Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.093/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a jogtanácsos által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a jogtanácsos által képviselt Magyar Energia Hivatal (alperes címe, Hiv.szám: ....) alperes ellen energiaügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe a személyesen eljáró Alperesi beavatkozó (alperesi beavatkozó címe) az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott -, a Fővárosi Bíróság
- évi április hó
- napján kelt 19.K.34.946/2005/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett és
- sorszám alatt indokolt fellebbezés folytán az alulírott helyen
- évi október hó
- napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (azaz tízezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 24.000 (azaz huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes mint gázszolgáltató és ... Község Önkormányzata (mint gázfogyasztó) között
- január
- napján gázszolgáltatás biztosítására irányuló beruházási megállapodás jött létre, amelynek alapján a felperes
- október
- napjáig vállalta kiépíteni a településen a nagynyomású vezetéket, nyomásszabályozó állomást, és megrendelés esetén a településen belüli középnyomású elosztó hálózat és a gázfogyasztó által igényelt gázfogyasztó helyekre a leágazó (csatlakozó) vezeték főelzáróval történő kiépítését és a házi nyomásszabályozó felszerelését a gázmérővel együtt. A gázmérők esetében a felperes csak szerelési költséget számított fel. A megállapodás
- pontja alapján a felperes
- december 31-ig beruházásában vállalta megépíteni a településen belüli középnyomású elosztó hálózatot és az igényelt fogyasztó helyekre a leágazó - csatlakozó vezetéket a főelzáróval együtt. A megállapodás alapján az önkormányzat a nagynyomású vezetékért 15.000 Ft/m3/óra hozzájárulást fizetett és viselte a településen belüli vezetékhálózat létesítésének költségeit, valamint a házi nyomásszabályozók árát és felszerelésük költségeit. A megállapodás
- pontja értelmében a nagynyomású gázellátó rendszer az önkormányzat hozzájárulásától függetlenül a gázszolgáltató felperes tulajdonát képezte. A településen belüli hálózat is a felperes tulajdonába került az üzembe helyezés napján. Az alperesi beavatkozó
- szeptember
- napján 30.000 forint gázhálózatépítési hozzájárulást fizetett ... Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának a ... szám alatti ingatlan földgázellátásának biztosításáért. Az önkormányzat a befizetés megtörténtéről kiállított igazolásban rögzítette, hogy a befizetés alapján a hálózathoz történő csatlakozáshoz az engedélyt az alperesi beavatkozó részére megadja. A beruházási megállapodásnak megfelelően ... községben megtörtént a gázhálózat kiépítése, és azóta a felperes biztosítja a település földgázellátását. A felperes
- május
- napján levélben közölte az önkormányzattal, hogy a gázzal ellátott tápiósági települések önkormányzataival
- március
- napján kötött megállapodás értelmében jogosult az ezután bekapcsolódó fogyasztótól beruházási hozzájárulást kérni. A beruházási hozzájárulás mértékét ... településen lakossági igény esetén gázmérőnként 71.000 forintban állapította meg, rögzítve, hogy a befizetés a megépült elosztó hálózatra kapcsolódás jogát, az esetleg hiányzó elosztó vezetéki leágazás kiépítését, a csatlakozó vezeték elzáró, a fogyasztási nyomásszabályozó gázmérő szekrénnyel együtt történő biztosítását fedezi. Az eddigi befizetők listáján szereplő újonnan belépni szándékozók esetében pedig 11.000 forint beruházási hozzájárulást irányzott elő. Az alperesi beavatkozó
- november
- napján az ingatlana földgázellátásba bekapcsolására irányuló igényt terjesztett elő a felperesnél. A felperes
- november
- napján arról tájékoztatta, hogy 50.000 forint csatlakozási díj megfizetése ellenében vállalja a fogyasztó bekapcsolását. Az alperesi beavatkozó
- szeptember
- napján fogyasztói panaszt terjesztett elő az alperesnél, sérelmezve a felperes csatlakozási díjfizetési igényét, és utalt arra, hogy
- évben azok a fogyasztók, akik 40.000 forintot fizettek a helyi önkormányzat részére, megkapták a gázmérőt is, viszont akik csak 30.000 forintot fizettek, azok számára a gázvételezés lehetőségét biztosították a telekhatáron azzal, hogy fogyasztóvá váláskor kell a gázmérőt igényelniük. Az alperes a
- november
- napján kelt ... számú határozatával az alperesi beavatkozó panaszának helyt adott és a földgázelosztói engedélyes felperest a földgázszolgáltatásnak az alperesi beavatkozó részére történő haladéktalan és további csatlakozási díj fizetése nélküli biztosítására kötelezte. Határozatának indokolásában utalt az együttműködő földgázhálózat fejlesztéséért fizethető csatlakozási díjról szóló 4/
- (I.19.) GKM. rendelet (a továbbiakban: GKM. rendelet) 3.§-ának
(4)bekezdésére, valamint arra, hogy az alperesi beavatkozó 1993-ban megfizette a csatlakozásért a 30.000 forintos díjat, ezért tőle a GKM. rendelet hatályba lépése óta ezen a címen újabb díj nem szedhető. Ebből következően megállapította, hogy a felperes megsértette a GKM. rendelet 3.§-ának
(4)bekezdését, továbbá a földgázelosztói engedélyesi üzletszabályzatának
- számú mellékletét. Az alperes határozatát
- február
- napján módosította ... számú határozatával, és a korábbi határozat indokolását azzal egészítette ki, hogy a földgázellátásról szóló
- évi XLII. törvény (a továbbiakban: Get.) 26.§-ának
(2)bekezdése második mondata alapján kötelezheti az elosztóvezeték tulajdonosát a fogyasztó hálózatra csatlakoztatására, amennyiben a Get. 26.§-ának
(1)bekezdésének a),
- b)és
- c)pontjában rögzített kivételek nem állnak fenn. Az alperesi beavatkozó által az 1993. évben befizetett 30.000 forint 2005. évi értékére tekintettel - figyelembe véve az inflációt, illetőleg ezen összeg kamattal növelt értékét - a csatlakozási díj 50.000 forintos összegét megfizetettnek tekintette. Rögzítette, hogy ez az összeg az akkor hatályos és a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény (a továbbiakban: Gt.) 11.§-ának
(1)bekezdése szerint tartalmazta a gázelosztó vezeték és a csatlakozó vezeték közterületre eső részének megépítését. Megállapította, hogy a GKM. rendelet alapján fizetendő összeg a GKM. rendelet 2.§-ának
- pontja szerinti bekapcsolási költséget fedezi, amelyet az alperesi beavatkozó már megfizetett. A felperes keresetében az alperes módosított határozatának megváltoztatását és az alperesi beavatkozó fogyasztói panaszának elutasítását, ennek hiányában az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és szükség esetén az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Kifejtette, hogy az alperesi beavatkozó
- november
- napján új fogyasztóként kérelmezte a földgázellátásba bekapcsolását, hiszen korábban nem állt vele jogviszonyban, ezért igénybejelentését a bejelentés időpontjában hatályos Get. és a Get. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/
- évi (VII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.), a GKM. rendelet és az üzletszabályzata alapján kellett elbírálnia. Az alperesi beavatkozó által korábban megfizetett összeget a vezetéképítés arányos költségének tartotta és állította, hogy az a fogyasztó bekapcsolásával felmerülő egyéb költségeket nem foglalta magában. Erre figyelemmel annak megállapítását kérte, hogy az alperesi beavatkozó nem a csatlakozásért, hanem kizárólag a hálózat kiépítéséért fizetett, így ez nem mentesíti a jelenlegi kérelem teljesítéséhez szükséges csatlakozási díj megfizetése alól. A GKM. rendelet 2.§-ának
- pontja szerinti fogalommeghatározásra utalva kiemelte, hogy a csatlakozásnak nem szükségszerű eleme a vezetéképítés, a bekapcsolás magában foglalja a 0-15 méter hosszú leágazó vezeték építését is, tehát azt az esetet is, amikor vezetéképítésre egyáltalán nem kerül sor. Egyetértett az alperessel abban, hogy a mérőóra biztosításáért a Get. 41.§-ának
(1)bekezdése értelmében nem számítható fel többletköltség a fogyasztó terhére, mert annak és a bekapcsolással összefüggésben felmerülő egyéb tevékenységeknek az ellentételezésére szolgál a csatlakozási díj. A ... Község Önkormányzatával kötött beruházási megállapodás és az 1996-ban kelt egyoldalú tájékoztató levélben szereplő összeg nem értékelhető olyan kötelezettségvállalásnak, ami térítés nélkül biztosította volna a bekapcsolást; e tekintetben az elévülési időre, a Ptk. 325.§-ának
(1)bekezdésére is utalt. Rögzítette, hogy a csatlakozási díj nem az építendő vezeték hosszától, hanem a fogyasztó által igényelt teljesítménytől függ. Véleménye szerint az alperes a határozat meghozatalakor figyelmen kívül hagyta, hogy az alperesi beavatkozó földgázellátásba történő bekapcsolásának nem csak pénzügyi, hanem jogszabályban meghatározott egyéb feltételei is vannak (pl. a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés létesítése, a sikeres felülvizsgálat, a műszaki-biztonsági ellenőrzés és a megkötött közüzemi szerződés). A perbeli esetben a csatlakozási díjfizetés elmulasztása mellett ezen feltételek teljesülését is vitatta és állította, és emiatt sem történhet meg az azonnali bekapcsolás és így arra jogszerűen nem kötelezhető. Utalt arra is, hogy az alperesnek nincs hatásköre a csatlakozási díj tartalmát, jogcímét a jogszabályban foglaltaktól eltérően megállapítani, és arra sem, hogy a jogszabályoknak nem megfelelő eljárásra kötelezzen, vagy a csatlakozási díj jogszabályban meghatározott összegéből engedményt adjon. Kiemelte a Get. 26.§ának
(2)bekezdésére utalással, hogy csak akkor kötelezhető a bekapcsolásra, ha annak megtagadása a Get. 26.§-ának
(1)bekezdésében foglaltakon kívüli okból történt. Állította, hogy a perbeli esetben a bekapcsolás megtagadása a Get. 26.§ának
(1)bekezdés a) pontja szerinti indokra hivatkozással történt, ezért is jogszabálysértő a kötelezés. Az alperes ellenkérelmében, fenntartva a módosított határozatában foglaltakat, a felperes keresetének elutasítását kérte. Állította, hogy a perbeli esetben, mivel nincsen szükség a vezeték megépítésére, mert a korábban hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően az már megtörtént és ... Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala a hálózatcsatlakozáshoz a Gt. 11.§-a és a Get. végrehajtására kiadott 1/
- (IV.6.) NIM rendelet (a továbbiakban: NIM. rendelet) 23-25.§-a alapján megadta az engedélyt, az alperesi beavatkozó nem minősül utóbb rácsatlakozó fogyasztónak. Ezért a felperesnek teljesítenie kell a földgázellátásba történő bekapcsolás iránti igényt és azért csatlakozási díjat sem kérhet. Álláspontja szerint az alperesi beavatkozó az
- szeptember
- napján megfizetett gázhálózat-építési hozzájárulással megkezdte a gázhálózatra való csatlakozást, ezért kérelme elbírálásakor figyelembe kell venni a korábban hatályos jogszabályi rendelkezéseket és azt, hogy a ... Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala és a felperes között létrejött megállapodás mit tartalmaz. Az alperes rámutatott arra, hogy a csatlakozási díj összege a GKM. rendelet szerinti maximált hatósági ár, melynek részletes tartalmát maga a rendelet rögzíti. Ha a csatlakozási díj tartalmául szolgáló munkából meghatározott rész - jelen esetben a gázvezeték megépítése - már korábban elkészült, akkor csak a csatlakozási díj arányos része kérhető. A felperes ennek megfelelően a Get. 26.§-ának
(1)bekezdés a) pontja alapján nem tagadhatja meg az alperesi beavatkozó gázhálózatra történő csatlakozás iránti igényét, mert az alperesi beavatkozó vállalta a csatlakozási díj megfizetését, azt - beruházási hozzájárulás formájában teljesítette. Az alperesi beavatkozó nyilatkozatában a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint az alperes határozata megalapozott és jogszerű volt, és egyetértett azzal, hogy az 1993-ban teljesített befizetése egyben a csatlakozási díj megfizetését is jelentette, ugyanakkor a felperes és ... Község Önkormányzata között létrejött beruházási megállapodás alapján, mint később csatlakozó fogyasztó nem kötelezhető további díjfizetésre. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A Get. 25.§-ának
(1)bekezdése alapján rögzítette, hogy a gázellátásba történő bekapcsolás, vagy a földgázigény növekedése esetén a fogyasztó köteles a GKM. rendeletben meghatározott mértékű csatlakozás díj megfizetésére a szállító-, illetve elosztó vezeték tulajdonosának. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján megállapította, hogy a gázhálózat ... községben történt kiépítésének, s az alperesi beavatkozó földgázellátásba történő bekapcsolásra irányuló igénye benyújtásának időpontjában eltérő jogszabályi rendelkezéseket, előírásokat kellett alkalmazni a gázhálózat kiépítése, a fogyasztók földgázellátásba történő bekapcsolása, s a fogyasztók által a földgázellátás, -elosztás bővítéséhez és fejlesztéséhez történő hozzájárulás mértéke és megfizetésének módja körében. Az alperesi beavatkozó bekapcsolás iránti igénybejelentésének időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések mellett a felperesnek figyelembe kellett volna vennie a gázhálózat kiépítésének időpontjában hatályos jogszabályi előírásokat, így a Gt. 11.§-ában és a NIM r. 23-25.§-ában foglaltakat, valamint a beruházási megállapodásban írtakat. Kimondta, hogy az alperesi beavatkozó gázhálózat-építési hozzájárulás formájában már megfizette a bekapcsolás ellenértékét, ezért csatlakozási díj címén további befizetésre nem kötelezhető. Rögzítette, hogy a 30.000 forint gázhálózat-építési hozzájárulást megfizető alperesi beavatkozó 1994-ben megkezdte a felperes által kiépített gázhálózatra történő rákapcsolódást, azonban a hálózat kiépítését követően nem vette igénybe a felperes által biztosított gázszolgáltatást. Erre irányuló igény hiányában nem került sor
- évben a szállító- vagy elosztóvezetéknek a csatlakozó vezetékkel történő összekötésére és az üzembe helyezésre, de a
- november
- napján előterjesztett igény ez utóbbi teljesítésére irányult. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a bekapcsolásért a felperes nem kérhet az alperesi beavatkozótól csatlakozási díjat. Rögzítette, hogy a felperes szolgáltatási és javítási díjszabályzata tartalmazza a vezetékes földgázellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások árait, ezért a vezetéképítésen kívül elvégzendő, a bekapcsoláshoz szükséges tevékenységek közül a csatlakozóvezeték és az elosztóvezeték összekapcsolása, a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték üzembe helyezése során elvégzendő szerelési munkákért kérhet a felperes szolgáltatási és javítási díjszabályzata alapján az alperesi beavatkozótól díjat, míg a csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés kiviteli tervének műszaki-biztonsági felülvizsgálatát, a gázszerelés műszaki biztonsági ellenőrzését és a nyomásszabályozó, valamint a gázmérő biztosítását, felszerelését díjmentesen köteles az alperesi beavatkozó részére nyújtani. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a bekapcsolás műszaki-biztonsági feltételeinek teljesítését követően a felperest, a Get. 39.§-ának
(1)bekezdése alapján az alperesi beavatkozó részére történő folyamatos és biztonságos földgázszolgáltatásra közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli, ezért a szerződéskötésért nem számíthat fel költségeket. Végezetül az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítette, hogy a perbeli esetben nem álltak fenn a földgázellátásba történő bekapcsolásra irányuló igény elutasításának - a Get. 26.§-ának
(1)bekezdésében foglalt - feltételei, ezért az alperes a Get. 26.§-ának
(2)bekezdésében biztosított fogyasztóvédelmi hatáskörében eljárva helytállóan kötelezte a felperest a gázszolgáltatásba történő bekapcsolásra irányuló alperesi beavatkozói igény teljesítésére. A felperes fellebbezésében kereseti kérelme szerint az elsőfokú ítélet megváltoztatását és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja az volt, hogy az elsőfokú bíróság ítélete jogszabálysértő, mert a Get., a GKM. rendelet és a Ptk. rendelkezéseibe ütközik, továbbá az üzletszabályzat
- pontját és
- számú mellékletét is figyelmen kívül hagyta. Állította, hogy az elsőfokú bíróság annak ellenére hagyta helyben az alperes határozatát, hogy jogi álláspontja szerint az alperesi beavatkozó a földgázellátás biztosítása érdekében egyéb anyagi hozzájárulás megfizetésére kötelezhető. Véleménye szerint ezzel az elsőfokú bíróság keresetének részben helyt adott, azonban az ítélet ezzel ellentétes rendelkezést tartalmaz. Változatlanul fenntartotta, hogy a hálózatépítés és bekapcsolás, mint két különböző jogviszony eltérő megítélés alá esik. Fenntartotta, hogy az
- január
- napján létrejött megállapodásnak nem volt tárgya az elosztóvezetéknek a fogyasztó csatlakozóvezetékével történő összekötése, a gázaláhelyezés, az üzembe helyezés, azaz a bekapcsolás. Kiemelte, hogy az általa alkalmazott GKM. rendelet
- január
- napján lépett hatályba, és kizárólag a hatályba lépését követően létesült jogviszonyokra alkalmazható, így az alperesi beavatkozó
- november
- napján előterjesztett kérelme ezen új jogszabályi rendelkezés alapján volt elbírálható. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a Ptk. 325.§-ának
(1)bekezdése alapján az elévülés szabályait sem vette figyelembe, holott az 1993-ban kötött megállapodás alapján az alperesi beavatkozónak kötelmi igénye már nem áll fenn. Változatlanul fenntartotta, hogy a GKM. rendelet nem tesz különbséget már kiépült, illetve még ki nem épült vezeték között, kizárólag a kapacitásigény alapján differenciál. A jogszabályi definícióból adódóan a felperesnek az volt az álláspontja, hogy akkor is új csatlakozásról, bekapcsolásról van szó, ha vezetéképítésre egyáltalán nincsen szükség. Rámutatott arra, hogy a bekapcsolás jogszabályi fogalmának megvalósulásához a vezetéképítés nem feltétel. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Változatlanul fenntartotta, hogy az alperesi beavatkozó az
- szeptember 17-i gázhálózat-építési hozzájárulás megfizetésével a felperes irányában teljesítette csatlakozási díjfizetési kötelezettségét, hiszen az ingatlanára a becsatlakozás megtörtént, mivel azonban az ingatlanon nem volt felépítmény, ezért nem kérte a gázóra felszerelését és a gázellátás biztosítását. A gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulásról szóló 32/
- (VII.8.) IKM rendelet és a GKM. rendelet alapján kiemelte, hogy az új fogyasztó csatlakozását meghatározó bekapcsolás fogalma mindkét rendelet szerint a meglévő elosztóvezeték leágazásának és az ahhoz kapcsolódó maximum 15 méter hosszú vezeték kiépítésére terjed ki, azaz az elosztó vezeték és a fogyasztó által megépített vezeték csatlakozó vezetékkel való összekötésére. Mivel a perbeli esetben a fenti vezeték megépítésére nincs szükség, mert az már a korábban hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően megtörtént, és ... Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala a hálózathoz történő csatlakozáshoz az engedélyt megadta, az alperesi beavatkozó további csatlakozási díj megfizetésére nem köteles, új fogyasztónak nem minősül. Fenntartotta, hogy az alperesi beavatkozó földgázellátásba való bekapcsolás iránti igényét a felperesnek teljesítenie kellett volna. Tévesnek tartotta azt a felperesi érvelést, hogy a hálózatépítés és a bekapcsolás, mint két különálló jogviszony egymástól elkülönülően és önállóan értékelendő. Ezzel szemben rámutatott arra, hogy a helyi önkormányzattal kötött beruházási megállapodásban a felperes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett a csatlakozást megkezdőkre vonatkozóan, akik a beruházási hozzájárulást megfizették és az erről szóló önkormányzati listában szerepelnek, márpedig alperesi beavatkozó e listán szerepel. Nem tartotta helytállónak a határozata rendelkező része és indokolása közötti ellentmondásra történő utalást. Megjegyezte, hogy ha és amennyiben a másodfokú bíróság az alperesi határozatot hatályon kívül helyezné, akkor az időközben hatályba lépett 74/
- (X.31.) GKM rendelet 6.§-ának
(3)és
(5)bekezdése alapján hasonló tartalmú határozat meghozatalára lenne köteles. Az alperesi beavatkozó észrevételt nem terjesztett elő. A felperes fellebbezése nem alapos. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253.§ának
(3)bekezdése szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között vizsgálhatja, változtathatja meg. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a peradatok alapján a tényállást helytállóan állapította meg, az abból levont jogi következtetése megfelel a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, és döntésének részletes és okszerű indokolását az ítélet tartalmazta. A felperes fellebbezésében olyan új tényt, körülményt megjelölni nem tudott, amely a fellebbezési kérelem kedvező elbírálását eredményezhette volna. Figyelemmel arra, hogy az elsőfokú bíróság döntésének helyes indokait mindenre kiterjedően, alaposan és részletesen elemezte ítéletében, azt a másodfokú bíróság megismételni nem kívánja, azokkal maradéktalanul egyetért. A felperes fellebbezésében előadottakra figyelemmel a másodfokú bíróság az alábbiakkal egészíti ki az elsőfokú bíróság által kifejtetteket. Az alperes eljárása egy, a Get. 5.§-ának f) pontja szerinti - fogyasztóvédelmi jogkörben lefolytatott - panaszügy kivizsgálását célzó közigazgatási eljárás volt. Ebben az eljárásban az alperes a panaszbejelentésben foglaltakat, az azzal kapcsolatos szolgáltatói eljárás jogszerűségét vizsgálhatta. Az alperesi beavatkozó panaszában azt sérelmezte, hogy a felperesi szolgáltató a gázszolgáltatásba történő bekapcsoláshoz csatlakozási díj fizetésére kötelezte. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben az alperes - a panaszhoz igazodva - arról döntött, hogy kell-e az alperesi beavatkozónak további csatlakozási díjat fizetnie. Mivel a fogyasztói panasz nem kifogásolta és nem kérte vizsgálni az egyéb költségek kérdését, az alperesi döntés erre nem terjedt ki. A Pp. XX. Fejezete által szabályozott - a Pp. 324.§-ának
(2)bekezdés szerinti közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára irányuló - perekben a bíróság egy adott közigazgatási határozat jogszerűségéről mond véleményt. A bírósági vizsgálat irányát a határozat rendelkezései (az annak alapjául szolgáló kérelem) és a kereseti kérelem, ellenkérelem határozza meg. A perbeli esetben tehát jogszerűen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a felperes keresetét teljes körűen elutasította, mivel azt állapította meg, hogy az alperes helyesen döntött arról, hogy az alperesi beavatkozó részére a felperesnek további csatlakozási díj fizetése nélkül kell biztosítania a gázszolgáltatásba történő bekapcsolást. A közigazgatási eljárásban fel nem merült kérdések nem voltak értékelési körbe vonhatók az alperesi határozat jogszerűségének megválaszolásakor. Az elsőfokú bíróság kizárólag a teljesség kedvéért rögzítette ítéletében a bekapcsolással esetlegesen felmerülő és további költségek körét, ez azonban az alperesi határozat jogszerűségét nem érintette. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a perbeli jogvita alapjául az szolgált, hogy a felperes és az alperes eltérően értelmezte a bekapcsolás fogalmát. A GKM. rendelet 2.§-ának
- pontja (a bekapcsolás jogszabályi definíciója) értelmezését a másodfokú bíróság is elvégezte és megállapította, hogy a bekapcsolás kettős mozzanatú folyamat, amely áll egy vezetéképítésből és egy üzembe helyezésből. A felperesnek a ... község önkormányzatával megkötött polgárjogi megállapodása alapján a vezetéképítés az alperesi beavatkozói ingatlan határvonaláig megtörtént 1993-
- évben, ezzel a bekapcsolás megkezdődött. Az üzembe helyezés azonban elmaradt, mert a beavatkozói ingatlan beépítetlen volt. Ennek figyelembevételével
- novemberében a ténylegesen üzembe helyezésre irányuló beavatkozói kérelem új igénynek nem minősült, a gázszolgáltatásba történő bekapcsolásért a vezetéképítést is magában foglaló csatlakozási díj nem volt kérhető, mivel a korabeli szabályozás szerinti jogcímen ez az összeg már megfizetésre került. Ezt a csatlakozási díj mértékét meghatározó szempontok is alátámasztják a GKM rendelet melléklete szerint. Az, hogy az üzembe helyezésre vonatkozó összegre tételes rendelkezés nincs, nem alapozza meg azt, hogy a csak üzembe helyezésre irányuló igény kielégítéséért többlet díjat számoljon fel a szolgáltató. A határozat jogszerűségét nem érintő az a kérdés, hogy az alperesi beavatkozó az üzembe helyezéssel szükségszerűen felmerülő költségeket viselni köteles, vagy sem, és milyen összegben. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fenti kiegészítéssel - helyes indokainál fogva helybenhagyta a Pp. 254.§-ának
(3)bekezdése alapján. A sikertelenül fellebbező felperes az alperes másodfokú eljárásban felmerült költségeinek megfizetésére a Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján, míg a fellebbezési illeték viselésére a 6/1986. (VI.26.) IM. rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése alapján köteles. Budapest,
- évi október hó
- napján Borsainé dr. Tóth Erzsébet s.k. a tanács elnöke, dr. Fehérné dr. Tóth Kincső s.k. előadó bíró, dr. Bacsa Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok