Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.321/2011/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a Fehér Nemes Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Nemes Ákos ügyvéd által képviselt I.r., és a ... által képviselt II.r. felpereseknek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe a Berta és Kovács Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Kovács Dénes ügyvéd által képviselt alperesi beavatkozó az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - a Fővárosi Bíróság
- évi április hó
- napján kelt 14.K.31.081/2009/
- számú ítélete ellen a II.r. felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen
- október
- napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő Ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott rendelkezéseit nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi a II r. felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és a beavatkozónak külön-külön 25.000 (azaz huszonötezer) - 25.000 (azaz huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az Országos Rádió- és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT) a
- március
- napján kelt 594/
- (III.26.) számú határozatában egyebek mellett megállapította, hogy az „Új Magyarország" szpot nem minősül reklámnak, így jogsértést követett el a műsorszolgáltató azáltal, hogy klasszikus reklámblokkban reklámként tette azt közzé. Az ORTT a
- június
- napján kelt 1139/
- (VI.25.) számú határozatával visszavonta az 594/
- (III.26.) számú határozatának az „Új Magyarország" szpottal kapcsolatos részét. Indokolása szerint a határozat meghozatalát követően arra az álláspontra jutott, hogy nem követett el jogsértést a műsorszolgáltató azáltal, hogy reklámblokkban tette közzé az „Új Magyarország" szpotot. Mindkét határozat megjelent az ORTT honlapján is. A II.r. felperes mint ajánlatkérő
- június 27-én indított a közbeszerzésekről szóló
- évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti gyorsított meghívásos közbeszerzési eljárást. A részvételi felhívás II. 1.
- pontja szerint a megkötendő vállalkozási keretszerződés alapján az első részfeladat az ATL (és/vagy TCR) kampányok médiavásárlása és egyéb, a médiavásárláshoz kapcsolódó médiaügynökségi szolgáltatás. A részvételi szakasz eredményére tekintettel a II.r. felperes - mások mellett - az I.r. felperest és a beavatkozót is felhívta ajánlattételre. A dokumentáció
- számú mellékletében a II.r. felperes többek között 12 televíziós csatornával kapcsolatban kérte az elérhető kedvezmény mértékének megadását, nem TCR reklám vonatkozásában. Ezen kívül külön kérte a 12 televíziós csatorna esetében a TCR megjelenés listaárához viszonyított kedvezmények mértékének százalékban történő megadását is. A
- számú mellékletben a konkrét médiatervhez kapcsolódóan, a TCR TV kampány vonatkozásában kért meghatározott adatokat. A II.r. felperes
- augusztus 1-jén hirdette ki a közbeszerzési eljárást lezáró döntését; az első rész tekintetében az I.r. felperes lett a nyertes, az őt követő legkedvezőbb ajánlatot a beavatkozó tette. A felperesek a vállalkozási keretszerződést
- augusztus
- napján kötötték meg. Az ...
- augusztus 12-én közölte az I.r. felperessel, hogy a legutolsó információjuk szerint az ORTT visszavonta a 2007-es ... szpotjaira vonatkozó határozatát, ezért ezeket a hirdetéseket reklámblokkban teszik közzé. A ..
- augusztus 14-én kérte az I.r. felperest, hogy az ORTT jelenlegi álláspontjára tekintettel a TCR/KK megrendelés helyett reklám szpot megrendelést küldjön. A felperesek
- augusztus 15-én módosították a szerződést. A módosítás
- és
- pontjában rögzítették, hogy a médiaterv részét képező TV kampány esetében a meghatározott TV csatornákra vonatkozóan TCR megvalósítását kellett vállalnia az I.r. felperesnek, a II.r. felperes által az ORTT 594/
- (III.26.) számú határozatában foglaltakra figyelemmel tett előírása folytán. A módosítás
- pontja szerint az ORTT 1139/
- (VI.25.) számú határozata a teljesítés megkezdését követően,
- augusztus 14-én jutott a szerződő felek tudomására. Az ORTT ezen újabb határozatának következtében a médiatervben meghatározott TCR TV kampány helyett nem TCR TV kampány lebonyolítása vált csak lehetővé. Ezért az alapszerződés
- számú mellékletét képező konkrét médiaterv társadalmi célú TV kampányra vonatkozó részét, a TCR TV kampány megjelölésű táblázatot, a szerződésmódosítás
- számú melléklete szerinti tartalommal - nézettségi alapú árazásra épülő - klasszikus TV kampányra módosítják. A megkötött szerződésben meghatározott öt televíziós csatornára vonatkozó összesen 560 szpot helyett a szerződésmódosítás szerint hat televíziós csatorna vonatkozásában összesen 1183 szpotot kell teljesíteni, az alapszerződés nettó 166.078.421 forintos ajánlati ára a szerződésmódosítás alapján 171.325.265 forintos nettó árra változott úgy, hogy minden egyes televíziós csatorna esetében alacsonyabb tarifaárakat határoztak meg. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent tájékoztató 4.b. pontja szerint a közbeszerzési eljárásban kiadott és a vállalkozási keretszerződés
- számú mellékletét képező konkrét médiaterv szerint lebonyolítandó médiakampány részét képező TV kampány nem TCR kampányként, hanem nézettségi alapú árazásra épülő klasszikus reklámkampányként kerül megvalósításra. A 4.c. pont szerint a módosítás indoka az, hogy az ORTT 1139/
- (VI.25.) számú határozatában, amely a teljesítés megkezdését követően,
- augusztus 14-én jutott a felek tudomására, visszavonta az 594/
- (III.26.) számú határozatának azon részét, amely az Rttv. 15.§-ának
(1)bekezdés a) pontjának megsértésére és az „Új Magyarország" szpotok reklámblokkban történt közzétételének szankcionálására vonatkozott. Az ORTT ezen újabb határozatának következtében a konkrét médiatervben meghatározott TCR TV kampány helyett nem TCR TV kampány lebonyolítása vált csak lehetővé. A beavatkozó jogorvoslati kérelmében állította, hogy a szerződő felek a teljesítés során olyan módosításokat hajtottak végre, amelyekre új közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatni, illetve az eltérő feltételekkel lefolytatott közbeszerzési eljárásnak más eredménye lett volna. Az alperes a 2009. február 4. napján kelt ... számú határozatában megállapította, hogy a felperesek megsértették a Kbt. 303.§-át, ezen kívül a II.r. felperes megsértette a Kbt. 307.§-ának
(1)bekezdését is, amiért az I.r. felperest 1.500.000 forint, míg a II.r. felperest 2.000.000 forint bírság megfizetésére kötelezte. Indokolása szerint mind a szerződésmódosítás, mind a tájékoztató szerint a szerződésmódosítás oka az ORTT szerződéskötés előtt hozott 1139/2008. (VI.26.) számú határozata. A Kbt. 303.§-ára utalással az alperes leszögezte, hogy a határozatról való tudomásszerzésnek nincs relevanciája. Ezen kívül megállapította, hogy az előre nem látható ok törvényi kitétel sem teljesült, mert megfelelő, körültekintő eljárás mellett az ORTT közbeszerzési eljárás megindítása előtt hozott határozata nyilvánosan megismerhető volt. Leszögezte továbbá, hogy az ORTT visszavonó határozata még a keretszerződésre való hivatkozás mellett sem alapozza meg azt, hogy az eredetihez képest több mint kétszeres szpot kerüljön sugárzásra, továbbá, hogy módosuljanak a TV csatornák részvételi arányai, illetve más televíziós társaságok is részt vegyenek a teljesítésben. A II.r. felperes jogsértést követett el azzal is, hogy a tájékoztató 4.b. pontjában nem megfelelően, és nem teljeskörűen közölte a szerződésmódosítás tartalmát. Az I.r. felperes keresetében a jogsértés hiányára tekintettel kérte a határozat megváltoztatását, másodlagosan a bírság mérséklését. A II.r. felperes keresetében a határozat megváltoztatásával a jogorvoslati kérelem elutasítását és a bírság mellőzését kérte. Előadta, hogy a közbeszerzési eljárás a szerződéskötéssel lezárult, ezt követően a beavatkozó már nem minősül ajánlattevőnek, a Kbt. 323.§-ának
(1)bekezdése szerinti egyéb érdekeltként pedig nem bizonyította jog vagy érdeksérelmét, illetve ezek veszélyeztetését. Ez arra tekintettel sem állapítható meg, hogy ő lett a nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevő, mert a szerződést a nyertessel megkötötte. A tájékoztatóban a szerződésmódosítás okát - az ORTT visszavonó határozatára utalással leegyszerűsítve közölte. A valós ok nem maga az ORTT visszavonó határozata, hanem az ennek következtében kialakult körülmény, vagyis az, hogy a megjelentetni kért szpotokat már nem TCR-ként, hanem reklámként kívánták közzétenni a műsorszolgáltatók. Erről a körülményről pedig a szerződéskötést követően, az ... és a ... tájékoztatásából értesült. Egyébként is eltúlzott követelmény lenne elvárni az ORTT honlapjának folyamatos figyelését. Kommunikációs szakmai szempontból szakszerűtlen lett volna és a piaci gyakorlattal is ellenkezett volna, de az I.r. felperesnél jelentős pénzügyi érdeksérelmet is okozhatott volna az, ha a módosítás csak arra vonatkozott volna, hogy TCR blokk helyett reklámblokkban jelenjenek meg a hirdetések. Állította még, hogy a tájékoztatóban megjelent indokolás betöltötte funkcióját, annak részletezettsége alapján a piaci szereplők egyértelmű következtetéseket tudtak levonni. Egyébként pedig a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 2/2006. (I.13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet), illetve annak 16. számú kitöltési útmutatója sem határozza meg azt, hogy a 4.b. pontot milyen részletességgel kell kitölteni. Az alperes ellenkérelmében a határozatban foglaltak fenntartása mellett kérte a kereset elutasítását. Előadta, hogy a jogalkotó nem állapított meg specifikus ügyfélképességi szabályokat a szerződésmódosítással kapcsolatos jogsértésekre, így azt a Kbt. 323.§-ának
(1)bekezdése alapján kell megítélni. A beavatkozó valóban az egyéb érdekelti kategóriába sorolható, ám miután jogosult a közbeszerzés tárgyát nyújtani, az erre irányuló szándékát pedig egyértelműen ki is fejezte, ezért közvetlen jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a II.r. felperes jogszerűen módosította-e a szerződést. A jogszerű szerződésmódosításon túli beszerzési igény esetén a II.r. felperes köteles új közbeszerzési eljárást lefolytatni, amelyen piaci szereplőként a beavatkozó is részt vehet. Az ORTT határozatai nem hagyhatók figyelmen kívül a jogsértés és annak következményének veszélye nélkül. Álláspontja szerint a szerződésmódosítás oka az ORTT visszavonó határozata, ennek hiányában ugyanis nem vált volna szükségessé a szerződés módosítása, a teljesítésre változatlan feltételekkel meg lett volna a lehetőség. A határozatról való tudomásszerzés időpontjának nincs jelentősége a Kbt. szabályozásának objektív jellege folytán, ezt a körülményt a bírságolás körében értékelte. Hangsúlyozta, hogy amennyiben a dokumentációhoz, illetve a megkötött szerződésben foglaltakhoz képest további, több mint kétszeres mennyiségű szpot sugárzását kéri a II.r. felperes, vagy más televíziós társaságot is be kíván vonni, akkor arra új közbeszerzési eljárást köteles lefolytatni. Ezen kívül a megjelent tájékoztatóban közölt szerződésmódosítási ok általános jellegű volt, az nem tartalmazta a módosítás által érintett szerződéses elemeket, a feltételek változását. A beavatkozó az alpereshez csatlakozva állította, hogy piaci szereplő, a közbeszerzés tárgya szerinti szolgáltatás nyújtására érvényes ajánlatot tett, de képes lett volna a szerződésmódosítás szerinti tartalom teljesítésére is. Az egyéb szerződéses feltételek megváltoztatását pedig nem indokolja a nem TCR-kénti szolgáltatásra vonatkozó elvárás sem. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Megítélése szerint az alperes helyesen mérlegelte azt, hogy a beavatkozó a médiapiac szereplője, és ennek folytán a szerződésmódosítás sérti a jogi érdekét. Az ügyfélképességet - a szerződésmódosítással összefüggő specifikus szabály hiányában - a Kbt. 323.§ának
(1)bekezdése alapján kell megítélni. A II.r. felperes jogértelmezése ahhoz vezetne, hogy szerződésmódosítással összefüggésben csak hivatalból lehetne jogorvoslati eljárást kezdeményezni. A Kbt. 3.§-ára figyelemmel azt tekintette kiindulópontnak, hogy mit jelöltek meg a felek a szerződésmódosítás okaként. Ez pedig a közbeszerzési eljárás megindítása előtt is bárki számára hozzáférhető ORTT határozat volt. Hangsúlyozta, hogy a műsorszolgáltatók tájékoztatásai sem adhatnak okot a jogellenes szerződésmódosításra. Ezen kívül megjegyezte, hogy az ORTT visszavonó határozata sem zárta azt ki, hogy az „Új Magyarország" szpotot társadalmi célú reklámhirdetésként tegyék közzé a továbbiakban is. Megállapította még, hogy a felek nemcsak a TCR vonatkozásában módosították a szerződést, amely változtatásokat az ORTT határozata sem indokolt. Leszögezte, hogy szerződésmódosítás esetén valamennyi módosító feltételt közölni kell a tájékoztatóban, mivel ezek összessége adja a módosítás tartalmát. Megítélése szerint a bírságolásra vonatkozó rendelkezés is jogszerű volt. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a II.r. felperes fellebbezett, amelyben az ítélet és a határozat megváltoztatásával a jogorvoslati kérelem elutasítását, valamint a terhére kiszabott bírság mellőzését kérte. A beavatkozó ügyfélképességét vitatva állította, hogy neki sem jogát, sem jogos érdekét nem sértette és nem is veszélyeztette a megkötött szerződés, az a beavatkozó jogi pozícióját, piaci helyzetét sem kedvezően, sem hátrányosan nem érintette. Legfeljebb a közbeszerzési eljárást lezáró döntéssel kapcsolatos jogsértés esetén nyújthatott volna be jogorvoslati kérelmet, vagy pedig akkor, ha a nyertessel nem kötötte volna meg a szerződést. Egyébként pedig a szerződésmódosítás tárgya a
- évi olimpiai játékok által generált befogadói aktivitásra épülő, és így egyedinek minősíthető augusztusszeptemberi médiakampányra vonatkozott, így a más általi megvalósításra később nem lett volna lehetőség. Hangsúlyozta, hogy a Kbt. nem tartalmaz rendelkezést a szerződő feleken kívüli személyi körre nézve a szerződés teljesítésének szakaszára vonatkozóan. Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg a szerződésmódosítás jogszerűsége megítélésének kiindulópontját. A tájékoztató alapján ugyanis egyértelműen megállapítható, hogy a szerződésmódosítást nem maga az ORTT visszavonó határozata, hanem az ennek következtében kialakult azon körülmény indokolta, hogy a műsorszolgáltatók reklámként kívánták közzétenni a megjelentetni kért szpotokat. Eltúlzott elvárás lenne az ORTT határozatainak folyamatos kutatása és a piaci szereplők jövőbeni magatartásának prognosztizálása. Álláspontja szerint a szerződés módosításáról szóló tájékoztatóban megjelenített indokolás olyan részletezettségű volt, hogy abból a piaci szereplők egyértelmű következtetéseket tudtak levonni. Összefoglaló jelleggel ugyan, de megjelölte a módosítás tartalmát. Hangsúlyozta még, hogy az IM rendelet útmutatója nem ad iránymutatást a tájékoztató 4.b. pont szerinti részletezettséggel kapcsolatban. A fellebbezéssel szembeni ellenkérelmében az alperes a korábbiak fenntartása mellett kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Álláspontja szerint nem annak van relevanciája, hogy a Kbt. tételes anyagi jogi rendelkezése milyen személyi körre vonatkozóan állapít meg kötelezettségeket a szerződés módosításával kapcsolatban, hanem annak van jelentősége, hogy milyen alanyi körről rendelkezik a Kbt. a jogorvoslati eljárásra vonatkozó szabályozása során. A szerződés módosításában a közbeszerzési versenyben megkötött szerződéses feltételrendszer került megváltoztatásra, a szerződésmódosítás olyan tartalmi elemeket foglalt magában, amelyekből okszerűen és közvetlenül volt levonható következtetés a beavatkozó ügyfélképességére. Hangsúlyozta, hogy a szerződő felek maguk rögzítették okiratban a szerződésmódosítás okát, ezért az utólagos eltérő hivatkozás nem fogadható el. Figyelemmel pedig arra, hogy az ORTT határozata már
- június 25-től kezdődően nyilvános volt, adott volt a lehetőség arra, hogy a II.r. felperes az abban foglaltakra is figyelemmel készítse elő a közbeszerzési eljárást, arra is tekintettel alakítsa ki a feltételrendszert. A II.r. felperesnek a tájékoztatóban a szerződésmódosítás tartalmát kellett volna közölnie, hiszen csak így biztosítható a nyilvánosság és az átláthatóság. A hirdetményben azonban nem szerepelt az, hogy ténylegesen milyen körben, milyen feltételekkel változtatták meg a felek az alapszerződésüket. A beavatkozó az alpereshez csatlakozva, a korábbiak fenntartása mellett kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. A II.r. felperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253.§-ának
(3)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között vizsgálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben is helyesen értékelve helytállóan állapította meg a tényállást és a rendelkezésre álló peradatok alapján okszerű következtetésre jutott a II.r. felperes magatartásának jogi megítélését illetően. A II.r. felperes a fellebbezésében nem hivatkozott olyan indokra, amely az elsőfokú bíróság ítéletének jogszerűségét megkérdőjelezné, nem jelölt meg olyan tényt vagy körülményt, amely a fellebbezés kedvező elbírálását eredményezhette volna. Mivel a II.r. felperes fellebbezésében lényegében megismételte a korábban előadottakat, és a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság teljeskörű, alapos, kellően részletes jogi indokolásával maradéktalanul egyetért, ezért azt nem ismétli meg. A fellebbezésben foglaltakra utalással a következőket hangsúlyozza. A Kbt. a jogorvoslatokat egységesen szabályozza; a jogorvoslati kérelem előterjesztésére jogosultak körének meghatározásánál a közbeszerzési eljárás egyes szakaszai szerint nem differenciál, de e vonatkozásban a szerződés megkötését követő időszakra nézve sem ad eltérő rendelkezéseket. Ebből következik, hogy a szerződés módosításával kapcsolatos jogsértések miatti jogorvoslati kérelem benyújtására a Kbt. 323.§-ának
(1)bekezdésében meghatározottak jogosultak. A II.r. felperes nem vitatta, hogy a beavatkozó jogosult és képes is a módosítással érintett szolgáltatások teljesítésére, érvényes részvételi jelentkezése és érvényes ajánlata igazolja a közbeszerzés tárgya szerinti szolgáltatás nyújtására vonatkozó szándékát is. Ennél fogva közvetlen jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az ilyen szolgáltatás nyújtására vonatkozó közbeszerzési eljárás jogszerű legyen, a szerződés tiltott módosítása folytán ne zárják ki őt a szerződés megkötésére irányuló versenyből. Érdekelt abban is, hogy az ajánlatkérő által meghatározott feltételeknek megfelelően történjen ténylegesen a teljesítés, vagyis, hogy a nyertes a valóságban is azt, annyit és úgy szolgáltasson, ahogy azt a nyertes ajánlatában vállalta. Más mennyiségre vonatkozó, eltérő feltételekkel meghirdetett eljárásban ugyanis más versenyhelyzet alakulhatott volna ki; más ajánlatkérői elvárás mellett az ajánlattevők más-más ajánlatot tettek volna. Mindezek alapján a II.r. felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a beavatkozó ügyfélképességgel nem rendelkezett. A Kbt. kogens rendelkezései szerint a szerződésmódosításnak három együttes feltétele van, bármelyik feltétel hiánya kizárja a szerződés jogszerű módosításának a lehetőségét. Garanciális szabály, hogy a felek a szerződésmódosításról nyilvános tájékoztatóban adjanak számot, ezért a szerződésmódosítás jogszerűségét is csak a szerint lehet megítélni, hogy mit tartalmaz a hirdetmény e vonatkozásban. A felek rejtett szándéka, titkolt feltevése, és így a hirdetményben közzé nem tett módosítási indok nem vehető figyelembe. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent tájékoztató
- c.) pontja - a szerződésmódosítás
- pontjában foglaltakkal egyezően - azt tartalmazza, hogy az ORTT újabb határozatának következtében már csak nem TCR TV kampány lebonyolítása vált lehetővé. Ezt pedig nem lehet másként érteni mint úgy, hogy a szerződésmódosítás oka az ORTT visszavonó határozata volt. Ezért az alperesnek és az elsőfokú bíróságnak is azt kellett vizsgálnia, hogy az ORTT újabb határozata alapja lehet-e a Kbt. 303.§-a szerinti szerződésmódosításnak. Az elsőfokú bíróság kiinduló pontja tehát helyes volt. Az ORTT határozatai alapján annyi állapítható meg, hogy nem jogsértő az „Új Magyarország" szpot klasszikus reklámblokkban való közzététele. Arról nincs szó, hogy ezt a szpotot TCR-ként nem lehet közzétenni. A II.r. felperes fellebbezésében nem vitatta az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatos megállapítását. Ezzel lényegében elismerte, hogy nem valós az az általa közzétett szerződésmódosítási ok, miszerint már csak nem TCR TV kampány lebonyolítása vált lehetővé. A Kbt. 303.§-a szerint kifejezett megerősítés nélkül is - csak valós ok alapján van lehetőség jogszerű szerződésmódosításra. Mindemellett tény az is, hogy a Kbt. sem a szerződésmódosítási okról való tudomásszerzésről, sem a releváns információk megszerzésének nehézségeiről nem rendelkezik, e körülményekre tekintettel sem enged eltérést az általános szabályoktól. Mivel pedig az ORTT határozata a II.r. felperes számára is hozzáférhetővé vált még a közbeszerzési eljárás megindítása előtt, ezért, ha a szerződésmódosítás valóban az ORTT visszavonó határozata folytán vált volna szükségessé, a szerződéskötést követően beállott körülmény fennállása, illetve a szerződéskötéskor előre nem látható ok megléte törvényi feltételek biztosan nem teljesültek. Mindezeken túl megállapítható, hogy a szpotok számának több mint kétszeresére való növelése, illetve más televíziós társaságok bevonása még nagyon távoli összefüggésben sem áll az ORTT visszavonó határozatával, de az e határozat következtében kialakult helyzettel sem. A szerződésmódosítás ezen elemeinek jogszerűségével kapcsolatban a II.r. felperes semmilyen érvet nem hozott fel. A keresetében hivatkozott szakszerűtlenség, piaci gyakorlat, illetve az I.r. felperesnél fellépő pénzügyi érdeksérelem nem valósítja meg a Kbt. 303.§-ában meghatározott együttes feltételeket. A Kbt. 307.§-ának
(1)bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról tájékoztatót készíteni és hirdetmény útján közzétenni. Az IM rendelet 16. számú mellékletének 4.
- b)pontja szerint közölni kell a szerződés módosításának a tartalmát. A II.r. felperes e rovatban azt közölte, hogy a médiakampány részét képező TV kampány nem TCR kampányként, hanem nézettségi alapú árazásra épülő klasszikus reklámkampányként kerül megvalósításra. Ez a megfogalmazás nem fedi a szerződés módosításának tartalmát, vagyis nem jelöli meg, hogy a módosítás következtében miként változtak meg az eredeti szerződés egyes feltételei. A II.r. felperes említést sem tett a szpotok mennyiségének és a TV társaságok körének változásáról. E körülményekre még csak következtetni sem lehet a tájékoztató 4.
- b)pontjában megjelölt szövegből. A Kbt. 307.§-ának
(1)bekezdése nem bízza az ajánlatkérő szabad belátására azt, hogy mit tegyen közzé a szerződésmódosítással kapcsolatban. Az IM rendeletre utalással a szerződésmódosítás tartalmának megadását teszi kötelezővé, azaz nem válogathat az ajánlatkérő tetszőlegesen az egyes tartalmi elemek közül. Ha tehát a szerződésmódosítás több szerződéses feltételt is érint, akkor valamennyit közölni kell. E kötelezettségének azonban a II.r. felperes nem tett eleget; a közzétett tájékoztatóban a szpotok számával és a televíziós társaságok körével kapcsolatos módosításra még csak utalás sincs. A II.r. felperes a fellebbezésében a bírság kiszabásával, illetve annak összegszerűségével kapcsolatban önálló kérelmet nem terjesztett elő, e körben jogsértésre nem is hivatkozott, így a másodfokú bíróság a terhére megállapított bírsággal kapcsolatos határozati rendelkezést érdemben nem vizsgálta. A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott rendelkezéseit nem érintve, fellebbezett rendelkezéseit - helyes indokainál fogva - a Pp. 254.§-ának
(3)bekezdésében foglaltak alapján helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperes a Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése és 83.§-ának
(1)bekezdése alapján köteles az alperes és a beavatkozó másodfokú perköltségét külön-külön megfizetni, míg személyes illetékmentessége folytán a fellebbezési illetéket helyette az állam viseli a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/
- (VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján. Budapest,
- évi október hó
- napján Borsainé dr. Tóth Erzsébet sk. a tanács elnöke, dr. Vitál-Eigner Beáta sk. előadó bíró, dr. Bacsa Andrea sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő