← Magyarország

Pf.21267/2006/12 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.267/2006/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Főváros Ítélőtábla dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd (1095 Budapest, Gabona u.
  2. II./1.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek magánfél hozzátartozó (hozzátartozó címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű, III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű, IV.rendű alperes neve (IV. rendű alperes címe) IV. rendű, a személyesen eljáró V.rendű alperes neve (V. rendű alperes címe) V. rendű és VI.rendű alperes neve (VI.rendű alperes címe) VI. rendű, valamint dr. Néveri István ügyvéd (2600 Vác, Köztársaság u. 7.) által képviselt IX.rendű alperes neve (IX. rendű alperes címe) IX. rendű alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság
  3. június
  4. napján kelt 13.P.21.574/2004/
  5. számú ítélete ellen
  6. és
  7. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a IX. rendű alperesnek 60.000 (hatvanezer) forint másodfokú perköltséget. A felperes személyes illetékmentessége folytán a le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes módosított keresetében a II-VII. és IX. rendű alpereseket elsődlegesen arra kérte kötelezni, hogy a felperesi jogelőd tulajdonát képező és az ingatlan kiürítése kapcsán általuk jogalap nélkül elvitt ingóságokat a felperesnek adják vissza. Ha az ingóságok nincsenek meg, másodlagosan az alpereseket egyetemlegesen 31.580.000 forint kártérítés és ezen összeg után
  8. április
  9. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamat és perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Az elsődleges kereset jogalapjaként a Ptk.
  10. §- ának

(2)bekezdését, a másodlagos kereseti kérelem jogalapjaként a Ptk. 339. §ának
(1)és 349. §-ának
(1)bekezdését jelölte meg. Előadta, hogy az ingatlan résztulajdonosa E. J.
  1. január 16-án a tulajdonát képező 12/48 tulajdoni hányadot apportálta a ... Kft-be. Az apportálást a cégbíróság bejegyezte, ezért a tulajdonszerzés tényét jogszerűen vitatni nem lehet. Az apportálással az ingatlanhányad a ... Kft. törzsbetétjének része lett, amellyel szabadon rendelkezhetett, függetlenül attól, hogy a tulajdonosváltozás az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre került-e. A ... Inc.
  2. december 29-én tagi kölcsönt nyújtott a ... Kft-nek. A kölcsön visszafizetési határideje eredménytelenül telt el, ezért az ingatlant
  3. május
  4. napján a szerződésben kikötött opciós joga alapján a ... Inc. megvásárolta. Az ingatlan birokba vételekor megvásárolta a ... Kft. ingatlanon lévő ingóságait is. Az alperesek annak ellenére, hogy tudták az ingatlan lekerített ¼ részének a ... Inc. a tulajdonosa, az ingatlanba jogszerűtlenül behatoltak és ott lévő vagyontárgyakat megrongálták, megsemmisítették vagy eladták, illetve a III-VI. rendű alperesek erre a IX. rendű alperesnek megbízást adott. A felperes a ... Inc. követelésének érvényesítését a
  5. január 22-én és
  6. július 28-án kelt engedményezésre alapította. Az alperesek a felperes keresetének elutasítását kérték, perköltséget csak a IX. rendű alperes igényelt a jogi képviselőjével kötött megállapodás alapján. (A II. és VII. rendű alperesekkel szemben az elsőfokú eljárás során a per jogerős megszüntetésére került sor.) Az I., V. és VI. rendű alperesek álláspontja szerint a ... Kft. tulajdonjogot az ingatlanon nem szerzett, mert annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére nem került sor. A ... Inc. nem szerzett jogcímet az ingatlan használatára, ezért a tulajdonosok felszólították K. L.-t az ingatlan kiürítésére, amelynek azonban nem tett eleget. A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal határozatát sem hajtotta végre, amely az engedély nélkül létesített épületek lebontását rendelte el. Az engedély nélkül épített és lebontásra ítélt épületek után a felperest kártérítés nem illetheti meg. A Jegyző 1999 márciusában felszólította az ingatlan tulajdonosait az elhanyagolt ingatlan kitakarítására. Időközben az ingatlanra vevő is jelentkezett, amely a IX. rendű alperes megbízását indokolta. A VIII. rendű alperes álláspontja szerint jogellenes magatartást nem tanúsított, minden intézkedést megtett az elkövetők személyének felderítése érdekében, de az nem vezetett eredményre. A IX. rendű alperes kifejtette, hogy eljárása jogszerű volt, mert a III-VI. rendű alperesek megbízása alapján végezte a tevékenységét. Megbízási díjat nem kapott munkájáért csak a befolyt bevétel illette meg. Az ingatlanon egyébként csak értéktelen roncs autók voltak. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kötelezte, hogy 15 nap alatt fizessen meg a IX. rendű alperesnek 500.000 forint perköltséget. Megállapította, hogy ezt meghaladóan a felek maguk viselik költségeiket, a le nem rótt kereseti illetéket pedig az Állam viseli. Az elsőfokú bíróság által megállapított releváns tényállás szerint a ... Kft.
  7. május 24-én a .... helyrajzi számú ingatlan E. J. tulajdonaként nyilvántartott 12/48 tulajdoni hányadára apport jogcímén tulajdonjog bejegyzési kérelmet nyújtott be. A bejegyzési kérelem a ... Kft.
  8. január 16-ai taggyűlési határozatán alapult. A kérelmet a földhivatal elutasította, de a Pest Megyei Bíróság a bejegyzés elutasításáról szóló első- és másodfokú határozatokat hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására utasította földhivatalokat. A bejegyzési eljárás felfüggesztésre került. A ... Kft. az
  9. december 13-án megkötött társasági szerződés alapján
  10. január 17-ei hatállyal jegyezték be, és
  11. június 8-ai hatállyal megszűntnek nyilvánították. A ... Kft.
  12. december 29-én kölcsönszerződés opcióval elnevezésű szerződést kötött a ... Inc. nevű céggel, akitől a szerződés szerint 2.000.000 forint „tagi" kölcsönt kapott. A visszafizetési határidő
  13. április
  14. napja volt. A szerződés szerint a ... Kft. hozzájárult ahhoz, hogy a kölcsönadó a szerződés bemutatásával tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztesse, ha a kölcsönt határidőre nem fizeti vissza. A ... Inc. 1997 májusában kérte tulajdonjoga bejegyzését, amelyre még nem került sor. A ... Inc. az USA Delaware államában bejegyzett cég, képviselője a D.C.A. Inc. A ... Inc. az ingatlant nem vette birtokba, az ingatlanon gazdasági tevékenységet nem folytatott. A perbeli ingatlan egy részének (kb. 500 m2 területnek)
  15. május 30-től a V. Kisszövetkezet volt a bérlője, akinek az elnöke K. L. volt. A Kisszövetkezetet
  16. február 9-én törölték a cégnyilvántartásból. Az ingatlan tulajdonosai 1996-ban több alkalommal megkísérelték a bérleti szerződés felmondását - bérleti díj fizetésének elmulasztása miatt -, de a felmondó leveleket a Kisszövetkezet nem vette át. A bérbe adott terület állapota fokozatosan romlott, karbantartásáról senki nem gondoskodott, az épületeket és konténereket senki nem őrizte. A Jegyző 38-2/
  17. számú,
  18. március 2-án kelt levelében felhívta az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosokat, hogy a teljesen elhanyagolt ingatlan karbantartásáról, tisztaságának fenntartásáról gondoskodjanak. A III-VI. rendű alperes
  19. július 9én megbízta a IX. rendű alperest az ingatlan kiürítésével az ingóságok eltávolításával. K. L. feljelentést tett
  20. április 17-én, lopás miatt ismeretlen tettes ellen, ahol előadta, hogy fia rendelkezik a körbekerített telephellyel, ahol gépkocsikat, építőanyagokat, konténereket és más anyagokat tárol. Az I-VI. rendű alperesek
  21. október 27-én az ingatlant értékesítették. Az elsőfokú bíróság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az engedményező ... Inc-nek az alperesek jogellenes magatartásukkal okoztak-e kárt. A felperes szervezeti képviselőjének előadásából - a cég vállalkozási tevékenységet nem folytatott, azzal azonban, hogy az ingatlant megvette, a tulajdonába kerültek az ott lévő ingóságok is - azt a következtetést vonta le, hogy a felperesi jogelőd a perbeli ingatlant, a felépítményeket és az ingóságokat sem vette birtokba. A Ptk.
  22. §-ának
(1)bekezdése szerinti birtokosnak nem tekinthető, mert az ingatlanon található dolgokról nem rendelkezett, azok őrzéséről nem gondoskodott. Az sem tisztázott, hogy a ... Kft. mikortól és milyen jogcímen birtokolta az ingatlant. Az 1999-ben készült fényképfelvételek azt bizonyítják, hogy az ingatlan hosszabb ideje használaton kívül volt, építmények tönkrementek, a gépkocsik használatra alkalmatlan roncsokká váltak. A ... Inc. az ingatlan tulajdonjogát a Ptk. 117. §-ának
(3)bekezdésében írt feltételek hiányában nem szerezte meg, mert tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem került sor. Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése sem eredményezte volna az ingóságok tulajdonjogának megszerzését, mert azok nem minősülnek alkotórésznek. Ennek folytán a ... Inc. nem szerezte meg sem az ingatlan, sem az ingóságok tulajdonjogát, ezért a Ptk.
  1. §-a alapján nem illette meg a birtoklás joga sem. Az alperesek jogellenes magatartást nem tanúsítottak, a felperesi jogelődnek kárt nem okoztak, ezért a kereset megalapozatlan. A IX. rendű alperes javára megítélt perköltség összegét mérlegeléssel állapította meg a kifejtett tevékenységre figyelemmel, amely az áfát is magában foglalja. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, amelyben a Pp.
  2. §-ának
(2)bekezdése alapján elsődlegesen az ítélet megváltoztatását és az alperesek marasztalását kereseti kérelmének megfelelően kérte. (Az I. és a VIII. rendű alperesekkel szemben kereseti kérelmétől elállt. I. rendű alperes az elálláshoz nem járult hozzá. A VIII. rendű alperes hozzájárulása folytán vele szemben a per megszüntetésre került, az elsőfokú ítélet rá vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezése mellett.) Másodlagosan közbenső ítélet hozatalát kérte a kereseti kérelem jogalapjára vonatkozóan, és az iratok visszaküldését az elsőfokú bíróságnak az összegszerűségre vonatkozó eljárás lefolytatásra. Harmadlagosan - a per főtárgya tekintetében hozott döntés helybenhagyása esetén - a IX. rendű alperes javára megítélt perköltség összegének mérséklését kérte. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a 43. sorszámú beadványban érvényesített keresetmódosítást figyelmen kívül hagyta, és az elsődleges kereset tárgyában nem döntött. Vitatta az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást és az abból levont jogi következtetések helyességét. Sérelmezte, hogy a tényállásban irreleváns ténymegállapítások vannak, míg a releváns tények megállapítása jelentős részben hiányzik. Tévesnek minősítette azt az ítéleti megállapítást, hogy a felperesi jogelőd a Ptk. 117. §-ának
(2)bekezdésében írt feltételek hiányában az ingóságok tulajdonjogát nem szerezte meg. K. T. ugyanis csatolta azokat a teljes bizonyító erejű számlákat, amelyek az ingóságok tulajdonjogának megszerzését igazolják, az alperesek pedig a birtokbavétel tényét nem is vitatták. A birtokbaadásnak egyébként sem kell feltétlenül ténylegesen megtörténnie, elegendő, ha nyilvánvaló, hogy az, más módon az új tulajdonos hatalmába került. Jogi személy esetén a birtokbaadás egyébként is csak képviselő útján történhet meg, amely K. L. útján meg is történt. Az alperesek tudták, hogy az ingóságok a ... Inc. tulajdonát képezik, a felelős őrzés szabályai szerint a kiürítésre vonatkozó felszólítást meg is tették, azonban hiányzott az értékesítés kilátásba helyezése és nem történt meg az értékesítésből befolyt összeggel az elszámolás sem. A perköltség összegének mérséklését azért kérte, mert álláspontja szerint az nem áll arányban a végzett munkával. Az I., V., VI. és IX. rendű alperesek az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték, mert álláspontjuk szerint a felperes nem tett eleget a Pp. 164. §-ának
(1)bekezdése szerint őt terhelő bizonyítási kötelezettségének. A IX. rendű alperes kifogásolta, hogy a felperes a IX. rendű alperessel szemben a keresete jogalapját többszöri kérése ellenére nem jelölte meg, a Ptk. 339. §-ának
(1)bekezdésében írt feltételek viszont a IX. rendű alperes esetében egyértelműen hiányoznak. A perköltség összegét pedig az elsőfokú bíróság a csatolt megállapodásra figyelemmel határozta meg. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a VIII. rendű alperesre vonatkozó permegszüntetéssel érintett rész kivételével - teljes terjedelemben vizsgálta felül, mert ennek fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett rendelkezése nem volt (Pp. 228. §.
(4)bekezdés). A felperes fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság által megállapított releváns tényállást a Fővárosi Ítélőtábla azzal egészíti ki, hogy Delaware Állam Államtitkárságának Társasági Ügyosztálya a ... Inc. nevű céget 6 Denny Road, City of Wilmington, County of New Castle székhellyel, a D.C.A. Inc. képviseleti jogának bejegyzése mellett
  1. május
  2. napján vette nyilvántartásba. A tényállás fenti kiegészítése mellett az elsőfokú bíróság érdemi döntésével a Fővárosi Ítélőtábla is egyetértett, jogi indokait azonban csak kisebb részben osztotta. Azt a fellebbezésében a felperes megalapozottan kifogásolta, hogy az elsőfokú ítélet a felperes
  3. sorszámú beadványában tett kereset kiterjesztését csak részben rögzítette, de ez nem jelenti az elsődleges kereseti kérelem elbírálásának hiányát. A felperes
  4. sorszámú kereset-kiterjesztésében ugyanis elsődlegesen ingó kiadását kérte, és csak másodlagosan az ingók értékének megtérítést. Mindez azonban csak látszólagos keresethalmazat, mert a vagylagos keresetben a felperes nem mindkét kérelme, hanem csak az egyik teljesítését kérte. Az elsőfokú döntés szerint az elutasítás jogi indoka, hogy a felperesi jogelőd sem az ingatlanon, sem az ingóságokon nem szerzett tulajdonjogot. A tulajdonjog megszerzésének hiánya pedig az ingó kiadása iránti kereseti kérelmet is megalapozatlanná teszi. Mivel az elutasítás jogi indoka mindkét vagylagos kereseti kérelem teljesítését kizárja, ezért az elsőfokú bíróság a felperes vagylagos kereseti kérelmét elbírálta, csak annak ítéleti rögzítésére került sor pontatlanul. A Fővárosi Ítélőtábla nem osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a birtokbavétel hiánya miatt nem került sor a tulajdonjog megszerzésére. A felperes esetében ugyanis, aki második engedményes, elsődlegesen azt kellett vizsgálni, hogy igazolta-e perbeli legitimációját a Pp.
  5. §-ának
(1)bekezdésére figyelemmel. Engedményezés először K. T. javára történt, aki a ... Inc-nek nem perbeli jogutóda, mert az általa benyújtott kereseti kérelem nem tartozik a Pp. 132. §-ának
(1)bekezdése körébe. A ... Inc. kereseti kérelmének elutasítása után ugyanis a keresetlevelet nem ugyanaz a felperes nyújtotta be. Perbeli jogutódlás hiányában a jogutódlást nem elég valószínűsíteni, hanem azt bizonyítani kell. K. T. a jogutódlását a
  1. január 22-én kelt engedményezéssel kívánta igazolni. Ez az okirat azonban a jogügylet létrejöttének bizonyítására nem elegendő, mert aláírójaként nem a cégnyilvántartásba bejegyzett képviselő járt el, az okiraton szereplő aláírás olvashatatlan. A felperes szervezeti képviselője sem tudta megjelölni, hogy az aláírás kitől származik. Mivel a társaság és az eljáró személy közötti kapcsolat - jogügyleti képviselet, azaz meghatalmazás hiányában - nem állapítható meg, ezért a felperes perbeli legitimációja kérdéses, jogutódi minősége nem bizonyított. A Fővárosi Ítélőtábla azonban vizsgálta azt is, hogy az eredeti jogosultnak volt-e kártérítési vagy egyéb igénye az alperesekkel szemben, mert az engedményező csak az őt megillető követelést engedményezheti. A Ptk.
