Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.360/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a Berta, Rakvács és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Imre Andrea Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- május
- napján kelt 26.G.42.383/2010/
- számú ítélete ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 9.375,(Kilencezer-háromszázhetvenöt) Ft másodfokú költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperesi zártkörűen működő részvénytársaságban a K. Kft. 42 db 1.000.000,- Ft névértékű és 3 db 100.000,- Ft névértékű részvény tulajdonosa, amely alapján a szavazatok 32,57 %a illeti meg. Az alperes
- május
- napján kelt változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályának
- pontja szerint a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok legalább 70 %-át képviselő részvényes jelen van. A közgyűlésen minden 100.000,- Ft-nak megfelelő részvény egy szavazatra jogosít, a közgyűlés - kivéve, ha törvény minősített többséget ír elő - a leadott szavazatok egyszerű többségével határoz. A felperes
- május
- napjától -
- május
- napjáig szóló megbízással az alperes igazgatósági tagja. Az alperes igazgatósága a
- október
- napján kelt meghívóval
- október
- napján nyolc órára rendkívüli közgyűlést hívott össze az alábbi napirenddel. 1) A társaság alapszabálya módosítása a
- évi IV. törvénynek közgyűlés határozatképességére vonatkozó előírásaira tekintettel; 2). felperes neve igazgatósági tag igazgatósági tisztségből való visszahívása, új igazgatósági tagként A.G. megválasztása
- május
- napjáig terjedően; 3) A társaság egységes szerkezetű alapszabálya elfogadása a fenti módosításokra tekintettel. A közgyűlésen valamennyi részvényes - részben személyesen, részben meghatalmazott útján - megjelent. A közgyűlésen a K. Kft.-t meghatalmazással a felperes képviselte, azonban az írásbeli meghatalmazás szerint kizárólag az
- és
- napirendi pontok tekintetében rendelkezik meghatalmazotti képviseleti és szavazati joggal. A közgyűlésről felvett − a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítő részvényesek által aláírt − jegyzőkönyv tanúsága szerint annak rögzítésével, hogy a közgyűlésen a mellékletet képező jelenléti ívben feltüntettek jelentek meg, az igazgatóság elnöke megállapította, hogy valamennyi részvényes jelenléte folytán, illetve meghatalmazással való képviseletükre figyelemmel a jelenlévő szavazatok száma 1299, amely az összes részvényhez viszonyítva 100 %, ezért a közgyűlés határozatképes. Az
- napirendi pont alapján az alapszabály módosítását a közgyűlés 876 igen és 423 nem szavazattal, a kellő háromnegyedes szavazattöbbség hiányában elvetette. Ezt követően a 2., a felperest igazgatósági tagi tisztségéből való visszahívása, illetve új igazgatósági tag megválasztása napirendi tárgykörben a közgyűlés 876 igen, 0 nem szavazattal, 423 tartózkodás mellett meghozott 1/
- (X.29.) számú, egyszerű szavazattöbbséget igénylő határozattal a közgyűlés a felperest mint igazgatósági tagot ezen tisztségéből
- október
- napjával visszahívta, egyidejűleg igazgatósági taggá választotta A.G.t. A
- napirendi tárgykörben 876 igen és 423 nem szavazat mellett nem született határozat. A közgyűlési jegyzőkönyv a
- napirendi tárgykörben azt tartalmazza, hogy valamennyi részvényes, a teremben mindvégig jelenlévő felperes által képviselt K. Kft. kivételével igennel szavazott, a felperes akként nyilatkozott, hogy a K. Kft. képviseletében nem szavaz, majd a levezető elnök ezzel kapcsolatban közölte, hogy véleménye szerint ez tartózkodásnak minősül. A szavazatok összeszámlálását követően a szavazatszámláló a szavazás eredményét a közgyűlés elnökével ismertette. A közgyűlés elnöke megállapította, hogy az alperes közgyűlése 876 igen, 0 nem szavazattal és 423 tartózkodással elfogadta a határozati javaslatot. Ezt követően a felperes a K. Kft. képviseletében felszólalt, amely szerint nincs jelen a közgyűlésen, míg több részvényes, illetve a közgyűlés elnöke jelezte, hogy szemmel láthatóan jelen van és jelen volt akkor is, amikor a 876 igen szavazat megszületett, mindezt követően a felperes egy percre a termet elhagyta, majd ismét belépett a terembe és helyet foglalt. Az alperes
- november
- napján változásbejegyzés iránti kérelmet nyújtott be, a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a
- november
- napján kelt és november
- napján közzétett Cg.01-10-043275/
- számú végzésével az alperes kérelmének helyt adva - egyebek mellett - törölte a 13/029 alrovatból a felperest mint vezető tisztségviselőt és bejegyezte az új képviselők adatait. A Fővárosi Bíróság előtt 11.G.42.110/
- szám alatt peres eljárás van folyamatban az 1/
- (X.29.) számú közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránt. A felperes a Fővárosi Bírósághoz
- december
- napján benyújtott keresetében a
- évi V. törvény (Ctv.)
- §
(1)bekezdésére hivatkozva a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg.01-10-043275/
- számú változásbejegyzést elrendelő végzésének a felperesre vonatkozó rendelkezése hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. A változásbejegyző végzés felperesre vonatkozó vezető tisztségviselői jogviszonya törlését elrendelő rendelkezés jogszabálysértő jellegét abban jelölte meg, hogy a
- napirendi pont tárgyalásakor és a szavazáskor nem volt jelen a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok 70 %-a, ezért a közgyűlés nem volt határozatképes, figyelemmel a felperes által képviselt 32,57 %-os szavazati joggal rendelkező részvényes által adott meghatalmazás korlátozására. Ezen túlmenően e napirendi pont tárgyalásakor a felperes el is hagyta a közgyűlés helyszínét, ezért a közgyűlés e napirendi pont tekintetében érvényes határozatot nem hozhatott. A változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáltatott okiratok ezért jogszabályba ütköztek, mely jogszabálysértést a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A közgyűlési jegyzőkönyvhöz mellékelt jelenléti ív a
- évi IV. törvény (Gt.)
- §
(1)bekezdésébe ütközik, mert nem rögzíti a felperes távollétét és azt, hogy a meghatalmazás korlátozása miatt a
- napirendi pont tárgykörében a közgyűlés határozatképtelen volt. A cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelemhez mellékelt jelenléti ív, közgyűlési jegyzőkönyv és részvényesi meghatalmazás egybevetésével ezen jogszabálysértő körülményeket fel kellett volna ismernie, figyelemmel arra is, hogy a részvényesi meghatalmazás a jelenléti ív elválaszthatatlan mellékletét képezte. Az alperes az ellenkérelmében a Ctv.
- §
(3)bekezdésében foglalt feltételek hiányában kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását. Álláspontja szerint a jelenléti ív kitöltése nem volt jogszabálysértő, figyelemmel arra, hogy az a közgyűlési jegyzőkönyv mellékletét képezte és a közgyűlési jegyzőkönyv kellő részletességgel és pontossággal tartalmazta a jelenlévők személyében bekövetkezett változást. Hangsúlyozta, hogy a felperes a
- napirendi pont tárgyalásának megkezdésekor nem hagyta el a termet. Jelen volt a szavazatok leadásakor is, csak a szavazás befejeztével, kb. egyperces időtartamra távozott, és ez alatt napirend megtárgyalása nem volt folyamatban. A cégbíróságnak nem kellett észlelnie semmilyen jogszabálysértést arra is tekintettel, hogy a változásbejegyzési eljárásban csatolt okiratok közül a cégbíróság kizárólag a Ctv. mellékletében felsoroltakat kell, hogy a vizsgálata tárgyává tegye, és ebbe a körbe nem tartoznak bele a részvényesi meghatalmazások. Az elsőfokú bíróság hivatalból beszerezte a cégiratokat. A felek az előadásuk alátámasztására okiratokat csatoltak. Ennek keretében a felperes − egyebek mellett − csatolta a közgyűlési jegyzőkönyv gyorsírással készült piszkozatát, valamint egy gépelt, aláírás nélküli rövid változatot is. Az elsőfokú bíróság a
- május
- napján kelt 26.G.42.383/2010/
- számú ítéletében a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 31.250,-Ft perköltséget. Határozata indokolásában elsődlegesen a változásbejegyzési kérelemhez csatolt és a felperes érvelése szerint jogszabálysértő okiratok közül a jelenléti ívvel kapcsolatos álláspontját fejtette ki. Megállapította, hogy a Gt.
- §-a alatt szabályozott jelenléti ív rendeltetése a közgyűlésen megjelent részvényesek számbavétele és dokumentálása, amely elengedhetetlen a határozatképesség megállapításához. A hatályos Gt. egy tartalmi elem tekintetében új a korábbi
- évi CXLIV. törvény szabályozásához képest, abban, hogy a jelenléti ív kötelező tartalmi elemévé tette a közgyűlés időtartama alatt a jelenlévők személyében bekövetkező változások rögzítését. Ennek dokumentálása a részvényesek nagy számára figyelemmel történik közgyűlési jegyzőkönyvön kívüli okirattal, a jelenléti ív felvételével, megkönnyítendő a közgyűlés lebonyolítását, ugyanakkor hitelesen dokumentálva a megjelenteket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét. A Gt.
- §
(1)bekezdés
- d)és
- e)pontjai értelmében a közgyűlési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a fontosabb események rögzítését, a határozati javaslatokra leadott szavazatok, ellenszavazatok, az esetlegesen tartózkodók számát. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a jelenléti íven rögzítendő, a jelenlévők személyében bekövetkezett változás kizárólag azon változásra vonatkozik, amely a szavazásra jogosult részvényes vagy meghatalmazottja közgyűlés alatti, a legfőbb szerv üléséről való végleges, a napirendi kérdés megtárgyalását érintő távozását takarja. Ez esetben rögzítendő a részvényes, illetve a meghatalmazott távozásának pontos időpontja, azt igazolandó, hogy melyik a távozásával érintett, távollétében megtárgyalt napirendi tárgykör. Jelen esetben, amikor a felperes a szavazatok leadása után távozott egyperces időtartamra, az napirendi tárgykör megtárgyalásán kívül történt, ezért nem tartozott a Gt. 233. §
(1)bekezdése szerinti jelenléti íven rögzítendő változások körébe. Erre figyelemmel a változásbejegyzési eljárásban benyújtandó és be is csatolt, a Gt. 238. §
(1)bekezdésének megfelelő tartalmú és
(2)bekezdésének megfelelő alakiságú közgyűlési jegyzőkönyvben rögzítettekre is figyelemmel a cégbíróságnak nem kellett észlelnie a Gt.
- §-ának megfelelő tartalommal és formában felvett jelenléti ív jogszabálysértő voltát, nem kellett, hogy kétség támadjon a cégbíróságban a jelenléti ív jogszerűségét illetően. Ezt követően rögzítette az elsőfokú bíróság az ítéletében, hogy a cégbíróság jogszerűségi kontrollja a cégbejegyzési eljárásban kizárólag a Ctv. melléklete szerint kötelezően, továbbá a kért változásokhoz igazodóan szükség szerint csatolandó egyéb okiratok jogszabályi megfelelőségére szorítkozik. Jelen esetben kötelezően csatolandó okirat a legfőbb szerv határozata, a meghívó, a jelenléti ív és a közgyűlési jegyzőkönyv volt. A változásbejegyzési kérelem alapjául be nem csatolandó részvényesi meghatalmazások jogszerűségét, és az egyéb okiratoknak való megfelelőségét a cégbíróság nem vizsgálhatta. A K. Kft. részvényes által adott meghatalmazás terjedelmét sem vizsgálhatta ezért a cégbíróság jogszabályi felhatalmazás hiányában. Ebből fakadóan a
- napirendi pontot érintően nem terjed ki a cégbíróság ellenőrzési feladata a közgyűlés határozatképességére és a legfőbb szerv határozatának jogszerűségére sem. Töretlen továbbá a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy a Ctv.
- számú melléklete I/1/c) pontja szerinti okirat, a legfőbb szerv változás alapjául szolgáló határozatának csak a benyújtását kell a cégbíróságnak vizsgálnia, de magát a határozat érdemét jogszabályi felhatalmazás hiányában nem bírálhatja felül. Ekként az alapszabály 12.
- pontja szerinti határozatképesség teljesülését sem vizsgálhatta. A változásbejegyzés alapjául szolgáló társasági határozat jogszerűségi felülvizsgálata a Gt.
- §
(1)bekezdése szerinti perre tartozó kérdés és ebben a tárgyban a peres eljárás folyamatban is van. Mindezek alapján megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a cégbíróság a Ctv. 46. §
(1)bekezdése és
- §-a szerinti rendelkezéseket betartva járt el a változásbejegyző végzés, a felperes igazgatósági tag törléséről rendelkező határozata meghozatalakor. A végzés alapjául csatolandó okiratok esetleges jogszabályba ütköző voltát nem kellett észlelnie, és alappal jutott arra a következtetésre, hogy a kötelezően becsatolandó okiratok a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelnek, és adott helyt az alperes változásbejegyzési kérelmének. Mellőzte a bíróság a per tárgyalásának felfüggesztésére irányuló felperesi kérelem teljesítését, megállapítva, hogy a perbeli jogvitának, azaz a cégbírósági határozat felülvizsgálatát jelentő kontrollpernek a taggyűlési határozatok felülvizsgálata tárgyában folyamatban lévő per jogerős befejezése nem előkérdése. A bíróságnak az érdemi döntését a cégeljárásban benyújtott okiratok tükrében kellett meghoznia, mely vizsgálódási körön az utóbb indított társasági per és annak kimenetele kívül esett, és arra sem merült fel adat, hogy a társasági határozat felülvizsgálata iránti perben az alperes határozatának végrehajtása felfüggesztésre került volna. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatásával a keresetnek helyt adó döntés hozatalát és az alperes perköltségben marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvből nem állapítható meg egyértelműen az, amit a bíróság tényként rögzített az ítéletében, hogy a
- napirendi pont tárgyalásakor a felperes a közgyűlésen jelen volt. A közgyűlés levezető elnökének a közgyűlési jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozta is csak azt tartalmazta, hogy az igen szavazatok leadásánál volt jelen a felperes, ez pedig nem jelenti azt, hogy végig jelen volt a szavazás teljes időtartama alatt. Ezért iratellenes az elsőfokú bíróság erre vonatkozó megállapítása. Ezzel szemben tényként az okiratokból az állapítható meg, hogy a felek között vita alakult ki arról, hogy a felperes meghatalmazottként a szavazás során vagy azt követően hagyta-e el a termet, amely vita egyértelmű eldöntésére csak és kizárólag a szabályszerűen vezetett jelenléti ív lett volna alkalmas. Az elsőfokú bíróság értelmezésével szemben nem csak a végleges távozás tüntetendő fel a jelenléti ívben, hanem átmeneti távozás is fontos lehet; abból azt kell tudni megállapítani, hogy a közgyűlés adott időszakában határozatképes volt-e a közgyűlés. Megjegyezte még, hogy a Gt.
- §-a kizárólag zártkörűen működő részvénytársaságok jelenléti ívére vonatkozik, ezért szintén indokolatlan az az elsőfokú ítéletben rögzített álláspont, hogy ezt a szabályozást a részvényesek nagy száma indokolja, hiszen a zártkörűen működő részvénytársaságok esetén általában kis részvényesi számról lehet beszélni. A lényeg viszont az, hogy a jelenléti ív semmilyen adatot nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy bárki bármikor elhagyta a közgyűlés helyszínét a közgyűlés időtartama alatt. Amennyiben a cégbíróság ezt észleli, és a Gt.
- §
(1)bekezdésének maradéktalanul megfelelő jelenléti ív becsatolását követeli meg, abból egyértelműen megállapíthatta volna, hogy az adott részvényes valóban távozott-e a közgyűlésről és a távozása befolyásolta-e a közgyűlés határozatképességét és ezáltal az adott napirendi pontról való döntést. A fentieken túl hivatkozott továbbá arra is, hogy az elsőfokú bíróság indokolása hiányos, mert nem tért ki arra a keresetlevélben is rögzített felperesi álláspontra, amely szerint a meghatalmazások a jelenléti ív mellékleteit képezték. A jelenléti ív hivatott igazolni azt, hogy az adott közgyűlés határozatképes volt-e vagy sem, márpedig a jelenléti ív ezt a körülményt csak akkor képes igazolni, ha annak elválaszthatatlan mellékleteként csatolásra kerülnek a részvényesi meghatalmazások. Ennek hiányában ugyanis nem állapítható meg, hogy a jelenléti íven feltüntetett aláíró, aki nem egyezik meg feltétlenül az adott természetes személy részvényessel vagy az adott szervezet törvényes képviselőjének személyével, valóban rendelkezett-e a közgyűlésen való részvételre és szavazásra feljogosító meghatalmazással. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben való marasztalását kérte. Változatlanul állította, hogy a változásbejegyzési eljárás során az eljáró cégbíróság a becsatolt okiratok alapján a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően hozta meg a végzését. Hangsúlyozta, hogy a jelenléti ív a közgyűlési jegyzőkönyv mellékletét képező dokumentum volt, annak megszövegezése szerint. Ily módon tényszerűen nem állapítható meg az a körülmény, hogy ne került volna rögzítésre a jelenlévők személyében bekövetkezett változás ezen dokumentumok együttesében. Valós, tényleges jogsérelemről ezért megítélése szerint ebben az ügyben nem lehet beszélni. A felperes fellebbezésében valótlan tényállítás az, hogy nem lehet megállapítani a jegyzőkönyvből, hogy a
- napirendi pont megtárgyalásánál a felperes jelen volt. Ez a tény a jegyzőkönyvből aggálytalanul megállapítható, kifejezett részletességgel és egyértelműen rögzíti a lefolytatott dialógust. Ha nem lett volna a felperes jelen a szavazáskor, nem nyilatkozhatott volna úgy, hogy ő nem szavaz, de a felperesi hivatkozások ezen kívül jelen peres eljárásban teljes mértékben irrelevánsak. A közgyűlés nem vált határozatképtelenné, figyelemmel arra, hogy a
- napirendi pont a felperes távozásakor már lezárásra került, és a távolléte alatt érdemi tárgyalás nem volt. Az eljáró cégbíróság tehát aggálytalanul állapíthatta meg a határozat meghozatalának körülményeire vonatkozóan annak jogszabályszerű módját. Az elsőfokú bíróság a fentieken túl helytállóan állapította meg, hogy a felperes részére adott részvényesi meghatalmazás tartalma a jelen per keretein túlmutató vizsgálódást igényelne, amelyre sem a cégbíróságnak, sem a jelen perben eljáró bíróságnak nincs hatásköre. A felperes fellebbezése egyebekben olyan új hivatkozást nem tartalmazott, amelyet az elsőfokú bíróság ne vizsgált volna meg. Erre tekintettel az elsőfokú ítélet megalapozott és a jogszabályoknak megfelelő. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és helytálló jogi következtetéssel utasította el a keresetet. A perindításra nyitva álló határidő jogvesztő jellegéből, valamint a Ctv.
- §
(3)bekezdésének azon rendelkezéséből, hogy a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbírságnak észlelnie kellett volna, következik, hogy mind az első, mind a másodfokú bíróság a cégbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben csak a határidőben előterjesztett keresetben megjelölt jogszabálysértés alapján vizsgálhatja azt, hogy jogsértő volt-e a bejegyző (változásbejegyzést elrendelő) végzés, illetve annak a keresettel támadott rendelkezése. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolásával egyetértett, és megállapította, hogy megalapozott az alperes fellebbezési ellenkérelmében tett hivatkozás, amely szerint a fellebbezés olyan új tényállítást vagy bizonyítékot nem tartalmazott, amelyet az elsőfokú bíróság nem vizsgált volna meg, vagy amelynek kapcsán az elsőfokú ítélet indokolása kiegészítésre szorulna. Ezért a másodfokú bíróság csak rámutat arra, hogy a cégbejegyzési kérelem mellékleteként benyújtott, aláírásokkal ellátott közgyűlési jegyzőkönyv tartalmát az elsőfokú bíróság nem rögzítette iratellenesen, és az abban foglaltak alapján helytállóan foglalt állást akként, hogy a cégbíróságnak a jegyzőkönyv tartalmából nem kellett arra a következtetésre jutnia, hogy a jelenléti ív tartalma sérti a Gt. 233. §-át és nem kellett, hogy kétség támadjon a cégbíróságban a jelenléti ív jogszerűségét illetően. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által hivatalból beszerzett cégiratokból megállapította, hogy az alperes a változásbejegyzési kérelméhez csatolta a felperesnek szóló részvényesi meghatalmazást. Ez a tény azonban nem változtat az elsőfokú bíróság azon helytálló megállapításán, hogy a cégbíróság jogszerűségi kontrollja kizárólag a Ctv. mellékletében kötelezően, illetve a kért változásokhoz igazodóan szükség szerint csatolandó okiratok jogszabályi megfelelőségére szorítkozhat. Az ezen a körön kívül eső okiratok tartalmi vizsgálatát a cégbíróság akkor sem végezheti el, ha azokat a cég a kérelméhez önként csatolja, ugyanis a Ctv. 46. §
(1)bekezdése egyértelműen rögzíti a cégbíróság hatáskörét. Éppen annak túllépésével követet volna el a cégbíróság eljárási szabálysértést. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján - annak helytálló indokaira utalással - helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes ügyvédi munkadíjból álló másodfokú költségének megfizetésére; annak mértékét mérlegeléssel határozta meg a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)és
(6)bekezdései alapján három munkaóra figyelembevételével; a munkadíj az általános forgalmi adót tartalmazza. Budapest,
- év november hó
- napján Dr. Mika Ágnes a tanács elnöke Dr. Tibold Ágnes előadó bíró A kiadmány hiteléül: Bírósági tisztviselő Dr. Kurucz Zsuzsánna bíró