatási rendszer
671. CAJF lekérdezés
674. bevallás - feldolgozás
676. iktatási rendszer
678. iktatási rendszer
680. CAJF lekérdezés
683. CAJF lekérdezés
686. CAJF lekérdezés
687. ... Kft.
690. kincstár
692. bevallás - feldolgozás
695. bevallás - feldolgozás
697. kontroll lekérdezés
699. CAJF lekérdezés
700. ... Kft.
703. bevallás - feldolgozás
704. ... Kft.
706. CAJF lekérdezés
708. CAJF lekérdezés
711. bevallás - feldolgozás
713. CAJF lekérdezés
714. ... Kft.
717. bevallás - feldolgozás
719. törzsadatok
720. ... Bt.
723. bevallás - feldolgozás
724. ... Kft.
727. bevallás - feldolgozás
729. iktatási rendszer
731. iktatási rendszer
733. iktatási rendszer
735. iktatási rendszer
738. bevallás - feldolgozás
740. iktatási rendszer
742. iktatási rendszer
744. iktatási rendszer
746. iktatási rendszer
748. iktatási rendszer
750. iktatási rendszer
752. bevallás - feldolgozás
754. folyószámla
756. CAJF nyomtatás
758. CAJF nyomtatás
760. CAJF nyomtatás
762. CAJF lekérdezés
764. CAJF lekérdezés
766. CAJF lekérdezés
768. CAJF lekérdezés
771. bevallás - feldolgozás
773. törzsadatok
775. törzsadatok
776. ... Kft.
779. Magyar Államkincstár
781. bevallás - feldolgozás
784. bevallás - feldolgozás
786. CAJF lekérdezés
789. CAJF lekérdezés (A CAJF rendszer az adózók adófolyószámlájának adatait tartalmazza, mégpedig évenkénti, adónemenkénti és időrendi sorrendben. Minden olyan eseményt rögzít, amelyből könyvelési tétel képződik. A törzsadatok az adózóra vonatkozó, cégbíróságtól érkező, továbbá az adózó által bejelentett adatokat tartalmazzák. A bevallási adatok az adózó által benyújtott bevallásokat, pótló bevallásokat, valamint önellenőrzéseket tartalmazzák. Az iktatási rendszerben szereplő adatok tartalmaznak minden, az adózótól érkezett és az adóhatóság által küldött irat számát, az iktatás időpontját, az irat tárgyát, ügyintézés helyét és az ügyintézőt). ... a fentiekben részletezett cselekménye alkalmas volt arra, hogy a II.r. vádlott részére előnyt biztosítson a felszámolási eljárás megindulása előtt az adott gazdasági társaság vagyoni helyzetével kapcsolatos folyószámla adatok megismerése révén, míg egyéb esetekben azzal, hogy azok kinyomtatása és átvétele illetékfizetés nélkül történt meg. ... feljelentése nyomán ... ellen fegyelmi eljárás indult, ámde ezt az eljárást, minthogy ... köztisztviselői munkaviszonya közös megegyezéssel
790. november
791. napjával megszüntetésre került, megszüntették. III. A megyei bíróság a vádlottak személyi körülményeivel, vagyoni viszonyaival kapcsolatos tényállásbeli mozzanatokat a vádlottak nyomozati nyilatkozatai alapján állapította meg. ... I.r. vádlott közszolgálati munkaviszonyával, végzettségével, az adótitok megőrzésével és az adatvédelemmel kapcsolatos oktatásokon és az informatikai biztonsági szabályzat oktatásán való részvételével kapcsolatos ténybeli mozzanatok a nyomozati iratok között elfekvő okirati bizonyítékokon alapulnak. Ami pedig a vádbeli cselekményt illeti, a tárgyaláson egyik vádlott sem tett vallomást. ... I.r. vádlott érdemben nem nyilatkozott, ... II.r. vádlott pedig tagadta a bűnösségét. Minthogy mindketten megtagadták a vallomástételt, a megyei bíróság felolvasás révén tárgyalás anyagává tette a nyomozás során tett vallomásukat. ... I.r. vádlott a nyomozás során előadta, a gyanúsításban foglalt lekérdezések zöme a felszámolás alatt lévő cégekre vonatkozott, ahol a felszámolás kezdetétől a felszámoló jogosult minden felszámolással kapcsolatos tevékenységre, így a folyószámla adatokba történő betekintésre is. Férje
792. májusától, az okmányirodai regisztrációtól kezdődően jogosult arra, hogy a folyószámla adatokba betekintsen. Amíg ez a lehetőség nem állt fenn, szüksége volt a felszámolás lebonyolításához az adatok adóhivatalon keresztül történő lekérdezésére, amely történhetett személyes kapcsolat útján az ügyfélszolgálaton keresztül, telefonon az illetékes ügyintézőtől, illetve írásbeli megkeresés útján az illetékes osztálytól. A felszámolónak a szükséges adatszolgáltatás szempontjából lényegtelen, hogy az adat melyik osztály, melyik ügyintézőjétől származik. Az ügyintézőnek csupán azt kell vizsgálni, hogy a jogosultnak szolgáltat-e adatot és amennyiben az arra jogosult kér információt, az arra jogosult rendelkezésre bocsátja az adatokat. Ebből következően, jogosulatlan adatszolgáltatás nem történhetett akkor, amikor a felszámoló cég részére biztosított adatokat a felszámolási eljárás során. Megítélése szerint nincsen jelentősége annak, hogy konkrétan ki szolgáltatja az adatot, melyik osztály, melyik munkatársa; jelentősége csak annak van, hogy adatszolgáltatást az arra jogosultnak történik-e. Az I.r. vádlott előadta, hogy amikor kincstári adatszolgáltatással kapcsolatos feladatot kapott, ahol a felszámolás alatti cégek felszámolását a férje végezte, nem jelzett a közvetlen munkahelyi vezetőjének, mert az elvégzendő munka mennyisége ezt nem tette lehetővé. Miután elétárták az APEH BFO által végzett vizsgálati anyagban szereplő „... cégeinek, illetve a ... Kft. által végzett felszámolások, végelszámolások lekérdezései” megnevezésű kimutatást, a vádlott akként nyilatkozott: „elképzelhető”, hogy a kimutatásban szereplő adatokat ő kérdezte le, hiszen jogosult volt e tevékenység ellátására. A
793. január 14-i házkutatás során bűnjelként lefoglalt adófolyószámla-kivonatok megtekintése után az I.r. vádlott akként nyilatkozott, hogy amely folyószámlakivonaton szerepel a neve, azt ő nyomtatta ki, ám a többi nyomtatvány kinyomtatására nem emlékszik. Miután a nyomozó a vádlott elé tárta a vádlott számítógépén történt azon adatlekéréseket, amikor az adatlekérés időpontjában a II.r. vádlott még nem volt végelszámoló, illetve felszámoló, ... kitérő választ adott: előadta, hogy amikor egy cég válságba kerül, és több szervezettel szemben sok tartozást halmoz fel, szüksége van pontos információkra a tartozások nagyságrendjét illetően. Ezért elképzelhető, hogy ezen cégek informálódtak az aktuális folyószámla egyenlegükről. Előadta, hogy munkája során gyakorta előfordult, hogy iktatott ügyirat mellett álló többoldalas listából kellett dolgoznia, a listában szereplő adózók nem kerültek be egyenként az iktatási rendszerbe a lista mellékleteként, ezért lehetséges, hogy a BFO által kimutatott jogtalannak vélt lekérdezéseknél nem látható ügyirat. Előadta továbbá, hogy az APEH BFO által jogosulatlannak vélt lekérdezések jelentős része a napi munkavégzésével kapcsolatos tevékenység volt. Az osztály tett javaslatot ugyanis arra, hogy a tartós, nagy összegű hátrálékosok közül melyek kerüljenek végrehajtás alá. A tartósan hátrálékkal rendelkező adósok rövid időn vég, illetőleg felszámolás alá kerültek, ennélfogva feladata volt a csődközeli cégekkel való foglalkozás. Ez a tevékenység olyan iktatott ügyiratokhoz kapcsolódott, amelyeknek a mellékletei tartalmazták a konkrét cégeket. A cégek elnevezései és adószámai nem kerültek egyenként iktatásra az alaplevél mellé, ezért a rendszerben nem látható a lekérdezés mellett iktatott irat. Továbbá az ügyfélszolgálati munkára az volt a jellemző, hogy az ott történt lekérdezésekhez az esetek többségében nem kapcsolódott iktatott ügyirat. (Nyom. ir. 179-187/
794. oldal) ... a nyomozás során előadta, hogy
795. évtől kezdődően a saját irodájában van lehetősége a munkájához szükséges folyószámla-kivonatok elektronikus lekérdezéséhez az APEH adatbázisából. Előtte személyesen az APEH ügyfélszolgálaton kérte meg az ügyintézője az éppen akkor ügyeletes APEH munkatárstól az adatot. Ő /mármint a II.r. vádlott/ könyveléssel, bevallásokkal, folyószámla-kivonatokkal, adategyeztetéssel nem foglalkozott, ez az adminisztráció feladata. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a korábbi időszakban munkatársai az „aktuális ügyfélszolgálatostól” kérték meg a szükséges adatokat. Miután a nyomozó a terhelt elé tárta az APEH BFO által végzett vizsgálati anyagban szereplő „... cégeinek, illetve a ... Kft. által végzett felszámolások, végelszámolások, lekérdezései” megnevezésű kimutatást, a II.r. vádlott kijelentette: a ... Kft, a ... Kft. és a ... Kft. társaságoknak a tulajdonosa és az ügyvezetője ő /mármint a vádlott/ volt, ennélfogva jogosan kérhetett volna adatokat a cégekkel kapcsolatban. Ámde miután ő ezzel nem foglalkozott - a folyószámla-kivonatokhoz, a könyveléshez nem ért -, valószínűleg valamelyik munkatársa „használta a bevallások, illetve az adóigazolások kitöltéséhez”. Név szerint a munkatársait megnevezni nem kívánta. Hangsúlyozta: a vég- és a felszámolások során jogszerűen kérhetett adatszolgáltatást, de, „ha az adatlekérés a vég- és a felszámolás előtti időpontban történt, azt a cég illetékesei indítványozhatták az ügyfélszolgálaton keresztül, hogy a cég folyószámla naprakészségének biztosításával helyes tevékenység, záróbevallásokat készíthessenek”. A bűnjelként lefoglalt adófolyószámla-kivonatok elétárása után... kijelentette: „Ha ezek a lekérések a felszámolás alatt történtek, illetve a ... Kft. esetében, amikor tulajdonos voltam, akkor valószínű, hogy valamelyik dolgozó az APEH ügyfélszolgálaton keresztül kérte le az éppen ügyeletes munkatárstól, ami nem valószínű, hogy minden esetben a feleségem volt. Amennyiben korábbi időpontban történt a lekérdezés, akkor az átvett anyagokkal együtt kaptuk meg a cég illetékesétől az átadás, átvétel során.” Határozottan állította: „Én a munkámmal kapcsolatban nem igényeltem és kaptam a feleségemtől információkat.” Ha a cége kapott valamilyen információt, azt jogszerűen kapta, mert „illetékesek voltak, s ezért valamelyik munkatársa igényelhette az adatokat a bevallások pontos kitöltéséhez.” ... azon terhelő tényállításával kapcsolatban, miszerint ... többször hangsúlyozta, hogy felesége révén el tud az APEH-ben intézni bármit, és jelenlétében beszélt telefonon a feleségével különböző adatok lekérése céljából, kijelentette, hogy a tanú tényállítása valótlan, a tanúval haragos viszonyban van. Miután az eljáró nyomozó a terhelt elé tárta a Nógrád Megyei Bíróság által a nyomozó hatóság megkeresésére megküldött felszámolási záróanyagok közül az ... Kft., a ... Bt. és ... Bt. zárójelentéseit, amelyben a II.r. vádlott azt jelentette a bíróságnak, hogy „az iratanyag elhelyezéséről a felszámolónak nem kell gondoskodni, mivel az átadásra nem került”, a vádlott azt válaszolta: nyilatkozatát akként kell érteni, hogy olyan érdemi irat /leltár, munkaügyi irat, zárómérleg,/ nem került elő, ami alapján a felszámolás lefolytatható lett volna. Miután az eljáró nyomozó közölte a vádlottal, hogy még a felszámolónak történt kijelölése előtt az ... Kft. esetében
798. és
801. között 24 esetben történt jogosulatlanul lekérdezés az APEH számítógépes adatbázisából ... részéről, míg a ... Bt-nél
803. 27-én 3 esetben, és a ... Bt. vonatkozásában
804. január
805. és
808. között 15 esetben történt meg ugyanaz, a vádlott kijelentette: „Az teljesen bizonyos, hogy az említett cégekkel kapcsolatos lekérdezés a kijelölő végzés előtt nem a felszámoló cég részére történt. Emlékezetem szerint ezek felszámolását az APEH kezdeményezte, és ezt megelőzően az adós céggel kapcsolatban adatokat gyűjtve a társosztályoktól. /folyószámla, végrehajtással kapcsolatos adatok/. Az említett cégekkel kapcsolatban a ... Kft-nek semmilyen ismerete és kapcsolata nem volt.” Egyébként is: „A felszámoló bíróság általi kijelölése sem adatgyűjtéseken múlik, hanem a bíróság mindentől független kijelölési szisztémája szerint történik.” (Nyom. ir. 208-
809. old.) ● A megyei bíróság a vádlottak vallomását összevetette az ügy egyéb bizonyítékaival, és a vádlottak terhére szóló tényállást, a vádlottak vallomását elvetve, .., ..., ... és ... tanúvallomására, valamint ... fegyelmi meghallgatásáról szóló jegyzőkönyv adataira, az okirati bizonyítékokra, így a bűnjelként lefoglalt okiratokra, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Biztonsági Főosztályának
810. október
811. napján kelt tájékoztatására /nyomozati iratok 72/7-
812. oldal/, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-Magyarországi Regionális Igazgatóságának
813. augusztus
814. napján kelt tájékoztatására /nyom. ir. 72/3-
815. oldal/, az I.r. vádlott által eszközölt lekérdezésekről szóló listára, illetve a cégbíróság által becsatolt iratok tartalmára alapította az alábbiak szerint: A büntetőeljárást ... ellen ... tanú bejelentése, illetőleg feljelentése nyomán indult meg /nyomozati iratok 2-
816. oldal/. ... a tárgyaláson részletesen beszámolt arról, hogy a korábbi években ...lal szoros üzleti és baráti kapcsolatban álltak, ám ez a kapcsolat különféle anyagi, illetve üzleti okokból megromlott. Ennek a döntő oka az volt, hogy ... a felszámolási tevékenységéből származó értékes ingatlanokat nem az .. Kft-be vitte be, hanem a ... Kft-nek és más cégekbe, és ... ezt sérelmesnek tartotta. ... , aki korábban APEH-tisztviselő volt, mindig hangoztatta előtte: ő a kapcsolatai révén az APEH-ben szinte mindent el tud intézni. Elmondta, hogy amikor úgynevezett 0-s igazolásra volt szükség, ... elintézte, hogy a felesége, ... fogadja őt az APEH-ben, gondoskodott ezen igazolások kiállításáról. ... számos APEH adathoz hozzá tudott férni a felesége révén, sőt, a felszámolás alatt álló cégeivel kapcsolatban megszerzett minden anyagot. A vád tárgyává tett számítógépes adatlekérésekről elmondta, több esetben előfordult, hogy a jelenlétében ... telefonon felhívta a feleségét, akitől megkérdezte, hogy egy adott cégnek milyen adónemben, milyen adótartozásai állnak fenn. ... nem azonnal mondta be a szóban forgó adatokat, hanem pár perc elteltével visszahívta a férjét.... bemondta az adószámot és felesége az adószám alapján megnézte a számítógépes rendszerben és a telefonba bediktálta a kért adatokat. /
817. sorsz. tjkv. 3-
818. oldal/. ... az iménti vallomását akként pontosította, hogy a telefonos lekérdezések számos esetben előfordultak,
819. év nyarán volt az utolsó telefonhívás, telefonos lekérdezés, amelynek fültanúja volt. Minthogy
820. februárjában romlott meg a kapcsolatuk,
821. évben még megfelelő viszonyban voltak, így egész évben hallhatott ilyen beszélgetést.
822. évben emlékezete szerint kb. 3 telefonos adatlekérésnek volt a fültanúja. Arra a kérdésre, hogy összesen hány telefonos adatlekérésről tud számot adni, azt nyilatkozta, hogy a pontos számot megmondani már nem tudja, de ezen esetek tízes nagyságrendűek voltak, illetve a telefonos adatlekérések biztosan nem érték el a százat. Előadta, hogy ... néhány száz cégnek az adatát kiszolgáltatta az APEH adatbázisából, s ezek egy részében ... - cégbírósági kapcsolatainak köszönhetőn felszámolóbiztos lett. Állítása szerint ... igen jó baráti kapcsolatot ápolt ...-al.. Figyelemmel arra, hogy ... és ... már
823. év óta haragos viszonyban állnak egymással, a megyei bíróság behatóan vizsgálta, hogy a tanú vallomása hitelt érdemlő-e, más bizonyítékok megerősítik-e. ... terhelő tartalmú vallomását számos bizonyíték megerősítette. Objektív jellegű bizonyítási adat igazolja a jogosulatlan adatlekérések megtörténtét: Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Biztonsági Főosztálya
824. október hó
825. napján arról tájékoztatta a nyomozó hatóság vezetőjét, hogy a „... által az adóhivatali nyilvántartásból jogosulatlanul lekérdezett - korábban, az eljárás során a nyomozati iratokhoz becsatolt lekérdezési listán szereplő - adatokhoz az adott időben egyértelműen kapcsolható számítógép” IP címe visszakereshetővé vált. Egyértelműen megállapítást nyert, hogy a „... számú szobában ... néven a ... gyári számú, ... bárkódú számítógép volt”, s e számítógép azonosító számai /gyári szám és bárkód/, megegyeznek a lekérdezéseket végző ... IP. című gép gyári számával és bárkódjával. /nyomozati iratok 72/
826. és 72/
827. oldal/. Mindezek alapján egyértelműen leszögezhető, hogy a nyomozati iratokban iratokhoz becsatolt lekérdezési listán szereplő jogosulatlan lekérdezéseket az I.r. vádlott szobájában lévő számítógépen eszközölték, s ennélfogva, a jogosulatlan lekérdezések kétséget kizáróan ... néhez köthetők, vagyis ezeket a lekérdezéseket ő végezte. Minthogy ... az ügyfélszolgálati tevékenységet nem ebben, hanem külön helyiségben, az erre rendelt ügyfélszolgálati helyiségben végezte, megállapítható az is, hogy ezek az adatlekérések nem az ügyfélszolgálati tevékenységéhez köthetők. A vádlottaknak tehát az ezzel ellentétes állítása megcáfolást nyert. ... és ... vallomásából ugyanis az tűnik ki, hogy az APEH dolgozók az ügyfélszolgálati tevékenységet egy külön helyiségben végezték, és ilyen esetben nem azon a számítógépen dolgoztak, amely a hivatali helyiségükben volt elhelyezve. ... vádlottat az APEH Biztonsági Főosztályának munkatársai, ..., ... és ... vizsgáló biztos
828. november 8-án meghallgatta. Minthogy a meghallgatási jegyzőkönyv törvényes figyelmeztetést tartalmaz /nyomozati iratok
829. oldal/, az bizonyítékként figyelembe vehető. A meghallgatás során ... meglehetősen ellentmondásosan nyilatkozott. Elismerte: előfordult olyan, hogy „a férjem megkért, nézzek meg felszámolás alatt lévő cégeket, mi a pontos címe a cégnek, mert nem találta a székhelyén és melyek a hiányzó adóbevallásai és hogyan áll a folyószámlája.” Ugyanakkor azt állította, néhány éve még végzett adatlekéréseket az APEH adatbázisából, de „az utóbbi években, ha kért ilyet tőlem, én átirányítottam őt a felszámolási osztályra, illetve a cégbíróságtól kérje be azokat az adatokat”. Leszögezte: a férje cégének, a ... Kft. adózási adatait soha nem kérdezte le az adatbázisból, erre nem is volt szüksége. A meghallgatás során előadta: nem emlékszik, hogy az ... Kft., a ... Kft., a ..., a ... Kft., a ... Kft., a ... Kft. és ... Kft. adatait lekérdezte volna, de „előfordulhat, hogy amennyiben felszámolás alatt álltak, akkor lekérdezhettem”. Arra a vizsgálóbiztosi kérdésre, hogy „Miért kérdezte a ... adózási adatait, CAJF adatait, a ... Kft. adózási adatait, törzsadatait, CAJF adatait, valamint a ... Kft. adózási, törzsadatait és CAJF adatait, és a ... Kft. bevallási és iktatási adatait, illetve miért nyomtatta ki ezeket az adatokat, amikor a törzsadatból egyértelműen kiderült, hogy a vádlott férje, vagyis ... II.r. vádlott a felszámolóbiztos?,” ... kijelentette, hogy nem kíván válaszolni a feltett kérdésre / nyomozati iratok 343-
830. oldal/. ... jogosulatlan lekérdezéseinek listájából egyértelműen megállapítható, hogy az egyes lekérdezések dátum szerint mikor történtek, azok milyen adatra vonatkoznak, mely esetben történt meg az adatok kinyomtatása is. A listán szereplő adatokból az is kitűnik - a cégbírósági adatokat is figyelembe véve -, hogy mely cégek tartoztak ... érdekeltségi körébe, mely cégeknél volt tag, illetőleg ügyvezető, mely cégek felszámolását végezte, illetve mely esetek voltak azok, amikor a lekérdezés időpontjában még nem volt felszámolóbiztos, ám később kijelölésre került. ... tanú előadta, nem ő volt az ügy vizsgálóbiztosa, ... ügyében ... és ... vizsgálóbiztos járt el, ők azonban időközben eltávoztak az APEH-től. Ő a vádbeli időszakban az APEH biztonsági főosztályán dolgozott, az APEH dolgozók elleni bejelentések kivizsgálása tartozott a munkaköri feladatai közé. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy ... jogosulatlan lekérdezéseket foganatosított több ügyben is. Akkor jogosulatlan egy lekérdezés a hivatal szerint, amikor a köztisztviselőnek nincsen olyan ügyirata, amiben ő az adatbázisból adatokat tudna lehívni vagy joga lenne lehívni. ... ügyében a jogszerűtlenséget a korábbi munkatársai már megállapították. A lekérdezés pillanatában ... kezében nem volt olyan ügy, amely alapján a külön listán szereplő lekérdezéseket foganatosíthatta volna. Az érdekviszonyokat vizsgálva, az APEH vizsgálat megállapította, hogy „talán a férje felkérésére történhettek a lekérdezések”, mert olyan cégeket kérdezett le ... a vizsgálati anyag szerint, amelyeknél a férje felszámolóbiztosként, vagy lehetséges felszámolóként jöhetett szóba. Ami az egyes lekérdezéseket illeti, a tanú előadta, hogy nem lehet véletlenszerűen rákattintani egy adott cégre, nem lehet véletlenszerűen lekérdezni egy-egy adatot, mert ehhez ismerni kell az adott cég adószámát. Az adófolyószámla megtekintése alapján egyébként nagyon sok minden kideríthető a céggel kapcsolatban, ez alapján megállapítható, hogy a cégnek mekkora bevételei, illetve milyen összegű köztartozásaik vannak. Ezekből az adatokból tehát a cég vagyoni viszonyairól sokféle információ megtudható, így megtudható az, hogy az adott céget érdemes-e felszámolni. A tanú elmondta, ha valaki belép a saját számítógépén az APEH adatbázisába, akkor ezt a rendszer naplózza. Az APEH rendelkezik egy központi rendszerrel, amely éppen az adatvédelem, illetve az információ biztonsága miatt szükséges. Ez a számítógépes rendszer gyakorlatilag mindent naplóz. Mindezek alapján a köztisztviselő TAZ számát is figyelembe véve, utólag ellenőrizhető, hogy az adott tisztviselő milyen lekérdezéseket foganatosított az adatbázisban. Amikor az adatok lekérdezése megtörténik, ezeket az adatokat ki is lehet nyomtatni. Utólag meg lehet állapítani azt is, hogy történt-e nyomtatás vagy sem. Adott esetben megállapítható volt, hogy a vádlott az esetek egy részében a lekérdezett adatokat ki is nyomtatta. A tanú a vizsgálattal kapcsolatban előadta, hogy lényegében annak az utolsó stádiumában vett részt. A jogosulatlan lekérdezések listájának az elemzésében nem működött közre, ám átolvasva a rendelkezésre álló dokumentumokat, azokat hibátlannak találta, és a lekérdezések az ő álláspontja szerint is jogosulatlanok voltak. A tanú elmondta, hogy a lekérdezett adatok kinyomtatása esetén, az ügyfélnek csak akkor lehet átadni a kinyomtatott adatokat, ha az ügyfél illetékfizetési kötelezettségének eleget tesz. Amennyiben az illetéket nem fizeti meg, a kinyomtatott okiratot meg kell semmisíteni, vagy az iratba kell elhelyezni. Véleménye szerint a jogosulatlan adatlekérések egyértelműen... szobájában lévő számítógéphez köthetők, ebből pedig megállapítható, hogy ezeket a jogosulatlan lekérdezéseket a vádlott nem az ügyfélszolgálati tevékenységének az ellátása során végezte. /
831. sorsz. tjkv. 19-
832. oldal/. ... arról adott számot, hogy a vádbeli időszakban a ... APEH Adószámla-kezelési Osztályán könyvelési ügyintézőként dolgozott, és ... munkatársa volt, szobatársak voltak. Minthogy folyószámlás ügyintézők voltak, jogosultságuk volt az adózóknak a folyószámlába, törzsnyilvántartásába betekinteni. Munkavégzésük során lekérdezhették az adózónak a bevallásait, az ügy iratait, magát a folyószámlát, revízióit. A személyes adatok védelmével és az adótitokkal kapcsolatos kioktatást munkába állás előtt megkapták, ezt követően minden évben volt ilyen tárgyú oktatás. Az ügyintézés menete az volt, hogy amikor megkapták az ügyet, akár egy adózó észrevételét, akár egy központi megkeresést, azzal kapcsolatban végezték a lekérdezéseket. A lekérdezés alapja a bizonylat, vagyis a bejövő ügy volt. Ám olyan eset is előfordult, hogy nem konkrétan egy adózóhoz kapcsolódó ügyet kaptak, hanem listákat kaptak és ez alapján kellett az adatokat felülvizsgálni. Az ügyfélszolgálati tevékenységet külön helyiségben látták el, vagyis, amikor valamelyiküket beosztották ügyfélszolgálatra, saját hivatali helyiségükből át kellett menni az ügyfélszolgálatos dolgozónak az erre rendelt helyiségbe. Ami az ügyfélszolgálati tevékenységet illeti, amennyiben az adózó érdeklődött saját adata felöl, azt nem nyomtatták ki, csak szóban tájékoztatták az adatokról. Ha az adózó igényelte a folyószámla kinyomtatását, előtte folyószámla-igénylő nyomtatványt kellett kitöltenie és a folyószámla kinyomtatásáért illetéket kellett fizetnie. ... tanú - aki a folyószámla-kezelési osztály vezetője volt - előadta, hogy a munkaköri leírás szerint kb. 18-20-féle feladatkör tartozott egy-egy könyvelőhöz. Ebben benne foglaltatott az adózó különféle kérelmeinek kezelése, amelyek folyószámlák vezetésére, kiutalásokra, átvezetésekre vonatkoztak, ám benne foglaltattak a különböző könyvelési problémáknak a javítása, hivatalból történő javítás, melyet egyrészt központi lista alapján, másrészt pedig saját kezdeményezésre, számítógépes lekérdezések után nyert listákból készítették el. A folyószámla rendezés, a kiutalások, az átvezetések - ez volt a könyvelők fő feladatköre. ... is megerősítette, hogy az ügyfélnek a kinyomtatott folyószámla-kivonatot át lehetett adni, ámde csak illetékfizetés ellenében. ... ügyével kapcsolatban elmondta, hogy az APEH Biztonsági Főosztályától kapott egy listát. A Biztonsági Főosztály ezt a lekérdezési listát ki is nyomtatta. Ezt a listát azonban ő /mármint a tanú/ nem vizsgálta át, figyelemmel arra, hogy néhány nap múlva ... kérte a felmentését. ... észrevétele kapcsán a tanú előadta: valóban voltak úgynevezett listás lekérdezések. Ez azt jelentette, hogy egy iktatott ügyiraton több, adott esetben 50 cég szerepelt adószám szerint, s ezeket a dolgozónak le kellett kérni, de egy iktatott iratban. A vádbeli időszakban volt még egy speciális feladatuk, ez volt a kincstári adatszolgáltatás. Ez azt jelentette, hogy a kincstári adatszolgáltatásban, a kincstárral kapcsolatban álló adózókra készítettek hátrálékos listákat, mégpedig a 60 napon túli hátrálékról kellett listákat készíteni. A listás lekérdezésekre tekintettel, a megyei bíróság behatóan vizsgálta, hogy a nem vitásan ... számítógépen eszközölt lekérdezések vajon nem ilyen úgynevezett listás lekérdezéseket jelentettek-e. Ezt a lehetőséget, illetve ezt a vádlotti védekezést a megyei bíróság elvetette. Az APEH Biztonsági Főosztálya ugyanis széles körű vizsgálati tevékenységet végzett. Megállapította, hogy ... lekérdezéseinél nem volt okirati háttér, vagyis ez mindenképpen jogtalan lekérdezés volt. ... - a széles körű vizsgálat anyagára támaszkodva - megállapította, hogy ... jogosulatlan lekérdezéseket foganatosított számos ügyben, minthogy az egyes lekérdezések hátterében nem volt olyan ügyirat, amely alapján a lekérdezéseket jogszerűen foganatosíthatta volna. A megyei bíróság ebben a körben figyelembe vette azt is, hogy az első kihallgatásaikon sem ... né, sem ... nem hivatkozott ilyen úgynevezett listás lekérdezésekre, és ... a fegyelmi meghallgatása során a jogosulatlan lekérdezéseket, vagy legalábbis azok egy részét burkoltan elismerte. Továbbá, amint az a ... I.r. vádlott jogosulatlan lekérdezéseinek listájából, illetve a megállapított tényállásból kitűnik,... számos esetben ki is nyomtatta az egyes cégek folyószámláit, ám ezzel összefüggésben illetékfizetés nem történt. A kinyomtatás tényét, illetve a kinyomtatott okiratoknak a II.r. vádlott részére történő átadását alátámasztotta, megerősítette a házkutatás eredménye is. A házkutatás során ugyanis 5 db jogosulatlan lekérdezés alapján kinyomtatott okiratot foglaltak le. A lefoglalt okiratokból 3 db a vádbeli időszakra esik, vagyis ... ebben az időszakban nyomtatta ki azt jogosulatlanul /Bj.161/
833. számú bűnjeljegyzéken 2.,
834. és
835. szám alatt szereplő, bűnjelként lefoglalt okiratok/, míg 1 db folyószámla-kivonat kinyomtatása
836. március 20-án, illetve
837. április 23-án történt, vagyis nem a vádbeli időszakban /
838. és
839. tételszám alatt lefoglalt okiratok/. ... tanú - aki a ... tulajdonát képező ... Kft. munkatársa - előadta, hogy a vádbeli időszakban esetenként megjelent az APEH ügyfélszolgálatánál, ahol olyan felszámolás alatt álló cégekkel kapcsolatban informálódott, ahol a ... Kft. volt a felszámoló. Előadta, hogy az ügyfélszolgálati irodát kereste meg, ám az is előfordult, hogy ... volt az ügyfeles ügyintéző. A tanú általában egyeztetés céljából ment az APEH-be, olyan eset nem fordult elő, hogy az ügyfélszolgálati irodán valamilyen dokumentumot kinyomtattak a részére. Az ügyintézés úgy történt, hogy ott helyben megbeszélték a problémát. ... tanú vallomásának az ügy eldöntése szempontjából nincsen jelentősége. A vallomásból kitűnik ugyanis, hogy ő valamennyi esetben az ügyfélszolgálati irodán kereste fel ... nét, akkor tehát, amikor nem az osztályon, a hivatali helyiségében tevékenykedett, hanem ügyfélszolgálati feladatot látott el. Ügyfélszolgálati tevékenysége során ... nyilvánvalóan nem a tényállásban rögzített IP. című számítógépét használta. Mégpedig a vádiratban rögzített jogosulatlan adatlekérések kizárólag az I.r. vádlott hivatali helyiségében elhelyezett számítógépről történtek. ● A vád szerint ... a jogosulatlan számítógépes lekérdezéseket házastársa, ... II.r. vádlott felbujtására végezte. Az ítélkezési gyakorlatban általában problémát vett fel a felbujtás alapjául szolgáló tényállás megállapítása. E probléma hátterében az áll, hogy a felbujtásként értékelhető szóbeli kijelentések általában olyan körülmények között hangzanak el, ahol nincsenek jelen a cselekményben részt nem vevő érdektelen tanúk, és általában nem állnak rendelkezésre objektív bizonyítékok sem. Ezért a felbujtás megtörténtére, a vallomások tartalmának belső logikájából, a felbujtó és a felbujtott közötti érdekviszonyok lényegének a feltárásával lehet következtetésekkel eljutni. Az I-II.r. vádlott házastársak, azok voltak a vádbeli időszakban is, és házassági életközösségben, illetve vagyonközösségben éltek. Az I.r. vádlott az APEH-nál állt alkalmazásban, a II.r. vádlott pedig felszámoló volt. Általános élettapasztalatukat, iskolai végzettségüket figyelembe véve, nyilvánvalóan ismerték egymás tevékenységének lényegét .... nyilvánvalóan tudta, hogy az APEH adatbázisai az ő felszámolói tevékenysége szempontjából számára „hasznos” adatokat tartalmaz. Aligha tekinthető véletlennek, hogy a vádbeli időszakban az I.r. vádlott nagy számú, olyan jogosulatlan adatlekérést végzett, amelyek egyrészt a házastársa, ... II.r. vádlott érdekkörébe eső cégekre vonatkozott, illetve másrészt olyan cégekre, amelyek felszámolás, illetőleg végelszámolás alatt álltak, s amelyeknél ... volt a felszámoló, illetve harmadrész pedig olyan cégekre vonatkozott, amelyeknél a jogosulatlan adatlekérések időpontjában a II.r. vádlott még nem volt felszámoló, de később kijelölésre került. A fentiekben vázolt érdekviszonyokat, illetve tényeket figyelembe véve, s értékelve azt is, hogy ... számos olyan esetről tett említést, amikor ... telefonon megkérte a házastársát, az I.r. vádlottat adatok lekérésére (e tekintetben közvetlen terhelő bizonyíték - tanúvallomás is rendelkezésre áll) a megyei bíróság tényként állapította meg, hogy a tényállásban leírt jogosulatlan adatlekérésekre vonatkozó felhívás a II.r. vádlottól származott. Természetszerűen azt tényként megállapítani nem lehetett, hogy hány esetben hívta fel a szóban forgó adatlekérésekre a II.r. vádlott az I.r. vádlottat. Ám ... vallomását figyelembe véve, ami szerint több ilyen felhívás történt, a megyei bíróság azt állapította meg, hogy a II.r. vádlott többször hívta fel a házastársát adatlekérésekre, ám ezen felhívások száma és időpontja nem volt pontosan tisztázható. ... az ügy megítélése szempontjából érdemi vallomást tenni nem tudott. IV. A megállapított tényállás alapján a megyei bíróság következtetést vont le a vádlottak bűnösségére, és ... I.r. vádlott és... II.r. vádlott cselekvőségét 1-1 rb. a Btk.
840. § III. fordulatába ütköző és büntetendő - folytatólagosan elkövetett /Btk.
841. § /2/ bekezdés/ - hivatali visszaélés bűntettének minősítette, amelyet az I.r. vádlott, mint tettes /Btk.
842. § /1/ bekezdés/, a II.r. vádlott pedig felbujtó /Btk.
843. § /1/ bekezdés/ követett el. A megyei bíróság mindkét vádlott esetében a Btk.
844. §-a alapján az elkövetés idején hatályban lévő törvény rendelkezéseit alkalmazta. Az új törvénynek ugyanis csak akkor van visszaható ereje, ha az elbíráláskor a cselekmény már nem bűncselekmény vagy az enyhébben bírálandó el. Az elkövetéskor hatályban volt büntető törvénynél a jelenlegi /elbíráláskori/ büntető törvény lényegesen szigorúbb. Bár a hivatali visszaélés büntetési tétele nem változott, a szabadságvesztésnél újra a középmérték az irányadó /Btk.
845. § /2/ és /3/ bekezdés/; a közérdekű munkát legalább 42 órán át kell végezni /Btk.
846. § /4/ bekezdés/, míg korábban 1 nap volt a legrövidebb tartam, napi 6 órával számítva; jóval magasabb a pénzbüntetés 1 napi tételének minimális és maximális összege. Mindezt nem ellensúlyozza a felfüggesztett szabadságvesztésre vonatkozó új szabályozás és a részbeni felfüggesztés lehetőségének a bevezetése sem. A hatályos törvény összhatásában mindkét vádlottra nézve hátrányosabb, ezért a megyei bíróság a Btk.
847. §-ának első mondata szerint járt el. A Btk.
