Kfv.VI.37.944/2010/11.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Győrffy István ügyvéd által képviselt felperesnek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala mint az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala jogutóda alperes ellen védelembe vételi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perben a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Bíróság
- május
- napján kelt 6.K.21.862/2009/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei 6.K.21.862/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra - 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A Nyíregyházi Városi Gyámhivatal
- január 21-én kelt 76398/2008.VII. számú végzésével kezdeményezte a felperes
- július 24-én született kiskorú nevű gyermeke védelembe vételi eljárását. A gyermek apja a gyámhivatal előtt
- október 9-én kérte a védelembe vételi eljárás kezdeményezését az anya részéről a gyermekkel való apai kapcsolattartása folyamatos akadályozása miatt. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzője mint elsőfokú gyámhatóság a
- január 24-én kelt 1661/2008.VI. számú levélben tájékoztatta a felperest és az apát a védelembe vételi eljárás hivatalbóli megindulásáról, az kötelezettségekről. ügyfeleket megillető jogokról és A gyámhatóság - megismételt eljárásban - az apa védelembe vétel iránti kérelme visszavonásától függetlenül a hivatalból folytatott eljárásban a szülők meghallgatása, környezettanulmány, a gyermek óvodai jellemzése, iskolai jellemzése, a Gyermekjóléti Központ véleménye, a gondozási folyamat során keletkezett iratok, valamint pszichológus szakértői vélemény beszerzését követően a
- június 12-én kelt 705-101/2009.VI. számú határozatával a kiskorú gyermek védelembe vételét elrendelte, a kiskorú részére családgondozót jelölt ki, akivel való együttműködésre kötelezte a szülőket. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- augusztus 24-én kelt 870-53/2009.SZGY. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyet az elsőfokú bíróság elutasított. Megállapította, hogy az alperes a határozatát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1.§
(2)bekezdésében, 2.§
(2)bekezdésében, 5.§
(2)bekezdésében meghatározott eljárási szabályok, alapelvi rendelkezések megtartásával hozta meg. A hatóság az együttműködési kötelezettségének eleget tett, a felperes panaszait, kifogásait kivizsgálta, megválaszolta, a felperesnek a hatóság és a gyermekjóléti központ munkatársaival szemben tanúsított, hivatali ügyintézésben meg nem engedhető hangneme és elfogultsága ellenére a felperes ügyét korrekten intézték, amelyet jegyzőkönyvek, a panaszra írt tájékoztató levelek, feljegyzések és a felperes által csatolt hangfelvételek is tanúsítanak. A hatóság hátrányos megkülönböztetést nem tett, a tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. A védelembe vételi eljárás hivatalból indult, ezért nem volt helye az eljárás megszüntetésének az apa ezirányú kérelme visszavonása folytán. A hatóság a tényállást tisztázta, a megismételt eljárásban az iránymutatásnak megfelelően járt el. A védelembe vétel feltétele annak bizonyítottsága, hogy a kiskorú gyermek veszélyeztetettsége fennáll. A gyámhatóság a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) 84.§
(3)bekezdése alapján beszerezte a gyermekjóléti szolgálat javaslatát, a környezettanulmányt, az óvodai és az iskolai véleményt, értékelte a családgondozó véleményét, a kirendelt pszichológus szakértő szakvéleményét és ennek alapján jogszerűen állapította meg, hogy a gyermek veszélyeztetettsége fennáll. A gyermeknek az apjával való kapcsolattartása a szülők közötti konfliktus miatt nem volt megoldható a gyermekjóléti központ keretei között. A gyerek érzelmi veszélyeztetettsége megállapítható, mert a kapcsolattartás folyamatosságát veszélyeztető konfliktus akadályozza a gyermeket az apa iránti érzelmeinek kiteljesedésében, a mindkét szülőjéhez való megfelelő kötődését, érzelemvilága kiteljesedését. Az apával való konfliktusmentes kapcsolattartás hiánya a kiskorú érzelmi fejlődését veszélyezteti, ezért indokolt volt a védelembe vétel elrendelése. Az elsőfokú bíróság megállapította továbbá, hogy az alperes a releváns tényeket feltárta, tisztázta, ezért nem volt szükség további hozzátartozók meghallgatására. Az alperes a felperesi bizonyítási indítványok közül a további tanúk meghallgatására tett indítvány elutasítását nem indokolta meg, de ez az eljárási szabálysértés az ügy érdemére nem hatott ki, a releváns tények alapján a tényállás tisztázott volt, döntés hozható volt, a szülői konfliktus bizonyított ténye alapján további tanúk meghallgatására nem volt szükség. Mindezek alapján az alperes jogszerű határozatot hozott, ezért az elsőfokú bíróság a felperesi kereset elutasításáról döntött. A felperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben kérte a jogerős ítélet „megváltoztatását" és a keresetének helyt adó határozat hozatalával a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését, elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ket. 68.§
(1)bekezdését, 1.§
(2)bekezdését, 2.§
(2)bekezdését, 31.§
(1)bekezdés c) pontját, a Pp. 206.§
(1)bekezdését. Az elsőfokú bíróság a Ket. 72.§
(1)bekezdés eb) pontjának részbeni megsértése következményét nem vonta le, az indokolás hiánya súlyos jogsértés, a hiányzó indokolás bíróság általi pótlásával a bíróság törvénysértően átvette a hatóság hatáskörét. Álláspontja szerint az iratbetekintés a tárgyalást megelőzően nem volt biztosított, nem tudott emiatt minden részletre nyilatkozni, a szakértőnek nem tudott kérdéseket sem emiatt feltenni. A bizonyítási indítványait nem teljesítették, de nem is utasították el. A hivatalból folytatott eljárásról nem tájékoztatták, ennek ellenkezőjét az elsőfokú bíróság iratellenesen állapította meg. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékait sem értékelte súlyuknak megfelelően, sem a jegyzőkönyvek közti eltéréseknek, sem a kézzel írt esetkonferenciai feljegyzések hiányának nem tulajdonított kellő jelentőséget. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275.§
(2)bekezdése és a Pp. 272.§
(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabálysértés(ek) körében vizsgálhatja. A felperes a Ket. 31.§
(1)bekezdés c) pontjának megsértésére hivatkozott állítva, hogy az eljárás hivatalbóli megindításáról tájékoztatást nem kapott. A felperes állítása iratellenes és megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság ítélete második oldal utolsó bekezdésében és a harmadik oldal első bekezdésében idézte az eljárás hivatalbóli megindításáról hozott, a jogokról és kötelezettségekről is tájékoztatást tartalmazó értesítést (1661/2008.VI. számú irat) és annak tértivevénnyel igazolt átvételét. A közigazgatási iratok között fellelhető értesítés és tértivevény a felperes állítását cáfolja. Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá, hogy az apai kérelem ellenére az eljárás hivatalból indult, ezért az apai kérelem visszavonásának az eljárásra nem volt kihatása. A felperes sérelmezte a Ket. 1.§
(2)bekezdésében, 2.§
(2)bekezdésében foglalt, az együttműködés és az egyenlő bánásmód megsértését amiatt, hogy a közigazgatási eljárásban tartott tárgyalást megelőzően az iratokba a betekintést nem engedték meg és emiatt a tárgyaláson nem tudott minden részletre kiterjedően nyilatkozni, a szakértőnek kérdéseket feltenni. A közigazgatási eljárásban
- október 15-én tartott tárgyalásra a felperest szóban
- szeptember 26-án idézték, ekkor vette át a pszichológus szakértő szakvéleményét is. Az iratok között nem lelhető fel irat arra vonatkozóan, hogy a felperes a tárgyalásig nem tekinthetett bele az iratokba. A hivatalos feljegyzés szerint a felperes
- október 15-én az általa kért több iratról fénymásolatot kapott. A felperes szakértőhöz intézett kérdéseit a
- október 15-én tartott tárgyaláson jegyzőkönyvbe rögzítették, azokat a szakértő a 1661-76/
- számú iratban megválaszolta. Az iratok alapján megállapítható tények alapján a felperes által állított jogsértések nem valósultak meg. A felperesnek - az eljárás iratai alapján (1661-64/2008., 166166/2008.) - a gyermekjóléti szolgálatnál keletkezett feljegyzésekbe való betekintés körében voltak panaszai. Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a gyermekjóléti szolgálatnál keletkezett iratokba csak akkor kérhető az alperesi vagy az elsőfokú hatóságnál iratbetekintés, ha azok a védelembe vételi eljárás során bekérésre kerülnek és az iratanyag részévé válnak. A beszerzett iratokba a felperes részére az iratbetekintést kérésére mindig biztosították. Az esetkonferenciákról készült feljegyzések felperes által állított hiányosságai nem bizonyítottak. A kifogásolt jegyzőkönyvek és a CD felvételek bizonyító erejével kapcsolatos felperesi állítás kapcsán a Legfelsőbb Bíróság rámutat, hogy a védelembe vétel indokoltsága, megalapozottsága az egyéb bizonyítékok, köztük a szakvélemény és a felperes által nem cáfolt szülők közti folyamatos konfliktus következtében fennálló helyzet alapján bizonyított volt, az elsőfokú bíróság a Pp. 206.§
(1)bekezdésének megfelelően értékelte a releváns bizonyítékokat. A CD felvételeknek az ügy releváns tényeinek megállapíthatósága szempontjából nem volt ügydöntő jelentősége és bizonyító ereje. A bizonyítási eljárás során beszerzett számos bizonyíték alapján a tényállás tisztázásra került és bizonyítást nyert, hogy a gyermek védelembe vételére az érzelmi veszélyeztetettség miatt szükség volt. A felperes által hivatkozott, a Ket. 72.§
(1)bekezdés eb) pontjának részbeni megsértését megállapító ítéleti ténymegállapítás a felperes állításával ellentétben nem olyan súlyú jogsértés, amely a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését indokolta volna. A további tanúk meghallgatására irányuló bizonyítási indítvány elutasításának indokolásbeli hiányosságát az elsőfokú bíróság a Legfelsőbb Bíróság KK.
- számú állásfoglalása alapján orvosolhatta és helytálló indokolás mellett orvosolta, ezzel nem valósította meg a hatóság hatáskörének elvonását. A fentiek alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, amikor a bizonyítékokat okszerűen és jogszerűen mérlegelve az alperes határozatát megalapozottnak találva a felperes keresetét elutasította. A Legfelsőbb Bíróság - utalva a felülvizsgálati kérelemre - végül rámutat arra, hogy a Pp.
- §-ának /1/ bekezdése felülvizsgálati eljárásban kizárja a bizonyítékok Pp.
- § /1/ bekezdése szerinti újraértékelését. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes a Pp. 270.§
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése értelmében köteles az alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére, valamint a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére. Budapest,
- június
- Dr. Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok