Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.280/2011/7. A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Szomszéd Károly ügyvéd (..........) által képviselt ............ (...............) felperesnek a dr. Adamkó István ügyvéd (..............) által képviselt ............ (...............) alperes elleni igazgatósági határozat felülvizsgálata iránti perében a Nógrád Megyei Bíróság 2011. április 12-én kelt 7.P.20.215/2011/3. számú kiegészítő ítéletével szemben a felperes fellebbezése folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság kiegészítő ítéletét ítéletnek tekintve az ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 5.000 (ötezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy a felperes 36.000 (harminchatezer) forint lerótt fellebbezési eljárási illetéket az adóhatóságtól visszaigényelhet. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint felperes az alperesi lakásszövetkezet tagja, 2007. május 14. napjától az alperes önálló elszámolási egységeként működő .............. szám alatti lakóépület közös képviselője volt. Alperes működésére a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (Lsztv.) rendelkezései az irányadók. Az alapszabály értelmében alperesnél a közgyűlés (részközgyűlés) és a küldöttgyűlés mellett taggyűlés is működik. Az 4.1.6. pont a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben a „hitelesítéssel ellátott írásbeli szavazással" történő határozathozatalt is lehetővé teszi. Az írásbeli szavazás szabályainak megállapítása körében egyebek mellett úgy rendelkezik, az írásbeli szavazást elrendelő hirdetménynek tartalmaznia kell, hogy a hitelesített szavazólapot, hogyan, mikortól, meddig (legfeljebb 30 napig) lehet aláírni (
- a)pont); a szavazólapnak tartalmaznia kell az előterjesztést, a határozati javaslatot, továbbá lakásonként egy tag nevét a lakás azonosítójával, valamint helyet a szavazásra az „igen" („támogatom"), illetve a „nem" („elvetem") rovat feltüntetésével (
- b)pont); az írásbeli szavazás akkor tekinthető „határozatképesnek", ha a 4.1.7. és a 4.1.8. pont szerint figyelembe vehető szavazatok több mint felének megfelelő aláírás szerepel a tagoktól a szavazólapon (
- c)pont); írásbeli szavazáskor a tag álláspontjának megfelelő helyre történő aláírása a szavazat (
- e)pont), a szavazatok összeszámlálását az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság elnöke, és két szövetkezeti tag végzi, akik az erről készült jegyzőkönyvet, határozatot is aláírják. A taggyűlésre nézve a 4.3.1. pont akként rendelkezik, minden önálló elszámolási egység - kivéve, ha részközgyűlésként közgyűlési hatáskörben jár el - taggyűlést alkot, amennyiben az önálló elszámolási egység saját jogkörében jár el, akkor taggyűlésnek, míg, ha az egész szövetkezet részeként közgyűlési jogosítványokat gyakorol, akkor részközgyűlésnek kell nevezni. A taggyűlési körzetek megegyeznek a részközgyűlési körzetekkel. A 4.3.2.1. pont szerint a taggyűlés döntési hatáskörébe tartozik egyebek mellett a tagok közül a közös képviselő megválasztása (
- a)pont), jelentős értékű, előre tervezhető felújítás elhatározása (
- d)pont), az épülettel összefüggő önálló kötelezettség vállalása (
- e)pont), a közös helyiség funkciójának megváltoztatása a fennálló helyzethez képest (bérbeadás, közös használat, egyéni tárolók kialakítása, megszüntetése) (
- g)pont). A 4.3.3. pont akként rendelkezik, a taggyűlést a közös képviselő hívja össze az igazgatósággal történt egyeztetés szerint, továbbá azt az igazgatóság is összehívhatja. A taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha az ok megjelölésével a tagok 10 %-a, de legalább 5 tag, az igazgatóság, vagy a felügyelőbizottság indítványozza. Az ok csak az lehet, amiben döntés hozható, és nem áll szemben valamilyen szabállyal. A 4.3.5. pont kimondja azt is, taggyűlést hitelesítéssel ellátott, írásos szavazással is lehet tartani, ha a döntés ilyen módon meghozható. Az írásbeli szavazás esetén egyebek mellett a 4.1.6. pont és annak a), b),
- c)és
- e)alpontjainak rendelkezéseit is alkalmazni kell (
- a)pont). A szavazatok összeszámlálását a közös képviselő és a taggyűlés két tagja végzi, akik az erről készült jegyzőkönyvet, határozatot is aláírják (
- c)pont). Az igazgatóságra vonatkozó rendelkezéseket a 4.4. pont tartalmazza. A 4.4.10. pont
- t)alpontja szerint az igazgatóság hatáskörébe tartozik egyebek mellett a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése, ha az alapszabállyal, magasabb szintű határozattal, illetve szabályzat vagy jogszabály előírásaival ellentétes. A 4.6.8.
- f)pont úgy rendelkezik, az elnök hitelesítve kiadja az írásos formában tartott köz-, küldött-, taggyűlés szavazó lapját. Alperes .............. szám alatti lakóépületének 2009. április 15-i megismételt taggyűlése 5. számú határozatával egyebek mellett visszavonta a felperes közös képviselői megbízatását, a 2009. május 21-i megismételt taggyűlés 6. számú határozatával ............. a lakóépület közös képviselőjévé választotta, majd a taggyűlés írásbeli szavazással 2009. december 1-jén az említett határozatokat, arra az esetre, ha a 2009. április 15-i taggyűlési, és a 2009. május 21-i taggyűlési határozatát a bíróság hatályon kívül helyezné, ismét meghozta. Az ............ szám alatti lakosok a 2010. január 6-i írásbeli taggyűlési határozattal felperest 2008. április 15-től közös képviselővé választották és hatálytalanították a 2009. április 15-i taggyűlés 5. számú határozatát, valamint ............... hátralékát 340.000 forintban állapították meg, és ezt kiegyenlítettnek tekintik a földszint térelválasztás ellenértékének betudásával és 20.000 forint befizetésével úgy, hogy nem kell elbontani a térelválasztást. Az igazgatóság 2010. január 15-én meghozott I-01/2010. számú határozatával hatályon kívül helyezte (megsemmisítette) a 2010. január 6-i írásbeli taggyűlési határozatokat, arra hivatkozással, az alapszabály 4.3.3. pontja tartalmazza, ki hívhat össze taggyűlést, az előterjesztésen ezen jogosultak egyikének sem szerepel az aláírása, nem derül ki a szavazás kezdeményezőjének személye. Az írásos szavazásra továbbá az igazgatóssággal történt egyeztetés nélkül került sor. Az alapszabály 4.3.5.
- c)pontja szerint a szavazatok összeszámlálásában a közös képviselő nem vett részt, míg az alapszabály 4.1.6.
- b)és a 4.6.8.
- f)pontja alapján a szavazólapot hitelesítve az elnök adja ki, ez szintén nem történt meg, ezáltal a szavazólapok sem feleltek meg az alapszabály előírásainak. Felperes 2009. június 4-én előterjesztett, többször pontosított, kiegészített keresetében más határozatok mellett az alperes igazgatósága 2010. január 15-én meghozott I-01/2010. számú határozata hatályon kívül helyezését kérte. Az I-01/2010. számú igazgatósági határozat tekintetében előadta, az igazgatóság a huszonnyolc lakástulajdonos 2009. május 6-i írásbeli kezdeményezése ellenére sem rendelt el írásbeli szavazást, ezért az írásbeli szavazást kezdeményező tagok neki és egy másik tagnak adtak megbízást az írásbeli szavazás lebonyolítására. Az írásbeli szavazás során 2010. január 6-án a .............. szám alatti lakóépület tulajdonosainak többsége akként határozott, hogy a lakóépület közös képviselője 2008. április 15-től továbbra is maga legyen, a 2009. április 15-i taggyűlés 5. számú határozatát pedig hatályon kívül helyezték. Az igazgatóság határozatának indokai megalapozatlanok. Állította, az igazgatósági határozat jogszabálysértő mindenekelőtt azért, mert az igazgatóság hatásköre nem terjedhet ki a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésére. A szavazólapok hitelesítését több alkalommal megtagadták. Azok a csatolt hiteles tulajdonosi lista alapján készültek az előírt két szövetkezeti tag hitelesítésével. Egyebekben pedig az írásbeli szavazásra az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően került sor, az igazgatósági határozat ezért is téves. Előadta azt is, a határozat a lakóépület érdekeinek megfelelően a régóta húzódó bérleti díj tartozás elszámolásáról rendelkezik, valamint a több éve elhatározott közös helyiségek bérbe adásáról és ezáltal a lakóépületnek évi 100.000 forint bevételt eredményező döntést hozott. Előadta továbbá, a közös képviselő aláírása azért nem található az iraton, mivel maga lett közös képviselővé választva, a saját aláírása a közös képviselőé. .............., korábban közös képviselőnek megválasztott személy aláírása azért sem szerepelhet, mivel éppen őt akarták leváltani az írásbeli szavazással. Alperes a kereset elutasítását kérte valamennyi határozat tekintetében. A 2010. január 5-én meghozott I-01/2010. számú határozatra nézve előadta, a határozat meghozatalára az alapszabály 4.4.10.
- t)pontja alapján az igazgatóság hatáskörrel rendelkezett, és miután az e rendelkezést megállapító alapszabály-módosítást a rendelkezésre álló határidőn belül keresettel nem támadták meg, azt működésére irányadónak kell tekinteni. Az igazgatóság dönt minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az igazgatóság határozata egyebekben érdemben is megalapozott, mert a megsemmisített taggyűlési határozat nyilvánvalóan az alapszabály rendelkezéseibe, így különösen a 4.3.3., 4.3.5. , 4.3.6. és 4.3.7. pontokba ütközik. Az előterjesztésből ugyanis nem derül ki a szavazás kezdeményezőjének, kiírójának személye, de bárki is írta ki, az igazgatósággal nem egyeztetett, a szavazólapot az elnök nem hitelesítette, azon az elnök aláírása nem szerepel, a szavazatok összeszámlálásánál a közös képviselő nem vett részt. Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmekről a 2010. január 21-én meghozott 7.P.20.657/2009/15. számú ítéletével és a 2010. április 13-án meghozott 7.P.20.657/2009/19. számú kiegészítő ítéletével határozott. A kiegészítő ítélettel az alperes 2009. december 1-jei taggyűlési határozata és az I-01/2010. számú igazgatósági határozata hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelmet elutasította, felperest az alperes részére 20.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az igazgatósági határozatra nézve az indokolás rögzíti, az Lsztv-ben foglalt konkrét korlátozó rendelkezés hiányában nem jogszabálysértő, hogy az alapszabály feljogosítja az igazgatóságot a taggyűlés határozatának hatályon kívül helyezésére. Az alapszabály rendelkezésére figyelemmel pedig nem állapítható meg, hogy az igazgatóság hatáskör hiányában hozta volna meg a keresettel támadott határozatot. A kiegészítő ítélettel szembeni felperesi fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 2011. január 14-én kelt 16.Gf.40.408/2010/6. számú részítéletével az elsőfokú bíróság kiegészítő ítéletét a 2009. december 1-jén meghozott taggyűlési határozat felülvizsgálatára irányuló kereseti kérelmet elutasító részében helybenhagyta, az I01/2010. számú igazgatósági határozat tekintetében hatályon kívül helyezte és ebben a körben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A felperes másodfokú perköltségét 8.000 forint + áfa, továbbá 36.000 forint összegben, az alperesét 8.000 forint + áfa összegben állapította meg. A részítélet indokolásában a Fővárosi Ítélőtábla rámutatott, a 2004. évi CXV. törvény 4.§
(1)-
(2)bekezdése, 15.§
(1)bekezdése, a 20.§
(1)-
(4)bekezdése, 21.§
(1)-
(2)és
(4)bekezdése, 22.§
(1)bekezdése, a 23.§
(2)bekezdése, valamint a 9.§
(1)-
(2)bekezdése alapján kifejtette, tiltó rendelkezés hiányában nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a tagok a törvényben szabályozott testületi szerveken, vezető tisztségviselőkön túl további alsóbb szintű szerveket, tisztségeket hozzanak létre. Ebben az esetben pedig e szervek, személyek feladataira, hatáskörére, működésére az alapszabály rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Mindebből következően pedig nem minősülhet jogszabálysértőnek, ha az alapszabály meghatározott feltételek fennállta esetén az igazgatóságot feljogosítja e szervek ellenőrzésére, adott esetben pedig akár határozatainak felülvizsgálatára, hatályon kívül helyezésére. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló okiratok alapján helytállóan állapította meg, hogy a
- december 1-jén írásbeli szavazással meghozott taggyűlési határozat alaki okból nem érvénytelen. Nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor sem, amikor a keresettel támadott igazgatósági határozatot alaki okból nem találta jogszabálysértőnek, tekintettel arra, hogy az alapszabály felhatalmazza az igazgatóságot, hogy a feltételek fennállta esetén a taggyűlés határozatát hatályon kívül helyezze. Ugyanakkor felperes az igazgatósági határozatot a hatáskör hiányán túlmenően tartalmilag is támadta, az elsőfokú bíróság azonban az igazgatósági határozat tartalmának alapszabályba ütköző voltára alapított kereseti kérelmet nem bírálta el, annak megalapozottságát nem vizsgálta. E körben ezért szükséges az eljárás megismétlése. A megismételt eljárásban felperes az I-01/
- számú igazgatósági határozat felülvizsgálata iránti keresetét fenntartotta. Hangsúlyozta, a taggyűlés összehívását 28 tag kezdeményezte írásbeli szavazással, mivel sem a közös képviselő, sem az igazgatóság azt nem tűzte ki. A kezdeményezők őt és ............... tagot hatalmazták fel a szavazás lebonyolítására, ebben az esetben az igazgatósággal nem szükséges egyeztetni. Az írásos szavazás elrendeléséről a hirdetmény az alapszabály alapján készült és került kifüggesztésre. A szavazólapok kiállítása az igazgatóság által kiadott fejléces hiteles tulajdonosi lista alapján történt az alapszabály előírásai szerint. Közös képviselőnek őt választották meg, maga közös képviselőként a szavazásnál jelen volt, az alapszabály rendelkezésének megfelelően a számláláskor az iratokat, mint közös képviselő aláírta. Alperes változatlanul a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Hangsúlyozta, a megismételt eljárásban az már nem vizsgálható, az igazgatóságnak a határozat hozatalára volt-e hatásköre, mivel a határozatot a Fővárosi Ítélőtábla alakilag érvényesnek tekintette. Az elsőfokú eljárásban előadottakat fenntartva, továbbra is állította, az igazgatóság határozata az alapszabálynak megfelelően semmisítette meg az írásbeli szavazással hozott határozatot, mivel az nem felelt meg az alapszabály több, már ismertetett rendelkezésének. Példaként említette, .............. közös képviselő jelen sem volt az „esemény kapcsán", a szavazatok összeszámlálásában nem vett részt, a szavazólapok hitelesítése sem az alapszabály 4.6.8.f) pontja szerint történt. Felperesnek az Lsztv. részközgyűlésre vonatkozó hivatkozása téves, ugyanis az igazgatóság határozata nem a részközgyűlés hatáskörével, illetve összehívásával kapcsolatos. Az elsőfokú bíróság
- április 12-én kelt 7.P.20.215/2011/
- számú kiegészítő ítéletével a
- január 15-i I-01/
- számú igazgatósági határozat felülvizsgálata iránti keresetet elutasította. Kötelezte felperest 40.000 forint perköltség megfizetésére. Az ítélet indokolásában rögzítette, a megismételt eljárást csupán a határozat érdemi vizsgálata tekintetében kellett lefolytatni. Rámutatott, az igazgatósági határozat tartalmilag is helytállóan hivatkozik az írásos szavazás tekintetében az alapszabály egyes rendelkezéseinek megsértésére. Az alapszabály 4.3.
- pontja szerint taggyűlést írásbeli szavazással is lehet tartani, ha a döntés ilyen módon meghozható. A taggyűlés döntési hatásköre azonban a 4.3.2.
- pont szerint konkrétan szabályozott, melybe nem tartozik bele a felperes fia használati díjhátralékának rendezése és a helyiség további bérbeadása. A közös képviselő nem felperes volt, ezért ilyen minőségében a alapszabály 4.3.5.c) pontjában írtak szerint a szavazatok összeszámlálásában nem vehetett részt. Az írásbeli szavazás továbbá az alapszabály 4.6.
- f) pont rendelkezésének sem felelt meg az elnöki hitelesítés hiánya miatt. A részközgyűlésre vonatkozó felperesi hivatkozásnak pedig nincs jogi jelentősége. Mindezek alapján megállapította, a támadott igazgatósági határozat nem ütközik jogszabály vagy alapszabály rendelkezéseibe, ezért a kereset elutasításának volt helye. A Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte felperest az alperes 24.000 forint + áfa összegű elsőfokú, 8.000 forint + áfa összegű megállapított másodfokú ügyvédi munkadíjból álló perköltsége megfizetésére. A kiegészítő ítélettel szemben felperes fellebbezett jogi képviselő útján. A kiegészítő ítélet megváltoztatását, a I-01/
- számú igazgatósági határozat hatályon kívül helyezését, alperes első- és másodfokú együttes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, a .............. számú 80 lakásos lakóház
- január 6-i írásos szavazással lebonyolított taggyűlése mindenben megfelel az alperes alapszabálya 4.3.
- és 4.1.
- a)-e) pontjaiban, valamint az Lsztv. 16.§
(2)bekezdésében foglalt rendelkezésének. Az írásos szavazást 28 tag kezdeményezése és azok írásos megbízása alapján két személy bonyolította le, mivel ezen tagok kezdeményezésére a taggyűlés összehívását sem a közös képviselő, sem az igazgatóság nem rendelte el. A kezdeményező tagokat erre az alapszabály 4.3.3. pontja és az Lsztv. 16.§
(2)bekezdése felhatalmazza, ezen okból nem kellett egyeztetést tartani. A szavazólapok elnökkel hitelesítése a peres eljárás miatt nem volt lehetséges. A főkönyvelő és a házkezelőség vezetője is megerősítette, a gyakorlatban az elnöki hitelesítések nem történnek meg, mivel az alperes által kiadott hiteles tulajdonosi lista alapján készülnek a szavazólapok. A 2009. december 1-jén hozott taggyűlési határozatnál az elnöki hitelesítés szintén hiányozott, ennek ellenére azt az első- és a másodfokú bíróság sem kifogásolta. Tekintve, a taggyűlés egyik pontja a közös képviselő visszahívását tartalmazta, ezért a közös képviselő a szavazás lebonyolításába nem volt bevonható, ezért az alapszabály, valamint az Lsztv. említett rendelkezése alapján a kezdeményező tagok meghatalmazására a kijelölt két tag, az eredményes szavazás jegyzőkönyvének aláírására a megválasztott közös képviselő jogosult. A taggyűlési döntési hatáskörét az elsőfokú bíróság tévesen ítélte meg, mivel az Lsztv. 20.§
(3)bekezdése alapján az alapszabály 4.3.1. és 4.3.2. pontja kimondja, a taggyűlés saját épületére vonatkozóan önálló jogkörrel rendelkezik. A 4.3.2.1.
- e)és
- g)pontok konkrétan is kiemelik az épülettel összefüggő önálló kötelezettség vállalást, valamint a közös helyiség bérbeadását, egyéni tárolók kialakítását, a 4.3.2.1.
- a)pont pedig a közös képviselő választását. Változatlanul állította, a határozat ütközik az Lsztv. 23.§
(2)bekezdésében írt rendelkezéssel, ennek megsértése a határozat hatályon kívül helyezését vonja maga után, a határozat továbbá nem felel meg az alapszabály 4.4.10.t) pontja előírásának sem. Alperesnek a jogsértő határozat meghozatala helyett jogában áll volna a
- január 6-i taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálatát kérni, ezt azonban elmulasztotta. Alperes fellebbezési ellenkérelmében a kiegészítő ítélet helybenhagyását, felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Előadta, a fellebbezésben foglaltak a korábbi eljárásban részletesen tisztázásra, eldöntésre kerültek, a bíróság valamennyi kérdésben, érdemben a vonatkozó jogszabályoknak és az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően döntött. Az igazgatóság több olyan alapszabályi rendelkezés megsértését is észlelte, amelyek önmagukban, egyenként is elegendőek lennének arra, hogy a taggyűlés határozata törvénysértés miatt hatályon kívül helyezésre kerüljön. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan. A lakásszövetkezetekről szóló
- évi CXV. törvény (Lsztv.) rendelkezik a lakásszövetkezetek alapszabályáról, szervezetéről, működéséről, valamint határozataik bírósági felülvizsgálatáról is. A 4.§
(1)bekezdése szerint az alapszabály a lakásszövetkezetek szervezetének, működésének alapokmánya, tartalmát a lakásszövetkezet tagsága, a lakásszövetkezet céljait és adottságait figyelembe véve állapítja meg. Az alapszabály kötelező tartalmi elemeit a
(2)bekezdés a)-
- p)pontjai sorolják fel, míg a
- q)pont az előző pontokban nem szereplő egyéb, a törvény által előírt vagy a közgyűlés által szükségesnek tartott kérdések alapszabályban történő rendezését írja elő. Így az
- f)pont értelmében a közgyűlés, illetőleg a részközgyűlés, a küldöttgyűlés összehívásának módját, hatáskörét és eljárásának szabályait is az alapszabályban kell meghatározni. A 15.§
(1)bekezdése szerint a lakásszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés, a 20.§
(1)bekezdése szerint az alapszabály a közgyűlés megtartásának módját részközgyűlések formájában is meghatározhatja, míg a 21.§
(1)bekezdése értelmében a legalább száz lakást vagy használati egységet magában foglaló lakásszövetkezet alapszabálya küldöttgyűlés működését is előírhatja. A 16.§
(1)bekezdése értelmében a közgyűlést főszabályként az igazgatóság hívja össze. A
(2)bekezdés úgy rendelkezik, kötelező a közgyűlés összehívása, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka vagy a felügyelő bizottság írásban, az ok megjelölésével indítványozza. E jogszabályhely azt is kimondja, ha az indítványt az igazgatóság nem fogadja el, illetőleg legkésőbb harminc napon belül a közgyűlést nem hívja össze, a felügyelőbizottság ezt követő tizenöt napon belül, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tagok, vagy az általuk megbízott személy jogosult a közgyűlés összehívására. A 19.§
(1)bekezdése értelmében az alapszabály lehetővé teheti, hogy a tagok a közgyűlés összehívása nélkül - írásban szavazzanak, ha a döntés ilyen módon is meghozható. Ebben az esetben az alapszabályban meg kell határozni az írásbeli szavazás eljárási szabályait, valamint azt a módot, ahogyan a tagok a döntésről és annak időpontjáról tájékoztatást kapnak. A 20.§
(4)bekezdése és a 21.§
(4)bekezdése a részközgyűlés és a küldöttgyűlés hatáskörére és eljárására a 20.§-ban és a 21.§-ban nem szabályozott kérdések tekintetében a közgyűlésre vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni. Az Lsztv. a taggyűlést, mint lakásszövetkezeti szervet nem nevesíti, taggyűlésre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz. Az idézett rendelkezésekből leszűrhető, az Lsztv. csupán a közgyűlés, a részközgyűlés, illetőleg a küldöttgyűlés eljárására, összehívására, megtartására nézve tartalmaz szabályozást. A Fővárosi Ítélőtábla a 16.Gf.40.408/2010/
- számú határozatában pedig már az adott ügyben egyértelműen állást fogalt egyrészt abban kérdésben, az Lsztv. taggyűlésre vonatkozó rendelkezései hiányában e szerv (taggyűlés) működésére nézve az alapszabály rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni, másrészt abban, az igazgatóság jogosult e szerv ellenőrzésére, határozatai felülvizsgálatára, hatályon kívül helyezésére. Ebből következően az alperesi taggyűlés összehívására, taggyűlés megtartásának hiányában az írásbeli határozathozatalra nézve is az alapszabály rendelkezései irányadók. Mindebből pedig az is következik, az Lsztv. rendelkezései, így a közgyűlésre (részközgyűlésre, küldöttgyűlésre) vonatkozó szabályai csakis akkor és annyiban alkalmazandóak, amennyiben azt az alapszabály lehetővé teszi (előírja). Az alapszabály 4.3.
- pontja a taggyűlés igazgatósággal történt egyeztetés szerinti összehívása jogát a közös képviselő részére biztosítja, valamint a taggyűlést az igazgatóság is összehívhatja. A továbbiakban pedig úgy rendelkezik, a taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha az ok megjelölésével legalább 5 tag, az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság indítványozza. Ezen utóbbi szabály azonban az összehívásra jogosultak körét nem érinti, így csupán akként értelmezhető, az arra jogosultak (közös képviselő, igazgatóság), legalább 5 tag kezdeményezése esetén kötelesek a taggyűlést összehívni. Az alapszabály e körben azonban további rendelkezést nem tartalmaz, így ahhoz, ha a tagok indítványa alapján a taggyűlés összehívására még sem került sor, jogkövetkezményt nem fűz, nem teszi lehetővé, hogy ez esetben a tagok, vagy a kijelölt tag maga intézkedjen a taggyűlés összehívása vagy taggyűlés megtartása helyett írásbeli szavazás lefolytatása iránt. (E kötelezettség elmulasztása esetén ezért a tagok, feltételek fennállása esetén, más törvényben biztosított jogorvoslatot (törvényességi felügyeleti eljárás) kereshetnek.) Az adott ügyben felperes az általa kezdeményezett írásbeli határozathozatal útján született
- január 6-i taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyező
- január 15-én meghozott I-01/
- számú igazgatósági határozatot támadta annak alapszabály, jogsértő voltát állítva. Az igazgatóság, a határozatából kitűnően, a taggyűlési határozatokat egyebek mellett az alapszabály 4.3.
- pontjába ütközőnek tekintette, azzal, hogy az írásbeli szavazást nem az arra jogosult kezdeményezte, az előterjesztésen az összehívásra jogosultak egyike sem szerepel. Az alapszabály ezen rendelkezéséből, a fent kifejtettek szerint, ténylegesen az volt megállapítható, a taggyűlés összehívására az alapszabály a tagokat nem hatalmazta fel. Tekintve, az írásbeli határozathozatalt nem a
- május 21-én megválasztott .............. közös képviselő vagy az igazgatóság kezdeményezte, hanem egy másik taggal együtt a felperes, a kezdeményezés nem minősül alapszabályszerűnek, ezáltal az így meghozott határozatok az alapszabály 4.3.
- pontjának előírásaival ellentétesek. Önmagában ezen jogsértés olyan fokú, amely alapul szolgált a határozatok megsemmisítésére, az igazgatóság tehát azokat az alapszabály 4.4.10 t) pontja alapján önmagában ezen okból jogszerűen helyezte hatályon kívül, ezért szükségtelen volt a további okok vizsgálata. A Fővárosi Ítélőtábla fentebb már rámutatott, az Lsztv. a taggyűlés működéséről nem rendelkezik, ebből következően nincs olyan utaló szabálya sem, amely a közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket a taggyűlésre alkalmazni rendelné. A felperes így az alapszabály utaló rendelkezése hiányában tévesen hivatkozott az Lsztv. közgyűlés összehívása körében, az összehívás elmulasztása esetére a közgyűlés összehívására a tagokat vagy az általuk megbízott személyt feljogosító 16.§
(2)bekezdésére. Az elsőfokú bíróság tehát helyesen helyezkedett arra az álláspontra, az igazgatósági határozat tartalmilag is helytállóan hivatkozik az alapszabály ezen rendelkezésének megsértésére, ebből következően érdemben helyes a keresetet elutasító, eljárást befejező határozata. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság kiegészítő ítéletét a Pp. 212.§
(1)bekezdése alapján ítéletnek tekintve az ítéletet a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdése, valamint 4/A.§-a megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Felperes a fellebbezésén lerótt 18.000 forint, a hiánypótlásként teljesített 18.000 forint, összesen 36.000 forint fellebbezési eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 51.§
(1)bekezdése, valamint a 79.§
(1)és 80.§
(1)bekezdése alapján igényelheti vissza az adóhatóságtól. Budapest,
- november
- . Rózsa Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Sárközi Veronika bírósági ügyintéző . Molnár József s.k. bíró