848. §-ában meghatározott hivatali visszaélést az a hivatalos személy követi el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél. A törvényi tényállás harmadik változata esetében a hivatali eljárás, intézkedés formailag törvényes ugyan, ám a hivatali helyzethez fűződő jogok rendeltetésellenes gyakorlását jelenti, amely rendszerint valamilyen személyes cél érdekében történik. Tettesként a bűncselekményt csak hivatalos személy követheti el, ámde felbujtó és bűnsegéd bárki lehet. A bűncselekmény szándékosan követhető el, és a törvényi tényállás célzatot is tartalmaz. Az előnynek „jogtalannak” kell lenni. A jogellenesség nem a hivatalos személy kötelességszegő eljárásából ered, hanem az adott helyzetre vonatkozó- általában nem büntetőjogi - szabályokból. Előnyként nemcsak materiális - anyagi, vagyoni, egzisztenciális - következmények jöhetnek számításba, e fogalmakat a bírói gyakorlat a lehető legszélesebb értelemben fogja fel. A megállapított tényállás lényege szerint ... I.r. vádlott mint az APEH köztisztviselő vagyis a Btk.
849. § 1/j. pontjában meghatározott hivatalos személy -, házastársa, a felszámolóbiztos foglalkozású ... II.r. vádlott felhívására az APEH számítógépes adatbázisából okirati háttér nélkül, vagyis jogosulatlanul, adótitoknak minősülő adatokat töltött le és részben nyomtatott ki, majd adott át az I.r. vádlottnak. Az I. rendű vádlott ezzel a cselekvőségével kimerítette a Btk.
850. § III. fordulatában meghatározott elkövetési tevékenységet, a II.r. vádlott pedig ennek a cselekménysorozatnak a felbujtója volt. A megyei bíróság megítélése szerint az elkövetési magatartás kifejtése során az I.r. vádlottat jogtalan előnyszerzés, mint célzat vezérelte. A jogtalan előny abban jelentkezett, hogy okirati háttár nélküli adatlekérések eredményeképpen átfogó képet kaptak az adott gazdasági társaság vagyoni helyzetéről, amely alapján a II. r. vádlott megfontolhatta, hogy az adott gazdasági társaságot „érdemes-e” felszámolni. A tényállásból kitűnően ugyanis olyan gazdasági társaságok tekintetében történtek jogosulatlan adatlekérések, amelynek még a II.r. vádlott sem felszámolója, sem végelszámolója nem volt. Előnyként jelentkezett az is, hogy az I.r. vádlott a kinyomtatott adótitkokat tartalmazó okiratok után illetéket nem fizetett. A kifejtetteket figyelembe véve, a vádlottak maradéktalanul kimerítették a Btk.
851. §-ában meghatározott törvényi tényállás valamennyi elemét. A büntetés kiszabása során a megyei bíróság a következő büntetéskiszabási tényezőket értékelte. Súlyosító körülményként értékelte a folytatólagos elkövetést, illetve a hivatali bűncselekmények országos és helyi gyakoriságát. Enyhítő körülményként vette számba a cselekmény elkövetése és elbírálása közötti jelentős időmúlást. Enyhítő körülményként nem értékelhette a vádlottak büntetlen előéletét, ugyanis a büntetlen előélet mindkét vádlott esetében alkalmazási feltétel volt. A fenti büntetéskiszabási tényezőket értékelve, kiemelve a hivatali bűncselekmények gyakoriságát, azt, hogy nagy számú cselekmény tartozik a folytatólagosság egységébe (a vádlottak hosszú időn át követték el a cselekményeket), a megyei bíróság megítélése szerint mindkét vádlottnál próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés és pénzmellékbüntetés együttese szükséges, de egyben elégséges is a büntetési célok valóra váltására. Végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása - a cselekmény tárgyi súlya és a vádlottak kedvező személyi körülményei folytán - nem indokolt. Mindezeket figyelembe véve, a megyei bíróság a vádlottakat a rendelkező részben meghatározott szabadságvesztés büntetésre ítélte. A szabadságvesztések végrehajtási fokozatának megállapítása a Btk.
852. § a/ pontján, a próbaidőre felfüggesztés a Btk.
853. § /1/ és /2/ bekezdésén alapul. Minthogy mindkét vádlott megfelelő jövedelemmel és megfelelő vagyonnal rendelkezik, a megyei bíróság az elkövetéskor hatályos Btk.
854. §-a /1/ bekezdése b/ pontja alapján mindkét vádlottat pénzmellékbüntetésre ítélte. Úgy ítélte meg ugyanis, hogy a hatékonyabb visszatartó hatás érdekében pénzmellékbüntetés kiszabása indokolt. A meg nem fizetés esetén irányadó átváltoztatási kulcsot a Btk.
855. § /2/ bekezdése által szabott keretek között határozta meg. A megyei bíróság a bűnjelként kezelt okiratok lefoglalását a Be.
856. § /2/ bekezdésének alkalmazásával megszüntette, és mivel az okiratok bizonyítási eszközök, elrendelte azok csatolását a bűnügy irataihoz. Tekintettel arra, hogy a megyei bíróság a vádlottak bűnösségét megállapította, részben külön-külön, részben egyetemlegesen kötelezte a vádlottakat a bűnügyi költség megfizetésére a Be.
857. § /3/ bekezdése alapján. Balassagyarmat,
858. április hó
859. napján Dr. Kovács István sk. a tanács elnöke, az aláírásban akadályozott Nemszilaj Katalin és Giebiszer Gáborné ülnökök helyett is.