  2. §-ának
(1)bekezdésére figyelemmel ez határozza meg a felperes által érvényesíthető jogokat is. A felperesi előadás lényege, hogy a jogelődje az ingatlan 12/48 hányadán tulajdonjogot szerzett, az ingatlan birtoklására, használatára jogosult volt, ezért ott tárolta a tulajdonát képező ingóságokat. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperesi jogelőd az ingatlan tulajdonjogát nem szerezte meg. Ezzel a megállapítással a Fővárosi Ítélőtábla is egyetértett, de ennek indokát az elsőfokú bíróság által felhozottól eltérően állapította meg. A felperes a ... Inc. tulajdonszerzését ugyanis a ... Kft-vel
  1. december 29-én kötött kölcsönszerződés opcióval elnevezésű szerződésre alapította. E szerződés azonban nem létező szerződés, mert a felperes által csatolt bejegyzési igazolás szerint a ... Inc-et
  2. május
  3. napján vették nyilvántartásba Delaware Államban. Az Igazságügyi Minisztérium ugyancsak a felperes által csatolt leveléből kiderül, hogy Daleware Állam törvényei szerint a ... Inc. a bejegyzéssel szerezte meg jogképességét. A nemzetközi magánjogról szóló
  4. évi
  5. tvr.
  6. §-ának
(1)bekezdése szerint külföldi jogi személy jogalanyiságát a külföldi jog alapján kell megítélni, amely azt jelenti, hogy a ... Inc.
  1. május
  2. előtt jogi személyiséggel nem rendelkezett, ennek folytán
  3. december 29-én szerződés kötésére nem volt képes. A nem létező szerződésből tehát a ... Inc. jogokat nem szerezhetett, így opciós jogot sem szerzett. Ha a kölcsönszerződés létrejött volna, abból a felperesi jogelőd javára opciós jog érvényesen nem keletkezett volna. A vételi jogra, amely az adásvétel egyik különös neme, az
  4. évi
  5. tvr.
  6. § a) pontja értelmében a magyar jogot kell alkalmazni. A Ptk.
  7. §
(1)bekezdése értelmében a vételi jogot alapító megállapodás lényeges tartalmi eleme a vételár meghatározása. Az írásbeli szerződés pedig ezt nem tartalmazza, ezért opciós jog a Ptk. 205. §
(2)bekezdése szerint nem jöhetett létre. Az írásbeli szerződés megfogalmazása szerint annak érdekében született, hogy a kölcsönadó a bírósági eljárás kizárásával a követeléséhez az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével azonnal hozzájusson. Az 1991. december 29-én hatályos Ptk. 254. §
(3)bekezdése - a zálogjog körében - tiltotta a kielégítési jog megnyílta előtti ilyen tartalmú megállapodást. A szerződés e rendelkezése tehát a jogszabály megkerülésére irányult és ebből az okból - létezése esetén a Ptk. 200. §ának
(2)bekezdése szerint semmis lenne. A felperesi jogelőd tulajdonszerzésének további akadálya lenne, hogy a becsatolt okiratok alapján nem lehet megállapítani az opciós jog írásban történt gyakorlását sem. Olyan okiratot ugyanis a felperes nem csatolt, amely szerint a ... Inc. írásban az opció jogával élt. A 7/
  1. (I. 18.) Korm. rendelet szerint külföldi csak közigazgatási engedéllyel szerezhette meg ingatlan tulajdonjogát, ilyen engedély beszerzésére pedig a per adatai szerint nem került sor. A kifejtettek miatt a felperesi jogelőd az ingatlan 12/48-ad hányadának tulajdonjogát nem szerezhette meg. A tulajdonjog megszerzésén kívül a felperes sem hivatkozott olyan jogra, amely a felperesi jogelőd birtoklását jogszerűvé tette volna. A ... Kft. jogutód nélküli törlése után a Kft-től származtatott kötelmi jellegű használati jogosultság nem maradhatott fenn. Mindez azt jelenti, hogy - ha elfogadjuk a felperesi jogelőd által csatolt számlákat az ingóságok megvásárlásának igazolására - a felperesi jogelőd az ingatlan tulajdonjogának megszerzése hiányában csak jogalap nélküli birtokos lehetett, mert a birtoklásra jogcíme nem volt. A Ptk.
  2. §-ának
(1)bekezdése szerint a jogalap nélküli birtokost kiadási, kiürítési kötelezettség terheli. A felperes fellebbezéséhez maga csatolta azt az
  1. május 5-én kelt levelet, amelyből megállapítható, hogy az ingatlan tulajdonosai az ingóságok elszállítására, az ingatlan kiürítésére felszólították. Ezt a tényt a felperesi képviselő a másodfokú tárgyaláson is elismerte. A kiürítési kötelezettségének a felperesi jogelőd nem tett eleget, ezzel rosszhiszemű jogalap nélküli birtokossá vált. A Ptk.
  2. §-ának
(3)bekezdése szerint a rosszhiszemű jogalap nélküli birtokos felel a bekövetkezett károkért, a beszedni elmulasztott hasznokért, és köteles használati díjat fizetni. A felperes szervezeti képviselője által írt levélből megállapítható, hogy a ... Inc. nem kívánta az ingóságokat az ingatlanról elszállítani. Erre figyelemmel a tulajdonostársak beavatkozása helyénvaló volt, helyzetükre a megbízás nélküli ügyvivőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, mert a beavatkozás a ... Inc-et károsodástól óvta meg. Azt, hogy a beavatkozás helyénvaló-e, objektív tények alapján kell megítélni, a felperes szubjektív megítélésének nincs jelentősége. A felperesi jogelőd használati díjfizetési kötelezettség folytán a károsodástól való megóvás objektíve fennáll, ezért a tulajdonostársakat a Ptk. 486. §-ának
(2)bekezdése alapján a megbízott jogai illeték meg, a IX. rendű alperes részére adott megbízás során. A Ptk. 479. §-ának
(1)és
(2)bekezdés szerint a tulajdonostársak kötelesek elszámolni azzal, amihez a megbízás teljesítése folytán jutottak, de érvényesíthetik a megbízás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeit. Jelen esetben az ingóságok értékesítéséből befolyt összeggel térült meg a megbízás költsége, így a beszámítás eredményeképpen a megbízás nélküli ügyvivőknek a felperesi jogelőd, és ennek folytán a felperes felé tartozása nincs. A IX. rendű alperes a Ptk.
  1. §-a alapján felelhetne a megbízókkal egyetemlegesen harmadik személynek okozott kárért. Kártérítési felelősségének megállapítása azonban kizárt, mert a megbízók sem okoztak kárt a felperesnek. A kifejtett indokok alapján az elsőfokú bíróság érdemi döntése helyes, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
  2. §-ának
(2)bekezdése alapján - az indokolás kiegészítése mellett - helybenhagyta. A IX. rendű alperes javára megítélt perköltség összegéről a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet alapján dönteni nem lehetett, mert az eljárás megindulásakor még nem volt hatályos, a korábbi perköltség megállapítására vonatkozó 8/
  2. (III. 30.) IM rendelet pedig hatályon kívül van helyezve. Ezért a IX. rendű alperest megillető perköltség összegéről a Pp.
  3. §-ának
(1)bekezdése alapján kellett határozni. Az ügyvédi munkadíj összegének meghatározásakor azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni a IX. rendű alperes és jogi képviselője között létrejött megállapodást, amelyhez képest az ügyvédi munkadíjat az elsőfokú bíróság már jelentősen csökkentette, így annak további csökkentésére a végzett munka mennyiségére is figyelemmel az ítélőtábla lehetőséget nem látott. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a felperes köteles megfizetni a IX. rendű alperes ügyvédi munkadíjból álló perköltségét, amelynek összegét a Fővárosi Ítélőtábla nem csak a fellebbezési érték, hanem a végzett munka mennyiségére is figyelemmel a Pp. 79. §-ának
(1)bekezdése alapján határozott meg. A megállapított perköltség az áfát is magába foglalja. A felperes illetékmentessége folytán le nem rótt fellebbezési illetéket a 6/
  1. (VI. 26.) IM rendelet
  2. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
  3. március
  4. . Czukorné dr. Farsang Judit s.k. a tanács elnöke Világhyné dr. Böcskei Terézia s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Szabó Klára s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.